{"check":null,"uid":"7db8f67f2c497a80","title":"Elhunytra vonatkozó iratanyag másolatban történő kiadása iránti kérelem","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Регулятор отказал заявителю в выдаче копий материалов административного и надзорного дел, связанных с лечением его умершей матери. Суд установил, что доступ к персональным данным умершего регулируется GDPR (ст. 15), а заявитель вправе получить только свои собственные данные; права на ознакомление с материалами чужого дела у него нет. Доступ к медицинской документации покойной возможен напрямую через больницу по Закону об охране здоровья. За превышение срока рассмотрения орган уплатил штраф.","snippet":"","topics":["Персональные данные","Цифровое здравоохранение"],"status":"ok","error":"","text_len":41611,"versions":2,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=512:elhunytra-vonatkozo-iratanyag-masolatban-torteno-kiadasa-iranti-kerelem&start=100","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:25","relevance":"hit","score":149,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":149,"topics":["Персональные данные","Цифровое здравоохранение"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"персональн данн","weak":false,"pos":231,"ctx":"го и надзорного дел, связанных с лечением его умершей матери. суд установил, что доступ к персональным данным умершего регулируется gdpr (ст. 15), а заявитель вправе получить только свои собственные","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":273,"ctx":"его умершей матери. суд установил, что доступ к персональным данным умершего регулируется gdpr (ст. 15), а заявитель вправе получить только свои собственные данные; права на ознакомлен","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":222,"ctx":"iktatószám: naih/3944-[…]/2021. tárgy: kérelmet elutasító határozat  határozat  a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (a továbbiakban: hatóság) […]  ## (székhelye: […]) által k","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":556,"ctx":"yi központ (székhely: 1097 budapest, albert flórián út 2-6., a továbbiakban: kérelmezett) adatkezelése tárgyában indított adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza:  a hatóság a","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":588,"ctx":"est, albert flórián út 2-6., a továbbiakban: kérelmezett) adatkezelése tárgyában indított adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza:  a hatóság a kérelmezőnek a kérelmezettel sz","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":8000,"ctx":"másolati példányban). válaszában kifejtette, hogy az álláspontja szerint a kérelmezett az adatkezelő, aki megítélése szerint megsérti mind az eütv. 24.§ (9) bekezdése, mind az infotv. 25.§ (","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":8590,"ctx":"relemhez is csatolt levelek). a kérelmező hangsúlyozta, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":8794,"ctx":"ek irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (eu) rendeletnek (a továbbiakban: „gdpr” vagy „általános adatvédelmi rendelet”) 58. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján kéri a te","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":15742,"ctx":"beli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a) az egészségügyi adatra aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a te","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":15784,"ctx":"- írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a) az egészségügyi adatra aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszárm","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":16040,"ctx":"e ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. (10) a (9)","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":16190,"ctx":"a való következtetés nem lehetséges. (10) a (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül öss","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":16326,"ctx":"s, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvossz","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровое здравоохранение","term":"egészségügyi adat","weak":false,"pos":16851,"ctx":"sszefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másol","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":782,"ctx":"aih.hu  Iktatószám: NAIH/3944-[…]/2021. Tárgy: kérelmet elutasító határozat  HATÁROZAT  A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […]  ## (székhelye: […]) által képviselt […] kérelmező (születé","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":712,"ctx":"l.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu  Iktatószám: NAIH/3944-[…]/2021. Tárgy: kérelmet elutasító határozat  HATÁROZAT  A Nemzeti Adatvédelmi és I","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":273,"ctx":"его умершей матери. Суд установил, что доступ к персональным данным умершего регулируется GDPR (ст. 15), а заявитель вправе получить только свои собственные данные; права на ознакомлен","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":40263,"ctx":"ásról szóló 2016. évi cxxx. törvény (a továbbiakban: pp.) 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi ccxxii. törvény (a tov","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-17","meta":{"fileId":"512","slug":"elhunytra-vonatkozo-iratanyag-masolatban-torteno-kiadasa-iranti-kerelem"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=512:elhunytra-vonatkozo-iratanyag-masolatban-torteno-kiadasa-iranti-kerelem&start=100","text":"………………………………………………………………………………………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu\n\nIktatószám: NAIH/3944-[…]/2021. Tárgy: kérelmet elutasító határozat\n\nHATÁROZAT\n\nA Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […]\n\n## (székhelye: […]) által képviselt […] kérelmező (születési hely és idő: […], a továbbiakban:\n\nKérelmező) 2021.04.06. napján beérkezett kérelmére a Nemzeti Népegészségügyi Központ (székhely: 1097 Budapest, Albert Flórián út 2-6., a továbbiakban: Kérelmezett) adatkezelése tárgyában indított adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza:\n\nA Hatóság a Kérelmezőnek a Kérelmezettel szembeni, meghatározott iratanyag másolatban történő kiadására irányuló kérelmét elutasítja.\n\nA jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet elektronikusan, a Hatósághoz kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. Tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben lehet kérni. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.\n\nINDOKOLÁS\n\n## I. Az eljárás menete, tényállás tisztázása\n\n## I.1. A Kérelmező a Hatósághoz 2021.04.06. napján beérkezett kérelmében előadta, hogy\n\nédesanyja, néhai […] (a továbbiakban: Elhunyt) […]–[…] között a […]ban (a továbbiakban: Kórház) egészségügyi ellátásban részesült. A Kérelmező kifejtette, hogy az ellátás szakmai megfelelőségével kapcsolatban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) vizsgálatát kérte, amely ezen kérelem alapján a 2013. évi CLXV. törvény (a továbbiakban: Panasztv.) szerinti eljárást folytatott le. A Hatósághoz benyújtott kérelem és annak mellékletei alapján ez az eljárás, - amelynek keretében szakértőként a […] (a továbbiakban: Szakértő I.) bevonására is sor került – […] között zajlott le. Az eljárás eredménye alapján az ÁNTSZ a Kórházzal szemben hatósági eljárás hivatalbóli megindításáról döntött, amely […] között volt folyamatban. A kérelem és mellékletei hivatkoznak továbbá egy a Kórház és a Kérelmező között lezajlott perre is, amelynek keretében egy másik szakértői vélemény is készült. A Hatósághoz benyújtott iratok alapján, a bírósági eljárás keretében az ÁNTSZ megkeresésére a következők szerint került sor: […] napján kelt iratával a bíróság kérte az ÁNTSZ-től az […] számú irat megküldését. Az ÁNTSZ válaszul megküldte az […] és […] iktató főszámon található ügyiratokat. Ez az iratanyag a bírósághoz […] napján érkezett meg.\n\nA Hatósághoz benyújtott iratok alapján, […] napján kelt levelével a Kérelmező megkereste az Emberi Erőforrások Minisztériumát (a továbbiakban: EMMI), hogy a panaszának ismételt kivizsgálását kérje. Az EMMI a […] napján kelt válaszában a Kérelmezőt tájékoztatta arról, hogy a Panasztv. vonatkozó rendelkezései alapján nem áll módjában ismételt vizsgálatot lefolytatni, a bíróság pedig a kért iratokat megkapta, így további lépéseket a kérelem alapján az EMMI nem tesz. Az EMMI […] napján kelt jegyzőkönyvében rögzítettek alapján, a Kérelmező egyrészt tájékoztatást kért az ott felsorolt kérdésekről, másrészt kérte, hogy a Kórháztól bekért egészségügyi dokumentációt másolatban bocsássák a rendelkezésére. A jegyzőkönyv alapján arról a Kérelmezőt helyben tájékoztatták, hogy Panasztv. szerinti eljárásban nincs lehetőség iratbetekintésre. A jegyzőkönyvben rögzítettekkel kapcsolatos válaszát az EMMI a […] napján kelt levelében közölte. Ez tartalmilag a tájékoztatás kérésre reagált, a másolati dokumentáció kiadására vonatkozó részben a válasz a Kérelmező kérését nem érintette. A Hatósághoz benyújtott iratokból kiolvasható, hogy a Kérelmező 2020.[…] hónapban kérelemmel fordult a Kérelmezetthez, amely kérelmet a Kérelmezett a […, a továbbiakban: előzményirat] számú iratában válaszolt meg. 2021.[…] napján a Kérelmező a Kérelmezetthez ismét kérelmet nyújtott be, amire a Kérelmezett […] napján kelt levelében válaszolt. A Kérelmező a Hatósághoz csak az utóbbi iratot, a Kérelmezett válaszát csatolta be. Ezen válaszában a Kérelmezett jelezte, hogy a [fentebb előzményiratként hivatkozott …] számú iratában írtakat fenntartja, kifejtette továbbá, hogy az abban foglalt részletes tájékoztatás részeként közölte, hogy a Panasztv. iratbetekintésre nem ad lehetőséget, a hatósági eljárásban pedig bár iratbetekintésre van lehetőség, a Kérelmező abban az eljárásban nem minősül ügyfélnek. A Kérelmezett azt is előadta, hogy a tárgyi válasza a Panasztv. szerinti eljárás és a hatósági eljárás iratanyagaira vonatkozóan értelmezendő és nem érinti a Kérelmező azon jogát, amely a Kórházzal szemben az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) alapján áll fenn, továbbá azon jogát sem, amely a bírósági eljárás iratanyagába való betekintésre vonatkozóan a Kérelmezőt szintén megilleti. Kérelmezett ezen válasza alapján, mind a hozzá 2020.[…] hónapban benyújtott, mind a 2021.[…] napján kelt kérelmezői kérelem arra irányult, hogy Kérelmezett másolati példányban adja át az […] iktatószámú, […] hivatkozási számú eljárás iratanyagát, különösen a Szakértő I. számára kiadott iratanyagot. Ezzel összefüggésben a Kérelmezett arra is rá kívánt mutatni a tárgyi válaszában, hogy a […] hivatkozási szám számára nem azonosítható, de az […] iktatószám igen. Utóbbi a Kérelmezett álláspontja szerint a Panasztv. szerinti eljárás és az azt követő hatósági eljárás iratanyagát azonosítja együttesen. A Kérelmező a Hatósághoz intézett kérelmében kifejtette, hogy a két szakértő (a Szakértő I. és a bírósági eljárásba bevont szakértő) az álláspontja szerint egymástól eltérő szakvéleményt adott, ami számára kérdésessé teszi, hogy a szakvéleményeket azonos dokumentáció alapján készítették-e el. A Kérelmező előadta, hogy emiatt szeretné megismerni, hogy a Kórház milyen dokumentációt küldött az ÁNTSZ-nek. Ezzel összefüggésben a Kérelmező hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárás keretében iratbetekintésen részt vett, de az számára nem tette világossá, hogy a dokumentáció mely részét vizsgálta az ÁNTSZ. A Kérelmező kifejtette továbbá, hogy szeretné másolatban megkapni a Kérelmezettől az […] iktatószámú, […] hivatkozási számú eljárás iratanyagát, különösen a Szakértő I. számára kiadott iratanyagot. Állítása szerint ez utóbbi kérését a Kérelmezett három alkalommal utasította el (iktatószámok: […], […], […]), annak ellenére, hogy ezen kérését álláspontja szerint az Eütv. 24.§ (9) bekezdése megalapozza. Ennek igazolására a Kérelmező a Hatósághoz becsatolta az alábbi iratokat:\n\n- [iktatószám…], kelt […] napján; - [iktatószám…], kelt […] napján; - [iktatószám…], kelt […] napján. A Kérelmező a Hatósághoz becsatolta továbbá a Kórház által kibocsátott […] számú dokumentumot is, amely állítása szerint a bírósági eljárásban ismertté vált iratok ismeretében nem tükrözi valósan a Kórház rendelkezésre álló dokumentációt, mivel a per során a Kérelmező találkozott ebben a listában nem megjelölt dokumentumokkal is.\n\n## I.2. A Hatóság a kérelem hiányosságaira tekintettel az általános közigazgatási rendtartásról\n\nszóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 44. §-a alapján a NAIH/[…]. számú végzésében a Kérelmezőt a végzés kézhezvételétől számított 15 napos határidővel hiánypótlásra hívta fel. A Kérelmező a hiánypótlásra adott válaszában hangsúlyozta, hogy az Eütv. 24.§ (9) bekezdése szerinti jogát kívánja érvényesíteni. Emellett hivatkozott az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 25.§ (2) és (3) bekezdéseire, mivel a Kérelmező az Elhunyt gyermeke (az utóbbi állítás igazolására csatolta az Elhunyt halotti anyakönyvi kivonatát másolati példányban). Válaszában kifejtette, hogy az álláspontja szerint a Kérelmezett az adatkezelő, aki megítélése szerint megsérti mind az Eütv. 24.§ (9) bekezdése, mind az Infotv. 25.§ (2)-(3) bekezdései szerinti kötelezettségeit, amikor megtagadja az iratok kiadását. A feltételezett jogsértés igazolására a Kérelmező csatolta egyes megküldött leveleit és az ezekre kapott válaszleveleket (Kérelmező Kérelmezettnek címzett […] napján kelt levele, Kérelmező Kérelmezettnek címzett […] napján kelt levele, Kérelmezett Kérelmezőnek címzett […] iktatószámú levele és további, az eredeti kérelemhez is csatolt levelek). A Kérelmező hangsúlyozta, hogy a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendeletnek (a továbbiakban: „GDPR” vagy „általános adatvédelmi rendelet”) 58. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján kéri a teljes iratanyag kiadását.\n\n## II. Alkalmazott jogszabályi rendelkezések\n\nA GDPR 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható. A GDPR 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés, továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.\n\nA GDPR hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 60. § (1)-(2) bekezdései alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. A GDPR 77. cikk (1) bekezdése alapján az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál - különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban -, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr. 35. § (1) bekezdése szerint a kérelem az ügyfél olyan írásban vagy személyesen előterjesztett nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az Ákr. 36.§ (1) bekezdése alapján, ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, a kérelem tartalmazza az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokat és elérhetőségét. Az Ákr. 38.§ alapján, a kérelmet tartalma szerint kell elbírálni akkor is, ha az nem egyezik az ügyfél által használt elnevezéssel. Az Infotv. 60. § (5) bekezdése értelmében az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az Ákr.-ben meghatározottakon túl tartalmazza a feltételezett jogsértés megjelölését, a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelő, illetve adatfeldolgozó azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet. Az Ákr. 44. § alapján, ha a kérelem a jogszabályban foglalt követelményeknek nem felel meg az eljáró hatóság határidő megjelölésével, a mulasztás következményeire történő figyelmeztetés mellett – ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik – egy ízben hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A GDPR 55. cikk (1) bekezdése alapján a felügyeleti hatóság a saját tagállamának területén illetékes a GDPR alapján ráruházott feladatok végzésére és hatáskörök gyakorlására. A GDPR 57. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján a tagállami adatvédelmi hatóságok feladata, hogy nyomon kövessék és kikényszerítsék a GDPR alkalmazását.\n\nAz Infotv. 38.§ (2)-(2a) bekezdései alapján a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és az Infotv.-ben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja. A Hatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed. A GDPR (27) preambulumbekezdése szerint ezt a rendelet nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel kapcsolatos személyes adatokra. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elhunyt személyek személyes adatainak kezelését szabályozzák. Az Infotv. 25.§ (2)-(3) bekezdései szerint, ha az érintett nem tett az (1) bekezdésnek megfelelő jognyilatkozatot, a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója annak hiányában is jogosult a 14. § c) pontjában, az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelési műveletek esetén az általános adatvédelmi rendelet 16. és 21. cikkében, valamint - ha az adatkezelés már az érintett életében is jogellenes volt vagy az adatkezelés célja az érintett halálával megszűnt - a 14. § d) és e) pontjában, az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelési műveletek esetén az általános adatvédelmi rendelet 17. és 18. cikkében meghatározott, az elhaltat életében megillető jogokat érvényesíteni az érintett halálát követő öt éven belül. Az érintett jogainak e bekezdés szerinti érvényesítésére az a közeli hozzátartozó jogosult, aki ezen jogosultságát elsőként gyakorolja. Az érintett jogait az Infotv. 25.§ (1) vagy (2) bekezdés alapján érvényesítő személyt e jogok érvényesítése - így különösen az adatkezelővel szembeni, valamint a Hatóság, illetve bíróság előtti eljárás - során az e törvény által az érintett részére megállapított jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Az Eütv. 24.§ (2) bekezdése alapján, a betegnek a rá vonatkozó személyes adataival kapcsolatos jogaira a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény rendelkezései irányadóak. Az Eütv. 24.§ (9)-(12) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák: (9) A beteg életében, illetőleg halálát követően házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásos kérelme alapján - akkor is jogosult az egészségügyi adat megismerésére, ha a) az egészségügyi adatra aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség; és b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. (10) A (9) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek a (9) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatók. Az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, - szükség esetén - a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.\n\n(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni, illetve - első alkalommal térítésmentesen, valamint - minden további másolat tekintetében - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint meghatározott módon a saját költségére másolatot kapni. (12) Az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény állapítja meg. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3/A.§ alapján, az elhunyt személy elhalálozásának körülményeire és a halál okára vonatkozó, valamint az elhunyt személyre vonatkozó egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére az egészségügyi adat és az egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Eüak. 7.§ (5)-(7) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák: (5) A beteg életében, illetőleg halálát követően az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásbeli kérelme alapján - akkor is jogosult a (3) bekezdés szerinti jog gyakorlására, ha a) az egészségügyi adatra aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség, és b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az (5) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatóak. (7) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, illetve azokról - első alkalommal - térítésmentesen, valamint minden további másolat tekintetében - a (3) bekezdés szerinti módon - másolatot kapni. Az Eütv. 3.§ e) és f) pontjai az alábbiakat tartalmazzák: E törvény alkalmazásában e) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy - törvényben meghatározott esetben - az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is; f) egészségügyi szolgáltató: a tulajdoni formától és fenntartótól függetlenül minden, egészségügyi szolgáltatás nyújtására és az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély alapján jogosult egyéni egészségügyi vállalkozó, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet. Az Eütv. 4.§ alapján a törvény hatálya kiterjed a Magyarország területén a) tartózkodó természetes személyekre, b) működő egészségügyi szolgáltatókra, c) folytatott egészségügyi és egészségfejlesztési tevékenységekre.\n\n## III. Döntés\n\n## III.1. A hiánypótlás teljesítése\n\n## III.1.1. A Hatósághoz becsatolt egyes iratokban foglaltak alapján nem volt egyértelmű, hogy\n\naz eredeti kérelem mely iratanyagra, azaz mely adatkezelésben meglévő adatokra irányult (a Kórház által kezelt egészségügyi dokumentációra, a Kérelmezett által kezelt iratanyagra, a bíróság által kezelt iratanyagra, stb.). Ezáltal az sem volt tisztázott, hogy a Kérelmező pontosan mely általa gyakorolható jognak kíván érvényt szerezni (Infotv. 25.§ szerinti jognak, ágazati jogszabály alapján fennálló tájékoztatási jognak, személyes érintetti jognak, stb.) és azt kivel szemben kell érvényesítenie. Az előbbivel kapcsolatban nem volt világos, hogy a Kérelmező által gyakorolni kívánt jog, a GDPR hatálya alá tartozik-e és érvényesítésére a Kérelmező a GDPR hatályba lépését követően igazolhatóan kísérletet tett-e az adatkezelővel szemben. Így, nem volt megítélhető az a kérdés, hogy az adott jog érvényesíthető-e a Hatóság előtt kérelemre induló hatósági eljárásban. Elképzelhető olyan jog, amely bár megilleti a Kérelmezőt, nem alkalmazható rá a GDPR, ezáltal nem terjed ki rá a Hatóság hatásköre. A Kérelmezett államigazgatási tevékenysége keretében keletkezett iratokba való iratbetekintési kérelem elbírálásának felülvizsgálata például nem tartozik a Hatóság hatáskörébe. Az is lehetséges, hogy a Kérelmezőnek egy olyan joga, amelyre a GDPR alkalmazandó a vonatkozó feltételek megvalósulásának hiányában nem gyakorolható (ilyen például, ha az Infotv. 25.§-ban felsorolt követelmények egy ott meghatározott joggal kapcsolatban nem teljesülnek). Az utóbbi, vagyis az adatkezelő meghatározása, különösen azon keresztül vált bizonytalanná, hogy bár megfogalmazásában a kérelem alapvetően a Kérelmezett ellen irányult, a Kérelmező által hivatkozott különböző jogok eltérő adatkezelések vonatkozásában eltérő adatkezelőket köteleznek, tehát valójában nem volt egyértelmű, hogy ténylegesen is a Kérelmezett-e a gyakorolni kívánt jog szerinti adatkezelő. A kérelem nem tartalmazta megfelelően az Infotv. 60.§ (5) bekezdése szerinti kötelező tartalmi elemeket, mert ezen információkat az érvényesíteni kívánt jog vonatkozásában kellett volna megadni, ami a kérdéses jog megfelelő meghatározása hiányában eleve nem teljesülhetett. Így a Kérelmező kérelme e tekintetben nem tartalmazta a feltételezett jogsértés megjelölését, az azt megvalósító magatartás vagy állapot megjelölését, az adatkezelő megjelölését, a Kérelmező állításait alátámasztó bizonyítékokat és a Hatóság döntésére irányuló határozott kérelmet.\n\n## III.1.2. A fentiekre figyelemmel a Hatóság megállapította, hogy a Kérelmező eredeti kérelme\n\negyrészt nem felelt meg az Infotv. 60.§ (2) bekezdésében foglalt követelményeknek, másrészt a kérelem az Ákr. 36.§ (1) bekezdés és az Infotv. 60.§ (5) bekezdés szerinti kötelező elemeket nem tartalmazta. III.1.3. A Kérelmező határidőn belül válaszolt a hiánypótlási felhívásra. A válaszában kifejezte, hogy az Eütv. 24.§ (9) bekezdése szerinti jogát kívánja érvényesíteni, illetve az Infotv. 25.§ (2) és (3) bekezdéseire is hivatkozott, hangsúlyozva, hogy egyértelműen a Kérelmezettet tekinti adatkezelőnek. Álláspontja szerint a Kérelmezett a megjelölt iratanyag másolatát a fenti jogszabályok alapján köteles lenne kiadni a Kérelmezőnek, így ennek megtagadásában látja a feltételezett jogsértést, a konkrét jogsértő magatartást pedig abban, hogy a kért iratanyag kiadását a Kérelmezett megtagadta. A Hatóság döntésére irányuló határozott kérelme tekintetében a Kérelmező kifejtette, hogy az iratanyag másolatának kiadását a GDPR 58. cikk (2) bekezdés c) pontjára hivatkozva kéri. A hiánypótlási felhívást tartalmazó végzés adatkezelés meghatározásának pontosítására vonatkozó 2. kérdését (kórházi, bírósági, hatósági adatkezelés) a Kérelmező a hiánypótlási felhívásra adott válaszában csak indirekt módon válaszolta meg, amikor „a teljes iratanyag kiadására” irányuló kérelmével kapcsolatban a Kérelmezettet jelölte meg adatkezelőként és a csatolt mellékletekben az […] iktatószámú, […] hivatkozási számú eljárás iratanyagára, különösen a Szakértő I. számára kiadott iratanyagra hivatkozott a Kérelmezettnek címzett megkereséseiben. A Kérelmező az iktatószámon és hivatkozási számon kívül, az iratanyagot egyéb ismérvekkel ezúttal sem írta le. Az eredeti kérelemhez csatolt iratok alapján, a Kérelmezett a hivatkozási számot korábban nem tudta értelmezni, az iktatószám alatt pedig a Panasztv. szerinti és a hatósági eljárás iratanyagát együttesen értette.\n\n## III.2. A kérelem értékelése\n\n## III.2.1. Az Infotv. 60.§ (2) bekezdés szerint az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti\n\nkérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be. A GDPR 77. cikk (1) bekezdése alapján az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál - különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban -, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet. Ha az érintett elhunyt, akkor halálával az ő személyes érintetti minősége megszűnt, így számára a GDPR és az Infotv. szerinti jogvédelem nem gyakorolható, hiszen elhunyt személyre ezen jogszabályok hatálya nem terjed ki. A GDPR alapján elfogadott Infotv. 25.§ (1)-(2) bekezdései alapján az elhunytat életében megillető egyes érintetti jogok gyakorlására jogosult személy kifejezetten érintetti jogokat érvényesíthet az ott meghatározott terjedelemben és feltételek szerint. Az érintett jogait az (1) vagy (2) bekezdés alapján érvényesítő személyt e jogok érvényesítése - így különösen az adatkezelővel szembeni, valamint a Hatóság, illetve bíróság előtti eljárás - során az Infotv. által az érintett részére megállapított jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik. Ebben a körben tehát az érintetti jogok érvényesítésekor a GDPR és az Infotv. rendelkezései megfelelően alkalmazandóak.\n\nElőfordul, hogy a jogalkotó valamely személy számára jogot keletkeztet arra, hogy egy elhunyt személy adatait saját jogán megismerje. Ezen jogok érvényesítése az ágazati jogszabály alkalmazásával történik. Ilyenkor hangsúlyozottan nem érintetti jog gyakorlásáról van szó, tehát a GDPR és az Infotv. szabályainak alkalmazására kizárólag akkor és annyiban kerülhet sor, amennyiben a jogalkotó kifejezetten előírta a GDPR és Infotv. szabályainak alkalmazását az adott jogosultság érvényesítéséhez kapcsolódóan. Ilyen ágazati jogszabály található például az Eütv.-ben vagy az Eüak-ban.\n\n## III.2.2. Erre tekintettel értelmezve a Kérelmező hiánypótlásra adott azon válaszát, amely\n\nszerint a kérelme az Infotv. 25.§ (2)-(3) bekezdéseiben és az Eütv. 24.§ (9) bekezdésében foglalt jogok érvényesítését célozzák, a Hatóság a következő megállapításokat tette:\n\n## III.2.2.1. Az adatvédelemre vonatkozó főbb szabályokat 2018. május 25-ig hazánkban az\n\nInfotv. tartalmazta, ezen időponttól kezdődően a GDPR, kötelezően és közvetlenül alkalmazandó. Az Infotv. hatálya az élő (természetes) személyekre terjed ki, a GDPR pedig kifejezetten kimondja, hogy hatálya az elhunyt személyekre nem terjed ki, egyúttal lehetővé teszi, hogy a tagállamok az elhunyt személyek személyes adatainak kezelését szabályozzák. (GDPR (27) preambulumbekezdés: Ezt a rendelet nem kell alkalmazni az elhunyt személyekkel kapcsolatos személyes adatokra. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az elhunyt személyek személyes adatainak kezelését szabályozzák.) A GDPR-ban szereplő ezen felhatalmazással élve a magyar jogalkotó az Infotv.-be iktatta a 25.§ szerinti rendelkezéseket, amely bizonyos korlátozásokkal az elhaltat életében megillető egyes érintetti jogok érvényesítését biztosítja. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy ezek az Infotv. 25.§ alapján gyakorolható érintetti jogok az érintettet életében megillető jogoknál szűkebbek, terjedelmük korlátozott és érvényesíthetőségük feltételekhez kötött. Az Infotv. 25.§-a ezért nem úgy fogható fel, mint egy olyan rendelkezés, amely a Kérelmezőnek az Elhunyt nevében történő eljárási jogosultságát általánosságban alapozza meg, hanem olyan rendelkezésként, amely az Elhunytat életében megillető egyes érintetti jogainak gyakorlására a Kérelmezőt bizonyos mértékig felhatalmazza. Az itt felsorolt érintetti jogok között a hozzáférési jog kifejezetten nem szerepel, tehát erre hivatkozva a Kérelmező semmilyen így értelmezett adatkezelésben meglévő személyes adat megismerésére nem jogosult. A Hatóság itt egyben arra is rá kíván mutatni, hogy az e körben gyakorolható jogok kötelezettje az a személy lenne, akit az Elhunytat életében megillető érintetti jog vonatkozásában adatkezelőnek kell tekinteni. Vagyis akkor tudna a Kérelmező a Kérelmezettel szemben Infotv. 25.§ szerinti jogot gyakorolni, ha az Elhunyt életében lett volna olyan adatkezelés, amelyben az Elhunyt személyes adatait a Kérelmezett adatkezelőként kezelte. A kérelem nem hivatkozott olyan, az Elhunytat életében megillető érintetti jogokra, amelyek vonatkozásában a Kérelmezett (vagy jogelődje) lett volna az adatkezelő. Egyben az is megállapítható, hogy ezzel a jogszabályi rendelkezéssel összefüggésben a Kérelmező a Kérelmezettől eltérő, másik adatkezelőt és e tekintetben figyelembe vehető adatkezelést sem jelölt meg konkrétan, továbbá nem jelölt meg olyan joggyakorlási szándékot, amely a hivatkozott rendelkezésben biztosítva van (például törlési jog, helyesbítési jog, stb.). Végül ide vonatkozóan azt is le kell szögezni, hogy az Infotv. 25.§-a szerinti jogok gyakorlását a jogalkotó az elhunyt halálától számított 5 éves határidőhöz kapcsolta, így a jelen esetben – ha minden vonatkozó jogszabályi feltétel teljesülne is – az Elhunyt sajnálatosan bekövetkezett elhalálozásának […] napi dátumára tekintettel az Infotv. 25.§a jelenleg már akkor sem lenne alkalmazható, ezáltal ez a rendelkezés a Kérelmező számára jogérvényesítés alapja nem lehet.\n\n## III.2.2.2. A Kérelmező azon érintetti jogai, amelyek őt saját jogon illetik meg, a saját\n\nszemélyes adataival kapcsolatos adatkezelésekkel összefüggésben állhatnak fenn. A kérelem nem hivatkozott olyan érintetti jog gyakorlására vonatkozó igényre, amely tekintetében a Kérelmező maga lenne az érintett, nem jelölt meg olyan panaszt, amely a Kérelmező saját személyes adatai kezelésével kapcsolatos.\n\n## III.2.2.3. Néhány jogszabály tartalmaz elhunytak adataira vonatkozó ágazati jogszabályi\n\nrendelkezéseket (pl.: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 143.§ (3) bekezdés, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 3/A §, stb.) és amennyiben az adott rendelkezésre a jogalkotó a GDPR-t mögöttesen alkalmazhatóvá tette, az adott jog lehet kérelemre induló hatósági eljárás tárgya. A Kérelmező e körben hivatkozott az Eütv. 24.§ (9) bekezdésére, mint általa gyakorolni kívánt jogra. Az Eütv. 24.§ (2) bekezdése alapján, a betegnek a rá vonatkozó személyes adataival kapcsolatos jogaira a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény (Eüak.) rendelkezései irányadóak. Az Eütv. 24.§ az egészségügyi dokumentáció megismerésének jogával kapcsolatos rendelkezéseket tartalmaz. Ezen belül rendelkezik bizonyos az elhunytak adatainak megismerésére vonatkozó jogokról is (Eütv. 24.§ (9)-(12) bekezdések), egyben a 24.§ (12) bekezdésében kimondja, hogy az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az Eüak. állapítja meg. Az Eüak. 37. § (3) bekezdése alapján az Eüak. előírásait alkalmazni kell a meghalt személyre vonatkozó egészségügyi adatok esetén is. Az Eüak. 37. § (1) bekezdése alapján az Eüak.-ban foglalt rendelkezéseket az Infotv.-nyel együtt, azzal összhangban kell értelmezni és alkalmazni. Az Eüak. 3/A.§ alapján az elhunyt személy elhalálozásának körülményeire és a halál okára vonatkozó, valamint az elhunyt személyre vonatkozó egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére az egészségügyi adat és az egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Eütv. és az Eüak. több egymással összhangban lévő rendelkezése is keletkeztet tájékoztatáshoz való jogot elhunytak adatainak megismerésére. Ezek vonatkozó rendelkezései alapján az elhunytra vonatkozó egyes adatokról tájékoztatási igény alapvetően két irányból merülhet fel:\n\nEgyrészt – az Eüak. 7.§ (5) bekezdésével összhangban – elképzelhető egy olyan helyzet, hogy az Eütv. 24.§ (9) bekezdése szerinti jogosultnak az aa) pont szerinti személy életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve egészségügyi ellátása céljából van szüksége az elhunyt valamely egészségügyi adatára, figyelembe véve, hogy az egészségügyi adat más módon nem szerezhető be. Másrészt – az Eüak. 7.§ (7) bekezdésével összhangban – az Eütv. 24.§ (11) bekezdése szerinti személy jogosult az elhunyt vonatkozásában a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokról, illetve egészségügyi dokumentációról tájékoztatást kapni. Ennek alapján indoklás nélkül, egészségügyi érintettség hiányában is joga van ezen adatok megismerésére és arra, hogy a kapcsolódó dokumentumokba betekintsen, ezekről másolatot kapjon. Lényeges, hogy a két esetkör, két különböző adatkört fed le: Előbbi esetében az érintettség meghivatkozása mellett a jogosult kérhet bármely olyan egészségügyi adatot, amely a cél szempontjából releváns. Itt tehát az egészségügyi érintettség szempontjából szűkül a kiadható adatok köre. Utóbbi esetben az adatkört a jogszabály megadja, ez a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatok körére szűkül. E körben viszont az adatkezelőnek egészségügyi érintettség hiányában is tájékoztatást, betekintési lehetőséget, adott esetben másolatot kell biztosítania a jogosult számára az egészségügyi dokumentációban foglalt releváns adatokról, dokumentumokról. Mindezek alapján amikor a Kérelmező az Eütv. 24.§ (9) bekezdése szerinti joga gyakorlása érdekében nyújt be kérelmet, akkor azzal – az Eütv. 24.§ (2) bekezdése, az Eüak. 3/A.§ és az Eüak. 7.§ (5) bekezdésére is figyelemmel –, egy olyan jogra hivatkozik, amelyre a GDPR mögöttesen alkalmazandó. Ennek megfelelően ennek a jognak az érvényesítésére a Kérelmező tud kérelemre induló hatósági eljárásért kérelmet benyújtani. Ugyanakkor, az Eütv. (és az Eüak.) világosan megfogalmazza, hogy milyen feltételek mellett gyakorolható ez a jog és a kérelem ezeknek a feltételeknek a megvalósulását nem igazolta, azokról még állításokat sem tett. Nincs sem a kérelemben, sem a hiánypótlásban olyan kijelentés, amely arra utalna, hogy a Kérelmező a jogszabályban felsorolt hozzátartozók valamelyikének életét, egészségét befolyásoló ok feltárása miatt vagy egészségügyi ellátásával összefüggő okból kívánna valamely adatot megismerni, illetve, hogy erre bármelyik jogérvényesítési kísérletekor hivatkozott volna. Az Eütv. 24.§ (9) bekezdése alkalmazásának további akadálya, hogy annak a Kérelmezett nem a kötelezettje (ld. Eütv. 24.§ (10) bekezdése, Eütv. 3.§ e) és f) pontjai, Eütv. 4.§). A Kérelmezett nem minősül az Eütv. 3.§ e) és f) pontjai szerinti egészségügyi szolgáltatónak, így az Eütv. 4.§ értelmében nem tartozik a törvény hatálya alá, rá tehát az Eütv. 24.§ (9) bekezdése semmilyen kötelezettséget nem keletkeztet. Az Eütv. 24.§ (9) bekezdése szerinti kötelezettség kötelezettje az Eütv. 24.§ (10) bekezdése szerint állapítható meg: Ennek alapján az egészségügyi adatokra vonatkozó tájékoztatást a beteg kezelőorvosa, illetve az egészségügyi szolgáltató orvosszakmai vezetője adja meg, az orvosi tájékoztatásra vonatkozó előírásoknak megfelelően, - szükség esetén - a kérelmező kezelőorvosával való szakmai konzultáció alapján.\n\nBár a rendelkezésre álló információk alapján a Kérelmező nem tett kísérletet az Eütv. 24.§ (11) bekezdése és az Eüak. 7.§ (7) bekezdése szerinti jogának gyakorlására, a Hatóság tájékoztatni kívánja a Kérelmezőt arról, hogy ezt a jogát a Kórházzal szemben egyértelműen gyakorolhatja, ami azt jelenti, hogy ezáltal hozzáférhet a Kórház által kezelt, az Elhunyt egészségügyi ellátásával összefüggésben keletkezett egészségügyi dokumentációban lévő valamennyi ide vonatkozó adathoz, irathoz. Az Infotv. 25.§-ban foglalt rendelkezésekkel ellentétben, a Kérelmezőnek ez a joga nincs időkorláthoz kötve, azzal írásbeli kérelem alapján jelenleg is élhet.\n\n## III.2.2.4. Nem megismételve a fent részletezett okokat, a kérdést a hivatkozott iratanyag\n\nszempontjából megközelítve is megállapítható, hogy a Kérelmező hozzáférési jogát sem az Infotv. 25.§ (2)-(3) bekezdései, sem az Eütv. 24.§ (9) bekezdése nem tudják alátámasztani, azok a kérdéses információk megismerésére vonatkozó jogot a jelen esetben eleve nem tudnak megalapozni. A Kérelmezett államigazgatási tevékenysége keretében keletkezett iratokba való betekintési kérelem elbírálásának felülvizsgálata továbbá nem tartozik a Hatóság hatáskörébe. Ilyen iratokban szereplő személyes adatok közül a Kérelmező a GDPR 15. cikke alapján csak a saját adataihoz férhet hozzá, az Elhunyt adataihoz nem.\n\n## IV. Egyéb kérdések\n\n## IV.1. A Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A.§ (1) bekezdése szerinti százötven\n\nnapos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51.§ (1) bekezdés b) pontja alapján tízezer forintot fizet a Kérelmezőnek – választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal. IV.2. A Hatóság jelen döntése az Ákr. 80-81.§-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A döntés az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik. Az Ákr. 112. §a, és 116. § (1) bekezdés és (4) bekezdés d) pontja, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a döntéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.\n\n* * *\n\nA közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdése a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.\n\nAz Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.\n\nA Hatóság illetékessége az ország egész területére kiterjed. Budapest, 2021.12.22.\n\nDr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár","changes":[{"id":855,"doc_id":10576,"v_from":11258,"v_to":14680,"detected_at":"2026-09-17 02:25:00","added":4,"removed":4,"summary":"--- \n+++ \n-(11) A beteg halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, valamint azokról kivonatot, másolatot készíteni, illetve - első alkalommal térítésmentesen, valamint - minden további másolat tekintetében - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény szerint meghatározott módon a saját költségére másolatot kapni. (12) Az egészségügyi adatok kezelésének és védelmének részletes szabályait az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény állapítja meg. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 3/A.§ alapján, az elhunyt személy elhalálozásának körülményeire és a halál okára vonatkozó, valamint az elhunyt személyre vonatkozó egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére az egészségügyi adat és az egészségügyi dokumentációban foglalt személyes adat kezelésére vonatkozó kötelező európai uniós jogi aktusban vagy jogszabályban foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az Eüak. 7.§ (5)-(7) bekezdései az alábbiakat tartalmazzák: (5) A beteg életében, illetőleg halálát követően az érintett házastársa, egyeneságbeli rokona, testvére, valamint élettársa - írásbeli kérelme alapján - akkor is jogosult a (3) bekezdés szerinti jog gyakorlására, ha a) az egészségügyi adatra aa) a házastárs, az egyeneságbeli rokon, a testvér, illetve az élettárs, valamint leszármazóik életét, egészségét befolyásoló ok feltárása, illetve ab) az aa) pont szerinti személyek egészségügyi ellátása céljából van szükség, és b) az egészségügyi adat más módon való megismerése, illetve az arra való következtetés nem lehetséges. (6) Az (5) bekezdés szerinti esetben csak azoknak az egészségügyi adatoknak a megismerése lehetséges, amelyek az (5) bekezdés a) pontja szerinti okkal közvetlenül összefüggésbe hozhatóak. (7) Az érintett halála esetén törvényes képviselője, közeli hozzátartozója, valamint örököse írásos kérelme alapján - jogosult a halál okával összefüggő vagy összefüggésbe hozható, továbbá a halál bekövetkezését megelőző gyógykezeléssel kapcsolatos egészségügyi adatokat megismerni, az egészségügyi dokumentációba betekinteni, illetve azokról - első alkalommal - térítésmentesen, valamint minden további másolat tekintetében - a (3) bekezdés szerinti módon - másolatot kapni. Az Eütv. 3.§ e) és f) pontjai az alábbiakat tartalmazzák: E törvény alkalmazásában e) egészségügyi szolgáltatás: az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott működési engedély birtokában vagy - törvényben meghatározott esetben - az egészségügyi államigazgatási szerv által történő nyilvántartásba vétel alapján végezhető egészségügyi tevékenységek összessége, amely az egyén egészségének megőrzése, továbbá a megbetegedések megelőzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozására irányul, ideértve a gyógyszerekkel, a gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet, valamint a mentést és a betegszállítást, a szülészeti ellátást, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokat, a művi meddővétételt, az emberen végzett orvostudományi kutatásokat, továbbá a halottvizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokkal, - ideértve az ehhez kapcsolódó - a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenység"}]}