{"check":null,"uid":"7ebc7bda9f24d76e","title":"Kamerás adatkezelés szálláshelyen","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2023-01-01","summary":"Регулятор установил, что средство размещения нарушило GDPR ст. 12(1) и 13, не предоставив гостю доступную информацию о видеонаблюдении на ресепшене и прилегающей территории. Компанию обязали привести информирование в соответствие с GDPR в течение 30 дней после вступления решения в силу и уплатить штраф 1 000 000 форинтов; за просрочку начисляется пеня. В требовании выдать заявителю копии записей отказано из-за отсутствия надлежащего запроса.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":56105,"versions":2,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=873:kameras-adatkezeles-szallashelyen","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:23","relevance":"hit","score":251,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":251,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":8,"ctx":"kamerás adatkezelés szálláshelyen регулятор установил, что средство размещения нарушило gdpr ст. 12(1) и 13,","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":88,"ctx":"kamerás adatkezelés szálláshelyen регулятор установил, что средство размещения нарушило gdpr ст. 12(1) и 13, не предоставив гостю доступную информацию о видеонаблюдении на ресепшене","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":266,"ctx":"пшене и прилегающей территории. компанию обязали привести информирование в соответствие с gdpr в течение 30 дней после вступления решения в силу и уплатить штраф 1 000 000 форинтов; за","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":215,"ctx":".naih.hu  ügyszám: naih-372-14/2023. tárgy: határozat  ## h a t á r o z a t  ## a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (a továbbiakban: hatóság) {…} kérelmezőnek (lakcíme: {…};","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":590,"ctx":"l a {…} szám alatti ingatlanra (a továbbiakban: ingatlan) felszerelt kamerával folytatott adatkezelés jogszerűsége tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a hatóság az alábbi döntése","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":632,"ctx":"kban: ingatlan) felszerelt kamerával folytatott adatkezelés jogszerűsége tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a hatóság az alábbi döntéseket hozza:  i.  ## a hatóság a kérelmező k","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":831,"ctx":"k helyt ad, és megállapítja, hogy a kérelmezett  megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":1068,"ctx":"éséről szóló, az európai parlament és a tanács 2016/679. számú rendelete (a továbbiakban: gdpr) 12. cikk (1) bekezdését, amikor nem nyújtott könnyen hozzáférhető és átlátható módon táj","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":1221,"ctx":"áférhető és átlátható módon tájékoztatást a kamerarendszer üzemeltetése útján megvalósuló adatkezelésről.  ## ii. a hatóság a kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy a kérelmezett m","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":687,"ctx":"-11. www.naih.hu  Ügyszám: NAIH-372-14/2023. Tárgy: Határozat  ## H A T Á R O Z A T  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) {…} kérelmezőnek (lakcíme: {…}; a továbbiakban: Kérelmező) a Ha","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":624,"ctx":"Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu  Ügyszám: NAIH-372-14/2023. Tárgy: Határozat  ## H A T Á R O Z A T  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Informác","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":88,"ctx":"Kamerás adatkezelés szálláshelyen Регулятор установил, что средство размещения нарушило GDPR ст. 12(1) и 13, не предоставив гостю доступную информацию о видеонаблюдении на ресепшене","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":1505,"ctx":"t a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete (a továbbiakban: GDPR) 12. cikk (1) bekezdését, amikor nem nyújtott könn","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":55241,"ctx":"(82) a kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi ccxxii. törvény (a tov","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":55984,"ctx":"zdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. budapest, elektronikus aláírás szerint  dr. habil. péterfalvi attila elnök távollétében:  dr. bendik tamás általános eln","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-17","meta":{"fileId":"873","slug":"kameras-adatkezeles-szallashelyen","case":"NAIH-372-14/2023"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=873:kameras-adatkezeles-szallashelyen","text":"………………………………………………………………………………………………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu\n\nÜgyszám: NAIH-372-14/2023. Tárgy: Határozat\n\n## H A T Á R O Z A T\n\n## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) {…} kérelmezőnek (lakcíme: {…}; a továbbiakban: Kérelmező) a Hatósághoz 2022. június 28-án érkezett kérelmére az {…}-vel szemben (székhelye: {…}; cégjegyzékszáma: {…}; a továbbiakban: Kérelmezett)\n\na Kérelmezett által a {…} szám alatti ingatlanra (a továbbiakban: Ingatlan) felszerelt kamerával folytatott adatkezelés jogszerűsége tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság az alábbi döntéseket hozza:\n\nI.\n\n## A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy a Kérelmezett\n\nmegsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2016/679. számú rendelete (a továbbiakban: GDPR) 12. cikk (1) bekezdését, amikor nem nyújtott könnyen hozzáférhető és átlátható módon tájékoztatást a kamerarendszer üzemeltetése útján megvalósuló adatkezelésről.\n\n## II. A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 13. cikkét, amikor nem adott tájékoztatást a kamerarendszer\n\nüzemeltetése útján megvalósuló adatkezelésről.\n\n## III. A Hatóság a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján hivatalból utasítja a\n\nKérelmezettet, hogy a kamerás adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatát alakítsa át olyan módon, hogy az maradéktalanul megfeleljen a GDPR 12. cikk (1) bekezdésében, valamint a GDPR 13. cikkében foglaltaknak a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül.\n\n## IV. A Hatóság az I.-II. pontokban megállapított jogsértések miatt a Kérelmezettet\n\n## 1 000 000 Ft, azaz egymillió forint\n\nadatvédelmi bírság megfizetésére kötelezi, amelyet a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles teljesíteni.\n\n* * * A bírságot a Hatóság központosított bevételek beszedése célelszámolási forintszámlája (10032000- 01040425-00000000 Központosított beszedési számla IBAN: HU83 1003 2000 0104 0425 0000 0000) javára kell megfizetni. Az összeg átutalásakor a NAIH-372/2023. BÍRS. számra kell hivatkozni. Ha a Kérelmezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni. A késedelmi pótlék mértéke a törvényes kamat, amely a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal egyezik meg. A bírság és a késedelmi pótlék meg nem fizetése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását, a bírság és a késedelmi pótlék adók módjára történő behajtását. A bírság és a késedelemi pótlék adók módjára történő behajtását a Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi.\n\nA határozat III. pontjában foglalt kötelezettség teljesítését a Kérelmezettnek a Hatóság felé a teljesítéssel egyidejűleg, azaz a jelen határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül igazolnia kell, a teljesítés megtörténtét alátámasztó bizonyítékokkal.\n\n* * *\n\n## V É G Z É S\n\nA Hatóság az eljárást a Kérelmező azon kérelme vonatkozásában, hogy kötelezze a Kérelmezettet az őt ábrázoló kamerafelvételek rendelkezésére bocsátására, megszünteti. A jelen határozattal és végzéssel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak.1 A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben benyújtott keresetlevelet a Fővárosi Törvényszék egyszerűsített perben, tárgyaláson kívül bírálja el. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.\n\n## I N D O K O L Á S\n\n## I. Az eljárás tárgya és a kérelem\n\n(1) A Kérelmező 2022. június 27-én adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be a Hatósághoz, melyben a Kérelmezett által a {…} szám alatti Ingatlanon üzemeltetett {..}-ben (a továbbiakban: Hotel) felszerelt kamerával folytatott adatkezelést kifogásolta. (2) A Kérelmező a kérelmében előadta, hogy 2022. június 27. és 2022. július 1. közötti időszakra a Hotel egyik apartmanjába foglalt szállást. A Kérelmező az üzletvezetővel való szóváltást követően szerzett tudomást arról, hogy a recepción kamera működik, amelyről azonban a Kérelmező nyilatkozata szerint semmilyen tájékoztató nincs kihelyezve az épületben vagy a szálláshely területén, továbbá adatkezelési szabályzat sem érhető el. (3) A fentiek miatt a Kérelmező szerint megállapítható, hogy hozzájárulása és előzetes tájékoztatása nélkül készített róla a Kérelmezett felvételeket. (4) A Hatóság a NAIH-6050-2/2022. számú végzésében hiánypótlási felhívást intézett a Kérelmezőhöz, aki annak 2022. július 22-én tett eleget, azaz a kérelme ezen a napon vált teljessé, azaz alkalmassá arra, hogy az alapján adatvédelmi hatósági eljárás induljon. (5) A Kérelmező az adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmében kérte, hogy a Hatóság állapítsa meg a jogsértést, alkalmazzon szankciót a Kérelmezettel szemben a tájékoztatási kötelezettsége elmulasztása miatt, majd ezt úgy pontosította, hogy a Hatóság marasztalja el a Kérelmezettet a kamera rendszer működésével kapcsolatos adatkezelési szabályok\n\n1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozighatarozat-birosagi-felulvizsgalata megsértése miatt, valamint kötelezze a Kérelmezettet a Kérelmezőre vonatkozó kamerafelvételek kiadására.\n\n(6) Tekintettel arra, hogy a Kérelmező nem tett említést arról sem a kérelmében, sem a hiánypótlási felhívásra tett nyilatkozatában, hogy a GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerinti, a kamerafelvétel másolata kiadása kérelemmel fordult volna a Kérelmezetthez, arról bizonyítékot nem csatolt, a Hatóság felhívta annak igazolására, hogy élt ilyen kérelemmel a Kérelmezett felé. A Kérelmező a Hatóság ezen felhívására nem válaszolt.\n\n## II. Tényállás\n\n(7) A Kérelmező 2022. június 27. és július 1. közötti időszakra foglalt szállást az egyik apartmanházba. A szálláshely elfoglalását követően észlelte, hogy a strandon számos szolgáltatás nem üzemel, amelyet szóvá tett a Kérelmezett üzletvezetőjének is. Ezt követően szóváltás alakult ki közöttük, a Kérelmező ingerülten elhagyta a recepció épületét az ajtót a szükségesnél erőteljesebben csukva be. Ekkor a Kérelmezett üzletvezetője a Kérelmező után ment, és a Kérelmező nyilatkozata szerint tájékoztatta arról, hogy az előzményeket a recepción üzemelő kamera rögzítette, illetve a történtekről értesítette a {…} Rendőrkapitányságot (a továbbiakban: Rendőrkapitányság). (8) A Rendőrkapitányságtól kapott tájékoztatás szerint a kiérkező rendőrjárőr jogsértést nem állapított meg, a feleket szóban meghallgatta, majd a megállapítottakat jelentette szolgálati rádión. A helyszínen rendőri intézkedésre nem került sor. A Rendőrkapitányság eljárást a bejelentés alapján nem indított, az ügyre vonatkozóan eljárás nincs folyamatban. A helyszínre kiérkező járőrök a Hatóság megkeresésével kapcsolatban a Rendőrkapitányság által meghallgatásra kerültek, és egybehangzóan azt nyilatkozták, hogy kamerafelvételt nem tekintettek meg, emlékeik szerint a Kérelmezett tulajdonosa arról tájékoztatta őket, hogy a kamerarendszer felvételt nem rögzít, csak élőképet közvetít. (9) Az Ingatlanon egy négy kamerából álló kamerarendszer működik. Az Ingatlan területén apartmanházak sorakoznak, a recepció és az iroda pedig egy kis alapterületű, a szálláshelyektől elkülönülő külön épületben található. (10) Az egyik kamera a recepció épületén belül került elhelyezésre, látószögébe a recepciós pult, valamint a pult és a bejárat közti rész esik bele, azaz az épület ügyfélforgalom számára nyitva álló része. A további három kamera szintén a recepció épületére került felszerelésre. Ezek látószögébe egy biciklitároló, parkolóhelyek és részben, kevésbé jól kivehetően a háttérben az étterem terasza esnek bele, valamint egy tároló. (11) A Kérelmezett nyilatkozata szerint a kamerák rögzítőegységhez nem csatlakoznak, azaz nem történik sem kép-, sem hangrögzítés az ingatlanon. Ennek alátámasztására a Kérelmezett mellékelt a kamerák kezelésére szolgáló szoftverből készített képernyőmentéseket, ahol a „Helyi tár” menüben a „Nincs SD-kártya” figyelmeztetés olvasható. (12) A kamerarendszer üzemeltetésének, és az azáltal megvalósuló adatkezelés céljaként a Kérelmezett a használatában lévő, a megfigyeléssel érintett épület biztonságának és vagyoni javainak, berendezésinek, műszaki cikkeinek, értéktárgyainak védelmét, ezek értékének és állagának megóvását, továbbá a megfigyelt területen tartózkodó személyek életének, testi épségének és vagyoni javainak védelmét, valamint a károkozással járó jogsértő cselekmények megelőzését és az észlelt jogsértések felderítését jelölte meg. (13) A Kérelmezett álláspontja szerint az adatkezelés szükséges a lopások és balesetek megelőzéséhez és a vagyontárgyak védelméhez. A Kérelmezett álláspontja szerint a kamerák úgy kerültek felszerelésre, és a látószögük úgy került beállításra, hogy azok alkalmasak a fenti célok elérésére. A Kérelmezett álláspontja szerint a kamerás adatkezelés az érintettek jogait és szabadságait arányosan korlátozza, a kamerák „nem fókuszálnak egyes vendégekre”, továbbá a megjelölt adatkezelési célok a kamerás megfigyelés hiányában nem vagy csak kisebb hatékonysággal lennének elérhetők. (14) A kamerarendszer üzemeltetésének szükségessége, és a cél elérésére való alkalmassága kapcsán – figyelemmel arra, hogy a kamerák sem képet, sem hangot nem rögzítenek – a Kérelmezett előadta, hogy a recepciós pult magas, ezért, amikor a recepciós ül, nem lát ki jól a pult mögül, illetve nem látja a kinti területet, ezért az apartmanpark vezetője a recepció mögötti irodából figyelemmel tudja kísérni a számítógépén a recepció környékén zajló, a vendégek által pihenésre nem használt területen zajló eseményeket. Az élőképeket csak a recepciós és az apartmanpark vezetője láthatják. (15) A Kérelmezett az adatkezelés jogszerűségének alátámasztására érdekmérlegelési tesztet is készített. (16) A kamerás adatkezelésről a Kérelmezett nyilatkozata szerint az érintetteket a kamerás adatkezelésre figyelmeztető táblákkal tájékoztatja, amelyek elhelyezésre kerültek az Ingatlan külső kapuján, a recepció épületén belül és kívül, valamint a recepciós pultban a kamerás adatkezelésre vonatkozó szabályzat is hozzáférhető. A recepció épületére kint elhelyezett tábla nem a bejáraton, hanem az épület másik falán, a recepció táblával ellátott kis ablakon került elhelyezésre. A táblákon a következő szöveg szerepel: FIGYELEM! Biztonsági kamerával és risztóval ellátott terület!” Emellett szerepel rajta egy kamera és egy riasztó piktogram. A Kérelmezett álláspontja szerint ezért az érintetteket az adatkezelés nem éri váratlanul. (17) A Kérelmező ezzel szemben csatolt három olyan fényképfelvételt, amelyeket 2022. június 29én készített, és amelyek alapján a kép készítésének napján a recepció épületén még nem volt elhelyezve a kamerás megfigyelésre felhívó tábla. (18) A Kérelmezett továbbá a recepción elérhetővé tett kameraszabályzat másolatát a Hatóság rendelkezésére bocsátotta, a dokumentum a rajta feltüntetett dátum szerint 2022. május 14. napján kelt. (19) A Kérelmezett a Kérelmező hozzáférési kérelme kapcsán egy e-mailes levelezést csatolt be, amit a Kérelmezővel folytatott, azonban abban adatvédelmi kérdésekről, hozzáférési kérelemről nem esik szó.\n\n## III. Alkalmazott jogszabályok\n\n(20) A GDPR 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre a GDPR-t kell alkalmazni. (21) GDPR 4. cikk 1. pont: „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható; (22) GDPR 4. cikk 2. pont: „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés; (23) GDPR 12. cikk (1) bekezdés: Az adatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy az érintett részére a személyes adatok kezelésére vonatkozó, a 13. és a 14. cikkben említett valamennyi információt és a 15–22. és 34. cikk szerinti minden egyes tájékoztatást tömör, átlátható, érthető és könnyen hozzáférhető formában, világosan és közérthetően megfogalmazva nyújtsa, különösen a gyermekeknek címzett bármely információ esetében. Az információkat írásban vagy más módon – ideértve adott esetben az elektronikus utat is – kell megadni. Az érintett kérésére szóbeli tájékoztatás is adható, feltéve, hogy más módon igazolták az érintett személyazonosságát.\n\n(24) GDPR 13. cikk: (1) Ha az érintettre vonatkozó személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában az érintett rendelkezésére bocsátja a következő információk mindegyikét:\n\na) az adatkezelőnek és – ha van ilyen – az adatkezelő képviselőjének a kiléte és elérhetőségei; b) az adatvédelmi tisztviselő elérhetőségei, ha van ilyen; c) a személyes adatok tervezett kezelésének célja, valamint az adatkezelés jogalapja; d) a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapuló adatkezelés esetén, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekei; e) adott esetben a személyes adatok címzettjei, illetve a címzettek kategóriái, ha van ilyen; f) adott esetben annak ténye, hogy az adatkezelő harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére kívánja továbbítani a személyes adatokat, továbbá a Bizottság megfelelőségi határozatának léte vagy annak hiánya, vagy a 46. cikkben, a 47. cikkben vagy a 49. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett adattovábbítás esetén a megfelelő és alkalmas garanciák megjelölése, valamint az azok másolatának megszerzésére szolgáló módokra vagy az azok elérhetőségére való hivatkozás.\n\n(2) Az (1) bekezdésben említett információk mellett az adatkezelő a személyes adatok megszerzésének időpontjában, annak érdekében, hogy a tisztességes és átlátható adatkezelést biztosítsa, az érintettet a következő kiegészítő információkról tájékoztatja: a) a személyes adatok tárolásának időtartamáról, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjairól; b) az érintett azon jogáról, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatokhoz való hozzáférést, azok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen, valamint az érintett adathordozhatósághoz való jogáról; c) a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontján vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontján alapuló adatkezelés esetén a hozzájárulás bármely időpontban történő visszavonásához való jog, amely nem érinti a visszavonás előtt a hozzájárulás alapján végrehajtott adatkezelés jogszerűségét; d) a felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának jogáról; e) arról, hogy a személyes adat szolgáltatása jogszabályon vagy szerződéses kötelezettségen alapul vagy szerződés kötésének előfeltétele-e, valamint hogy az érintett köteles-e a személyes adatokat megadni, továbbá hogy milyen lehetséges következményeikkel járhat az adatszolgáltatás elmaradása; f) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozóan érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel bír.\n\n(3) Ha az adatkezelő a személyes adatokon a gyűjtésük céljától eltérő célból további adatkezelést kíván végezni, a további adatkezelést megelőzően tájékoztatnia kell az érintettet erről az eltérő célról és a (2) bekezdésben említett minden releváns kiegészítő információról. (4) Az (1), (2) és (3) bekezdés nem alkalmazandó, ha és amilyen mértékben az érintett már rendelkezik az információkkal. (25) GDPR 15. cikk (1) bekezdés: Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:\n\na) az adatkezelés céljai; b) az érintett személyes adatok kategóriái; c) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket; d) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai; e) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen; f) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga; g) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ; h) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.\n\n(26) GDPR 58. cikk (2) bekezdés b), c) és i) pont: A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:\n\nb) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel; i) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett;\n\n(27) GDPR 77. cikk (1) bekezdés: Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. (28) GDPR 83. cikk (2)-(3) bekezdés: A közigazgatási bírságokat az adott eset körülményeitől függően az 58. cikk (2) bekezdésének a)–h) és j) pontjában említett intézkedések mellett vagy helyett kell kiszabni. Annak eldöntésekor, hogy szükség van-e közigazgatási bírság kiszabására, illetve a közigazgatási bírság összegének megállapításakor minden egyes esetben kellőképpen figyelembe kell venni a következőket:\n\na) a jogsértés jellege, súlyossága és időtartama, figyelembe véve a szóban forgó adatkezelés jellegét, körét vagy célját, továbbá azon érintettek száma, akiket a jogsértés érint, valamint az általuk elszenvedett kár mértéke;\n\nb) a jogsértés szándékos vagy gondatlan jellege; c) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó részéről az érintettek által elszenvedett kár enyhítése érdekében tett bármely intézkedés; d) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó felelősségének mértéke, figyelembe véve az általa a 25. és 32. cikk alapján foganatosított technikai és szervezési intézkedéseket; e) az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó által korábban elkövetett releváns jogsértések; f) a felügyeleti hatósággal a jogsértés orvoslása és a jogsértés esetlegesen negatív hatásainak enyhítése érdekében folytatott együttműködés mértéke; g) a jogsértés által érintett személyes adatok kategóriái; h) az, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, különös tekintettel arra, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó jelentette-e be a jogsértést, és ha igen, milyen részletességgel; i) ha az érintett adatkezelővel vagy adatfeldolgozóval szemben korábban – ugyanabban a tárgyban – elrendelték az 58. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, a szóban forgó intézkedéseknek való megfelelés; j) az, hogy az adatkezelő vagy az adatfeldolgozó tartotta-e magát a 40. cikk szerinti jóváhagyott magatartási kódexekhez vagy a 42. cikk szerinti jóváhagyott tanúsítási mechanizmusokhoz; valamint k) az eset körülményei szempontjából releváns egyéb súlyosbító vagy enyhítő tényezők, például a jogsértés közvetlen vagy közvetett következményeként szerzett pénzügyi haszon vagy elkerült veszteség. (29) GDPR 83. cikk (5) bekezdés b) pont: Az alábbi rendelkezések megsértését – a (2) bekezdéssel összhangban – legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal, illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %át kitevő összeggel kell sújtani, azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni: a) az érintettek jogai a 12–22. cikknek megfelelően; (30) Az Infotv. 2. § (2) bekezdés: Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1)-(2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.\n\n(31) Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat.\n\n(32) Infotv. 60. § (2) bekezdés: Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.\n\n(33) Infotv. 75/A. §: A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\n(34) Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.\n\n(35) Az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján a hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás okafogyottá vált.\n\n## IV. Döntés\n\nIV.1. A kamerás adatkezelésről nyújtott tájékoztatás (36) A Kérelmező a kérelmében azt kifogásolta, hogy nem kapott megfelelő tájékoztatást a kamerarendszer üzemeltetéséről, az így megvalósuló adatkezelésről, így abban sem lehetett biztos, hogy a kamerák rögzítenek-e a képet vagy sem. A Kérelmező az adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmében kérte, hogy a Hatóság állapítsa meg a jogsértést, alkalmazzon szankciót a Kérelmezettel szemben a tájékoztatási kötelezettsége elmulasztása miatt, majd ezt úgy pontosította, hogy a Hatóság marasztalja el a Kérelmezettet a kamera rendszer működésével kapcsolatos adatkezelési szabályok megsértése miatt. A Kérelmező azonban a beadványaiban egyszer sem kifogásolta, hogy a kamerák üzemeltetésére a Kérelmezett ne rendelkezne jogalappal, és bár a hozzájárulása hiányára tett utalást a Kérelmező, az önmagában nem befolyásolja az adatkezelés jogszerűségét, hiszen a kamerarendszer útján megvalósuló adatkezelések jogalapja jellemzően az adatkezelő jogos érdeke, másfelől, a jogsértés orvoslására irányuló határozott kérelmében kizárólag az adatkezelésről való tájékoztatás körében adott elő kérelmet. (37) A kamerarendszer útján megvalósuló adatkezelés esetében az adatkezelő a személyes adatokat az érintettől gyűjti, ezért a GDPR 13. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségnek kell eleget tennie az adatkezelőnek. (38) Ebből kifolyólag a Hatóság kizárólag azt vizsgálja, hogy a Kérelmezett eleget tett a GDPR 13. cikke szerinti tájékoztatási kötelezettségének a Kérelmező szálláshelyen való tartózkodásának idején. A kamerarendszereket üzemeltető adatkezelők tájékoztatási kötelezettségéről további információkat tartalmaz az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú iránymutatása a személyes adatok videoeszközökkel történő kezeléséről (a továbbiakban: 3/2019. iránymutatás),2 amely szerint az átláthatóság biztosítása érdekében az adatkezelőknek érdemes lehet kétszintű tájékoztatást alkalmazni. (39) A Kérelmező 2022. július 25-én kelt beadványához csatolt három fényképfelvételt, amelyek a metaadatok alapján 2022. június 29-én 16:30 körül készültek egy iPhone 7-es készülékkel. A képeken látszanak a felszerelt kamerák, továbbá kívülről a recepció épülete. A recepció épületén ebben az időpontban nem volt látható a kamerás adatkezelésre figyelmeztető tábla vagy bármilyen jelzés. A Kérelmezett által csatolt fényképfelvételek szerint, amelyek 2023. január 4-én készültek, az látható, hogy a kamerás adatkezelésre figyelmeztető tábla a recepció épületének külső falán a RECEPCIÓ felirat alatti kis ablakra került kihelyezésre, azonban a\n\n2 https://edpb.europa.eu/our-work-tools/our-documents/guidelines/guidelines-32019-processing-personal-data-through-video_en\n\nKérelmező által csatolt, 2022. június 29-én készült fényképfelvétel szerint ekkor még nem került elhelyezésre a tábla. (40) Ebből kifolyólag a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 13. cikkét, amikor nem nyújtott semmiféle előzetes tájékoztatást a kamerarendszer útján megvalósuló adatkezelésről a Kérelmező, valamint a további érintettek részére. (41) A Kérelmezett a 2023. január 4-én e-mailben elküldött (NAIH-372/2023), valamint 2023. február 5-én ismételten benyújtott (NAIH-372-5/2023.) nyilatkozatához mellékelte az Adatvédelmi szabályzat elnevezésű dokumentumot, melynek alcímeként az szerepel, hogy Kamera szabályzat, keltének napjaként pedig 2022. május 14-e van megjelölve. A Hatóság álláspontja szerint – ha el is fogadjuk, hogy a szabályzat ténylegesen a rajta megjelölt időpontban született – nem érinti azt a tényt, hogy a kamerás adatkezelésre való figyelemfelhívó táblák 2022. június 29-én nem voltak kihelyezve a Hotel területén, azaz az érintettek tájékoztatása nem valósult meg. A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a Kérelmezett által csatolt word file adatai szerint, amely a szabályzatot tartalmazza, az utolsó módosítás dátuma 2023. január 4-e volt. (42) A szabályzat/tájékoztató első bekezdése a következő: „Jelen adatvédelmi - adatkezelési szabályzat (továbbiakban: \"Szabályzat\") célja, hogy az {…} Társaság (székhely: {…}; elektronikus levelezési cím: {…}, adószám: {…}; továbbiakban: \"Adatkezelő\") oldalon elérhető honlapján tárolt adatok kezelésével, felhasználásával, továbbításával, valamint az Adatkezelőnél való regisztrációval kapcsolatosan a legszélesebb körben tájékoztassa az érintetteket.” Ezt követően szerepel a „Kamera Szabályzat” alcím. Ebben a bekezdésben egyrészt nem került megjelölésre, hogy milyen honlapon való adatkezelésre utal a Kérelmezett, másrészt a kamerás adatkezelés és egy esetleges honlapon való adatkezelés között nincs kapcsolat, ezért a tájékoztatóként is használt szabályzatban ez egy zavaró elem, amely a tájékoztató egyértelműsége és átláthatósága ellen hat. (43) A szabályzat célja cím alatt a következő szerepel: „Jelen szabályzat (a továbbiakban: „Szabályzat”) célja annak biztosítása, hogy az {…}, mint adatkezelő és mint foglalkoztató (a továbbiakban: „Intézmény”) a székhelyén üzembe helyezett elektronikus képi megfigyelőrendszert az érintett személyek (ideértve az Intézmény munkavállalóit és az Intézménnyel egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személyeket, a továbbiakban: „Alkalmazottak”; valamint az Intézményt látogató pácienseket és egyéb látogatókat, mint a kamerás megfigyeléssel érintett személyek a továbbiakban együttesen: „Érintettek”) információs önrendelkezési jogára vonatkozó európai uniós és magyar jogi szabályozással összhangban, átláthatóan, az Érintettek alkotmányos és személyiségi jogait maradéktalanul tiszteletben tartva alkalmazza.”\n\n(44) A fentiek szerint a szabályzat célja cím alatt a Kérelmezett úgy fogalmaz, hogy a szabályzat a Kérelmezett székhelyén üzemeltetett elektronikus megfigyelőrendszerre vonatkozik. A Kérelmezett székhelye a cégnyilvántartás adatai szerint 2007. december 31-e óta a következő: {…}, míg a Hotel címe {….}. Ezen túlmenően az érintettek körének részletezése nem segíti elő a tájékoztatóként használt szabályzat megérthetőségét és átláthatóságát. (45) A szabályzat további céljaként nevesítésre került, hogy meghatározza „a térfigyelő kamera rendszer működtetésével kapcsolatos adatkezelési szabályokat”, így például „az adatrögzítésre vonatkozó szabályokat, a rögzített adatok felhasználásának előírásait, az adattovábbítási, és betekintési jogok rendjét, az adattörlési kötelezettséget.” Mindezek nem értelmezhető célok tekintettel arra, hogy a Kérelmezett és a Rendőrség nyilatkozata, valamint a Kérelmezett által mellékelt bizonyítékok alapján a kamerák nem rögzítenek kép- és hangfelvételeket. Ebből kifolyólag a tájékoztató ezen bekezdése megtévesztő, nem a valós helyzetre utal.\n\n(46) A tájékoztatóban a szabályzat hatálya cím alatt az szerepel, hogy a szabályzat területi hatálya a Kérelmezett kamerával megfigyelt területeire terjed ki. A Hatóság álláspontja szerint ez nem kellően pontos megfogalmazás, nem derül ki belőle, hogy ahogyan korábban szerepelt rá utalás a szabályzatban, a Kérelmezett székhelyén vagy a Hotel területén üzemeltetett kamerák által megfigyelt terület értendő alatta. Az értelmező rendelkezések között szerepelő „Terület” fogalom szintén nem segít annak megismerésében, hogy pontosan hol üzemeletetett kamerarendszer útján való adatkezelésre terjed ki a tájékoztató hatálya. A „Terület” fogalommeghatározás a tájékoztatóban így hangzik: „Az Intézmény illetékességi területén lévő olyan terület, mely az ingatlan nyilvántartásban az Intézmény által használt földrészletként (vagy azon belüli üzemi területként) beazonosítható.”\n\n(47) A személyi hatály rész szintén zavaros, úgy fogalmaz, hogy a személyi hatály a Kérelmezett „intézményében foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személyekre, valamint az Intézményt látogató páciensekre, látogató természetes személyekre terjed ki.” A Hatóság álláspontja szerint a vagyonvédelmi célból üzemeltetett kamerarendszer útján történő adatkezelések során nincs szükség az érintettek közti bármiféle különbségtételre, továbbá a páciensek kifejezés értelmezhetetlen a Hotel vonatkozásában, mivel a Hotel területén nem nyújt a Kérelmezett orvosi vagy más gyógyászati ellátást vagy szolgáltatást. (48) A figyelembe veendő jogszabályok között a tájékoztatóban a Kérelmezett nevesíti a személyés vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvényt (a továbbiakban: Szvtv.), amely a GDPR alkalmazandóvá válása előtt valóban alkalmazandó volt a kamerarendszer üzemeltetése útján megvalósuló adatkezelések vonatkozásában, azonban a jogalkotó ezen jogszabály vonatkozó rendelkezéseit – 31. § – 2019. április 26-án hatályon kívül helyezte, illetve jelentősen módosította. Később, a „Tájékoztatás” pont alatt a Kérelmezett hivatkozik az Szvtv. 28. § (2) bekezdés c) pontjára is. Ez a rendelkezés jelenleg is hatályos, azonban az a vagyonőrökre vonatkozik, a Kérelmezett által végzett tevékenység kapcsán nem alkalmazandó. Azaz az Szvtv. rendelkezései a Kérelmezett által a Hotel területén üzemelő kamerás adatkezelés kapcsán irrelelevánsak. Szintén irrelevánsak a Hatóság GDPR alkalmazandóvá válása előtt kiadott tájékoztatói és ajánlásai, amelyeket a Kérelmezett a tájékoztatóban nevesített. (49) „A rendszer felépítése” cím alatt a Kérelmezett arról tájékoztatja az érintetteket, hogy a térfigyelő kamerarendszer a területre kihelyezett kamerákból, valamint a központi megfigyelő, illetve rögzítő helyiségből áll, a szükséges eszközökkel és műszaki megoldásokkal. Ez szintén ellentmond az eljárás során megállapított tényállásnak, amely szerint a Kérelmezett által üzemeltetett kamerarendszer képet nem rögzít, és amelynek tényét vastagon szedve a tájékoztató is tartalmazza a „Központi helyiség” cím alatt.\n\n(50) Ezt követően „A rendszer üzemeltetésének célja” cím alatt egyrészt megjelenik a munkavállalók megfigyelése, valamint ismertetésre kerülnek az Szvtv. már hatályon kívül helyezett rendelkezései. A Kérelmezett „A Térfigyelő kamerarendszer üzemeltetése” cím alatt arról tájékoztat, egymás alatti sorokban, hogy a térfigyelő kamerarendszer által közvetített képek „folyamatosan megfigyelésre kerülnek; [új sor] rendszeresen megfigyelésre kerülnek.”, a megfigyelés időtartama alatt pedig már az szerepel, hogy „alkalmanként megfigyelésre kerülnek”. (51) Ezt követően számozás nélkül következik egy újabb, „Fogalmak” elnevezésű rész, melyet az „Adatkezelésre, adatfeldolgozásra vonatkozó szabályok” című fejezet követ. Itt a szöveg idézi az Infotv. 2018. július 25-ig hatályos 5. § (1) bekezdését, majd a következő mondatban ez szerepel: „Az érintett megrendelő regisztrációja során megadott adatait, mint a szolgáltatást igénybe vevő azonosításához szükséges és elégséges azonosító adatokat a szolgáltató a 2001. évi CVIII. Tv. szerint, az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés létrehozása, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, az abból származó ellenértékek számlázása, valamint az azzal kapcsolatos követelések érvényesítése céljából kezeli.” A vizsgált adatkezelés kapcsán ez a mondat teljességgel értelmezhetetlen, semmilyen módon nem kapcsolódik a kamerarendszer útján megvalósuló adatkezeléshez.\n\n(52) Ezt követően a szabályzat közel három oldalon keresztül tartalmaz a kamerás adatkezelés szempontjából irreleváns, helytelen, valótlan információkat, például, hogy a kezelt adatok köreként az érintettek neve, e-mail címe, címe, telefonszáma, számlázási és rendelési adatai kerültek megjelölésre, továbbá számos alkalommal információs társadalommal összefüggő szolgáltatást, megrendelést és regisztrációt említ a tájékoztató, amelyek egy szálláshely üzemeltetésével kapcsolatban értelmezhetetlenek. (53) Az érintetti jogokról szóló tájékoztatás nem igazodik a Kérelmezett által végzett adatkezeléshez, annak természetéhez, így például tájékoztat a helyesbítéshez és törléshez való jogról, amelyek élőképes megfigyelés esetén értelmezhetetlenek. A tiltakozási jog kapcsán az Infotv. 2018. július 25-ig hatályos 21. §-át idézi, melynek következtében a tájékoztatás nincs összhangban az alkalmazandó jogszabállyal, a GDPR-ral. Mindemellett a jogorvoslat keretében kizárólag a bírósághoz fordulás lehetőségéről ad tájékoztatást, a Hatósághoz fordulásról nem. (54) A Kérelmező által benyújtott, tájékoztatóként is használt szabályzatról összességében elmondható, hogy egy feltehetően internetes forrásokból összeollózott dokumentum, amely a konkrét, kamerarendszer útján megvalósuló adatkezelés kapcsán elenyésző mennyiségű információt tartalmaz. A szöveg nem koherens, és nagyrészt megtévesztő, a valóságnak nem megfelelő információkat tartalmaz, abból az adatkezelés természete nem ismerhető meg, például számos helyen utal a tájékoztató arra, hogy történik rögzítés a kamerák útján, míg máshol kifejezetten szerepel, hogy rögzítés nem történik. Az átláthatóság és az érthetőség követelménye szintén nem valósul meg, amikor a Kamera Szabályzat cím alatt, a kamerás adatkezeléstől független, a Kérelmezett által nem végzett adatkezelésről szerepel tájékoztatás – információs társadalommal összefüggő szolgáltatással kapcsolatos adatkezelés –, továbbá a szöveg több esetben használja a páciens szót, holott azt a Kérelmezett által nyújtott szolgáltatás nem indokolja, valamint a „területre kihelyezett kamerák” cím alatt ellenőri szolgálatra történik utalás. (55) A tájékoztatóból az sem ismerhető meg, hogy pontosan hol – település, utca, házszám – van az a kamerarendszer, hol történik az az adatkezelés, amelyről a tájékoztató szól. Az pedig végképp nem kerül bemutatásra, hogy az egyes kamerák hol helyezkednek el, mi a látószögük stb. (56) A tájékoztatóval kapcsolatban továbbá a Hatóságnak alaki kifogásai is vannak, a számozása összevissza, nem követhető, a szövegben nyolc darab 1. pont szerepel, és van, amikor az egyik 1. pontot közvetlenül a 6.1 vagy a 10.2 pont követi. A szöveg ebből kifolyólag nem strukturált, nem áttekinthető, a megértést a szerkezeti felépítés nem szolgálja, egy összecsapott dokumentum, amelyet a tájékoztatási kötelezettség formai teljesítése érdekében állított elő a Kérelmezett. (57) Ezen túlmenően a 29. cikk szerinti munkacsoport EU 2016/679 rendelet szerinti átláthatóságról szóló iránymutatása (WP260)3 szerint akkor könnyen hozzáférhető a tájékoztatás, ha az érintettnek nem kell keresnie a tájékoztatást; azonnal láthatónak kell lennie számára, hogy a tájékoztatást hol és miként érheti el, például a tájékoztatás közvetlen biztosításával, az\n\n3 https://www.naih.hu/files/wp260rev01_hu.pdf érintettek tájékoztatáshoz irányításával vagy a tájékoztatáshoz vezető út egyértelmű jelölésével. Az átláthatóságról szóló iránymutatás 11. pontja szerint azon adatkezelők, akik rendelkeznek honlappal, úgy tudják könnyen hozzáférhetővé tenni az adatkezelésről szóló tájékoztatást, ha azt a honlapjukon hozzáférhetővé teszik. Az erre az adatvédelmi nyilatkozatra, tájékoztatóra irányuló közvetlen hivatkozásnak egyértelműen láthatónak kell lennie a weboldal valamennyi oldalán.\n\n(58) A Hotel weboldalán – {..} – semmilyen adatkezelési tájékoztató nem került elhelyezésre, így a kamerás adatkezelési tájékoztató sem. A Kérelmezett tehát nem hívta fel a szállóvendégek, illetve a potenciális szállóvendégek figyelmét a weboldalon, hogy kamerás megfigyelőrendszer működik a hotel területén, hogy a foglaláskor már számolni tudjanak az adatkezeléssel, továbbá, hogy a szállóvendégek szükség esetén könnyen tudjanak információhoz jutni az adatkezelésről a hotel munkatársainak bevonása nélkül. Ezen túlmenően a Kérelmezett a hotelben sem tette könnyen hozzáférhetővé a kamerás adatkezelésről szóló tájékoztatót, azt nem függesztette ki jól látható, és könnyen megközelíthető helyre, azaz érintetti aktív magatartás hiányában az adatkezelés lényeges elemei nem megismerhetőek az érintettek számára. Ez alapján a Hatóság megállapítja, hogy az adatkezeléssel kapcsolatos, GDPR 13. cikke szerinti információkat a Kérelmezett nem tette könnyen, bármely érintett számára hozzáférhetővé, amely ellentétes a GDPR 12. cikk (1) bekezdésével.\n\n(59) Mindezek alapján a Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 12. cikk (1) bekezdését, valamint 13. cikkét. (60) A Hatóság megjegyzi továbbá, hogy a 3/2019. iránymutatás önmagában a kamerás adatkezelésre figyelemfelhívó táblák kihelyezését nem tartja elegendő intézkedésnek, amennyiben az további, minimális információkat nem tartalmaz: adatkezelő kiléte, adatkezelés célja, érintettek jogai, adatkezelés legnagyobb hatásaival kapcsolatos információk, pl. az adatkezelő adatkezeléshez fűződő jogos érdeke. Tartalmaznia kell továbbá a teljes tájékoztató elérhetőségét is. Ezen követelménynek a Kérelmezett által kihelyezett táblák nem felelnek meg. IV.2. A Kérelmező kamerafelvétel kiadása iráni kérelmének elbírálása (61) A Kérelmező az adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmében kérte, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet a rá vonatkozó kamerafelvételek rendelkezésére bocsátására. (62) Ezen kérelem teljesíthetőségének előfeltétele, hogy a Kérelmezett által üzemeltetett kamerák rögzítsenek, azaz létezzen olyan felvétel, amely a Kérelmező rendelkezésére bocsátható. A Hatóság a tényállásban ismertetett információk alapján – a Kérelmezett nyilatkozata, a csatolt képernyőképek a kamerarendszerről, valamint a Rendőrség nyilatkozata és az általuk csatolt jegyzőkönyv – arra a megállapításra jutott, hogy a Kérelmezett által üzemeltetett kamerák képés/vagy hangfelvételt nem rögzítenek, így a Kérelmező kérelme lehetetlenre irányul. (63) Az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja szerint a Hatóság az eljárást megszünteti, ha az eljárás okafogyottá vált. Tekintettel arra, hogy a Kérelmező kérelme objektív okok alapján a felvétel hiányában nem teljesíthető, ezért ezen jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében az eljárás folytatásától további eredmény nem várható, így a Hatóság az eljárást a kérelem ezen részében az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontja alapján megszüntette.\n\nIV.3. A határidő túllépés jogkövetkezményei (64) Az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban az ügyintézési idő 150 nap. A jelen adatvédelmi hatósági eljárásban a Kérelmező kérelme 2022. július 22-én vált teljessé, azaz alkalmassá arra, hogy az alapján eljárás legyen lefolytatható, így a jelen eljárás kezdő napja 2022. július 23-a volt. Az ügyintézési határidő 2022. december 19-én járt le.\n\n(65) Az Ákr. 51. § b) pontja szerint, ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is. Ebből kifolyólag, mivel a Hatóság eljárása illeték-és díjmentes, a Kérelmezőt tízezer forint illeti meg – írásban megjelölendő választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvány útján. IV.4. Jogkövetkezmények (66) A Hatóság a Kérelmező kérelmére megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 12. cikk (1) bekezdését, és a GDPR 13. cikkét. (67) A Hatóság hivatalból, a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján utasítja Kérelmezettet, hogy a kamerás adatkezeléssel kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatát alakítsa át olyan módon, hogy az maradéktalanul megfeleljen a GDPR 12. cikk (1) bekezdésében, valamint a GDPR 13. cikkében foglaltaknak, illetve a tájékoztatási gyakorlat kialakítása során vegye figyelembe az 3/2019. számú iránymutatást, valamint a tájékoztatás hozzáférhetősége kapcsán a Határozatban hivatkozott, WP260. számú munkacsoporti véleményt. (68) Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\n(69) E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. Tekintettel az ügy körülményeire és az adatkezelés természetére, a Hatóság megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért a Hatóság bírság kiszabása mellett döntött az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a GDPR 58. cikk (2) bekezdés i) pontja alapján. (70) A Hatóság figyelembe vette a bírság összegének megállapítása során az Európai Adatvédelmi Testület 4/2022-es számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás)4 foglaltakat, amely az általános adatvédelmi rendelet szerinti közigazgatási bírságok kiszabásának számítási szempontjait tartalmazza. Erre tekintettel a bírság összegének meghatározására a következő szempontok alapján került sor:\n\na. A Kérelmezett által elkövetett jogsértések – a GDPR 12. cikk (1) bekezdésének és a\n\nGDPR 13. cikkének sérelme – a GDPR 83. cikk (5) bekezdés b) pontja szerint a magasabb összegű bírságkategóriába tartozó, súlyosabb jogsértésnek minősülnek.\n\n4 Guidelines 04/2022 on the calculation of administrative fines under the GDPR (Version 2.0.). Online: https://edpb.europa.eu/system/files/2023-06/edpb_guidelines_042022_calculationofadministrativefines_en.pdf b. A jogsértés súlyosságának meghatározásához az Iránymutatás nevesíti a figyelembe veendő szempontokat.\n\n## a. A jogsértés természete (nature of infringement) kapcsán vizsgálandó, hogy\n\nmilyen érdek védelmét szolgálja a megsértett rendelkezés. A konkrét ügyben a Hatóság a GDPR 12. cikk (1) bekezdésének és a GDPR 13. cikkének sérelmét állapította meg. A GDPR 13. cikke azt hivatott szolgálni, hogy az érintettek tájékoztatást kapjanak a személyes adataik kezelésének körülményeiről még azt megelőzően, hogy az adatkezelésre sor kerülne, így biztosítva az információs önrendelkezési jog érvényesülését. A GDPR 12. cikk (1) bekezdése szerinti átláthatóság követelménye részben ehhez az érintetti joghoz kapcsolódik, melynek egyik célja, hogy a GDPR 13. cikke szerint nyújtott tájékoztatás az érintettek számára egyértelmű, világos és könnyen hozzáférhető legyen. Amennyiben a GDPR ezen rendelkezései sérülnek, az azzal az eredménnyel jár, hogy az érintettek nem kapnak érdemi, átlátható tájékoztatást a személyes adataik kezeléséről. A Hatóság ezt a jogsértés súlyosságát növelő tényezőként veszi figyelembe.\n\n## b. A jogsértés súlyossága kapcsán az Iránymutatás vizsgálandó szempontként\n\nnevesíti az adatkezelés természetét, azaz, annak földrajzi kiterjedését, az adatkezelés kockázatos voltát, az érintettre gyakorolt negatív hatását, valamint az érintett és az adatkezelő közti viszonyt. A megállapított jogsértést a Kérelmezett a Magyarország területén kifejtett tevékenysége körében követte el, a kapcsolódó adatkezelési tevékenység alacsony kockázatúnak tekinthető, különösen azért, mivel a Kérelmezett által üzemeltetett kamerák nem rögzítenek, kizárólag élőképet mutatnak, ráadásul csak a Hotel kiszolgáló épületei, és annak környéke esik bele a látószögükbe, maguk az apartmanok nem. A Kérelmezőt a jogsértés eredményeként jelentős hátrány nem érte, továbbá a Kérelmező a Hatóság rendelkezésére álló adatok szerint nem tartozik az érintettek különösen védendő csoportjába, illetve alá-fölé rendeltségi viszonyban sem áll a Kérelmezettel.\n\nA megállapított jogsértés – GDPR 13. cikk – természetéből következik, hogy az általában nem csak egy, hanem az adatkezelésben érintett valamennyi természetes személyt érinti, azaz valamennyi szállóvendéget, akik a kamerarendszer beüzemelése után – 2022. május 18. – a határozathozatal napjáig megszálltak a Hotel területén, illetve a Kérelmezett munkavállalóit. A Kérelmezett nyilatkozata szerint ez 2346 fő, azaz az érintettek száma jelentősnek mondható, amelyet a Hatóság a jogsértés súlyosságát növelő tényezőként vesz figyelembe.\n\n## c. A Kérelmezett tevékenysége elsődlegesen nem személyes adatok kezelésére\n\nirányul, az nem tekinthető a fő tevékenységének, azonban a szolgáltatásai nyújtásához, valamint különböző jogszabályi előírások teljesítéséhez – pl. számlázási adatok – elengedhetetlen számára bizonyos személyes adatok kezelése. Ezt a körülményt a Hatóság a jogsértés súlyosságát enyhítő körülményként veszi figyelembe.\n\n## d. Vizsgálandó továbbá, hogy mennyi ideig állt fenn vagy mennyi ideje áll fenn a\n\njogsértés. A Kérelmezett által a beüzemelésről csatolt számla és a Kérelmezett nyilatkozata alapján a kamerarendszer beüzemelésére 2022 május 18-án került sor, azaz kicsit több, mint egy hónappal azelőtt, hogy a Kérelmező a\n\nHatósághoz fordult, azaz ebben az időpontban a jogsértés még csak rövid ideje állt fenn, így a Hatóság azt a jogsértés súlyosságát enyhítő tényezőként veszi figyelembe.\n\ne. A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezett gondatlanul követte el a jogsértést, szándékosságra utaló körülményt a Hatóság az eljárása során nem tárt fel, így a Hatóság azt a jogsértés súlyosságát enyhítő tényezőként veszi figyelembe.\n\nf. A jogsértés súlyosságának megállapításánál a Hatóság figyelembe veszi továbbá, hogy a jogsértés nem érinti személyes adatok különleges kategóriáit, amely szintén a jogsértés súlyosságát enyhítő körülményként értékel.\n\n## g. Mindezen szempontok alapján – bár a jogsértés természetét tekintve súlyosabb\n\njogsértésnek minősül – a Hatóság arra a megállapításra jutott, hogy a Kérelmezett által elkövetett jogsértések közepes súlyúnak minősülnek, azaz a bíráság számításának kiinduló pontja a maximum kiszabható bírságösszeg 10- 20%-a. (71) A Hatóság a bírságkiszabás során enyhítő körülményként értékelte, hogy a Kérelmezett első alkalommal sértette meg a GDPR rendelkezéseit [GDPR 83. cikk (2) bekezdés e) pont]. (72) A Hatóság a bírságösszeget csökkentő tényezőként értékeli, hogy a Hatóság túllépte az ügyintézési határidőt. [GDPR 83. cikk (2) bekezdés k) pont]. (73) A Hatóság a bírságösszeget növelő tényezőként értékeli, hogy a Kérelmezett valótlanul nyilatkozott a tekintetben, hogy mikor kerültek kihelyezésre a kamerás megfigyelésre figyelmeztető táblák, mivel a kérelmező által csatolt fényképfelvételek szerint a szálláshelyen tartózkodása során ezek a táblák még nem kerültek kihelyezésre [GDPR 83. cikk (2) bekezdés k) pont]. (74) A Hatóság a bírságkiszabás során a GDPR 83. cikk (2) bekezdés h) pontját semleges körülményként értékeli, az i) és j) pontja szerinti körülményeket pedig nem tartotta relevánsnak, mivel azok a konkrét ügy kapcsán nem értelmezhetők. (75) A Hatóság a bírság összegének megállapítása során az Iránymutatás szerinti további számítási szempontokat vette figyelembe.\n\na. A Kérelmezett egy magatartásával valósított meg két különböző jogsértést [GDPR 12. cikk (1) bekezdés; 13. cikk] – az Iránymutatás 3.1.2 pontja a ”unity of actions” kifejezést használja – így a GDPR 83. cikk (3) bekezdése alapján a bírság teljes összege nem haladhatja meg a legsúlyosabb jogsértés esetén meghatározott összeget, illetve jogsértéseket és azok súlyosságát együttesen értékeli. b. A Kérelmezett 2022. évi nettó árbevétele a beszámolója szerint …százharmincmillió… forint volt. A kiszabott bírság a nettó árbevétel …0,76…%-a.\n\nc. A GDPR 83. cikk (5) bekezdésében foglaltak alapján a Kérelmezett az elkövetett jogsértések esetén „legfeljebb 20 000 000 EUR összegű közigazgatási bírsággal [statikus bírságmaximum], illetve a vállalkozások esetében az előző pénzügyi év teljes éves világpiaci forgalmának legfeljebb 4 %-át kitevő összeggel kell sújtani [dinamikus bírságmaximum], azzal, hogy a kettő közül a magasabb összeget kell kiszabni.”\n\nd. A Kérelmezett 2022. évi nettó árbevételének 4 %-a …ötmillió… forint, amely 1 EUR=378 HUF árfolyam5 mellett …13 000… eurónak felel meg, azaz nem éri el a GDPR 83. cikk (5) bekezdése által meghatározott statikus bírságmaximumot, azaz a 20 000 000 eurónak megfelelő összeget. Mivel a statikus és a dinamikus összegek közül a bírságot az adott esetben kiszabható magasabb kategória alapján kell számolni és ahhoz arányosítani, így a Kérelmezett a jelen ügyben legfeljebb 20 000 000 eurónak megfelelő bírsággal sújtható tekintettel arra, hogy a Kérelmezett nettó árbevételének 4%-a és a statikus bírságmaximum közül az utóbbi a magasabb összeg.\n\ne. A Hatóság által megállapított jogsértések súlya közepes, ezért az Iránymutatás melléklete szerint a bírságszámítás alapjául szolgáló összeg az alkalmazandó bírságmaximum 10-20%-ban határozandó meg. Ez a konkrét esetben 2-4 millió euró.\n\nf. Az irányelv szerint a bírságmaximumok alapján számított kiinduló összeg az adatkezelő árbevételének figyelembevételével módosítandó. Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett előző évi nettó árbevétele nem haladta meg a 2 millió eurót, a bírságszámítás alapja a jogsértés súlya alapján meghatározott bírságmaximum 0,2-0,4%-a, azaz 4-16 000 euró, amely a fenti árfolyamon 1 512 504 - 6 050 208 Ft-nak felel meg.\n\ng. A Hatóság a jelen ügyben a bírságminimumhoz közeli összegű bírság kiszabását tartja arányosnak, tekintettel a jogsértés közepes súlyára, és különös figyelemmel arra, hogy a Kérelmezett kisvállalkozás, aki első alkalommal sértette meg a GDPR rendelkezéseit.\n\nh. Mindazonáltal a Hatóság álláspontja az, hogy a kiszabott bírság hatékony, és ösztönző erővel bír arra, hogy a Kérelmezett összhangba hozza az adatkezelését a GDPR rendelkezéseivel. (76) A bírság összegét a Hatóság jogszabályon alapuló mérlegelési jogkörében eljárva határozta meg. (77) Mindezek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.\n\n## V. Egyéb kérdések\n\n(78) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. (79) A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. (80) Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal és a megszüntető végzéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.\n\n(81) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet\n\n5 2023. július 25-én MNB középárfolyam: https://www.mnb.hu/arfolyamtablazat?deviza=rbCurrencyActual&devizaSelected=EUR&datefrom=2023.07.08.&datetill=2023.08.08.&order=1 kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. (82) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. (83) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, elektronikus aláírás szerint\n\nDr. habil. Péterfalvi Attila elnök távollétében:\n\nDr. Bendik Tamás általános elnökhelyettes","changes":[{"id":811,"doc_id":10542,"v_from":11227,"v_to":14636,"detected_at":"2026-09-17 02:23:46","added":4,"removed":4,"summary":"--- \n+++ \n-a Kérelmezett által a {…} szám alatti ingatlanra (a továbbiakban: Ingatlan) felszerelt kamerával folytatott adatkezelés jogszerűsége tárgyábanindult adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság az alábbi döntéseket hozza:\n+a Kérelmezett által a {…} szám alatti ingatlanra (a továbbiakban: Ingatlan) felszerelt kamerával folytatott adatkezelés jogszerűsége tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a Hatóság az alábbi döntéseket hozza:\n-## A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogya Kérelmezett\n+## A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad, és megállapítja, hogy a Kérelmezett\n-## III. A Hatóság a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapjánhivatalbólutasítja a\n+## III. A Hatóság a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján hivatalból utasítja a\n-(69) E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. Tekintettel az ügy körülményeire és az adatkezelés természetére, a Hatóság megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért a Hatóság bírság kiszabása mellett döntött az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a GDPR 58. cikk (2) bekezdés i) pontja alapján. (70) A Hatóság figyelembe vette a bírság összegének megállapítása során az Európai Adatvédelmi Testület 4/2022-es számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás)4foglaltakat, amely az általános adatvédelmi rendelet szerinti közigazgatási bírságok kiszabásának számítási szempontjait tartalmazza. Erre tekintettel a bírság összegének meghatározására a következő szempontok alapján került sor:\n+(69) E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét. Tekintettel az ügy körülményeire és az adatkezelés természetére, a Hatóság megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében a figyelmeztetés se nem arányos, se nem visszatartó erejű szankció, ezért a Hatóság bírság kiszabása mellett döntött az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel a GDPR 58. cikk (2) bekezdés i) pontja alapján. (70) A Hatóság figyelembe vette a bírság összegének megállapítása során az Európai Adatvédelmi Testület 4/2022-es számú iránymutatásában (a továbbiakban: Iránymutatás)4 foglaltakat, amely az általános adatvédelmi rendelet szerinti közigazgatási bírságok kiszabásának számítási szempontjait tartalmazza. Erre tekintettel a bírság összegének meghatározására a következő szempontok alapján került sor:"}]}