{"check":null,"uid":"b19d2241899c9f6b","title":"Ítélet a NAIH/2020/952 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 106.K.705.072/2020/6)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел жалобу компании Hungária Med-M на решение органа по защите данных Венгрии о наложении штрафа за нарушение правил обработки персональных данных, включая медицинские данные пользователей. Суд отклонил иск компании, подтвердив законность штрафных санкций и указав на недостаточные меры безопасности со стороны заявителя, которые привели к потенциальной утечке личных данных. Решение суда подчеркивает важность соблюдения требований законодательства о защите данных и ответственности операторов за обеспечение должного уровня защиты информации.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":23215,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=129:itelet-a-naih-2020-952-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-705-072-2020-6","first_seen":"2026-09-12","last_checked":"2026-09-17 02:26","relevance":"hit","score":54,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":54,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":289,"ctx":"ft. (1132 budapest, csanády utca 6/b. v/2.)  a felperes képviselője:  az alperes: nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (1125 budapest, szilágyi erzsébet fasor 22/c.) az alperes","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":530,"ctx":"(1036 budapest, lajos utca 66., ügyintéző: dr. dudás gábor jános ügyvéd)  a per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott naih/2019/5606. számú határozat felülvizsgálata  ítélet:  a fővárosi törvén","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":1613,"ctx":"án 2019. július 18. napján hatósági ellenőrzést, majd 2019. október 14. napján hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indított.  így  [2]  [3]  [4]  [5]  [6]  [71  106.k.705.072/2020/6. 2","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":1840,"ctx":"atározatával megállapította, hogy a felperes nem tett eleget a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":2046,"ctx":"irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 32. cikk (1) bekezdés 5) pontjában, 33. cikk (1) bekezdésében, valamint 34. cik","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":2264,"ctx":"kötelezettségének. erre tekintettel a felperest a szükséges intézkedések és az érintettek adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának megtételére kötelezte. ezen túlmenően az általános adat","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":359,"ctx":"áltató Kft. (1132 Budapest, Csanády utca 6/B. V/2.)  A felperes képviselője:  Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavo","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":9,"ctx":"Ítélet a NAIH/2020/952 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 106.K.705.072/2020/6) [1]  A DOKUMENTUMOT ELEKT","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":2078,"ctx":"adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679. rendelet (a továbbiakban: Általános adatvédelmi rendelet) 32. cikk (1) bekezdés 5) pontj","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":2489,"ctx":"kötelezte. Ezen túlmenően az Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 75/","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":20,"ctx":"[1]  a dokumentumot elektronikus aláírással látta el:  fővárosi törvényszék  x  5;  fővárosi törvényszék  az ügy száma: 106.k.705.072","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":3210,"ctx":"a. a felperes ennek ellenére nagy számú, körülbelül 15 ezer darab személyes adat — köztük egészségügyi adatok — kezelésére használt rendszere bizalmas jellegének biztosítása érdekében nem hozott megf","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":18018,"ctx":"ögzítette, hogy a felperes a nagy számú, körülbelül 15 ezer darab személyes adat — köztük egészségügyi adatok -—- kezelésére használt rendszerének a jogosulatlan hozzáférés  [25]  [26]  [27]  [28]  [","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-12","meta":{"fileId":"129","slug":"itelet-a-naih-2020-952-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-705-072-2020-6","ocr":"tesseract:hun"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=129:itelet-a-naih-2020-952-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-106-k-705-072-2020-6","text":"[1]\n\nA DOKUMENTUMOT\nELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL:\n\nFŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK\n\nx\n\n5;\n\nFővárosi Törvényszék\n\nAz ügy száma: 106.K.705.072/2020/6.\n\nA felperes: Hungária Med-M Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.\n(1132 Budapest, Csanády utca 6/B. V/2.)\n\nA felperes képviselője:\n\nAz alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság\nHatóság\n(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/c.)\nAz alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda\n\n(1036 Budapest, Lajos utca 66., ügyintéző:\ndr. Dudás Gábor János ügyvéd)\n\nA per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott NAIH/2019/5606.\nszámú határozat felülvizsgálata\n\nÍtélet:\n\nA Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 140 000\n(Száznegyvenezer) forint perköltséget, valamint az államnak — az illetékügyekben eljáró\nhatóság külön felhívására — 30.000 (Harmincezer) forint kereseti illetéket.\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\nIndokolás\n\nA döntés alapjául szolgáló tényállás\n\nAz alpereshez 2019. július 9. napján közérdekű bejelentés érkezett, amely a felperes online\nrendszerében fennálló, személyes-, köztük különleges adatokat érintő sérülékenységre hívta\nfel a figyelmet. A felperes által üzemeltetett weboldal, a http://www.hungariamed.hu\nidőpontfoglaló rendszerében — https://bejelentkezes.hungariamed.hu — kezelt orvosi leletek és\nbeutalók nyilvánosan hozzáférhetők, illetve letölthetők voltak jogosultsággal nem rendelkező\nfelhasználók részére. Az alperes a közérdekű bejelentés alapján 2019. július 18. napján\nhatósági ellenőrzést, majd 2019. október 14. napján hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást\nindított.\n\nígy\n\n[2]\n\n[3]\n\n[4]\n\n[5]\n\n[6]\n\n[71\n\n106.K.705.072/2020/6.\n2\n\nAz alperes a NAIH/2019/5606. számú határozatával megállapította, hogy a felperes nem tett\neleget a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő\nvédelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon\nkívül helyezéséről szóló 2016/679. rendelet (a továbbiakban: Általános adatvédelmi rendelet)\n32. cikk (1) bekezdés 5) pontjában, 33. cikk (1) bekezdésében, valamint 34. cikk (1)\nbekezdésében foglalt kötelezettségének. Erre tekintettel a felperest a szükséges intézkedések\nés az érintettek adatvédelmi incidensről való tájékoztatásának megtételére kötelezte. Ezen\ntúlmenően az Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az információs\nönrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a\ntovábbiakban: Info tv.) 75/A. §-a alapján bírság kiszabásáról rendelkezett és a felperest az\nInfo tv. 61. § (1) bekezdés a) pontja alapján 7.500.000 forint adatvédelmi bírság\nmegfizetésére kötelezte.\n\nA bírság kiszabása során az Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pontjára\nA bírság kiszabása körében súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy az incidenssel\nérintett személyes adatok kezelése az adatok jellegéből fakadóan magasabb kockázattal jár,\nezért az adatkezelőnek fokozott elővigyázatossággal kell eljárnia és a kockázat mértékének\nmegfelelő szintű adatbiztonságot kell garantálnia. A felperes ennek ellenére nagy számú,\nkörülbelül 15 ezer darab személyes adat — köztük egészségügyi adatok — kezelésére használt\nrendszere bizalmas jellegének biztosítása érdekében nem hozott megfelelő intézkedéseket. A\nfelperes az incidensről való tudomásszerzést követően nem tette meg az alperes részére a\nbejelentéssel, valamint az érintettek tájékoztatásával kapcsolatos intézkedéseit.\n\nMegállapította továbbá, hogy alapvetően magas kockázatú, különleges adatokat is érintő\nadatkezelés tekintetében a felperes a jogosulatlan hozzáférés kiküszöbölésére és kimutatására\nalkalmatlan, a kockázattal aránytalan adatbiztonsági intézkedéseket alkalmazott, amikor az\negészségügyi és további személyes adatokhoz rendkívül könnyen hozzá lehetett kívülről férni\nanélkül, hogy ezt a felperes észlelte volna. Az ilyen adatok kezelésére való biztonsági\nfelkészültség az egészségügyi tevékenységet főtevékenységként kifejtő, profitalapú\nvállalkozástól fokozottan elvárható.\n\nSúlyosító körülményként értékelte ezt meghaladóan, hogy a jogsértés a személyes adatok\n\nszankcionálás lehet indokolt. A hatóság az adatvédelmi incidensről a közérdekű bejelentés\nalapján szerzett tudomást, a felperes által az adatvédelmi incidens bejelentésére nem került\nSOT.\n\nEnyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás során nem jutott tudomására olyan\ninformáció, amely arra utalna, hogy az érintetteket a jogsértés nyomán kár érte volna. A\njogsértés nem volt szándékos, azt a felperes gondatlansága okozta. Értékelte enyhítő\nkörülményként azt is, hogy a felperes az incidensről való tudomásszerzést követően azonnal\nintézkedést tett a feltárt sérülékenység megszüntetése érdekében.\n\nA jogkövetkezményekről való döntés meghozatala során az Általános adatvédelmi rendelet\n83. cikk (2) bekezdés c), e), 9), i), j) és k) pontjait nem tartotta relevánsnak. A bírság\nösszegének meghatározásakor figyelembe vette a felperes 2018. évi beszámolója szerinti\n631.480.000 forintos bevételét, valamint tekintettel volt arra is, hogy a felperes 2019. évi\nmérlegének elkészítésére még a határozat meghozatalakor nem került sor, így erre vonatkozó\nadat nem állt rendelkezésre. A vezetői becslések ugyanakkor a felperes 2019. évi várható\nbevételét 800.000.000 forint összegre tették. Az alperes így a jogsértés súlyára a felperes\ngazdasági adataira tekintettel a kiszabott bírság mértékét arányosnak ítélte.\n\nA felperes keresete és az alperes védirata\n\n[8]\n\n[9]\n\n[10]\n\n[11]\n\n[12]\n\n[13]\n\n106.K.705.072/2020/6.\n3\n\nA felperes keresetlevelében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatását kérte akként,\nhogy a bíróság a bírság kiszabását mellőzze, másodlagosan pedig a bírság mérséklését kérte.\nHivatkozott arra, hogy az Info tv. 75/A. §-a alapján az alperesnek a bírság kiszabása körében\na fokozatosság elvével összhangban kellett volna eljárnia, így elsődlegesen figyelmeztetnie\nkellett volna, bírság kiszabására első alkalommal csak kirívóan súlyos esetben kerülhetett\nvolna sor. Rögzítette, hogy vele szemben ezt megelőzően adatvédelmi hatósági eljárásra nem\nkerült sor, az adatvédelmi rendelkezéseket minden alkalommal korábban betartotta, így\nsemmi sem indokolta álláspontja szerint első alkalommal ilyen jelentős összegű bírság\nkiszabását.\n\nHangsúlyozta, hogy az alperes a bírság indokolása körében nem adott egyértelmű választ arra,\nhogy miért nem vette figyelembe az Info tv. 75/A. §-ának rendelkezéseit és miért nem\nalkalmazta a figyelmeztetést, mint szankciót első alkalommal. Véleménye szerint a\nfigyelmeztetés alkalmazása azért is indokolt lett volna, mivel az első alkalommal történt\njogsértés nem volt szándékos.\n\nElőadta, hogy az adatvédelmi szabályok betartására kiemelt figyelmet fordít, megfelelő\nszaktudású szakembereket vett igénybe a honlap elkészítésére, magas védelmi szintű honlapot\nüzemeltet, szándékosságnak még a gyanúja sem merült fel. Az incidensről nem volt tudomása\nmindaddig, amíg arról az alperes nem tájékoztatta, az incidensről való tudomásszerzést\nkövetően pedig haladéktalanul intézkedett a jogsértés megszüntetéséről, folyamatosan\negyüttműködött az alperessel, nem titkolt el információt az alperes előtt. Az incidens során\ntényleges károsodás nem következett be, így álláspontja szerint a figyelmeztetés, mint\nszankció alkalmazása is elegendő lett volna. Hangsúlyozta, hogy a határozat honlapon történő\nkötelező megjelentetése számára így is jelentős kárt okozott.\n\nHivatkozott arra, hogy az Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés a) pontja\nszerinti körülményt iratellenesen mérlegelte és vette figyelembe súlyosító körülményként az\nalperes, mivel ugyan tény, hogy a téves beállítás eredményeként egyes adatok hekkelési\nmódszerekkel rövid időre elérhetővé válhattak, azonban a felróhatóság nem eredmény, hanem\na felperes magatartásának mércéje. Önmagában az, hogy egy téves beállítás eredményeként\nmegvalósult egy sérülékenységi pont, nem teszi semmissé a felperes, mint adatkezelő által\nmegvalósított magas szintű biztonsági intézkedéseket. A 83. cikk (2) bekezdés Ah) pontja\ntekintetében kifejtette, hogy nem valós az az alperesi megállapítás, hogy a tudomásszerzést\nkövetően nem jelentette az incidenst. Hivatkozott arra, hogy az alperes a jogsértés jellegét,\nsúlyosságát, időtartamát, a tényleges kárt nem vette figyelembe és nem értékelte kellőképpen,\nvalamint nem értékelte a javára, hogy tényleges károsodás nem történt.\n\nAz Adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés d) pontja vonatkozásában hangsúlyozta, hogy\nannak súlyosító körülményként való figyelembevétele iratellenes. Az adatbiztonság magas\nszintjét garantáló intézkedésrendszert működtet, amelyben a részletesen kifejtettek szerint\nszámos személy, szervezet és műszaki intézkedés garantálja az adatok biztonságát.\nHivatkozott arra, hogy az alperestől szerzett tudomást az adatvédelmi incidensről, így\nkorábban nem volt abban a helyzetben, hogy azt önként jelentse. Az incidensről való\ntudomásszerzést követően a nyilvántartását az alperesnek haladéktalanul megküldte, így ez\nmegfelel az Általános adatvédelmi rendelet 33. cikk (3) bekezdésében meghatározott\nkövetelményeknek.\n\nÁlláspontja szerint az alperesnek az Adatvédelmi rendelet 83. § (2) bekezdés c), e), \"), i) és k)\npontjait is értékelnie kellett volna határozatának meghozatala során. Kifogásolta, hogy az\nalperes nem értékelte enyhítő körülményként javára, hogy működése során korábban nem\nkövetett el jogsértést, valamint nem vette figyelembe azt sem, hogy az alperessel az eljárás\nsorán teljes mértékben együttműködött, illetve, hogy korábban még figyelmeztetésben sem\nrészesült. Sérelmezte, hogy nem tartotta az alperes relevánsnak, miszerint az esettel\nkapcsolatban nem merült fel pénzügyi haszna sem. Álláspontja szerint a bírság mértékére\n\n[14]\n\n[15]\n[16]\n\n[17]\n\n[18]\n\n[19]\n\n106.K.705.072/2020/6.\n4\n\nvonatkozó kalkulációból megállapítható, hogy a kiszabott bírság a felső korláthoz közelít, ily\nmódon a bírság mértéke eltúlzottnak tekinthető és méltánytalan, hogy az egészségügyi\nszolgáltatók számára a jelenlegi gazdaságilag különösen terhes veszélyhelyzetben az alperes\nilyen kirívóan magas bírság összeget alkalmaz.\n\nAz alperes védiratában a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.\nHivatkozott arra, hogy a bírság jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a jogi szabályozás\nmérlegelési lehetőséget biztosít a számára. A felperes által előadottak nem eredményezhetik a\nmérlegelési jogkörben hozott döntés felülmérlegelését. Álláspontja szerint a bírság\nkiszabásának és mértékének megállapítására a jogszabályi rendelkezésekkel összhangban\nkerült sor. A bírság maximum tekintetében előadta, hogy a kiszabott bírság nem minősíthető\neltúlzottnak figyelemmel arra, hogy az Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (5) bekezdés\nb) pontja a tárgybeli jogsértésre akár 20.000.000 euró, illetőleg az előző pénzügyi teljes éves\npiaci forgalmának legfeljebb 4 96-át kitevő — és a kettő közül a magasabb — összegű bírság\nkiszabását teszi lehetővé. Álláspontja alátámasztására hivatkozott a Fővárosi Törvényszék\n105.K.700.364/2019/11. számú ítéletében foglaltakra.\n\nA bíróság döntése és jogi indokai\n\nA kereset — az alábbiak szerint — nem alapos.\n\nA bíróság elsődlegesen kiemeli, hogy a közigazgatási cselekmény jogszerűségének vizsgálata\niránti közigazgatási perben — a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a\ntovábbiakban: Kp.) 4. § (1) és (3) bekezdése, valamint 85. § (2) bekezdése szerint a\nmegvalósításának időpontjában fennálló tények alapján, a 85. § (1) bekezdés értelmében a\nkereseti kérelem korlátai között — azt vizsgálja, hogy az alperes határozata eljárási és anyagi\nJogi szempontból jogszerű-e, vagy fennállnak a keresetlevélben hivatkozott jogsértések. Az\nalperes a bírság kiszabásáról mérlegelési jogkörben döntött, így a Kp. 85. § (5) bekezdésében\nfoglalt rendelkezésre figyelemmel a mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási\ncselekmény jogszerűsége körében a bíróságnak azt is vizsgálnia kellett, hogy az alperes\nhatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés\nszempontja és azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratokból\nmegállapíthatóak-e.\n\nA felperes a keresetében a jogsértés megvalósulását nem vitatta, csak az alkalmazott\njogkövetkezményt és annak mértékét kifogásolta. A törvényszéknek jelen jogvitában abban a\nkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a bírság alkalmazása és annak mértéke jogszerű volt-e.\nAz Info tv. 75/A. §-a értelmében a hatóság az Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) —\n(6) bekezdésében foglalt hatáskörét az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja,\nkülönösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó — jogszabályban vagy az\nEurópai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott — előírások első alkalommal történő\nmegsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt — az Általános adatvédelmi rendelet 85. cikkével\nösszhangban - elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\nA bíróság álláspontja szerint az Info tv. 75/A. § az Általános adatvédelmi rendelet\nrendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciók vonatkozásában az adatvédelmi\nhatóság számára iránymutatásul szolgál. Felhívja a figyelmet az arányosság elvének\ngyakorlására és arra, hogy elsősorban - az adatkezelési rendelkezések első alkalommal történő\nmegsértése esetén - a figyelmeztetés, mint szankció alkalmazása lehet indokolt. Ugyanakkor\naz Info tv. fenti rendelkezése nem tartalmaz kötelező jellegű előírást a szankciók\nalkalmazására vonatkozóan, és a felperes által a keresetlevélben kifejtettekkel ellentétben nem\nteszi kötelezővé az adatvédelmi hatóság számára az adatvédelmi előírások megsértése esetén\na figyelmeztetés alkalmazását arra tekintettel, hogy a jogsértés elkövetésére első alkalommal\nkerült sor.\n\n[20]\n\n[21]\n\n[22]\n\n[23]\n\n[24]\n\n106.K.705.072/2020/6.\n9\n\nA jogalkalmazó a szankció alkalmazása tekintetében szabadon, mérlegelési jogkörében\neljárva dönt. Az alperes határozatában a szankció alkalmazása körében egyértelműen utalt\narra, hogy figyelembe vette az Info tv. 75/A. §-át és az Általános adatvédelmi rendelet 83.\ncikk (2) bekezdésében foglaltakat és az Info tv. 6. § (1) bekezdés a) pontja alapján döntött a\nbírság, mint szankció alkalmazása mellett. Az Info tv 75/A. §-a tehát nem kötelező és\nkizárólagosan alkalmazható rendelkezés az adatvédelmi hatóság számára, amennyiben az eset\nösszes körülményeire, a jogsértés súlyára figyelemmel az adatvédelmi hatóság úgy dönt, hogy\nbár a jogsértés megtörténtére első alkalommal került sor, azonban az eset összes további\nkörülményei indokolják, úgy figyelmeztetés nélkül a bírság kiszabásáról is rendelkezhet.\n\nA Kp. 85. § (5) bekezdése alapján a mérlegelési jogkörben megvalósított közigazgatási\ncselekmény jogszerűsége körében a bíróság azt is vizsgálja, hogy a közigazgatási szerv\nhatáskörét a mérlegelésre való felhatalmazásának keretei között gyakorolta-e, a mérlegelés\nszempontjai és az azok okszerűsége a közigazgatási cselekményt tartalmazó iratból\nmegállapíthatóak-e.\n\nA Kp. 85. § (5) bekezdéséhez fűződő Kommentár szerint: , [a] mérlegelési jogkörben\nmegvalósított közigazgatási cselekménynek az a közigazgatási cselekmény minősül, ahol a\nközigazgatási szerv cselekvését olyan jogszabályra alapozza, amely kizárólag a döntés\nkereteit jelöli ki és a jogalkalmazó több jogszerű döntés között választhat. A mérlegelési\njogkör gyakorlásához ismertetnie kell a közigazgatási szervnek, hogy melyek voltak a\nközigazgatási szerv mérlegelési szempontjai és azokat okszerűen vette-e figyelembe. Hatósági\ndöntések esetén ennek a döntésnek az indokolásból ki kell derülnie. A közigazgatási anyagi\njogszabályok sokszor tartalmaznak mérlegelési szempontjaikra vonatkozó szabályozást, mely\nszempontok nem kimerítő felsorolást tartalmaznak, hanem főként azt, hogy melyek azok a\nszempontok, melyek értékelést nyerhetnek. Mindez azt jelenti, hogy a jogszabályban\nmegjelent indokokon vagy szempontokon kívül más is mérlegelés tárgyává tehető. A\nmérlegelési jogkör alapvető jellemzője, hogy az anyagi jogszabály a hatósági döntés kereteit\nkizárólagosan kijelöli és ezen belül a hatóság a jogszabályi szempontok vizsgálatával\nszabadon döntve és a jogszabályban biztosított körben az adott esetre optimálisnak tartott\nmegoldást választja. A mérlegelési jogkör a bírósági felülvizsgálatnak egyfajta mélységi,\ntartalmi korlátját jelenti, mivel a közigazgatási döntés felülmérlegelése nem lehetséges, nem\nterjed ki a tény — és jogkérdésekre (a jogértelmezésre), tehát a bíróság mind a tények, mind a\njogszabályi értelmezések vonatkozásában minden eljárásjogi korlát nélkül eltérő értékelést és\njogszabályi értelmezést fogadhat el, mint amire a közigazgatási szerv jutott. Az alperesi\nhatóság nincs korlátozva abban, hogy a jogszabályban nem taxatíve felsorolt feltételek\nfennállását hogyan, milyen körben mérlegelje.\"\n\nA rendelkezésre álló adatok alapján a bíróság megállapította, hogy az alperesi hatóság\nmegjelölte, hogy milyen mérlegelési szempontokat vett figyelembe, az Általános adatvédelmi\nrendelet 83. cikk (2) bekezdés a), b), d), g), h) pontjait tette mérlegelés tárgyává a bírság\nkiszabása körében. Kimerítő indokát adta annak, hogy ezekre a mérlegelési szempontokra\ntekintettel miért döntött a bírság kiszabása mellett. Felsorolta a bírság kiszabása során értékelt\nenyhítő és súlyosbító körülményeket és ezek figyelembevételével határozta meg a törvény\náltal megadott keretek között a felperes bevételére is figyelemmel a bírság összegét.\n\nA felperes által hivatkozottakkal ellentétben az alperes az Általános adatvédelmi rendelet 83.\ncikk (2) bekezdés a) pontját figyelembe vette a bírság kiszabása körében, megjelölte azt, hogy\nminősítette, kifejtette, hogy magas kockázatú, különleges adatokra is kiterjedő adatkezelés\nvonatkozásában megvalósult jogsértésről van szó, illetve, hogy személyes adatokat és\nRögzítette, hogy a felperes a nagy számú, körülbelül 15 ezer darab személyes adat — köztük\negészségügyi adatok -—- kezelésére használt rendszerének a jogosulatlan hozzáférés\n\n[25]\n\n[26]\n\n[27]\n\n[28]\n\n[29]\n\n[30]\n\n[31]\n\n106.K.705.072/2020/6.\n6\n\nkiküszöbölésére nem hozott megfelelő intézkedéseket, értékelve az érintettek számát,\nvalamint azt a tényt is, hogy károkozás nem következett be.\n\nAz Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés A) pontja vonatkozásában az alperes\njogszerűen állapította meg, hogy a felperes nem maga jelentette be az adatvédelmi incidens\nmegtörténtét, hiszen a felperes a keresetlevelében maga sem vitatta, hogy az adatvédelmi\nincidens megtörténtéről csupán az alperesi hatóság eljárásából szerzett tudomást. Az a\nkörülmény, hogy a tudomásszerzést követően a nyilvántartását az alperesi hatóság részére\nmegküldte, nem helyettesíti az adatvédelmi incidens bejelentésére vonatkozó kötelezettséget.\nA felperes által a keresetlevélben hivatkozottakkal ellentétben az alperes enyhítő\nkörülményként vette figyelembe, hogy az érintetteknek kára nem keletkezett, továbbá, hogy a\nfelperes részéről szándékosság nem merült fel, a jogsértés a gondatlan magatartásának\nkövetkezménye, illetve azt is, hogy a tudomásszerzést követően azonnal intézkedett a\njogsértés megszüntetése érdekében.\n\nA felperes csupán állította, hogy rendszerében az adatbiztonság magas szintű volt és azt\ngarantáló intézkedésrendszert működtetett. E körben álláspontját alátámasztó okiratot nem\ncsatolt, bizonyítékot nem szolgáltatott, így érvelése súlytalan, azt a törvényszék érdemben\nnem tudta vizsgálni.\n\nRámutat a törvényszék, hogy a felperes álláspontjával ellentétben az alperesi hatóságnak\nnincs olyan kötelezettsége, miszerint az Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)\nbekezdésében felsorolt, a bírság kiszabása körében figyelembe vehető valamennyi szempontot\nértékelje. A hatóságnak az adott tényállás alapján a releváns szempontok értékelését kell\nelvégeznie és döntésében arról számot adnia, de olyan aspektus nem vizsgálandó, amely az\nadott ügyben nem bír jelentőséggel, vagy nem értelmezhető. Az, hogy nem minden\nszempontot tartott a bírság kiszabása körében az alperes relevánsnak, az alperesi határozat\njogszabálysértő voltát önmagában nem alapozza meg.\n\nAz a körülmény továbbá, hogy a felperes az alperesi hatósággal eljárása során együttműködik,\njogszabályon alapuló kötelezettsége, így általában a bírság enyhítése körében nem vehető\nfigyelembe, de a perbeli esetben az alperes a felperesi együttműködés eredményeként a\ntudomásszerzést , követően megvalósított azonnali jogsértés megszüntetést enyhítő\nkörülményként értékelte is. Rámutat a törvényszék, hogy mivel az érintettek kárt nem\nszenvedtek el, így a kárenyhítésre vonatkozó enyhítő körülmény figyelembevételére sem\nkerülhetett sor, valamint nem kerülhetett sor a bírság kiszabása körében a 83. cikk (2)\nbekezdés e) pontjának figyelembevételére sem, hiszen a felperes korábban jogsértést nem\nkövetett el, így az elkövetett korábbi releváns jogsértések értékelésének nem is volt jogalapja.\nAz Általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdés X) pontja pedig a jogsértés\ntekintetében lehetőségként említi ugyan a pénzügyi haszonnak vagy az elkerült veszteségnek\na figyelembevételét, de tekintettel arra, hogy itt károsodás nem történt, pénzügyi haszonra\nvonatkozó körülmény pedig fel sem merült, így annak figyelembevételére az alperesnek\nszintén nem volt lehetősége.\n\nNem foghat helyt a felperesnek a bírság eltúlzott mértékére való hivatkozása sem, tekintettel\narra, hogy az alperes határozatában mind az enyhítő és a súlyosító körülmények értékeléséről,\nmind a bírság összegszerűségének meghatározásáról számot adott, a bírság kiszabása a\njogszabályoknak megfelelően történt és a törvényszék az alperes értékelésének\nfelülmérlegelésére nem jogosult.\n\nA fentiekre tekintettel a törvényszék az alperes határozatát - a felperes által támadott részében\n- jogszerűnek találta és a keresetet a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.\n\nZáró rész\n\n[32]\n\n[33]\n\n[34]\n\n106.K.705.072/2020/6.\n7\n\nA felperes pervesztes lett, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a\ntovábbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdése alapján az alperes perköltségének megtérítésére\nköteles, melynek összegét a Fővárosi Törvényszék az alperes által felszámított\nköltségjegyzékben foglaltaktól eltérően, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi\nköltségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM számú rendelet 2. § (2) bekezdése alapján\nállapította meg mérlegeléssel, figyelemmel az alperes tényleges munkavégzésére és arra, hogy\naz alperes mindössze védiratot terjesztett elő, melynek terjedelme a 4 órát meghaladó\nmunkavégzés megállapítását nem indokolja, tárgyalás megtartására pedig nem került sor.\n\nA bíróság a Pp. 102. § (2) bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az illetékekről\nszóló 1990. évi CXIII. törvény 62. § (1) bekezdés Ah) pontja alapján feljegyzett, a 45/A. § (1)\nbekezdésében meghatározott 30.000 forint tételes kereseti illeték megfizetésére az állam\njavára.\n\nAz ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (2) bekezdése zárja ki.\n\nBudapest, 2020. szeptember 29.\n\ndr. Serestyén Katalin s.k. dr. Szilágyi-Horváth Eszter s.k. dr. Sík Magdolna s.k.\na tanács elnöke előadó bíró bíró","changes":[]}