{"check":null,"uid":"9230618a8d4ad8b1","title":"Fővárosi Ítélőtábla — Pf.20481/2026/3","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел иск гражданина против интернет-портала за публикацию недостоверной информации о бывшем государственном деятеле. Портал утверждал, что политик ранее фигурировал в коррупционных расследованиях и имел связь с определенными компаниями. Суд отклонил иск, признав, что информация хотя и содержала неточности, но была основана на реальных фактах и не является заведомо ложной. Решение основано на венгерском законодательстве о свободе слова и журналистских стандартах.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":27221,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20481%2F2026%2F3&azonosito=d0b5a6c8-4243-4388-8ac0-84cacee552b2","first_seen":"2026-10-29","last_checked":"2026-11-16 03:10","relevance":"hit","score":6,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":6,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":5026,"ctx":"rlament és a tanács 2016. április 27-i (eu) 2016/679. számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":5212,"ctx":"valamint a 95/46/ek irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (a továbbiakban: gdpr) alapján, aminek a valasz.hu archív oldal már eleget is tett. [18] az alperes ellenkérelm","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":24969,"ctx":"alapján a büntetőeljárás befejezéséről, annak eredményéről nem köteles beszámolni. [74] a gdpr 17. cikke szerinti „elfeledtetéshez” való jog érvényesítése a helyreigazítási kötelezetts","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":5018,"ctx":"n törlési kérelmeket nyújtott be az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679. számú, a t","zone":"акт","weight":3}],"dropped":[{"topic":"Телеком и инфраструктура","term":"hírközlés","weak":true,"pos":887,"ctx":"ő. 2006 júliusától 2008 áprilisáig a gazdasági és közlekedési minisztérium energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős államtitkára volt. [2] a magyarnemzet.hu internetes portálon 202","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Телеком и инфраструктура","term":"hírközlés","weak":true,"pos":2029,"ctx":"előbb főosztályvezetőjeként, majd 2006 júliusától 2008 áprilisáig a tárca energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős szakállamtitkáraként. [6] miután a politikus6-féle cég4 érdekelt","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-10-29","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20481%2F2026%2F3&azonosito=d0b5a6c8-4243-4388-8ac0-84cacee552b2"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20481%2F2026%2F3&azonosito=d0b5a6c8-4243-4388-8ac0-84cacee552b2","text":"Fővárosi Ítélőtábla\nAz ügy száma:\n1.Pf.20.481/2026/3.\nA felperes:\nfelperes\nfelperes címe\nA felperes képviselője:\nDr. File Zsuzsa ügyvéd\nügyvéd címe\nAz alperes:\nalperes\nalperes címe\nAz alperes képviselője:\nDr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda\nügyvéd1 címe\nA per tárgya:\nsajtó-helyreigazítás\nAz elsőfokú bíróság:\nFővárosi Törvényszék\nA fellebbezéssel támadott határozat száma:\n63.P.21.896/2026/5.\nA fellebbezést benyújtó fél:\nfelperes\nÍtélet\nA Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.\nKötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az illeték megfizetése e határozat meghozatalának napjától számított 60. napon esedékes.\nAz ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.\n\nIndokolás\n[1] A felperes egyetemi oktató, energetikai szakértő. 2006 júliusától 2008 áprilisáig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős államtitkára volt.\n[2] A magyarnemzet.hu internetes portálon 2026. május 10-én „politikus4-gyel politikus5 emberei is visszatérnek” címmel jelent meg cikk, amely a felperes vonatkozásában a következőket tartalmazza:\n[3] „A nagy vasútbezáró visszatér\n[4] felperes lehet a közlekedési államtitkár politikus1 minisztériumában. Nem sokan emlékeznek rá, de felperes szimbolikus szereplője volt a 2010 előtti baloldali világnak, olyannyira, hogy neve több korrupciós ügyben is felmerült – állítja a lap. felperes pályafutását a név-csoportban kezdte, ekkoriban került politikus6 volt miniszterelnök, nagyvállalkozó és az SZDSZ-es üzleti körök vonzáskörébe.\n[5] Négy évig, 2000 és 2004-ig ügyvezető igazgatóként irányította a hírhedt adatközpont-üzemeltető céget, a cég3-t, amit 2005-ben 2,3 milliárdért felvásárolt a cég4 Rt. Utóbbi vállalkozás vezérigazgatója politikus6 volt a tranzakció idején. Miután felperes kilépett a cég3-ból, a politikus2 által vezetett Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM) folytatta. Előbb főosztályvezetőjeként, majd 2006 júliusától 2008 áprilisáig a tárca energetikáért, hírközlésért és közlekedésért felelős szakállamtitkáraként.\n[6] Miután a politikus6-féle cég4 érdekeltségébe került, a cég3 értéke rövid időn belül jelentősen megnőtt. politikus6ék így több mint kétszeres áron – 5,1 milliárd forint – tudták továbbadni a céget a Magyar Telekomnak. Korabeli sajtóértesülések szerint az irreális értéknövekedésben komoly szerepet játszottak az állami megrendelések. A megbízások jelentős része pedig nem máshonnan folyt be, mint a politikus2 és a felperes nevével fémjelzett GKM-ből. A kormányváltás után hűtlen kezelés gyanújával nyomozás indult a történtek miatt a volt SZDSZ-es miniszterrel szemben. Nem ez volt az egyetlen korrupciógyanús botránya a leendő közlekedési államtitkárnak a baloldali kormányok idején. A politikus3-ügy néven összegzett BKV-nyomozás lezárása után, amelyben főleg a szocialista háttérszálakat próbálták felgöngyölíteni a nyomozók, az SZDSZ-es szál következett.\n[7] A cég2 Zrt. elemzéseket végzett például a BKV tőkebevonási képességéről hétmillió forintért. A megbízást bezsebelő vállalkozás felpereshez is köthető volt, aki így ekkor is a hatóságok látókörébe került.\n[8] Egyéb kellemetlen intézkedések is jellemzik azt az időszakot: politikus2 köreinek tulajdonítják a vasúthálózat megnyirbálását, amibe felperes beletartozott. Ő volt az, aki szakállamtitkárként bejelentette az Országgyűlés önkormányzati és területfejlesztési bizottsága előtt, hogy a kormány 28 vasúti mellékvonal szüneteltetését tervezi.”\n[9] A felperes előzetes helyreigazítási kérelmének az alperes nem tett eleget.\n[10] A felperes keresetében az alperest a következő helyreigazító közlemény közzétételére kérte kötelezni:\n[11] „Helyreigazítás:\n[12] Valótlanul állítottuk, hogy felperes neve felmerült mint államtitkárjelölt az új kormányzatban.\n[13] Valótlanul állítottuk, hogy felperes a 2010 előtti baloldali kormányok több korrupciós ügyében érintett volt, illetve, hogy a politikus3-ügyben is szóba került a neve.\n[14] Ezzel szemben a valóság az, hogy felperes neve sem tanúként, sem gyanúsítottként nem merült fel büntetőeljárásban, és személye nem hozható összefüggésbe korrupciós ügyekkel”.\n[15] Keresete jogalapjaként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 12. § (1) és (2) bekezdését és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 495. § és 496. §-t jelölte meg.\n[16] Előadása szerint nem volt jelölt államtitkári pozícióra a jelenlegi kormányzatban, az államtitkárok személyét egyébként azóta már bejelentették.\n[17] Személye nem köthető korrupciós ügyekhez, neve semmilyen büntetőeljárásban tanúként vagy gyanúsítottként nem merült fel, ellene vagy cége ellen nyomozás nem folyt. A cikk forrásául szolgáló oldalakkal, így különösen de nem kizárólagosan az www.index.hu és a www.valasz.hu cikkeivel szemben törlési kérelmeket nyújtott be az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2016. április 27-i (EU) 2016/679. számú, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló rendelet (a továbbiakban: GDPR) alapján, aminek a valasz.hu archív oldal már eleget is tett.\n[18] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását és a felperes perköltség megfizetésére kötelezését kérte.\n[19] Érvelése szerint a cikk nem tartalmaz valótlan állítást, így nem állnak fenn az Smtv. 12. § (1) bekezdésében foglalt feltételek.\n[20] A felperes a hazai politikai élet egyik szereplője, így közszereplőnek minősül; ennek folytán – a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatban és 34/2017. (XII. 11.) AB határozatban kifejtettekre is tekintettel – kiemelt súllyal köteles tűrni a személyét érintő állítások sajtóban történő megjelenését.\n[21] Hivatkozott a 3111/2022. (III. 23.) és a 3112/2022. (III. 23.) AB határozatokban, valamint a Kúria Pfv.20488/2022/2. számú határozatában foglaltakra.\n[22] A „felperes neve felmerült mint államtitkárjelölt az új kormányzatban” és a „felperes a 2010 előtti baloldali kormányok több korrupciós ügyében érintett volt, illetve a politikus3-ügyben is szóba került a neve” közlés is kellő ténybeli alappal rendelkező vélemény.\n[23] Utóbbi közlés vonatkozásában a cikkben szereplő információk megteremtik a közlés ténybeli alapját. Felperes kapcsolatban állt, ismerte a cikkben megjelölt korrupciós ügyekben érintett személyeket, amiből levonható az az újságírói vélemény, hogy szóba került a neve, közvetve ő maga is érintett volt ezekben az ügyekben.\n[24] A kifogásolt közlés értékelésénél nem annak jogi jelentését, hanem a laikus átlagolvasó értelmezését kell szem előtt tartani. A közlés hétköznapibb, jogilag pontatlan szóhasználata, ha a laikus átlagolvasó értelmezése alapján a pontatlanság a felperes megítélése szempontjából közömbös, nem helyreigazítható (Kúria Pfv.21179/2019/2.).\n[25] A felperes az első közlés (felperes neve felmerült mint államtitkárjelölt az új kormányzatban) tekintetében keresetétől elállt. Az alperes az elálláshoz hozzájárult, így az elsőfokú bíróság ebben a részében az eljárást 4/I. sorszám alatt megszüntette.\n[26] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította.\n[27] Kötelezte a felperest, hogy fizessen meg tizenöt napon belül az alperes részére 412.750 forint perköltséget, továbbá az államnak 31.500 forint kereseti illetéket.\n[28] Határozatának indokolásában Magyarország Alaptörvényének (a továbbiakban: Alaptörvény) IX. cikkében, az Smtv. 12. § (1) és (2) bekezdésében, a Pp. 495. § (1) bekezdésében, 496. § (1) és (3) bekezdéseiben foglaltakat ismertette.\n[29] Alapvető jelentőséget tulajdonított a felperes közszereplői minőségének.\n[30] Kiemelte, hogy a felperes közszereplő minőségét arra az időszakra vonatkozóan kellett vizsgálni, amelyre a sérelmezett közlés vonatkozott, azaz a 2010 előtti időszakra. A felperes ezen időszakban közszereplő volt, erre tekintettel a személyét érintő közlések vonatkozásában fokozott tűrési kötelezettség terheli.\n[31] A közléseket a 7/2014. (III. 7.) AB határozat 50. bekezdésében és a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat 41. bekezdésében meghatározott alapjogi szempontok alapján értékelte.\n[32] Megállapítása szerint a sérelmezett szövegrész nem tényállítást, hanem véleményt tartalmaz, az a felperes közügynek minősülő tevékenységét érinti. A cikk nem állítja, hogy a felperes „korrupciós ügyben érintett”, hanem azt közli, hogy a neve „felmerült” ilyen ügyekben. A közlés második része szerint a cég2 Zrt. egy olyan cég, amely a felpereshez „köthető”. Ennek jelentése az, hogy a cég a felperessel valamilyen módon kapcsolatba hozható, de a kapcsolat mibenlétét az írás nem jelöli meg. Az a fordulat, miszerint „a hatóságok látókörébe került” szintén nem tartalmaz olyan tényállítást, amely azt jelentené, hogy a hatóság vizsgálta. A közszereplő felperesnek tűrnie kell ezen személyét érintő sejtetéseket.\n[33] Az elsőfokú bíróság a felperest a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján kötelezte az alperes részére perköltség megfizetésére.\n[34] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett.\n[35] Jogorvoslati kérelmében az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének helytadást, az alperes perköltségben marasztalását kérte.\n[36] Érvelése szerint a 2006 és 2008 közötti időszakban végzett minisztériumi tevékenységét tekintve közszereplő, a 2010-ben a BKV-nak végzett tanácsadói tevékenysége kapcsán legfeljebb relatív közszereplő lehetett.\n[37] A 2010 előtti időszakra vonatkozóan meghatározott közszereplői tűrési kötelezettség eltúlzott. Az akkori büntetőeljárásban az érintettsége nem merült fel, a közszereplői minősége, így az állítások korlátlan ideig tartó tűrési kötelezettségének megállapítása nem jogszerű.\n[38] Az alperes nem bizonyította az általa állítottak való voltát.\n[39] A cikk kifogásolt részei azt állítják a felperesről, hogy korrupciós ügyekben volt érintett, hogy a politikus3-ügyben és más korrupciós (büntető)ügyekben is szóba került a neve. 2008-ban volt utoljára köze a közélethez, az azóta eltelt 18 évben már bizonyosan lehetett tudni, hogy érintettsége nem volt megállapítható, tény, hogy neve semmilyen szinten nem merült fel büntetőeljárásokban.\n[40] A felperes büntetőeljárásban érintettségéről szóló közlések objektíve bizonyíthatóak vagy cáfolhatóak. Ha a személye valamely büntetőeljárásban felmerült, annak nyoma van a büntetőeljárás iratai között, ha nincs nyoma, úgy a felperes érintettsége nem fogalmazható meg.\n[41] 2006 és 2008 között a kormányzó párt politikusait ismerhette, azokkal munkája révén kapcsolatban is állt, állhatott. Ez a kapcsolat azonban nem jelenti és nem jelentheti azt, hogy „a felperes közvetve maga is érintett volt ezekben az ügyekben”.\n[42] A közszereplők tevékenységét érintő kritikák lehetnek élesek, provokatív tartalmat is hordozhatnak, de csak akkor, ha a vélemény legalább vékony ténybeli alappal rendelkezik.\n[43] Az elsőfokú bíróság figyelmen kívül hagyta a Legfelsőbb Bíróság PK 14. számú állásfoglalásában írtakat, miszerint „ha a büntetőeljárás más módon fejeződik be, mint elmarasztalással, a személyiségi jogok védelméhez fűződő jogpolitikai érdekek helyes értelmezéséből az következik, hogy a sajtó (rádió, televízió vagy filmhíradó) - az érintett személy kívánságára - erről is köteles az olvasóit (hallgatóit, nézőit) díjtalanul tudósítani. Az erre vonatkozó igény a Ptk. 78. és 84. §-ai alapján érvényesíthető”.\n[44] A felperes ennek nyomán jutott arra, hogy helyreigazításra jogosult lehet, mert nem csak hogy nem vezetett az elmarasztására a cikkben említett eljárás, de egyáltalán nem is volt érintett benne, amit 18 év elteltével az alperesnek kellő gondosság mellett tudnia kellett.\n[45] A cikk szerzője nem járt el jóhiszeműen és gondatlanság terhelte a kijelentések igazságtartalmának vizsgálata vonatkozásában. (7/2014. (III. 7.) AB határozat 35. bekezdés)\n[46] Az alperes a felperest nem kereste meg, nem kérdezte meg az állítások mögötti valóságról, így nem tett meg mindent annak érdekében, hogy ne jelenjen meg valótlan információ a felperesről.\n[47] Az alperes fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő.\n[48] A fellebbezés alaptalan.\n[49] A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülbírálat során a Pp. 380. §-ban megjelölt, az elsőfokú ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt. A felülbírálati jogkörét a Pp. 370. § (1) bekezdésének megfelelően a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között gyakorolta, a megváltoztatást célzó jogorvoslati kérelemre tekintettel az ügy érdemében döntött. Az elsőfokú ítéletnek nem volt fellebbezés hiányában jogerőre emelkedett rendelkezése, ezért a felülbírálat azt teljes terjedelemben érintette [Pp. 358. § (5) bekezdése]. A teljes terjedelem az adott esetben az elállással nem érintett keresetrészre vonatkozott és a másodfokú bíróság a fellebbezés keresetnek helytadást kérő petitumát is így értelmezte.\n[50] Az érdemi felülbírálat eredménye az, hogy az ítélet az irányadó anyagi jognak megfelel, a bizonyítás eredménye okszerű, a megállapított tények alapján az elsőfokú bíróságétól eltérő jogi következtetés nem vonható le [Pp. 369. § (3) bekezdés c) pont].\n[51] A jogvita alapjainak tisztázása körében elengedhetetlen volt annak vizsgálata, hogy a sérelmezett cikk, illetve annak a felperest érintő része közügyet tárgyalt-e, mert ennek alapján dönthető el, hogy a közlés a szólásszabadság által nyújtott magasabb szintű védelmet élvez vagy sem. A bíróságok alkotmányos kötelezettsége, hogy a perbelihez hasonló ügyekben a szólásszabadság korlátozására irányadó alkotmányos szempontok és az azokat kibontó alkotmánybírósági határozatok figyelembevételével járjanak el, ennek során figyelemmel kell lenni a releváns alkotmányossági szempontokra {az Alkotmánybíróság 3/2015. (II. 2.) AB határozata, Indokolás [20]}.\n[52] A felperes tévesen tulajdonított kizárólagos jelentőséget a közszereplés kérdésének.\n[53] A közügyek megvitatása körében elhangzó véleménynyilvánítás és a rá vonatkozó védelem fókuszában elsődlegesen nem a szólással érintett személyek státusza áll, hanem az, hogy a megszólaló valamely társadalmi, politikai kérdésben fejtette ki nézeteit. A közéleti véleménynyilvánításra vonatkozó alkotmányos szempontok eszerint egyfelől tágabb körben lehetnek irányadók, mint a közhatalom gyakorlóit vagy a hivatásszerűen közszereplést vállalókat érintő vélemények köre, másfelől viszont nem állítható, hogy a közéleti szereplőket érintő bármely – köztük a közügyekkel semmilyen kapcsolatban nem álló – közlést e szempontok szerint kell megítélni {7/2014. (III. 7.) AB határozat, Indokolás [47]}.\n[54] A 14/2017. (VI. 30.) AB határozat indokolásának [27] bekezdésében foglaltak szerint a közéleti kérdések köre szélesebb a szűk értelemben vett politikai szólásnál, vagy a közhatalom birtokosainak tevékenységénél. Bár valamennyi közéleti párbeszéd igényt tarthat a közéleti vitákat és a közügyek vitatását megillető alapjogi védelemre, ez az alapjogi védelem azonban más-más alkotmányjogi mércén keresztül érvényesül és így eltérő terjedelmű.\n[55] Az Alkotmánybíróság ennek megfelelően korábbi döntésében olyan mércét alakított ki, amely szerint egy-egy vélemény-kifejezés közéleti jellegének megítéléséhez „a közlés megjelenésének módját, körülményeit és a vélemény tárgyát, kontextusát szükséges figyelembe venni. Így a közlést érintően vizsgálni kell a médium típusát, a közlés apropóját adó eseményt, illetve az arra érkező reakciókat és az adott közlésnek ebben a folyamatban játszott szerepét. További szempontként szükséges értékelni a kijelentés tartalmát, stílusát, illetve a közlés aktualitását, valamint célját” {13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [39]}.\n[56] A szólásszabadság hatálya alá tartozik tehát minden olyan közlés, amely része a társadalmi gondolatcserének. A közéleti szólás általános alkotmányjogi védelmet élvez, amely a jelen ügyben abban nyilvánul meg, hogy a sajtó közügyekben folytatott tájékoztató tevékenysége alkotmányos védelem alatt áll. Ennek keretei között a valótlan tényállítások nem élveznek korlátlan alkotmányos védelmet, de mint a társadalmi diskurzus velejárói, nem rekeszthetőek ki a véleménynyilvánítási szabadság köréből. Ezért az ügy összes körülményének mérlegelése adott esetben vezethet arra, hogy mégsincs alkotmányos lehetőség a valótlan tényállítást tevő jogi felelősségre vonására {34/2017. (XII. 11.) AB határozat, Indokolás [33]-[34]}.\n[57] A társadalmat foglalkoztató kérdésekben megnyilvánuló sajtó véleményének kifejtése során, azzal egyidejűleg tényeket is közöl, a véleményformálás igényével való fellépésnek része az értékelés alapjául szolgáló tények közlése. A közéleti közlés megítélése pedig alkotmányosan meghatározott, ami azt jelenti, hogy az Alkotmánybíróság iránymutatása alapján mindig a véleménynyilvánítási jog felől közelítve kell a versengő értékek összevetését elvégezni, az ügy összes körülményét értékelni.\n[58] A társadalmat élénken foglalkoztató kérdésekben a sajtó gyakran helyezi magát tényfeltáró szerepbe. Ilyenkor a média a való tények kiderítése és a médiafogyasztók elé tárása érdekében a birtokába került információk halmazát elemzi, abból következtetéseket von le. Az ennek során megjelenő, tipikusan véleménycikknek minősíthető újságírói műfaj számos közembert és a nyilvánosság előtt ismeretlen személyt von be a közügyről folyó társadalmi vitába. Az érintettek – az ügyben játszott szerepük jelentőségétől függően – kisebb-nagyobb részben tűrni kötelesek az ilyen megnyilvánulásokat, a velük szemben alkalmazható tűrési küszöbről pedig mindig az ügy összes körülménye alapján kell állást foglalni. Ilyen esetekben a jogi mérce az, hogy a megjelenő tartalom általában nem sért személyiségi jogot, ha az újság az általa elérhető valamennyi releváns információt közli, továbbá, ha a sajtószerv kellő gondossággal járt el, de a közlés hamisságát ennek ellenére nem ismerhette fel.\n[59] Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a felperes közszereplő minőségét: a felperes 2010 előtt a baloldalhoz köthető politikai szereplő, 2006 júliusától 2008 áprilisáig a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára volt. A közügyek vitatása körében ezért az őt érintő vagy minősítő, a személyét támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrnie a 3145/2018. (V. 7.) AB határozat indokolásának 47. bekezdéséből is következő értelmezés alapján.\n[60] A cikk közügyben való megszólalás is, a felperes politikai pályáját, illetve a politikai baloldalhoz (SZDSZ) kötődő üzleti tevékenységét, céges kapcsolatait mutatja be; azt járja körül, hogy a politikai szereplők céges és politikai tevékenysége hogyan kapcsolódott össze és azt állítja, hogy a kormányváltást követően hűtlen kezelés miatt indult nyomozás a minisztérium által adott állami megrendelésekkel összefüggésben.\n[61] A politikai és gazdasági korrupció a társadalom széles körének érdeklődésére tart számot, az ezekkel kapcsolatos megszólalások a közügyek vitatása körébe tartoznak.\n[62] A közügy és a közszereplői minőség miatt a felperest a tevékenységére vonatkozó bírálatok tekintetében fokozottabb tűrési kötelezettség terheli.\n[63] Az Alkotmánybíróság a 13/2014. (IV. 18.) AB határozatában állította fel azt a mércét, amely ahhoz szükséges, hogy egy-egy közügyek vitatását érintő nyilvános közlés jogi megítélése összhangban álljon az Alaptörvény IX. cikkében és emellett az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. Cikkében biztosított véleménynyilvánítás szabadságából fakadó követelményekkel {13/2014. (IV. 18.) AB határozat, Indokolás [38], [39]}.\n[64] Érvényesülnek az ügy jogi megítélésénél a 13/2014. (IV. 18.) AB határozat indokolásának [40]–[41] bekezdésében szereplő szempontok is.\n[65] A jelen ügyben jelentős értékelési szempont, hogy az egyes közlések nem ragadhatóak ki a szövegösszefüggésekből. Ennélfogva helyesen indult ki az elsőfokú bíróság a döntést megelőző általános okfejtésében abból, hogy vizsgálandó: a közlés az olvasók számára milyen jelentéstartalmat hordoz. Amennyiben a kifogásolt közlés összességében ténybeli alapokkal rendelkező, közügyben való véleménynyilvánítás, azon belül értékítélet, akkor a szólásszabadság fokozottabb védelmét élvezi.\n[66] A szöveget nem a felek szubjektív, hanem az átlagolvasó szemszögéből kellett értelmezni. Az ilyen értelmezés arra irányul, hogy az átlagos és észszerű olvasó milyen jelentést tulajdonítana az írásnak. Az átlagolvasó a szöveget nem az egyes részletekre koncentrálva, azok részletező elemzésébe bocsátkozva, hanem jellemzően egyszer és egészében olvassa. Nem törekszik a szöveg alaposabb elemzésére, a tartalom meghatározásánál leegyszerűsítést alkalmaz. Figyelembe veszi a teljes szövegkörnyezetet, a szavaknak hétköznapi jelentést tulajdonít és jellemzően az érdektelen kívülálló nézőpontjából, összbenyomása alapján értékeli a közölteket. Mindemellett az átlagolvasó a provokatív, erőteljes kifejezéseket képes úgy megítélni, hogy mentes marad azoknak a mondanivalót eltúlzó, illetve azt jelentéktelenítő hatásától is.\n[67] Ezzel kapcsolatban az elsőfokú bíróság megfelelően értékelte a peradatokat az átlagolvasó szemszögéből, jogi következtetése is helyes.\n[68] A helyreigazítás kért szövege a felperes értelmezésében foglalja össze a cikk mondanivalóját, e szerint a cikk szerzője valótlanul állította, hogy felperes a 2010 előtti baloldali kormányok több korrupciós ügyében érintett volt, illetve, hogy a politikus3-ügyben is szóba került a neve. Valóságként pedig a felperes a következőket kérte közzétenni: „Ezzel szemben a valóság az, hogy felperes neve sem tanúként, sem gyanúsítottként nem merült fel büntetőeljárásban, és személye nem hozható összefüggésbe korrupciós ügyekkel”.\n[69] Az írás ilyen formában megfogalmazott tényállításokat nem tartalmaz, a cikk szerint „felperes szimbolikus szereplője volt a 2010 előtti baloldali világnak, olyannyira, hogy neve több korrupciós ügyben is felmerült”, illetve „nem ez volt az egyetlen korrupciógyanús botránya a leendő közlekedési államtitkárnak a baloldali kormányok idején. A politikus3-ügy néven összegzett BKV-nyomozás lezárása után, amelyben főleg a szocialista háttérszálakat próbálták felgöngyölíteni a nyomozók, az SZDSZ-es szál következett.”\n[70] Az írás bemutatja azt a céges és politikai kapcsolatot, amelyen keresztül a felperes a „korrupciógyanús” ügyekhez kötődött: 2000 és 2004 között az adatközpont-kezelő cég3 nevű cég ügyvezetője volt, amelyet – politikus6 vezérigazgatóságának idején - a cég4 Rt. vásárolt meg. Miután a felperes kilépett a cég3-ból, a politikus2 által vezetett Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban lett főosztályvezető, majd 2006 és 2008 között államtitkár. A cég3-t a cég4 Rt. rövid időn belül kétszeres áron (5,1 milliárd forint) adta el a Magyar Telekomnak, az értéknövekedésben jelentős szerepet játszottak az állami megrendelések, a megbízások jelentős része pedig a politikus2 és a felperes nevével fémjelzett GKM-ből folyt be. A cikk közlése szerint a kormányváltás után hűtlen kezelés gyanújával politikus2-vel szemben indult nyomozás. Korrupciógyanús botrányként mutatja be továbbá a sajtóközlemény az ún. politikus3-ügyet, amellyel összefüggésben, az írás állítása szerint, a felperes – a cég2 Zrt. által végzett elemzések miatt – a hatóságok látókörébe került.\n[71] Nem vitatott tény, hogy a cikkben említett ügyekkel összefüggésben „korrupció gyanúja” miatt büntetőeljárások indultak, de a felperest nem gyanúsították meg. Nem vitatott a felperes cikkben említett üzleti és politikai pozíciója sem. Az a kijelentés, hogy a felperes a politikus3-üggyel összefüggésben a hatóságok látókörébe került, általános megfogalmazás, nem jelenti azt, hogy tanúként vagy gyanúsítottként büntetőeljárásban meghallgatták volna. A felperes a cikk szövegösszefüggései alapján maga is azt a következtetést vonta le, hogy az írás nevének a politikus3-ügyben való felmerülését állítja. Ugyanakkor az, hogy a neve a politikus3-ügyben felmerült, a bemutatott kapcsolatok révén, tényszerűen igaz, a cikk e körben valótlan tényállítást nem tartalmaz.\n[72] Az, hogy a felperesnek „korrupciógyanús botrányai” voltak, túlzó megfogalmazás, de nem jelenti azt, hogy vele szemben büntetőeljárás indult volna vagy őt büntetőeljárásban tanúként hallgatták volna meg. A feltárt tények alapján ez a túlzó, figyelemfelkeltő megfogalmazás a logika szabályaival nem áll szemben, nem okszerűtlen. A felperes figyelmen kívül hagyta, hogy a bíróság a vélemény ténybeli alapjainak vizsgálatánál a tények közötti okozati összefüggés elvi megállapíthatóságára szorítkozik, nem annak helyességét dönti el. A jelen esetben a való tényeken alapuló, logikus következtetésként kinyilvánított vélemény nem igazítható helyre.\n[73] Az írás nem a felperessel szemben folyt büntetőeljárásról számol be, így a felperes PK 14. számú állásfoglalásra való hivatkozása alaptalan, az alperes a felperes kérelme alapján a büntetőeljárás befejezéséről, annak eredményéről nem köteles beszámolni.\n[74] A GDPR 17. cikke szerinti „elfeledtetéshez” való jog érvényesítése a helyreigazítási kötelezettség szempontjából jelentőséggel nem bír.\n[75] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.\n[76] A fellebbezés eredménytelen, a felperes a másodfokú eljárásban is pervesztes. Az alperes a másodfokú eljárásban fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztett elő, perköltséget nem számított fel, így részére az ítélőtábla másodfokú perköltséget nem állapított meg (Pp. 81. § (1) bekezdés).\n[77] A személyek polgári jogi védelmével kapcsolatos perekben érvényesülő illetékfeljegyzési jog alapján meg nem fizetett, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 46. § (1) bekezdése alapján számított fellebbezési illeték megfizetésére a másodfokú bíróság szintén a felperest kötelezte a Pp. 101. § (1) bekezdése, a 102. § (1) bekezdése, valamint a polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján.\n[78] A felperesnek az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell megfizetnie.\n[79] Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 70. §-ával megállapított Itv. 78. §-ának (4) bekezdése alapján a fizetendő illeték a bírósági határozat jogerőre emelkedésétől – a jelen esetben az ítélőtáblai határozat meghozatalának napjától – számított 60. napon esedékes.\n[80] A másodfokú bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Amennyiben az illeték megfizetésére történő felhívásnak önként nem tesznek eleget a megjelölt határidőben, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.\n\nBudapest, 2026. október 1.\n\nDr. Kovács Helga s.k.\na tanács elnöke\n\nDr. Kovács Éva s.k. Dr. Stecbauer Anita s.k.\nelőadó bíró bíró","changes":[]}