{"check":null,"uid":"b3d46aaac83e857a","title":"Kamerás megfigyelés jogellenessége","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Регулятор установил, что две камеры на фасаде здания, направленные в сторону общественной территории, незаконно обрабатывают данные. Владельцев обязали в течение 30 дней прекратить незаконное наблюдение и привести обработку в соответствие с законом — изменить угол обзора или применить маскирование/размытие. В течение 8 дней после этого нужно письменно подтвердить выполнение мер под угрозой принудительного исполнения решения. Решение можно оспорить в Столичном суде Будапешта в течение 30 дней.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":25489,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=195:kameras-megfigyeles-jogellenessege&start=200","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:25","relevance":"hit","score":100,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":100,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":66,"ctx":"iktatószám:  naih/2019/5421/5. tárgy: határozat hivatalból induló adatvédelmi hatósági eljárásban  határozat  ## a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":123,"ctx":"rgy: határozat hivatalból induló adatvédelmi hatósági eljárásban  határozat  ## a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (a továbbiakban: hatóság) a […]  ## (a továbbiakban: kötel","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":302,"ctx":"akban: kötelezettek) által az ingatlanuk területén ([…]) működtetett kamerával összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálatára 2019. július 8-án hivatalból indult  adatvédelmi hatósági el","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":380,"ctx":"összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálatára 2019. július 8-án hivatalból indult  adatvédelmi hatósági eljárásban  ## 1. megállapítja, hogy a kötelezettek a […] szám alatti ingatlan h","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":579,"ctx":"ára felszereltetett  azon két kamerával, amelyek a közterület irányába néznek, jogellenes adatkezelést folytattak, illetve jelenleg is folytatnak az indokolás iii. pontjában kifejtettek szerin","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":856,"ctx":"ított 30 napon  belül az 1. pont szerinti jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a sérelmezett","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":150,"ctx":"21/5. Tárgy: határozat hivatalból induló adatvédelmi hatósági eljárásban  HATÁROZAT  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a […]  ## (a továbbiakban: Kötelezettek) által az ingatlanuk te","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":48,"ctx":"Kamerás megfigyelés jogellenessége Iktatószám:  NAIH/2019/5421/5. Tárgy: határozat hivatalból induló adatvédelmi hatósági eljárásban  HATÁROZA","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":3093,"ctx":"an a tényállás nem volt feltárható, ezért a Hatóság a vizsgálatot lezárta és az ügyben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 55.","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":23614,"ctx":"incs. a kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi ccxxii. törvény (a tov","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-07","meta":{"fileId":"195","slug":"kameras-megfigyeles-jogellenessege"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=195:kameras-megfigyeles-jogellenessege&start=200","text":"Iktatószám:\n\nNAIH/2019/5421/5. Tárgy: határozat hivatalból induló adatvédelmi hatósági eljárásban\n\nHATÁROZAT\n\n## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a […]\n\n## (a továbbiakban: Kötelezettek) által az ingatlanuk területén ([…]) működtetett kamerával összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálatára 2019. július 8-án hivatalból indult\n\nadatvédelmi hatósági eljárásban\n\n## 1. megállapítja, hogy a Kötelezettek a […] szám alatti ingatlan homlokzatára felszereltetett\n\nazon két kamerával, amelyek a közterület irányába néznek, jogellenes adatkezelést folytattak, illetve jelenleg is folytatnak az indokolás III. pontjában kifejtettek szerint.\n\n## 2. utasítja a Kötelezetteket, hogy a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon\n\nbelül az 1. pont szerinti jogellenes kamerás megfigyelést szüntessék meg, adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a jogszabályi rendelkezésekkel azáltal, hogy a sérelmezett kamerák látószögét módosítják, illetve megfelelő maszkolási, torzítási funkciót alkalmaznak. A 2. pontban előírt intézkedések megtételét a Kötelezetteknek az intézkedés megtételétől számított 8 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt igazolniuk a Hatóság felé. A 2. pont szerinti kötelezés nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A bíróság egyszerűsített perben jár el, melynek során a bíróság a tárgyaláson kívüli elbírálás szabályai szerint jár el. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező\n\nINDOKOLÁS\n\n## I. Tényállás\n\nI.1. A Hatósághoz bejelentés érkezett, amelyben a bejelentők azt kifogásolták, hogy a Kötelezettek az ingatlanuk területén ([…]) elhelyezett kamerákkal közterületet és magánterületüket is megfigyelik. Fentiekre tekintettel a Hatóság első alkalommal 2019. április 30-án kelt levelében kísérelte meg tájékoztatni a Kötelezetteket a vizsgálati eljárás megindulásáról, amelyben a tényállás tisztázása érdekében az adatkezelés vonatkozásában – a kézhezvételt követő 15 napon belüli válaszadási határidő tűzésével – kérdéseket tett fel. A levél 2019. május 22-én „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a Hatósághoz.\n\nEzt követően a Hatóság megkeresését 2019. május 28-án újból megküldte a Kötelezetteknek, azonban az ismételten „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza a Hatósághoz 2019. június 18-án. Tekintettel arra, hogy a vizsgálati eljárásban a tényállás nem volt feltárható, ezért a Hatóság a vizsgálatot lezárta és az ügyben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 55. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja alapján adatvédelmi hatósági eljárást indított. I.2. A tényállás tisztázása végett a Hatóság felhívta a Kötelezetteket, hogy adjanak választ az adatkezelés körülményeire vonatkozó kérdéseire. A Kötelezettek a 2019. július 18-án érkezett levélben tájékoztatták a Hatóságot, hogy a kamerák képén a közterületi, illetve a szomszédos lakóingatlan kertje el van maszkolva, így a rendszer kizárólag a saját kertet képes rögzíteni. Ennek alátámasztására mellékeltek a kamerarendszer által megfigyelt területről mutatott képeket. Előadták, hogy a kamerarendszer üzemeltetői a Kötelezettek. A kamera által rögzített adat a padlástéren lévő adatrögzítőre kerül, a rögzített adatok 3 nap után automatikusan törlődnek. A Kötelezetteken kívül más nem fér hozzá az adatokhoz, az adatkezeléshez adatfeldolgozót nem vesznek igénybe. A rendszert a […] Kft. (székhely: […]) építette ki, az erről szóló vállalkozási szerződés másolatát a Kötelezettek mellékelték.\n\nA kamerákat birtokvédelmi célból szereltették fel, a kamerák üzemeltetése a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény rendelkezésein alapul.\n\nA ház külső oldalára négy kamera van felszerelve. Típusa: Hikvision Turret HD-TVI kültéri kamera. A kamerák interneten keresztül egy mobil alkalmazással érhetők el. A kamerák csak képet rögzítenek, hangot nem. A felvételekhez csak a Kötelezettek férnek hozzá, és azok harmadik személyeknek továbbításra nem kerülnek.\n\nA kamera a maszkolás miatt nem rögzít semmit a szomszédos telekről és házról. Mellékelték ennek alátámasztására a kamerák látószögét bemutató pillanatfelvételeket, továbbá másolatban az ingatlan helyszínrajzát, rajta bejelölve a kamerák helyét és látószögét. A Kötelezettek által becsatolt, a kamerák látószögét bemutató pillanatfelvételek alapján az 1. és a 2. számú kamerák – a nem megfelelő kitakarás miatt – az ingatlan kerítése előtti közterület egy részét is megfigyelik.\n\nA Kötelezettek előadták továbbá, hogy a bejelentők a rendőrségen feljelentést tettek az általuk működtetett kamerarendszer miatt. A […] Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán az ügyben eljárás indult, az eljárás azonban megszüntetésre került tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási eszközök alapján bűncselekmény elkövetése nem volt megállapítható.\n\nI.3. A Hatóság a tényállás teljeskörű tisztázása érdekében megkereste a […] Rendőrkapitányságot, hogy adjon tájékoztatást az ügyben foganatosított főbb intézkedésekről és az eljárás eredményéről.\n\nA […] Rendőrkapitányság a megkeresésre tájékoztatta a Hatóságot, hogy a […] Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztályán feljelentés alapján eljárás volt folyamatban zaklatás vétségének gyanúja miatt, majd az eljárás átminősítést követően folytatásra került tiltott adatszerzés vétségének gyanúja miatt ismeretlen tettessel szemben. Az eljárás során megállapítást nyert, hogy a […] sz. alatt található ingatlanra szerelt négy biztonsági kamera közül kettő kamera látószöge néz a szomszédos, […] szám alatti ingatlan irányába. A kamerákat a […] Kft. (a továbbiakban: Kft.) szerelte fel a tulajdonos megbízása alapján. A Kft. képviselője tanúkihallgatása során úgy nyilatkozott, hogy a kamerák felszerelése és beüzemelésekor (2018. április 18-án) egyből beállításra került a kamerák látószögeinek maszkolása, majd a megrendelő kérésére 2018. július 12-én a rendőri adatgyűjtést követően a kamerák látószögeinek maszkolása módosításra került oly módon, hogy a korábbiakhoz képest több maszkolás lett beállítva. A kamerák által rögzített felvételen a szoftveres maszkolás úgy lett beállítva, hogy csak olyan felvételek kerüljenek mentésre, amelyek kizárólag a tulajdonos ingatlanján történteket rögzítik. A tulajdonosok nem ismerik a rögzítő egységet korlátozó jelképet, betű és számkombinációját, valamint nem rendelkeznek a maszkolást végző szoftver kezelésének ismeretével sem.\n\nA nyomozás során megállapított adatok alapján a […] Rendőrkapitányság 2018. július 27-én hozott határozatában az eljárást a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 398. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel megszüntette.\n\nAz eljárást megszüntető határozattal szemben a sértettek panaszt terjesztettek elő. A […] Járási Ügyészség a 2018. szeptember 7-én kelt […] sz határozatával a megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte. Ezt követően a […] Rendőrkapitányság további nyomozati cselekményeket foganatosított, amelynek keretében helyszíni szemlére is sor került. Ennek során lefoglalták az ingatlanra szerelt kamerák központi rögzítő egységét. A központi rögzítő egység és az azon található felvételek vizsgálata céljából hivatalból igazságügyi informatikus szakértőt rendeltek ki.\n\nAz informatikus szakértő az alábbi megállapításokat tette: A merevlemezen feltárt aktív felvételeken (2019.01.07.-2019.07.11.) szoftveres maszkolás be volt állítva, ebben az időszakban a maszkolásban változtatás nem történt. Tekintettel arra, hogy a felvételek 5 nap után törlődnek, minden kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy 2019. január 7. napját megelőzően mikor került beállításra a maszkolás. A szoftveres maszkolás beállításának módosítása, szerkesztése az eszköz feloldásához használt jelkép kód, felhasználónév/jelszó páros ismerete nélkül nem lehetséges. A […] Rendőrkapitányság a szakértő által a Hikvision Digital Recorder merevlemezén feltárt, majd adathordozóra mentett és visszaállított „Törölt” nem aktív videófájlokat megtekintette, és az ott talált legrégebbi lejátszható, 2018. július 6-án készült felvételnél ugyanolyan maszkolást állapított meg, mint amilyet a 2018. július 12-i napon a […] szám alatt történt kutatás nyomozati cselekmény végrehajtása során állapított meg a képfelvételeknél. A szakértő által kimentett felvételek szerint 2018. július 12-ét követően a felvételekre beállított maszkolás módosítva lett, sokkal több kitakart felület lett beállítva.\n\nA […] Rendőrkapitányság a rendelkezésre álló adatok, illetve a bizonyítási eszközök alapján tiltott adatszerzés bűncselekmény elkövetését nem állapította meg. A nyomozás során megállapították, hogy a kamerákat biztonsági okok miatt szereltették fel, és a kamerák felvételét rögzítő központi egységen szoftveres maszkolás is beállításra került, ezzel gondoskodva arról, hogy a tulajdonosok a […] szám alatt lakókkal kapcsolatban személyes adatot, magántitkot, gazdasági titkot vagy üzleti titkot ne ismerjenek meg.\n\nA […] Rendőrkapitányság fentiek alapján az eljárás megszüntetéséről határozott. A sértett meghatalmazott jogi képviselőjén keresztül a megszüntető határozattal szemben panaszt terjesztett elő. A […] Járási Ügyészség 2019. július 23-án kelt […] sz. határozatával a panaszt elutasította, és a megszüntető határozatot helyben hagyta.\n\n## II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések\n\nA természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni. Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdése értelmében a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatok kezelésére, ha azt:\n\na) az uniós jog hatályán kívül eső tevékenységek során végzik; b) a tagállamok az EUSZ V. címe 2. fejezetének hatálya alá tartozó tevékenységek során végzik; c) természetes személyek kizárólag személyes vagy otthoni tevékenységük keretében végzik; d) az illetékes hatóságok bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzik, ideértve a közbiztonságot fenyegető veszélyekkel szembeni védelmet és e veszélyek megelőzését. Az általános adatvédelmi rendelet (18) preambulumbekezdése alapján a rendelet nem alkalmazandó a személyes adatoknak a természetes személy által kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezelésére, amely így semmilyen szakmai vagy üzleti tevékenységgel nem hozható összefüggésbe. Személyes vagy otthoni tevékenységnek minősül például a levelezés, a címtárolás, valamint az említett személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás és online tevékenységek. E rendeletet kell alkalmazni azonban azokra az adatkezelőkre és adatfeldolgozókra, akik a személyes adatok ilyen személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett kezeléséhez az eszközöket biztosítják. Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint „ személyes adat: az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.” Ugyan ezen cikk 2. pontja szerint „adatkezelés: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.” A 7. pontjának értelmében „adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.”\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 6. cikkének értelmében a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. Az első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendeletben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a felügyeleti hatóság elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit, illetve ugyanezen bekezdés d) pontja értelmében a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva utasítja az adatkezelőt, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel.\n\n## III. Döntés\n\nIII.1. Az adatkezelő személye A Kötelezettek a Hatósághoz eljuttatott nyilatkozatukban – mint a kamerarendszer üzemeltetőjét magukat egyértelműen adatkezelőként jelölték meg és mivel ezt kétségbe vonó tény az eljárás során nem merült fel, továbbá a Kötelezettek nyilatkozata szerint a kamerákat személyük és vagyonuk biztonságának biztosítása céljából szereltették fel és bízták meg a telepítési munkákkal a fentiekben megnevezett társaságot, ezért mint az adatkezelés célját és eszközeit meghatározó személyeket a Hatóság a Kötelezetteket adatkezelőnek tekintette. III.2. A kamerás adatkezelés jogszerűsége Az általános adatvédelmi rendelet alapján az érintett képmása személyes adatnak minősül. Érintett az azonosított vagy azonosítható természetes személy. Mindezek értelmében, amennyiben egy felvétel alapján azonosítható egy természetes személy, akkor az elkészített képfelvétel személyes adatnak, a képfelvétel készítése adatkezelésnek minősül.\n\nA kamerák/kamerarendszerek alkalmazása – azok elhelyezése és látószögük beállítása alapján alkalmasak lehetnek arra, hogy más magánterületét, vagy a közterületet is megfigyeljék, más ingatlanához kapcsolódó felvételeket készítsenek, mely sértheti a kamerával megfigyelt személyek személyhez fűződő jogait, magánszféráját. Magánszemély által üzemeltetett kamera/kamerarendszer által folytatott adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik, ha nem minősül háztartási adatkezelésnek, azaz ha az általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (2) bekezdés c) pontjában foglalt kivétel nem alkalmazható rá. Az ebben a jogszabályi rendelkezésben hivatkozott személyes vagy otthoni tevékenységre a (18) preambulumbekezdés szolgáltat példákat, így ilyennek minősül a levelezés, a címtárolás, személyes és otthoni tevékenységek keretében végzett, közösségi hálózatokon történő kapcsolattartás, és más online tevékenységek. Fontos azonban kiemelni, hogy – amint azt az Európai Unió Bírósága az úgynevezett Rynes-ítéletben megállapította1 - a magáncélú adatkezelésekre vonatkozó kivételszabályt szűken kell értelmezni. Fentiek értelmében a jelen eljárás tárgyát képező kamerás megfigyelés – abban a részében, amennyiben az adatkezelő magántulajdonán kívül eső területen tartózkodó személyekre is kiterjed –, nem esik az említett kivétel alá. Nem tekinthető ugyanis kizárólag személyes vagy otthoni tevékenység keretében végzett adatkezelésnek az a vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelőrendszerrel végzett adatkezelés, amely az adatkezelést végző személy magánszféráján kívülre irányul. A magánszemélyek által üzemeltetett kamera megfelelő jogalap hiányában kizárólag a saját tulajdonban álló területet figyelheti meg, így annak látószöge nem irányulhat sem közterületre, sem pedig más tulajdonában álló magánterületre. A kamera látószögének beállításánál törekedni kell arra, hogy az ne terjedjen túl a saját ingatlan határain, illetve arra, hogy az ott elhaladók magánszférája ne sérüljön. Amennyiben a látószöget nem lehet teljes mértékben a saját tulajdon területére irányítani és az túlnyúlik más magánterületére vagy közterületre, a kamerát maszkolási funkcióval kell ellátni és a kérdéses területet ki kell takarni, vagy megfelelő jogalap alkalmazásával meg kell teremteni a jogszerű adatkezelés feltételeit. A Hatóság megállapította, hogy a Kötelezettek az általuk üzemeltetett kamerákkal szomszédos ingatlant nem figyelnek meg, a kamerák maszkolása e tekintetben megfelelően történt. Megállapította azonban, hogy a Kötelezettek által becsatolt kameraképeken az 1. és a 2. számú kamerák bár maszkolással vannak ellátva, a maszkolás azonban nem terjed ki a kamera által megfigyelt közterület teljes részére, így azok az ingatlan kerítése előtti közterület egy részét megfigyelés alatt tartják, ezáltal alkalmasak a közterületen tartózkodó, ott közlekedő érintettek megfigyelésére, továbbá nagy felbontású, HD kamerák üzemeltetése révén akár az érintettek azonosítására is. Tekintettel tehát arra, hogy a Kötelezettek az általuk üzemeltetett kamerákkal oly módon készítenek képfelvételt, hogy annak maszkolási funkciója nem megfelelő, minek következtében a közterületet is megfigyelik, az adatkezelésük nem minősülhet háztartási adatkezelésnek. A fentiek alapján a Kötelezettek adatkezelése az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, mely esetben az adatkezelés jogszerűségének feltétele valamely, az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkében szabályozott jogalap fennállása. A Kötelezettek az eljárás során nem jelölték meg az általuk folytatott adatkezelés jogalapját, továbbá azt sem valószínűsítették semmilyen módon, hogy az adatkezeléshez rendelkeznének a\n\n1 C 212/13. számú ügy - http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf?docid=160561&doclang=HU közterületen tartózkodó, ott közlekedő érintettek hozzájárulásával, vagy hogy a kamerás megfigyelés olyan jogos érdekeik érvényesítéséhez szükséges, melyek elsőbbséget élveznek ezen érintettek érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben. Mindezekre tekintettel a Hatóság megállapította, hogy azáltal, hogy az 1. és 2. számú kamerákkal megfigyelik az ingatlanuk előtti közterületet, a Kötelezettek megsértették az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkét, ugyanis megfelelő jogalap nélkül kezelték, illetve kezelik a kamerák által megfigyelt közterületen tartózkodó, ott elhaladó érintettek személyes adatait. Fentiek értelmében a Hatóság a GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján elmarasztalta a Kötelezetteket, mivel adatkezelési tevékenységük megsértette a rendeletet. A Hatóság továbbá a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján elrendelte, hogy a Kötelezettek az adatkezelési műveleteiket hozzák összhangba a rendelet rendelkezéseivel.\n\n## IV. Egyéb kérdések\n\nAz általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja. Jelen határozat az Ákr 80-81. §-a és az Infotv. 60. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a döntés közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve az Ákr. 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.\n\n* * * A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §-a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a\n\nKp. 77. § (1)-(2) bekezdésén és a 124. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontján, illetve (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Ha az előírt kötelezettsége teljesítését a Kérelmezett megfelelő módon nem igazolja, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítette. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 61. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja. Budapest, 2019. december 6.\n\nDr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár","changes":[]}