{"check":null,"uid":"790399d21f9e0354","title":"Kúria — Pfv.20890/2026/17","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел иск гражданина о предоставлении ему информации о том, использовались ли определённые залы судебных заседаний в апреле 2024 года с техническими характеристиками, позволяющими вести непрерывную аудиовизуальную запись. Суд отклонил требование, признав запрашиваемую информацию не относящейся к категории публичных интересов, поскольку она не способствует прозрачности работы суда или общественной дискуссии. Суд также установил обязанность истца возместить судебные издержки ответчику.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":40670,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20890%2F2026%2F17&azonosito=7e76fcc7-2f44-4e04-9028-fb376ca7657d","first_seen":"2026-11-14","last_checked":"2026-11-16 03:11","relevance":"hit","score":21,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":21,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":13163,"ctx":"rt adat (adatok) közérdekű adatnak minősül. ugyanakkor az alperes másodlagos védekezését (adatkezelés, adatelőállítási kötelezettség hiánya) elfogadta. hivatkozott ebben a körben a kúria több","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":13620,"ctx":"ikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy az általa kezelt adatok ös","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":13934,"ctx":"le. ugyanezen ab határozat indokolásából [indokolás [59]-[60] bekezdés] kiemelte, hogy az adatkezelő kizárólag a létező és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű vagy közérdekből nyilvános","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":17846,"ctx":"tt vitatott, minden esetben meg kell azt vizsgálni, hogy a kiadni kért adatot az alperes (adatkezelő) kezeli-e vagy sem. a közérdekű adat kezelése esetén az adatkezelőt csak létező és általa","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":17913,"ctx":"ért adatot az alperes (adatkezelő) kezeli-e vagy sem. a közérdekű adat kezelése esetén az adatkezelőt csak létező és általa ténylegesen kezelt adat kiadására (közlésére) lehet kötelezni. ha a","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":18016,"ctx":"sak létező és általa ténylegesen kezelt adat kiadására (közlésére) lehet kötelezni. ha az adatkezelő az adat létezését (kezelését) vitatja, azt az adatkezelő köteles bizonyítani. [18] az els","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":1802,"ctx":"Az adatigénylés megtagadásának indokaként kifejtette, hogy a kért adatok nem tartoznak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. §","zone":"акт","weight":3}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":27690,"ctx":"peres a kérelmet nem a jogszabályban előírt módon terjesztette elő, mert azt nem látta el elektronikus aláírással, nem hitelesítette a jogszabályban meghatározott módon, így az hatálytalan, ezért a kérel","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":29259,"ctx":"e a felülvizsgálati kérelmet és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet nem látta el elektronikus aláírásával, nem hitelesítette a jogszabályban meghatározott módon, így a beadvány nem tekinthető hit","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-11-14","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20890%2F2026%2F17&azonosito=7e76fcc7-2f44-4e04-9028-fb376ca7657d"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20890%2F2026%2F17&azonosito=7e76fcc7-2f44-4e04-9028-fb376ca7657d","text":"A Kúria\nmint felülvizsgálati bíróság\nítélete\n\nAz ügy száma: Pfv.IV.20.890/2026/17.\n\nA tanács tagjai:\nDr. Stark Marianna a tanács elnöke\nDr. Pataki Árpád előadó bíró\nDr. Dzsula Marianna bíró\nSzolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró\nVéghné dr. Szabó Zsuzsanna bíró\nA felperes:\nnév (cím)\nA felperes képviselője:\nDr. Rózsa Péter ügyvéd (cím1)\nAz alperes:\nMiskolci Törvényszék (cím2)\nAz alperes képviselője:\nOrszágos Bírósági Hivatal (cím3)\nA per tárgya:\nKözérdekű adat kiadása\nA felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:\nAz alperes\nA másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:\nDebreceni Törvényszék 5.Gf.41.008/2026/21.\nAz elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:\nDebreceni Járásbíróság 4.P.22.611/2025/42.\n\nRendelkező rész\n\nA Kúria a jogerős ítéletet a perköltségre is kiterjedően hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 755.650 (hétszázötvenötezer-hatszázötven) forint együttes másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.\n\nAz ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.\n\nIndokolás\n\nA felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás\n\n[1] A felperes 2024. július 16. napján közérdekű adat megismerésére irányuló igényt terjesztett elő az alperesnél, melyben kérte, hogy az alperes tájékoztassa, hogy a Miskolci Törvényszéken 2024. április hónapban mely napokon, mely időszakokban nem volt előzetesen lefoglalva mind a négy, olyan technikai feltételekkel rendelkező tárgyalóterem, ahol a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján készíthető.\n[2] Az alperes a 2024. július 31. napján kelt válaszlevelében a felperes kérelmének teljesítését megtagadta. Az adatigénylés megtagadásának indokaként kifejtette, hogy a kért adatok nem tartoznak az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. pontjában meghatározott közérdekű adatok körébe, ugyanis az az információszabadság alkotmányos rendeltetésével, valamint a demokratikus társadalomban betöltött funkciójával összhangban nem tekinthető közérdekű adatnak, mivel a bíróság működésének átláthatóságát nem szolgálják. Az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése tekintetében azok jelentős információt nem hordoznak, így nem minősülnek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak. Ezt követően a felperes, az Infotv. 52. § (1) bekezdésében rögzített jogával élve, 2024. szeptember 16. napján bejelentést tett a név1nál (a továbbiakban: Hatóság). A Hatóság, a név1-351-2/2025. ügyszámmal ellátott válaszlevelében tájékoztatta az alperest a vizsgálat megszüntetéséről. Kifejtette, hogy a Kúria irányadó gyakorlatára is tekintettel a felperes által kért adatok ugyan a bíróság ügyintézése során szükségszerűen keletkező adatok, azonban azok nem az alperes nyilvánosan megismerhető ítélkezési tevékenysége körébe tartoznak, illetve igazságszolgáltatási tevékenység körébe tartozó adatnak sem tekinthetők, az átláthatóság és a közélet tisztasága, valamint a közügyek méltányos, visszaélés és részrehajlás nélküli intézése tekintetében jelentős ismeretet nem hordoznak, így nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak. Az eljárás megszüntetéséről szóló válaszlevél a felperes részére 2025. április 2. napján került kézbesítésre.\n\nA felperes keresete és az alperes ellenkérelme\n\n[3] 2025. május 5. napján előterjesztett kereseti kérelmében a felperes közérdekű adat – postai úton való – kiadására kérte kötelezni az alperest azon adatok kapcsán, hogy a Miskolci Törvényszéken 2024. április hónapban mely napokon, mely időszakokban nem volt előzetesen lefoglalva mind a négy olyan technikai feltételekkel rendelkező tárgyalóterem, ahol a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján készíthető. Keresetének jogalapjaként hivatkozott az Infotv. 3. § 5. pontjára, 26. § (1), bekezdésére, az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdésére. Előadta, hogy a kért adatok közérdekű adatok, a Miskolci Törvényszék közfeladatot ellátó szerv, mely egyedüliként kezeli a feladatának ellátása közben keletkezett, a felperes által kért információkat. Álláspontja szerint a kért adatok az alperes ítélkezési tevékenysége körébe tartozó adatok, az alperes tevékenységének átláthatóságát biztosítják, a visszaélés nélküli ügyintézés tekintetében jelentősek. Hangsúlyozta, hogy közérdekű adatnak minősül az, hogy bíróságokon mennyire foglaltak, kihasználtak az olyan technikai feltételekkel rendelkező tárgyalótermek, ahol a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűen rögzítő, folyamatos felvétel útján készíthető.\n[4] Jogi érvelése körében a felperes előadta, hogy a tárgyalásokon készült jegyzőkönyv dokumentációs funkciója különös jelentőséget nyer a jogorvoslati eljárásokban, melyekben a perorvoslatot elbíráló bíróság jellemzően iratokból dolgozik. A tárgyalási jegyzőkönyvek nem tartalmazzák a bíró által feltett kérdéseket, az általa tett esetleges megjegyzéseket, a metakommunikációs megnyilvánulásokat, az alkalmazott hangnemet. Az ítélkezési tevékenység körébe tartozó adat, hogy a bírósági tárgyalásokon történtek objektív alapon történtő utólagos rekonstruálásának lehetőségét mennyire használják. Kiemelte, hogy a bíróságok demokratikus és hatékony működésének kontrollját biztosítják az általa kért adatok. Hivatkozott arra is, hogy ezek a tárgyalótermek közpénzből készültek, és ezért közérdekű adat annak megismerése, hogy ezeknek a termeknek milyen a kihasználtsága. Vitatta, hogy az alperes a kért adatokkal ne rendelkezne, ugyanis egy tárgyalótermet akkor lehet lefoglalni, ha ott szabad kapacitáshely van és álláspontja szerint egy informatikai rendszeren keresztül ezen adatokkal az alperesnek rendelkeznie kell.\n[5] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének az elutasítását kérte. Elsődleges hivatkozása szerint a felperes által kért adatok nem tekinthetőek közérdekű adatnak. Hivatkozása szerint annak megítélése során, hogy a megismerni kívánt adat megfelel-e az Infotv. 3. § 5. és 6. pontja szerinti fogalomnak, az Infotv. célját is figyelembe kell venni. Kiemelte a Kúria joggyakorlatában foglaltakat, miszerint az Alaptörvény 28. cikke szerinti alkotmánykonform jogértelmezésnek az felel meg, ha a bíróság a közérdekű adatminőség megítélése során az Infotv. célját is figyelembe veszi. Hivatkozott a Kúria a Pfv.21.976/2024/9., valamint a Pfv.21.579/2015/4. számú ítéleteire, melyek indokolásában a Kúria rámutatott arra is, miszerint a konkrét ügyek intézése során szükségszerűen kezelt adatok nem az alperes ítélkezési tevékenységére vonatkozó ügyforgalmi, ügyelosztási, szervezeti adatok. Az, hogy az egyes tárgyalások mely tárgyalótermekben kerültek megtartásra, az adott ügyre tartozó adatok és nem az alperes ítélkezési tevékenységére vonatkozik. Az alperes másodlagos védekezése körében arra hivatkozott, hogy az igényelt adatokat az alperes nem kezeli. Hivatkozott az alperes az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatra, melyben az Alkotmánybíróság rögzítette, hogy nem kötelezhető minőségileg új adatot előállítani az alperes.\n\nAz első- és másodfokú ítélet\n\n[6] Az alapeljárásban az elsőfokon eljárt Debreceni Járásbíróság a felperes keresetét a 4.P.21.303/2025/32. számú ítéletével elutasította, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Összességében megállapította, hogy az az ismeret, amely szerint az alperesnél 2024. április hónapjában mely napokon, mely időszakokban nem volt előzetesen lefoglalva mind a négy, olyan technikai feltételekkel rendelkező tárgyalóterem, ahol a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel útján készíthető, az ítélkezési közfeladat ellátására vonatkozó semmilyen érdemi információt nem tartalmaz, közérdekű adattartalma nincs, azok technikai jellegű információk, így a kérelem szerinti ismeretek az Infotv. 1. §-ában is nevesített céllal, vagyis a közügyek átláthatósága szempontjából az ügyek intézésére gyakorolt állampolgári ellenőrzés és befolyás, a közélet tisztasága tekintetében releváns információt nem hordoznak, ezért közérdekű adatnak sem tekinthetőek. Ennek alapján megállapította, hogy az alperes a kért adatok kiadását indokoltan és jogszerűen tagadta meg, ezért a keresetet elutasította.\n[7] A felperes fellebbezése folytán eljárt Debreceni Törvényszék 9.Gf.41.034/2025/12. számú végzésével a Debreceni Járásbíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és új határozat hozatalára utasította. A végzés megállapítása szerint a képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel készítésére alkalmas technikai feltételekkel rendelkező tárgyalótermek foglaltságára vonatkozó adat megismerése a közügyek átláthatóságát biztosítja, amelyből következően a kiadni kért adat közérdekű adat, és ezért utasította az elsőfokú bíróságot, hogy az új eljárásban vizsgálja meg az alperes másodlagos védekezését, amely szerint a kért adatot nem kezeli, azt minőségileg új adatként kellene előállítania, amelyre az Alkotmánybíróság gyakorlata [13/2019. (IV. 08.) AB határozat] értelmében nem kötelezhető.\n[8] A megismételt eljárásban a felperes vitatta azt is, hogy a kérdéses adatokkal az alperes ne rendelkezne, ugyanis egy tárgyalótermet akkor lehet lefoglalni, ha ott szabad kapacitás, hely van és álláspontja szerint egy informatikai rendszeren keresztül ezen adatokkal az alperesnek rendelkezni kell. Hivatkozott a Miskolci Törvényszék elnökének meghatározott levelére (2024.El.IV.D.16/7-11.) abban a tekintetben, hogy ezeket a tárgyalótermeket az egész ország összes bírósága foglalhatja. Hivatkozott továbbá a Szegedi Törvényszék elnökhelyettesének levelére (2025.El.IV.H.34/4.), amely azt tartalmazza, hogy a tárgyalótermek foglalásáról a törvényszék nyilvántartást vezet.\n[9] A felperes az alperes perköltség-igénye tekintetében kérte az alperes jogi képviselője munkadíjának mérséklését, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 4. § (1) és (2) bekezdése alapján. Vitatta, hogy az alperesnek egyáltalán perköltsége merült volna fel a peres eljárással összefüggésben, valamint kiemelte, hogy a megbízási szerződés alapján nem állapítható meg, hogy az alperes az eljárt jogi képviselőjének ténylegesen ügyvédi munkadíjat fizetett volna. Kiemelte, hogy a megállapított munkadíj kirívóan eltúlzott, nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel és az érvényesített joggal sem, ellentétes a piaci viszonyokkal és a józan ésszel.\n[10] A felperes ebben a körben előadta, hogy alkalmazandó a perköltség tekintetében a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 86. § (1) bekezdése, valamint a 83. § (5) bekezdése is, ezért kérte annak megállapítását, hogy az alperes terhén maradjon a perrel felmerült összes költsége, a per eredményeire tekintet nélkül, és a perrel felmerült felperesi költségeket az alperes térítse meg. Hivatkozott arra, hogy az alperes elnöke 2024.El.H.El.26.II. számú levelében, valamint a név1hoz benyújtott levelében nem hivatkozott arra, hogy a kért adatokat ne kezelné, azokkal ne rendelkezne.\n[11] Az alperes ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását kérte. Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az adatok nem tekinthetők közérdekű adatnak.\n[12] Másodlagosan az alperes előadta a kereset elutasítása iránti kérelmében, hogy a kiadni kért adatokat nem kezeli. Előadta azt is, hogy az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint nem kötelezhető más, minőségileg új adatot előállítani. Kiemelte, hogy a bírósági információs informatikai rendszerből (BIIR) nem kereshető vissza, hogy abban az időben az adott tárgyú ügyek hol, melyik tárgyalóban zajlottak, annak kiszűrésére az adott tárgyalóban tárgyaltak-e akár távmeghallgatásos, akár általános szabályai szerinti tárgyalást, nem szűrhetőek ki a rendszerből. Utalt arra is, hogy amennyiben a kért adatokat össze lehetne válogatni, három vagy négy helyről kellene ezt kigyűjtenie, ehhez egy új adatot kell előállítani, amelyre vonatkozó kötelezettsége nincs.\n[13] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította, és a felperest perköltség megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság alkalmazott jogszabályként az Infotv. 1. §-át, 26. § (1) bekezdését, 3. § 5. és 6. pontjait, 28. § (1) bekezdését, 29. § (1)-(2) bekezdését, valamint a 31. § (1)-(3) bekezdését jelölte meg.\n[14] A megismételt eljárásban az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy a kérdéses adat (adatok) az alperes bíráinak tárgyalási tevékenységével összefüggésben keletkeztek, a tárgyalási tevékenység pedig, kétséget kizáróan a bíróság közfeladat ellátása során keletkezik, a bíróság egyik legjellemzőbb tevékenysége. Megállapíthatónak találta, hogy a kép- és hangfelvétel egyidejű folyamatos felvétel útján történő rögzítését lehetővé tévő berendezéssel felszerelt tárgyalóterem rendelkezésre állása közérdekű adat, a közügyek átláthatóságát biztosítja. Ehhez képest az alperes elsődleges védekezését nem fogadta el és megállapította, hogy a kért adat (adatok) közérdekű adatnak minősül. Ugyanakkor az alperes másodlagos védekezését (adatkezelés, adatelőállítási kötelezettség hiánya) elfogadta. Hivatkozott ebben a körben a Kúria több döntésére, illetve az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozatában foglaltakra. Az Alkotmánybíróság itt kifejtette, hogy a kezelt adatok kikeresésétől el kell különíteni azt az esetet, amikor az adatigénylés nem egy konkrét, egyszerűen vagy többletmunkával kikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy az általa kezelt adatok összevetése útján minőségileg más adatot, az adatokat magyarázó anyagot állítson elő, vagy az adatokból következtetést vonjon le. Ugyanezen AB határozat indokolásából [Indokolás [59]-[60] bekezdés] kiemelte, hogy az adatkezelő kizárólag a létező és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokat köteles kiadni, az Alaptörvényből adat-előállítási kötelezettség nem keletkezik. Ugyancsak itt fejtette ki az Alkotmánybíróság [Indokolás [61] bekezdés], hogy az adatigénylés nem rögzített adat kiadására, hanem valóban új, a kezelt adatoktól minőségileg eltérő adat előállítására irányul-e, nagy gondossággal kell eljárni. Ebben a körben hivatkozott az elsőfokú bíróság az Infotv. 30. § (2a) bekezdésére, amely szerint a közfeladatot ellátó szerv nem köteles tenni az adatigénylésnek, ha az igény teljesítése a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok, vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján, a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé.\n[15] Összességében arra a megállapításra jutott, hogy a kért adatok kiadására vonatkozó igény alapvetően arra irányul, hogy a kezelt adatok összevetése útján az alperes új, minőségileg más adatot állítson elő. Azt állapította mrg. hogy az adatigénylés teljesítéséhez a kereseti kérelemben érintett év adott hónapjában (2024. április) tárgyalt valamennyi ügyet egyenként kellene vizsgálni, azaz részletes aktavizsgálatra lenne szükség annak megállapításához, hogy abban a hónapban az adott ügyben tartottak-e tárgyalást, a folyamatos felvétel készítésére alkalmas, alperesnél fennálló, ilyen technikai eszközökkel rendelkező négy tárgyalóterem valamelyikében. Ebből kellene következtetést levonni arról, hogy 2024. áprilisában mikor nem voltak lefoglalva ezen tárgyalók. Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint hivatalos tudomása van arról, hogy ilyen nyilvántartással a bíróságok nem rendelkeznek. Az elsőfokú bíróság szerint a válasz megadásához további adatok generálása, egyedi akták átnézése lenne szükséges, a rendelkezésre álló adatbázisban megtalálható adatokat meghaladóan, a bíróságoknak nincs olyan adatszolgáltatási kötelezettsége, amely erre kiterjedne. Összességében arra a következtetésre jutott, hogy az alperes a felperesi kérelemben foglaltakra való kötelezése többszörös művelet-sorozat elvégzésére, külön jogszabály által nem előírt minőségileg új adatsor, általa kezelt adatok összevetése útján új, minőségileg más adat (statisztika, kimutatás) létrehozása kötelezettségét jelentené. Ilyen adatok képzésére és kiadására az alperes nem kötelezhető. Ehhez képest jogszerűen tagadta meg a felperes kérdésében megjelölt adat megismerése iránti igény teljesítését.\n[16] Az elsőfokú bíróság részletesen indokolta a felperesnek az eljárás szabálytalansága miatt előterjesztett kifogásai elutasítását is. Kiemelte, hogy a bíróság a perben jogkérdésben döntött, a megtartott tárgyaláson a felek előadták jogi érvelésüket, további bizonyítékok beszerzésére nem volt szükség. A felperes által előadott bizonyítási indítványokat a Pp. 276. § (5) bekezdése alapján mellőzte, tekintettel arra, hogy azok a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelenek voltak, a rendelkezésre álló adatok, iratok és jogi érvelések mentén a bíróság hivatali tudomására is figyelemmel, meg lehetett állapítani a tényállást, további bizonyítás lefolytatása nélkül is a jogvita érdemben eldönthető volt.\n[17] Indokát adta az elsőfokú bíróság annak is, hogy miért nem fogadta el a felperes azon hivatkozását, hogy az alperes a védekezése során olyan jogi érvelést terjesztett elő, amely a közérdekű adat kiadása iránti kérelem elutasításáról rendelkező válaszában nem szerepelt. Rámutatott arra, hogy a Pp. és az Infotv. sem szab gátat annak, hogy az alperes jogi álláspontja tekintetében a perben eltérő, vagy további jogi érvelést adjon elő ahhoz képest, amit a közérdekű adat kiadásának megtagadása körében korábban kifejtett. Rámutatott arra a következetes ítélkezési gyakorlatra, hogy amennyiben a felek között vitatott, minden esetben meg kell azt vizsgálni, hogy a kiadni kért adatot az alperes (adatkezelő) kezeli-e vagy sem. A közérdekű adat kezelése esetén az adatkezelőt csak létező és általa ténylegesen kezelt adat kiadására (közlésére) lehet kötelezni. Ha az adatkezelő az adat létezését (kezelését) vitatja, azt az adatkezelő köteles bizonyítani.\n[18] Az elsőfokú bíróság külön kitért arra, hogy az alperes jogosult volt felszámítani az Országos Bírósági Hivatal által megbízott jogi képviselő munkadíját. név2 ügyvéd jogi képviselőként eljárhatott, beadványokat szerkesztett, ezért részéről munkadíj felszámítható. Önmagában az a körülmény, hogy az ügyben tartott tárgyaláson név2 nem vett részt, még nem eredményezheti azt, hogy név2 ügyvéd ügyvédi munkadíjra nem tarthat igényt.\n[19] A felperes fellebbezése és az alperes csatlakozó fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül postai úton adja ki a felperes részére azon adatot, hogy a Miskolci Törvényszéken 2024. április hónapban mely napokon, mely időszakokban nem volt előzetesen lefoglalva mind a négy olyan technikai feltételekkel rendelkező tárgyalóterem, ahol a jegyzőkönyv képet és hangot egyidejűleg rögzítő folyamatos felvétel alapján készíthető. A másodfokú bíróság mellőzte a felperes perköltségben való marasztalását, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 8.506 forint elsőfokú, és 3.690 forint másodfokú perköltséget.\n[20] A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a korábbi végzésében foglaltak indokolását fenntartja.\n[21] Abban egyetértett az elsőfokú bírósággal, hogy a felperes által kiadni kért adat az alperes kezelésében lévő és közfeladat ellátásával összefüggésben keletkezett adat, mert az alperes bíráinak tárgyalási tevékenységeivel összefüggésben keletkezett. Külön rögzítette azt, hogy már nemcsak érdemi tárgyalási szakban, hanem perfelvételi szakban is kérhető folyamatos felvétel készítése.\n[22] A másodfokú bíróság megállapítása szerint a kért adat a bíróság ítélkezési közfeladatának ellátása körében releváns információt tartalmaz, mert a folyamatos felvétel készítése iránti kérelem csak akkor teljesíthető, ha az erre alkalmas tárgyalóterem rendelkezésre áll. Ehhez képest az ilyen tárgyalótermek foglaltságára vonatkozó adat megismerése biztosítja a közügyek átláthatóságát.\n[23] Nem értett egyet a másodfokú bíróság ugyanakkor az elsőfokú bírósággal abban, hogy a kért adatot az alperes ne kezelné, és minőségileg új adatot kellene előállítania. Nem értett egyet a másodfokú bíróság az Infotv. 30. § (2a.) bekezdésének felhívásával sem. A másodfokú bíróság szerint nem szükséges a kért adat előállításához az adott év adott hónapjában tárgyalt valamennyi ügy áttekintése. A másodfokú bíróság egy alkotmánybírósági határozat [13/2019. (IV. 8.) AB határozat] azon megállapítására hivatkozott, hogy az adatigény önmagában arra hivatkozással nem tagadható meg, hogy a kért adat közvetlenül nem áll rendelkezésre.\n[24] A másodfokú bíróság jogi álláspontja szerint az összesen négy darab tárgyalóterem adott hónapra vonatkozó foglaltsága tekintetében a teljesíthetőségre vonatkozó döntésekből következően az alperesnek kimutatással kell rendelkeznie, mert ez akadályozhatja meg azt, hogy azonos időpontra ne történhessen meg több foglalás visszaigazolása. Ehhez képest a másodfokú bíróság szerint szükségtelen valamennyi kitűzött tárgyalás külön aktavizsgálata, illetve megállapítható, hogy az adott hónap munkanapjainak a technikai feltételekkel rendelkező termek foglalásait áttekintve, egyszerű kigyűjtéssel rögzíthető a foglalással nem érintett időintervallum.\n[25] Abban egyetértett a másodfokú bíróság az elsőfokú bírósággal, hogy az adatkezelő új minőségű adatbázis létrehozására nem kötelezhető. Ugyanakkor a Kúria egy ítéletére hivatkozással kifejtette (Pfv.IV.20.670/2022/5.), hogy a létező és rendelkezésre álló adatok eltérő csoportosítására irányuló igény nem utasítható vissza új minőségű adatbázis létrehozásának kötelezettségére való hivatkozással. A másodfokú bíróság szerint a felperes által.igényelt művelet nem igényli az adatok összevetését, összetett jogi értékelő elemző tevékenység elvégzését, így nem minősül új adat létrehozásának, hanem a kimutatásban rögzített adatok egyszerű áttekintésével (mikor voltak foglaltak a tárgyalók) teljesíthető.\n[26] Mindezekre hivatkozással a másodfokú bíróság a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és kötelezte az alperest a kereseti kérelemben megjelölt adat kiadására. Részletesen rendelkezett a másodfokú bíróság a felperes javára megítélt perköltség alapjáról és összegszerűségéről egyaránt.\n\nA felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem\n\n[27] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, és egyben kérte a jogerős ítélet végrehajtásának felfüggesztését.\n[28] Megsértett jogszabályként jelölte meg az Alaptörvény 28. cikkét, az Infotv. 1. §-át, 3. § 5. pontját, 26. § (1) bekezdését, valamint a 30. § (2.a) bekezdésének b) pontját. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet jogkérdésben eltér a Kúria közzétett határozataitól (Pfv.IV.21.976/2014/9.; Pfv.IV.21.579/2015/4.; Pfv.IV.20.014/2023/7.; Pfv.IV.20.254/2023/6.; Pfv.IV.20.269/2023/6.; Pfv.IV.20.554/2023/8.; Pfv.IV.20.865/2025/6.).\n[29] Az alperes fenntartotta azon álláspontját, hogy elsődlegesen abban a körben kell állást foglalni, hogy a kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek-e. Kiemelten foglalkozott az Alaptörvény 28. cikkének azon fordulatával, hogy a bíróságok a jogalkalmazási tevékenységük során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. A Kúria következetes gyakorlatára figyelemmel kiemelte, hogy a közérdekű adatminőség meghatározásánál figyelembe kell venni az információszabadság alkotmányos funkcióját, és az Infotv. információszabadsággal kapcsolatos – az Infotv. 1. §-ában rögzített – célját, ebben a körben minden esetben egyedi mérlegelést és értelmezést kell elvégezni. A Kúria gyakorlata alapján kiemelte azt, hogy azok az adatok tartoznak kizárólag az Infotv. 3. § 5. pontja szerinti közérdekű adatok körébe, amelyek az Infotv. hatálya alá tartozó szervek tevékenységére vonatkoznak, az adat a közfeladatuk ellátásával kapcsolatos, és megismerésük biztosítja a közügyek átláthatóságát.\n[30] A felülvizsgálati kérelem álláspontja szerint a kiadni kért adat nem az alperes ítélkezési tevékenységére vonatkozik, az nem más, mint az ítélkezés. Ugyancsak visszautalt a Kúria korábbi ítéleteire abban a körben (Pfv.IV.21.976/2014/9., Pfv.IV.21.579/2015/4.), hogy a konkrét ügyek intézése során szükségszerűen kezelt adatok nem az alperes ítélkezési tevékenységére vonatkozó ügyforgalmi, ügyelosztási szervezeti adatok. Az, hogy az egyes tárgyalásokat mely tárgyalóban tartották meg, az adott ügyre tartozó adatok, és nem az alperes ítélkezési tevékenységére vonatkoznak. Az alperes hivatkozott arra, hogy a négy tárgyalóterem mikénti foglaltsága az adott hónapban – még akkor is, ha a foglaltság vagy ennek hiánya bizonyos eljárási cselekmények technikai előfeltételét jelenti – semmilyen átfogó képet nem ad az alperes ítélkezési tevékenységéről, így az Infotv. célja nem valósul meg az adat vonatkozásában. A tárgyalók foglaltsága a közügyek átláthatósága szempontjából lényegtelen, és nem az alperes nyilvánosan megismerhető ítélkezési tevékenységére vonatkozik.\n[31] A felülvizsgálati kérelem utalt arra is, hogy a kért adat abban a körben, hogy azt lehetne leellenőrizni, hogy eljárásjogilag szabályosan mellőztek-e egy folyamatos felvétel iránti kérelmet vagy sem, túlmutat az információszabadságon, ez szükségszerűen a konkrét ügyekben való érintettséget, vagy legalábbis azzal kapcsolatos ismeretet és a pervezetés ellenőrzésének szándékát feltételezi – a közérdekű adat iránti kérelem nem szolgálhat arra, hogy az igénylő egy konkrét időpontra vonatkozóan azt ellenőrizhesse, hogy abban az időpontban a folyamatos kép- és hangfelvétel készítéseinek feltételei fennálltak-e vagy sem.\n[32] Az alperes szerint összességében a megismételt eljárásban mindkét fokon eljárt bíróság a kúriai döntésekkel ellentétesen állapította meg a közérdekű adatminőséget, amikor a kiadni rendelt adatokat a közügyek átláthatóságát szolgáló adatnak minősítette.\n[33] Az alperes változatlanul fenntartotta a felülvizsgálati eljárásban azon álláspontját is, hogy az adatigénylés teljesítése ellentétes az Infotv. 30. § (2.a) bekezdésének b) pontjával, mert a közfeladatot ellátó szerv eszerint nem köteles eleget tenni az igénynek, ha annak teljesítése a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében lévő közérdekű adatok, vagy közérdekből nyilvános adatok összevetése útján a kezelésében lévő adatokhoz képest új adat előállítását tenné szükségessé. A felülvizsgálati kérelemben foglalt értékelés szerint nem helytálló az a megállapítás, hogy a foglalás iránti kérelmek teljesíthetőségére tekintettel az alperesnek erről külön kimutatással kell rendelkeznie. Az alperes kifejtette, hogy a kérdéses tárgyalók foglaltságának azonosítására szolgál az ún. „Viki” rendszerben jelzett foglaltsággal. Megjegyezte, hogy az adott tárgyalótermek „normál” tárgyalóként is hasznosíthatók, illetve vannak olyan esetek, amikor távmeghallgatások az ún. „Viki” rendszerein kívül történnek. Megjegyezte azt is, hogy a BIIR az egyes tárgyalótermek kihasználtságáról, foglaltságáról nem tartalmaz adatokat. Az alperes előadta azt is, hogy nem minősülnek az alperes kezelésében lévő közérdekű adatnak azok az információk, amelyek kizárólag egyedi aktákban keletkezett adatokból egyenként történő manuális vizsgálatot követően lennének előállíthatóak.\n[34] A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében a felülvizsgálati kérelem visszautasítását, elutasítását kérte. Álláspontja szerint az alperes a kérelmet nem a jogszabályban előírt módon terjesztette elő, mert azt nem látta el elektronikus aláírással, nem hitelesítette a jogszabályban meghatározott módon, így az hatálytalan, ezért a kérelmet elsődlegesen érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.\n[35] A felperes külön sérelmezte és indokolatlannak minősítette az alperes által érvényesített perköltség nagyságát.\n[36] A felperes külön kérte az alperes által érvényesített perköltség mérséklését.\n\nA Kúria döntése és annak jogi indokai\n\n[37] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a másodlagosan előterjesztett indokok tekintetében alaposnak találta.\n[38] A Pp. 423. § (1) bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálat során a felülvizsgálati és csatlakozó felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérő voltát. A (2) bekezdés szerint a felülvizsgálat a jogerős ítélet meghozataláig bekövetkezett és a jogerős ítélettel elbírált tényekre terjedhet ki.\n[39] A felülvizsgálati ellenkérelem tartalmára figyelemmel a Kúriának először abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes képviselője által előterjesztett felülvizsgálati kérelem hatályosnak minősül-e vagy sem. A felperes ugyanis azt adta elő, hogy az alperes a felülvizsgálati kérelmét, amelyben a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelem is szerepelt, nem a jogszabályban meghatározott módon terjesztette elő, a jogi képviselője a felülvizsgálati kérelmet és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelmet nem látta el elektronikus aláírásával, nem hitelesítette a jogszabályban meghatározott módon, így a beadvány nem tekinthető hiteles elektronikus dokumentumnak, ezért hatálytalan, ez pedig a felülvizsgálati kérelem visszautasítását vonja maga után.\n[40] A Kúria a felperes ezen álláspontját nem találta elfogadhatónak. Az alperes képviseletében eljáró Országos Bírósági Hivatal által meghatalmazott jogi képviselő (név2 ügyvéd) a felülvizsgálati kérelmet mindenben a felülvizsgálati kérelemre vonatkozó Pp. rendelkezéseknek megfelelően terjesztette elő, ezért az nem tekinthető hatálytalannak, vagyis azt a Kúriának érdemben meg kellett vizsgálnia. A felülvizsgálati kérelem a törvényben meghatározott határidőn belül került benyújtásra.\n[41] Az alperes alapvetően két indokkal kérte a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú ítélet helybenhagyásával a felperes keresetének elutasítását:\n1. A kiadni kért adat nem minősül közérdekű adatnak (elsődleges felülvizsgálati kérelem).\n2. A kért adattal az alperes nem rendelkezik, annak közléséhez új minőségű adat előállítására van szükség, amelyre nem kötelezhető (másodlagos felülvizsgálati kérelem).\n[42] Az elsődleges felülvizsgálati kérelmet a Kúria nem találta alaposnak. Az alperes részletesen ismertette az utóbbi évek (2022-2025) kúriai gyakorlatát arra nézve, hogy egy adat közérdekű jellegének minősítéséhez szükséges az, hogy olyan információtartalommal bírjon, amely összhangban áll az Infotv. 1. §-ában meghatározott törvényi céllal, és ezt az értelmezési lehetőséget az Alaptörvény 28. cikke egyértelműen alátámasztja. Időközben megszületett az Alkotmánybíróság 2026. október 13-i keltezésű IV/115/2026. számú határozata, amely a Kúria gyakorlatát alkalmazó Pfv.IV.20.865/2025/6. számú ítéletét Alaptörvény-ellenesnek minősítette, és azt megsemmisítette. Az Alkotmánybíróság ezen legújabb határozatának indokolása [51] bekezdésében az ott tárgyalt konkrét esetre vonatkoztatva kifejtette, hogy a kiadni kért adatok megismerhetőségének azon feltétele, hogy annak a bíróság esetében összefüggésben kell állnia az ítélkezési tevékenységgel, illetve az adatfelhasználás céljának meg kell felelnie az Infotv. 1. §-ában rögzített célnak, automatikusan nem érvényesíthető. A határozat indokolásának [53] bekezdésében az Alkotmánybíróság kiemelte, hogy a bíróságok szervi működése, ezen tevékenységükről való adatok megismerése, az arról való tájékoztatás is a közhatalom működéséről való tájékozott véleményformálás feltételeinek megismerését, valamint a demokratikus és hatékony működés külső kontrollját és ösztönzését szolgálja.\n[43] Az Alkotmánybíróság legújabb értelmezése szerint nem csupán a konkrét ítélkezési tevékenységre vonatkozó adatok minősülhetnek egy bíróság esetében közérdekű adatnak. Mindehhez képest a jelen perben kiadni kért adat, mindezen értelmezésre tekintettel közérdekű adatnak tekinthető.\n[44] Mindez nem érinti annak vizsgálata kötelezettségét, hogy a közérdekű adatnak minősülő adat az adatkezelő birtokában van-e vagy sem.\n[45] Az igényelt közérdekű adat (adatok) kiadása kötelezettségénél a vizsgálati szempontokat részletesen tartalmazza az Alkotmánybíróság 13/2019. (IV. 8.) AB határozata indokolásának [53]-[61] bekezdése. Ez alapelvként rögzíti, hogy az adatigénylés nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a kért adat közvetlenül nem áll rendelkezésre, és a rögzített adat hozzáférhetővé tételéhez idővel és/vagy költséggel járó többletmunkára van szükség. Azt is rögzítette az Alkotmánybíróság, hogy a számottevő, észszerűtlen munkateherre történő utalás nem válhat önkényes döntéssé, üres hivatkozássá [Indokolás [56] bekezdés]. Ugyanakkor azt is rögzítette az Alkotmánybíróság, hogy az alapjog gyakorlásának alkotmányos korlátozásakor a kezelt adatok kikeresésétől elkülönítendő az az eset, amikor az adatigénylés már nem egy konkrét, egyszerűen vagy többletmunkával kikereshető, a közfeladathoz kapcsolódó adatra vagy adatsorra irányul, hanem arra, hogy az adatkezelő a rögzítetteken kívül új adatokat szerezzen be, gyűjtsön, vagy az általa kezelt adatok összevetése alapján új, minőségileg más adatot (statisztikát, kimutatást), esetleg az adatokat magyarázó anyagokat állítson elő, vagy az adatokból következtetéseket vonjon le [Indokolás [59] bekezdés]. Mindez azt is jelenti, hogy az adatkezelő kizárólag a létező, bármilyen módon rögzített és ténylegesen a kezelésében lévő közérdekű (közérdekből nyilvános) adatokat köteles kiadni. Adat-előállítási kötelezettség nem következik az Alaptörvényből [Indokolás [60] bekezdés]. Elvi jelentőséggel rögzítette az Alkotmánybíróság annak a mérlegelésekor, hogy az adatigénylés nem rögzített adatok kiadására, hanem valóban új, a kezelt adatoktól minőségileg eltérő adat előállítására irányul-e, a legnagyobb gondossággal kell eljárni. Ebben a kérdésben az első- és másodfokú bíróság a megismételt eljárásban eltérő értelmezést tett magáévá. Az elsőfokú bíróság szerint új adat előállításáról lett volna szó, amelyre az alperes nem köteles, a másodfokú bíróság azonban ezt az értékelést nem fogadta el.\n[46] A felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítélet álláspontja szerint a folyamatos felvétel készítésére alkalmas technikai eszközökkel rendelkezik szükségszerűen az alperes a négy darab tárgyalóterem adott hónapra való foglaltságáról, mert a foglalás iránti kérelmek teljesíthetőségére tekintettel ilyen kimutatásnak léteznie kell – ez ugyanis alapvető feltétele annak, hogy azonos időpontra ne történhessen meg több foglalás visszaigazolása. Ebből következően a másodfokú bíróság szerint szükségtelen valamennyi kitűzött tárgyalás aktavizsgálata. Azt a másodfokú bíróság is elismerte, hogy a közérdekű adat kiadása körében az adatkezelő új minőségű adatbázis létrehozására nem kötelezhető, de létező és rendelkezésre álló adatok eltérő csoportosítására irányuló igény ebből az okból nem utasítható vissza (Kúria Pfv.IV.20.670/2022/5.).\n[47] Ezzel szemben állt az alperes azon előadása, hogy a kért adat az igényelt formában egész egyszerűen nem létezik. Ezt jogszabály, belső szabályzat nem írja elő.\n[48] Az Infotv. szabályai szerint az adatkiadás megtagadásának indokoltságát az adatkezelő köteles bizonyítani. Abban az esetben, ha az adatkezelő válasza arra irányul, hogy a kért adattal ő maga nem rendelkezik, ebben az esetben a bizonyítási teher áthárul az adatigénylőre. A Kúria álláspontja szerint a jelen esetben a felperes ezen átháruló bizonyítási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. A felperes nem jelölt meg olyan jogszabályi rendelkezést, vagy akár az alperes működésére vonatkozó belső utasítást, amely arra vonatkozna, hogy a kért adatról az alperes a maga részéről nyilvántartást vezessen. A Kúria szerint nem lépi túl a feltételezés szintjét annak rögzítése, hogy ennek a nyilvántartásnak mindentől függetlenül („biztosan” ) léteznie kell azért, hogy a foglaltság tekintetében a beérkező igények függvényében az alperes nyilatkozni tudjon. Megjegyzi a Kúria, hogy az adat hiányára vonatkozó közlést a név1 is magáévá tette határozatának meghozatalánál.\n[49] A jelen esetben a Kúria szerint az elsőfokú bíróság megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy az adat létezését – noha ennek igazolása az alperes tagadásával szemben az ő kötelezettsége lett volna – a felperes nem tudta bizonyítani. Korábban nem létező, új adat előállítására pedig a közérdekű adat kiadására vonatkozó igény esetében sem kötelezhető az adatkezelő alperes. Az igényelt formában ténylegesen nem létező adat kiadására pedig az alperes nem kötelezhető, ezért ezen okból az elsőfokú bíróság helytállóan utasította el a keresetet.\n[50] Az előbbieket meghaladóan a Kúria kiemeli: a felperes nem arra kérdezett rá, hogy hivatali munkaidőben mikor voltak lefoglalva a meghatározott tárgyalótermek. A jogerős ítéleti rendelkező rész, amely szerint 2024. április hónapban „mely napokon, mely időszakokban nem volt előzetesen lefoglalva” a meghatározott feltételekkel rendelkező tárgyalótermek, nem határozott adatok kiadására vonatkozik.\n[51] A Kúria több korábbi döntésében elvi jelentőséggel kimondta azt, hogy az adatkérésnek mindenképpen kell olyan konkrétságot tartalmaznia, hogy a kiadás esetén a döntés ténylegesen végrehajtható legyen. Hivatali munkaidőre nem korlátozott, nemleges teljes havi adat kiadás iránti kérelem ennek a konkrétságnak nem felel meg, ilyen adatot az alperes nem kezel. Az igényelt adat egyértelmű azonosíthatósága a közérdekű adat kiadására kötelező jogerős bírósági döntés végrehajthatóságának feltétele is (Pfv.IV.21.190/2018/6., Pfv.IV.20.425/2024/6.).\n[52] A Kúria rögzíti, hogy nem megalapozott a felperes azon előadása, hogy az alperes megtagadási okként a peres eljárás során olyan okra hivatkozott, amelyet a pert megelőző eredeti elutasítás során nem hivatkozott. Következetes és egyértelmű ugyanis az ítélkezési gyakorlat abban, hogy az adatkezelő nincs elzárva attól, hogy a közérdekű adat kiadása iránti perben az előzetes kérelem elutasításának indokolásától eltérjen, ahhoz képest újabb indokot jelöljön meg.\n[53] A felperes ellenkérelmében és egyéb beadványaiban is részletesen foglalkozott azzal, hogy név2 ügyvéd nem volt jogosult az alperes képviseletére, illetve az általa felszámított perköltség is súlyosan eltúlzottnak minősül. Ebben a körben az elsőfokú bíróság ítéletének [45]-[47] bekezdései részletes jogi indokolást tartalmaznak, az abban foglaltakat a Kúria maga is osztja, azt külön megismételni nem kívánja. név2 ügyvéd az alperes képviseletében ügyvédként jogosult volt képviseletet ellátni, és jogosult volt ezért munkadíj felszámítására is. Az ügyvédi munka óradíja (35.000 forint + áfa) nem tekinthető eleve eltúlzott, miként a felszámított 7 ügyvédi munkaóra sem. Az óradíj nagyságát, illetve az ügyvédi munkaidő ráfordítását kifogásoló felperesi előadások nem megalapozottak. Az alperes a per egészét tekintve pernyertesnek tekinthető, ezért jogi képviselője ügyvédi munkadíjra jogosult.\n[54] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a jogerős ítélet ellentétes volt azon rendelkezésekkel, amely szerint az adatkezelő csak az általa ténylegesen kezelt létező adatok kiadására kötelezhető, ezért azt a Pp. 424. § (3) bekezdése alapján hatályon kívül helyezte, és részben eltérő indokolás mellett a keresetet érdemben elutasító elsőfokú ítéletet helybenhagyta.\n\nA döntés elvi tartalma\n\n[55] Közérdekű adat kiadása iránti perben, amennyiben az adatkezelőnek megjelölt alperes az adat létezését vitatja, az adatigénylő felperes köteles igazolni az általa kiadni kért adat tényleges létezését. Ennek igazolása hiányában a keresetet el kell utasítani.\n\nZáró rész\n\n[56] A Kúria a pervesztes felperest kötelezte a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a másodfokú és felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltség megfizetésére, amelynek mértékét a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján állapította meg.\n[57] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.\n[58] A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmét a Pp. 405. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. § (1) bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el.\n[59] A felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § d) pontja kizárja.\n\nBudapest, 2026. október 21.\n\nDr. Stark Marianna s.k. a tanács elnöke, Dr. Pataki Árpád s.k. előadó bíró, Dr. Dzsula Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. bíró","changes":[]}