{"check":null,"uid":"9b4129e79f91b0ec","title":"Fővárosi Törvényszék — P.20184/2024/18","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел дело о признании недействительным завещания, составленного умершим гражданином. В ходе рассмотрения установлено, что завещание было подписано с участием двух свидетелей, которые знали личность наследодателя ранее и могли подтвердить его личность при подписании документа. Суд отклонил иск заявителя, подтвердив действительность завещания и возложив судебные расходы на истца.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":16472,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20184%2F2024%2F18&azonosito=0a40777e-e56f-45fa-81bf-b38b4076bc58","first_seen":"2026-11-04","last_checked":"2026-11-16 03:11","relevance":"hit","score":3,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":3,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"személy adat","weak":false,"pos":9566,"ctx":"rat ekkor már tartalmazta az örökhagyónak az okmányaiból előzőleg az ügyvéd által felvett személyi adatait. az ügyvédnek a kórházban tartózkodásakor a két végrendeleti tanú is egyidejűleg jelen vo","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személy adat","weak":false,"pos":9841,"ctx":"mertette velük, hogy amit alá fognak írni, az örökhagyó végrendelete, azt ismertette is a személyi adatokkal együtt. a tanúk ezek után szintén ott a kórházban írták az okiratot alá, miután a végrend","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személy adat","weak":false,"pos":14850,"ctx":"aláírásakor az okiratszerkesztő ügyvéd is tanúsította az ő személyazonosságát, ismertette személyi adatait. a végrendeleten lévő záradék szövegéből is az tűnik ki, hogy a tanúk tisztában vannak a","zone":"текст","weight":1}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-11-04","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20184%2F2024%2F18&azonosito=0a40777e-e56f-45fa-81bf-b38b4076bc58"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20184%2F2024%2F18&azonosito=0a40777e-e56f-45fa-81bf-b38b4076bc58","text":"Fővárosi Törvényszék\n20.P.20.184/2024/18.\n\nA Fővárosi Törvényszék\n\na dr. Szilágyi Zoltán T. Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Szilágyi Zoltán, ügyvéd címe) által képviselt\nfelperes (született felperes születési neve, felperes címe szám alatti lakos) felperesnek –\n\na dr. Tóth és Társai Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Fodor János ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt\nalperes (született alperes születési neve alperes címe szám alatti lakos) alperes ellen\n\nvégrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi\n\ní t é l e t e t\n\nA bíróság a keresetet elutasítja, és kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg alperesnek 1.919.419,- (egymillió-kilencszáztizenkilencezer-négyszáztizenkilenc) forint perköltséget.\n\nAz ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.\nA másodfokú eljárásban a jogi képviselet kötelező, ezért a fellebbezést benyújtó félnek jogi képviselőt szükséges meghatalmaznia. Ha a fellebbezést benyújtó fél jogi képviselővel nem rendelkezik, a fellebbezést a bíróság hiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja. A fellebbezést benyújtó fél pártfogó ügyvédi képviselet biztosítása iránti esetleges kérelmét a jogi segítségnyújtó szolgálatnál terjesztheti elő.\n\nA másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.\n\nA felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az Állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.\n\nIndokolás\n\n[1] A bíróság a felek személyes meghallgatása, tanú1, tanú2, tanú3 tanúk vallomásai, valamint a P.21.624/2020 számú ügyben felvett 42. számú jegyzőkönyvben rögzítettek és a csatolt további okiratok alapján a következő tényállást állapította meg.\n[2] A felperes első unokatestvére és törvényes örököse a Budapesten, 2019. május 08. napján végintézkedés hátra hagyásával, leszármazó hátrahagyása nélkül elhunyt örökhagyó adatok) örökhagyónak, aki után a hagyatéki eljárást közjegyző budapesti közjegyző folytatta le. A hagyaték átadásáról a 11014/Ü/2396/2019/15. sorszámon, Budapesten, 2019. november 28. napján meghozott hagyatékátadó végzéssel rendelkezett, melynek indokolásában rögzítette, hogy az örökhagyó özvegy családi állapotú, magyar állampolgár volt, gyermek hátra hagyása nélkül hunyt el, szülői és testvérei az örökhagyót megelőzően elhunytak. Végintézkedés hiányában az örökhagyó hagyatékának törvényes öröklésére volt hivatva a Ptk. 7:63. § (2) bekezdése alapján az örökhagyó egyéb érdekelt1 nevű elhunyt testvérének gyermeke: felperes született felperes születési neve. Az örökhagyó Budapesten, 2019. május 01. napján a törvényben meghatározott követelményeket formailag kielégítő, így alakilag érvényesnek látszó írásbeli magánvégrendeletet tett, amelyet a közjegyző a hagyatéki ügyben 2019. november 28. napján megtartott hagyatéki tárgyaláson kihirdetett. Ezen írásbeli magánvégrendeletben az örökhagyó minden ingatlan és ingó vagyonának örökösévé alperes született alperes születési neve (adatok) alperes címe szám alatti lakost nevezte meg. A közjegyző a hagyatéki eljárásban elhangzott nyilatkozatok és a rendelkezésére álló iratok alapján a rendelkező részben írtak szerint állapította meg az örökhagyó hagyatéki vagyonát és a hagyatéki tartozásokat.\n[3] A törvényes örökös az örökhagyó kihirdetett végrendeletét az örökhagyó hagyatéka átadásának alapjául nem fogadta el, míg azt a végrendeleti örökös elfogadta, ezért a közjegyző megállapította, hogy az örökhagyó törvényes és végrendelei örököse között vita alakult ki abban a kérdésben, hogy kit illet meg az örökhagyó hagyatéka (öröklési jogi vita). Mindezek alapján a közjegyző az örökhagyó hagyatékát öröklés jogcímén a rendelkező részben írtak szerint a Ptk. 7:3. § (2) bekezdése, a Ptk. 7:94. § (1) bekezdés b) pontja, a Ptk. 7:95.-7:98. §-ai, valamint a hagyatéki eljárásról szóló, 2010. évi XXXVIII. Törvény (Hetv.) 85-88. §-ai, 93. §-a, a 114. §-a alapján ideiglenes hatállyal adta át.\n[4] Az átadott hagyatéki vagyon a település, belterület, helyrajzi számú, természetben ingatlan címe szám alatti, 58 m2 területű, lakás megnevezésű ingatlan – tulajdoni lap II/4. és II/5. pontjai szerinti – mindösszesen 2/2 tulajdoni hányada az Alapító Okiratban meghatározott helyiségekkel és a közös tulajdonból hozzá tartozó 1065/10000 eszmei hányaddal, a település, belterület, helyrajzi szám2ú, természetben ingatlan címe2 szám alatti, 13 m2 területű, garázs megnevezésű ingatlan 2/2 tulajdoni hányada az Alapító Okiratban meghatározott helyiségekkel és a közös tulajdonból hozzá tartozó 93/10000 eszmei hányaddal, az Bank Nyrt. által az örökhagyó nevén nyilvántartott bankszámlaszám1 számú bankszámla 1/1-ed része, melynek egyenlege az örökhagyó halála napján 11.172.270,- forint, az Bank Nyrt. által az örökhagyó nevén nyilvántartott bankszámlaszám2 számlaszámú értékpapírszámla 1/1-ed része, melynek egyenlege az örökhagyó halála napján pénzszámla 0,- forint, 87.616 db Bank tőkegarantált rövid kötvénybefektetési jegy, névértéke 87.616,- forint, forgalmi értéke 142.813,29 forint, a települési Polgármesteri Hivatal által készített leltárban 1.-61. tételszám alatt felvett ingóságok 1/1 része.\n[5] Hagyatéki tartozásként a temetési költséget és a hagyatéki eljárás költségét tüntette fel a közjegyző, aki az örökhagyó hagyatékát öröklés jogcímén az örökhagyó után maradt végintézkedés alapján ideiglenes hatállyal adta át az alperesnek, mint végrendeleti örökösnek 1/1 arányban.\n[6] Az alperes és az örökhagyó 1970 óta ismerték egymást, ekkor közösen léptek be egy épülő társasházba, ahova 1971-ben beköltöztek, itt közvetlen lakásszomszédok lettek, és már ekkortól kezdve jó kapcsolat alakult ki közöttük. A néhai főkönyvelőként dolgozott egy település2i vállalatnál. Az örökhagyó és az alperes férjei is jó barátságban voltak egymással. Mivel az örökhagyónak gyermekei nem voltak, az alperes fiait szerette, az alperessel és annak családjával rendszeresen összejártak, névnapokat, születésnapokat ünnepeltek, karácsonykor és húsvétkor is látogatták egymást. Az örökhagyó férje 2004-ben elhalálozott, így kapcsolata az alperessel még szorosabbá vált. Amikor egyedül érezte magát, az alperest sokszor meglátogatta. Nemcsak a lakhelyükön, hanem azon kívül is tartottak közös programokat, utaztak, kirándultak. Az alperes és jelenlegi társa később rendszeresen, kéthetente vitte magával a néhait bevásárolni, ők vitték fodrászhoz, állatorvoshoz, fogorvoshoz. Az örökhagyó és az alperes között kifejezetten bizalmi viszony volt, egymás lakásának kulcsával is rendelkeztek.\n[7] A néhainak több egészségügyi problémája is volt, halálát követően alapbetegségeként a rosszindulatú tüdődaganatát állapították meg. 2019. április 22-én késő este a néhai telefonon jelezte az alperesnek, hogy légzési nehézségei vannak, mentőt szeretne hívni magához, és kérte az alperest, hogy menjen fel hozzá. Az alperes akkor érkezett, amikor a mentősök már az örökhagyónál voltak, és végül úgy döntöttek, hogy beviszik őt a Kórházba az I. számú Belosztályra. 2019. április 26-án az örökhagyót innen a Egyetem Tüdőgondozó Osztályára, majd május 02-án az Intézetbe szállították.\n[8] 2019. május 01-jén az Intézetben az alperes javára végrendelkezett, mely okiratot két tanú, tanú3 tanú3 címe és tanú2 tanú2 címe tanúk írtak alá, akiket az alperes fia kért fel, hogy menjenek be a néhaihoz a kórházba kifejezetten a végrendelet tanúzása céljából. tanú2 az örökhagyót korábbról olyan mértékig ismerte, hogy tudta róla, hogy abban a házban lakik, ahol az alperes és fia, hogy korábban könyvelőként dolgozott, tudta, hogy egyedül él, és hogy az alperes és a fia szoktak neki segíteni. Az örökhagyó a tanú megérkezésekor a kórteremből kiment a tanúhoz, és bemutatkozott neki. tanú3 és az örökhagyó korábbról ismerték egymást, a utca neve utcában egymással szemben lévő házban laktak, ezért a tanú egy ideje látásból ismerte az örökhagyót, és a későbbiekben az örökhagyó lakhelyét képező ház udvarán – a lakók társasági összejövetele során – bemutatkoztak egymásnak. A végrendelet aláírásakor ezért tanú3 tanú a teljes nevén ismerte a végrendelkezőt, tisztában volt a személyazonosságával.\n[9] Az örökhagyó által hagyott végrendeletet tanú1 ügyvéd készítette az örökhagyó kérésére, aki még jóval egészségi állapotának nagyobb fokú leromlása előtt, 2017-ben vagy 2018-ban beszélt az ügyvéddel arról, hogy az alperesre szeretné hagyni vagyonát. Az ügyvéd 2019 februárjában vagy márciusában készítette el a végrendelet tervezetét, melynek aláírására csak később került sor, akkor, amikor az örökhagyó már kórházban volt. 2019. május 01-jén vitte el tanú1 ügyvéd a már megírt végrendelet az örökhagyóhoz aláírásra. Az okirat ekkor már tartalmazta az örökhagyónak az okmányaiból előzőleg az ügyvéd által felvett személyi adatait. Az ügyvédnek a kórházban tartózkodásakor a két végrendeleti tanú is egyidejűleg jelen volt, akik személyazonosságát az okmányaikból ott a helyszínen ellenőrizte, és ismertette velük, hogy amit alá fognak írni, az örökhagyó végrendelete, azt ismertette is a személyi adatokkal együtt. A tanúk ezek után szintén ott a kórházban írták az okiratot alá, miután a végrendelkező is azt előttük, saját kezűleg – a kórházi ágyon, félig ülő helyzetben – aláírta. A két tanú a kórterem ajtajában állva nézte végig, ahogy a néhai aláírta a végrendeletet.\n[10] A végrendelet a végintézkedés örökhagyó által aláírt szövege alatt az alábbi záradékot tartalmazza:\n[11] „Alulírott tanúk kijelentjük, hogy a fenti okiratot örökhagyó (adatok) ingatlan címe3 szám alatti lakos, együttes jelenlétünkben saját kezűleg befolyástól mentesen írta alá. Budapest, 2019. május 1.”\n[12] A fenti záradék alatt szerepel kézírással a két végrendeleti tanú aláírása, neve, címe és személyi igazolványának száma.\n[13] A végrendelet a felperes által megjelölt okból nem érvénytelen.\n[14] Néhai örökhagyó 2019. május 8. napján elhalálozott.\n[15] A felperes a Ptk. 7:37. § (2) bekezdése alapján benyújtott keresetében kérte örökhagyó 2019. május 01. napján kelt, alperes örökös javára szóló végrendelete érvénytelenségét a Ptk. 7:17. § (1) bekezdés b) pontja és a PK 86. számú állásfoglalás alapján megállapítani, mivel a végrendeleti tanúk a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képesek, mert őt nem ismerték, és a helyszínen a beazonosítását nem végezték el, okmányait nem nézték meg.\n[16] Az alperes a kereset elutasítását, felperes perköltségben marasztalását kérte, anyagi jogi kifogásként megjelölte a Ptk. 7:11., 12., 15., 17. §-ait, előadta, hogy az örökhagyó végrendelete alakilag és tartalmilag is megfelel az idézett törvényhelyeknek, ezért az érvényes. A végrendelet érvényessége magából az okiratból, annak tartalmából következik, ezért nincs jelentősége annak, hogy a tanú mire emlékszik annak készítése kapcsán. Nincs olyan jogszabályi előírás, hogy a tanúknak kell elvégezniük a végrendelkező azonosítását. A záradékban leírtak cáfolják a felperes azon állítását, hogy a tanúk nem képesek a végrendelkező személyazonossáságának tanúsítására.\n[17] Felperes keresete megalapozatlan az alábbiak szerint.\n[18] Ptk. 7:17. § [Az írásbeli magánvégrendelet alaki érvényességi feltételei]\n(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt\nb) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják;(……)\n[19] A Kúria PK 86. számú állásfoglalása szerint „A végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon megállapította. ​A Ptk. 631. §-ának a) pontja úgy rendelkezik, hogy az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nem képes. A Ptk. 635. §-ának (2) bekezdése szerint ez a rendelkezés irányadó a szóbeli végrendelet tanújára is. A törvény tehát csak azt kívánja meg, hogy a tanú a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására képes legyen, arra nézve azonban, hogy a tanút erre milyen körülmény teszi képessé, külön előírást nem tartalmaz, feltételt nem szab. Ennélfogva a tanúzási képességnek nem feltétele az, hogy a tanú a végrendelkezőt előzőleg személyesen ismerje, hanem elegendő, ha az azonosságot más alapon – pl. személyi igazolvány alapján – egyidejűleg vagy akár utóbb kétségtelen bizonyosság megállapíthatta, és meg is állapította. Ez annál is inkább így van, mert a jogszabály – szövegének világos értelme szerint – elsődlegesen nem a végrendelkező és a tanú korábbi ismeretségi vagy egyéb viszonyát tartja követelményként szem előtt, hanem a tanúnak a személyében rejlő azt az adottságot, képességet, hogy a végrendelkező személyazonosságát hitelt érdemlően meg tudja állapítani.”\n[20] A Pp. 265. § (1) bekezdése alapján a felperes érdekében állt annak bizonyítása, hogy az általa hivatkozott érvénytelenségi ok fennáll. A felperes azonban a hivatkozott érvénytelenségi ok fennálltát nem bizonyította sikeresen. Hivatkozott az ugyanezen felek között ugyancsak végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt folyamatban volt P.21.624/2020. számú per 42. számú jegyzőkönyvében rögzített tanúvallomásokra, mint amelyek bizonyítják a felperes állításait. Emellett indítványozta a tanúk ismételt meghallgatását.\n[21] A bíróság ez utóbbi bizonyítás lefolytatását szükségesnek tartotta, mivel a fenti számú perben a bíróság nem a jelen perben megjelölt érvénytelenségi okok tekintetében folytatta le a bizonyítást. Az ismételt tanúmeghallgatásokból a bíróság megállapította, hogy mindkét tanú ismerte a végrendelkezőt, tudták, hogy ki ő. tanú2nak a kórházban, tanú3nak már jóval korábban, a lakóhelyét képező ház udvarán bemutatkozott. Az okirat aláírásakor az okiratszerkesztő ügyvéd is tanúsította az ő személyazonosságát, ismertette személyi adatait. A végrendeleten lévő záradék szövegéből is az tűnik ki, hogy a tanúk tisztában vannak a végrendeletet tevő személyazonosságával, és azt épp a záradék által is tanúsítják. A felperes ennek tartalmával szemben ennek ellenkezőjét nem tudta bizonyítani. A korábbi ügy 42. számú jegyzőkönyvében rögzített tanúvallomások önmagukban jelentőséggel nem bírnak, azokat a jelenlegi tanúvallomásokkal együttesen kell értékelni, a legfontosabb bizonyíték ugyanakkor maga az okirat, elsősorban az azon lévő záradék. A felperes többször hivatkozott arra, hogy a végrendeleti tanúk a végrendelkezőt nem ismerték, azonban a tanúvallomásokból megállapítható volt, hogy ez nem felel meg a valóságnak. Mindkét tanú tisztában volt a személyazonosságával. A 86. PK. helyes értelmezése szerint a tanúk részéről elegendő a korábbi személyes ismeretség is, de ez nem feltétel. Amennyiben azonban az megvalósul, úgy a tanúk személye a Ptk. előírásainak megfelel.\n[22] A fentiekre tekintettel, minthogy az eredménytelen bizonyítás terhe a felperesre esik, a bíróság a felperes keresetét elutasította.\n[23] A pervesztes felperes a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles megfizetni az alperes részére a 32/2003 (VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti, 57.313.983 Ft pertárgyérték alapján számított ügyvédi munkadíjból álló, áfát nem tartalmazó perköltséget, a megfizetett eljárási illeték, valamint jogi képviselőjének ügyvédi munkadíja pedig az ő terhén marad.\n\n[24] Az ítélet elleni fellebbezési jog a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontján alapul.\n\nBudapest, 2025. március 14.\n\ndr. Előd Anna Katalin s. k.\nbíró","changes":[]}