{"check":null,"uid":"6d6a69be17b84b38","title":"Fővárosi Ítélőtábla — Pf.20476/2026/6","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел иск гражданина против органа местного самоуправления города Будапешт относительно доступа к публичным данным, связанным с экспортными разрешениями на программное обеспечение и технологии, используемые для слежки за устройствами пользователей. Суд отклонил запрос истца, поскольку данные, запрашиваемые им, относятся к категории конфиденциальных сведений, подлежащих ограничению распространения согласно венгерскому законодательству и европейским нормам защиты персональных данных. Решение суда основано на положениях Венгерского закона \"О доступе граждан к публичной информации\" и соответствующих европейских директивах.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":16530,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20476%2F2026%2F6&azonosito=e8019f76-9803-44f8-9b87-2e043a04cd89","first_seen":"2026-11-12","last_checked":"2026-11-16 03:11","relevance":"hit","score":12,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":12,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":7157,"ctx":"eres nem adott elő tényeket arról, hogy pontosan hogyan kezeli az igényelt adatokat és az adatkezelés körülményei miért nem teszik lehetővé az adatok kiadását. emellett az ítélet sérti a pp.","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":7560,"ctx":"i xxix. törvény 140/b. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozást, amely igazolja az alperesi adatkezelést. ezen kívül sérült az infotv. 26. §-a a 30. § (2a) bekezdésének téves alkalmazása folytán","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":7720,"ctx":"ésének téves alkalmazása folytán. az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta az alperes adatkezelésének tényleges körülményeit, miután az alperes erről nem is adott elő semmit. csak ezt követőe","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":8076,"ctx":". 18.) ab határozatban megadott szempontokra, amely rögzíti, hogy amennyiben elektronikus adatkezelés esetén az adatigénylés létező és kezelt (rögzített) adatok kigyűjtésére, meghatározott sz","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":8307,"ctx":"l táblázatba rendezésére vonatkozik, a kérelem alapvetően nem tagadható meg. elektronikus adatkezelés esetén a felkutatás és a rendszerezés nem minősül új adat előállításának.  [11] az alpere","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":8832,"ctx":"ényt nyújthat be. a 28. § (3) bekezdése értelmében, ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az adatigénylőt az igény pontosítására. a 29-30. §-ok szabályozzák, hogy a beérk","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":4969,"ctx":"vi CXXXI. törvény 2. cikk 1. pontját, az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló","zone":"акт","weight":3}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-11-12","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20476%2F2026%2F6&azonosito=e8019f76-9803-44f8-9b87-2e043a04cd89"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Pf.20476%2F2026%2F6&azonosito=e8019f76-9803-44f8-9b87-2e043a04cd89","text":"Fővárosi Ítélőtábla\n\nAz ügy száma: 9.Pf.20.476/2026/6-I.\n\nA felperes:\nfelperes\nfelperes címe\n\nA felperes képviselője:\ndr. Molnár Noémi Fanni ügyvéd\nügyvéd címe1\n\nAz alperes:\nBudapest Főváros Kormányhivatala\n1138 Budapest, Váci út 172-176.\n\nAz alperes képviselője:\nDr. Bordás Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bordás Vilmos)\nügyvéd címe\n\nA per tárgya: közérdekű adat kiadása\n\nAz elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék\n\nA fellebbezéssel támadott határozat száma: 20.P.21.435/2026/14.\n\nA fellebbezést benyújtó fél: felperes\n\nÍtélet\n\nA Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 42.000 (negyvenkétezer) forint + áfa másodfokú perköltséget.\n\nAz eljárás illetékmentes.\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\nIndokolás\n\n[1] A felperes 2026. március 26-án a következő közérdekű adatok kiadását kérte az alperestől:\n1. Hány kérelem érkezett magyarországi vállalatoktól az elmúlt tíz évben exportengedély iránt olyan szoftverek, technológiák, rendszerek, berendezések vagy alkotóelemek tekintetében, amelyek alkalmasak célszemélyek okostelefonjainak vagy számítógépeinek megfigyelésére (pl. üzenetküldő alkalmazások üzenetei, helyadatok, mikrofon, kamera, tárolt fájlok) és amelyek engedélyköteles terméknek minősülnek az alkalmazandó exportellenőrzési jogszabályok – nevezetesen a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet, az (EU) 2021/821 rendelet (annak módosításaival együtt), valamint egyéb alkalmazandó magyar vagy uniós exportellenőrzési rendelkezések – alapján?\n2. Ezek közül hány kérelmet hagytak jóvá?\n3. Mely országokba és hány exportengedélyt adtak ki ilyen szoftverekre/technológiákra, célország szerinti bontásban?\n4. Mely vállalatok nyújtották be a jóváhagyott kérelmeket? Amennyiben az üzleti titok védelemre tekintettel a vállalatok teljes neve nem adható meg, legalább az érintett jogalanyok számát és bejegyzett székhelyük szerinti országát tüntessék fel.\n5. Az (EU) 2021/821 rendelet szerinti kettős felhasználású termékek mely kategóriáira vonatkoztak a kérelmek? Kérte különösen a 4A005, 4D004, 4E001c és 5D001e kategóriák feltüntetését.\n\n[2] Az alperes 2026. április 15-én az adatkérdésre válaszolt, és közölte, hogy a 2004. évi XXIX. törvény 140-140/B. §-ai szerint a külkereskedelemben forgalmazott áruk, szolgáltatások és vagyoni értéket képviselő jogok exportja, importja, valamint magyarországi átruházása nemzetközi szerződésekkel és az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusainak rendelkezéseivel összhangban az Országgyűlés vagy a kormány által alkotott törvénnyel korlátozható. A korlátozásokkal kapcsolatos engedélyezési és egyéb hatósági feladatokat a kormány rendeletében kijelölt nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv látja el, amely az engedélyezési eljárás során megszerzett adatokat nyilvántartja és kezeli. A 2004. évi XXIX. törvény 140/C. §-a meghatározza, hogy a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv mely szerveknek adhatja át az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat. Ennek megfelelően a kért adatok megadására nincs lehetőség. A statisztikai adatokról az Európai Bizottság összesített uniós jelentést tesz közzé, amely a megadott hivatkozásokon elérhető. Ezt követően a levélben két, az Európai Bizottság által közzétett statisztikai jelentésekre és annak alapjául szolgáló adatokra mutató link található.\n\n[3] A felperes 2026. május 10-én érkezett keresetében kérte, a bíróság kötelezze az alperest, hogy a e-mail címre küldje meg a részére, hogy\n1. hány kérelem érkezett magyarországi vállalatoktól az elmúlt tíz évben exportengedély iránt olyan szoftverek, technológiák, rendszerek, berendezések vagy alkotóelemek tekintetében, amelyek alkalmasak célszemélyek okostelefonjainak vagy számítógépeinek megfigyelésére és amelyek engedélyköteles terméknek minősülnek az alkalmazandó exportellenőrzési jogszabályok — a kettős felhasználású termékek külkereskedelmi engedélyezéséről szóló 13/2011. (II. 22.) Korm. rendelet, az (EU) 2021/821 rendelet (annak módosításaival együtt), valamint egyéb alkalmazandó magyar vagy uniós exportellenőrzési rendelkezések — alapján,\n2. ezek közül hány kérelmet hagytak jóvá,\n3. mely országokba és hány exportengedélyt adtak ki ilyen szoftverekre, technológiákra, célország szerinti bontásban,\n4. mely vállalatok nyújtották be a jóváhagyott kérelmeket, valamint hogy\n5. az (EU) 2021/821 rendelet szerinti kettős felhasználású termékek mely kategóriáira vonatkoztak a kérelmek, feltüntetve különösen a 4A005, 4D004, 4E001c és 5D001e kategóriákat.\n[4] Keresete jogalapjaként az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény 10. cikk (1) bekezdését, az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXI. törvény 2. cikk 1. pontját, az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdését, valamint az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 26. § (1) bekezdését és 28. § (1) bekezdését jelölte meg.\n\n[5] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.\n[6] Arra hivatkozott, hogy a 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2) és (3) bekezdése meghatározza, hogy kiknek adhat ki adatot, amely személyek között a felperes nem szerepel. Ezzel együtt az alperes az Európai Bizottság oldalára utaló nyilvános források megadásával az adatigénylésnek eleget tett. Ezenkívül arra is hivatkozott, hogy a felperes olyan aggregált adatokat kért, amelyek a kiadni kért formában nincsenek a birtokában, ezért az adatkiadás iránti kérelmet az Infotv. 30. § (2a) bekezdése alapján is megtagadhatja.\n\n[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 142.240 forint perköltséget.\n[8] Nem fogadta el azt a védekezést, hogy az Infotv. 27. § b), f) és i) pontjaira figyelemmel a 2004. évi XXIX. törvény 140/C. § (2) és (3) bekezdése korlátozza a közérdekű adatok kiadását. Megállapította ugyanakkor, hogy az adatkérés idején még hatályban volt az Infotv. 30. § (2a) bekezdése, ezért erre hivatkozva vizsgálni kell, hogy új adatok előállításával jár-e a kérelem teljesítése. Arra a következtetésre jutott, hogy az alperes hivatkozása annyiban helytálló, hogy az Infotv. 30. § (2a) bekezdés b) pontja alapján az adatok kiadására nem köteles.\n\n[9] Az ítélet ellen a felperes fellebbezést terjesztett elő, amelyben elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását kérte akként, hogy az ítélőtábla a keresetének adjon helyt. Másodlagosan kérte az ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új határozat meghozatalára utasítását.\n[10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megsértette a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 2. § (2) bekezdését, mivel olyan tények alapján utasította el a keresetet, amelyeket az alperes sem a pert megelőzően, sem a perben nem adott elő. Megállapította, hogy több szempontú adatkigyűjtést és adatelemzést igényel az adatok kiadása, holott az alperes nem adott elő tényeket arról, hogy pontosan hogyan kezeli az igényelt adatokat és az adatkezelés körülményei miért nem teszik lehetővé az adatok kiadását. Emellett az ítélet sérti a Pp. 346. § (5) bekezdését, az indokolás ellentmondásos. Az ítéletben az szerepel, hogy a kereset megalapozott, majd utána mégis elutasításról döntött a bíróság. Az elsőfokú bíróság egyáltalán nem értékelte a 2004. évi XXIX. törvény 140/B. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozást, amely igazolja az alperesi adatkezelést. Ezen kívül sérült az Infotv. 26. §-a a 30. § (2a) bekezdésének téves alkalmazása folytán. Az elsőfokú bíróság egyáltalán nem vizsgálta az alperes adatkezelésének tényleges körülményeit, miután az alperes erről nem is adott elő semmit. Csak ezt követően lehetett volna állást foglalni arról, hogy az Infotv. 30. § (2a) bekezdése alapján a nyilvánosságkorlátozás feltételei fennállnak-e. Hivatkozott a 13/2009. (IV. 18.) AB határozatban megadott szempontokra, amely rögzíti, hogy amennyiben elektronikus adatkezelés esetén az adatigénylés létező és kezelt (rögzített) adatok kigyűjtésére, meghatározott szempont szerinti kiválogatására és például táblázatba rendezésére vonatkozik, a kérelem alapvetően nem tagadható meg. Elektronikus adatkezelés esetén a felkutatás és a rendszerezés nem minősül új adat előállításának.\n\n[11] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében a felperes fellebbezésének elutasítását kérte.\n[12] Röviden ismét előadta az ellenkérelmében korábban már szereplő védekezését.\n\n[13] A felperes fellebbezése nem megalapozott.\n\n[14] Az Infotv. 28. § (1) bekezdése szerint a közérdekű adat megismerése iránt szóban, írásban vagy elektronikus úton bárki igényt nyújthat be. A 28. § (3) bekezdése értelmében, ha az adatigénylés nem egyértelmű, az adatkezelő felhívja az adatigénylőt az igény pontosítására. A 29-30. §-ok szabályozzák, hogy a beérkezett adatigénynek a közfeladatot ellátó szerv mennyi időn belül és milyen módon köteles eleget tenni, illetve az igény megtagadása esetén hogyan kell eljárnia. A 31. § rögzíti, hogy ha az adatkezelő a kiadási igényt nem teljesíti, akkor az adatigénylő ellene pert indíthat. Mindebből az következik, hogy a közérdekű adatok kiadására irányuló eljárás már a pert megelőzően is formalizált, amely során a feleket a törvényben meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A rendelkezésekből az is levezethető, hogy a felperes a perben mást, többet nem kérhet, mint a megelőző eljárásban. Ezért a keresetlevélhez hasonlóan már az adatkiadási kérelemnek meg kell felelnie a Pp. 170. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, azaz a bíróság döntésére irányuló határozott kérelem kritériumainak. Mind az adatkezelő, mind a bíróság akkor tud az adatkiadás iránti kérelem megalapozottságáról dönteni, ha az kellően határozott, abból a kiadandó közérdekű adatok köre egyértelműen, további magyarázatot nem igénylő módon meghatározható. Amennyiben – megtagadási ok hiányában – a bíróságnak nem megfelelően és pontosan meghatározott kérelemnek kellene helyt adnia, akkor vitatható tartalmú, azaz gyakorlatilag végrehajthatatlan ítéletet hozna, amely az Alaptörvény B. cikk (1) bekezdéséből következő jogbiztonság elvét is sérti. A határozott adatigénylés követelményét a Kúria is levezette a Pfv.20.425/2024/6., a Pfv.20.052/2025/3. és a Pfv.21.269/2025/6. számú ítéleteiben. Kétségtelen, hogy az Infotv. 28. § (3) bekezdése előírja az adatkezelő számára, hogy az adatigénylőt pontosításra hívja fel, amennyiben az igény nem megfelelő, azonban a jogszabály jogkövetkezményt nem tartalmaz ennek elmulasztása esetére. Ezért az ítélőtáblának az az álláspontja, hogy a pontosítás elmulasztása a fent kifejtett következtetéseken nem változtat, hiszen ettől az adatigénylés nem lesz ténylegesen határozott és így érdemben elbírálható.\n\n[15] Jelen esetben az ítélőtábla a felperes kérelmét megvizsgálva arra a következtetésre jutott, hogy az nem kellően határozott. Az egyértelmű, hogy az alperes által végzett, kettős felhasználású termékekkel kapcsolatos exportengedélyezési hatósági eljárások bizonyos adatait kéri az általa megadott csoportosításban. Ugyanakkor a csoportosítási szempontok nem egyértelműek, így az ítélőtábla nem tudta meghatározni teljes bizonyossággal, hogy milyen adatkörre terjed ki a kérelem. A felperes az adatkérésének 1. pontjában úgy határozta meg az általa kért adatok körét, hogy a kettős felhasználású termékek közül a meghatározott tárgyban „magyarországi vállalatoktól” érkezett kérelmek számát kéri. A 2. kérdésből egyértelmű, hogy az 1. kérdésben meghatározott halmaz részhalmazának közlését kéri, azaz ezek közül hány kérelmet hagytak jóvá. A 3., 4. és 5. kérdésből azonban már nem egyértelmű a megszövegezésük alapján, hogy a felperes továbbra is az 1. kérdésben megjelölt halmaz adatait kéri bizonyos csoportosításban (célország, kérelmezők személye, termékek típusa), tehát továbbra is kizárólag a „magyarországi vállalatok” által beadott kérelmek esetében kér információkat, vagy a 3., 4. és 5. kérdés már valamennyi, „nem magyarországi vállalattól” származó kérelemre is vonatkozik. Egyébként az indokolása szerint az elsőfokú bíróság a 2., 3. és 4. kérdést egyaránt az első kérdésben megjelölt halmazon belül értelmezte, ezt a fellebbezésében a felperes nem kifogásolta. Ez ugyanakkor önmagában a kérdések nyelvtani megfogalmazásából nem olvasható ki, bár logikus következtetés. Ezért a 3., 4. és 5. kérdésekkel kért adatok köre nem egyértelmű. Ezenkívül az ítélőtábla nem tudta értelmezni az 1. kérdésben szereplő „magyarországi vállalatok” kifejezést, amelynek meghatározása rendkívül lényeges az adatszolgáltatás szempontjából, hiszen az 1. és a 2. kérdés egyértelműen az ezen vállalatoktól érkezett kérelmekről szól. Azonban nem világos, hogy ezen a Magyarországon székhellyel rendelkező, Magyarországon telephellyel rendelkező, Magyarországon tevékenykedő vagy pontosan milyen cégeket lehet érteni. A legvalószínűbb verzió a Magyarországon székhellyel rendelkező cégek kérelmei lenne, de ez sem bizonyos. Ezt a bizonytalanságot tovább növeli, hogy az eredeti adatkérésben szereplő 4. kérdésben – amely lehetséges, hogy az 1. kérdésben meghatározott halmaz adatainak csoportosított kiadására irányul – az szerepel, hogy ha a vállalatoknak megnevezése nem lenne kiadható, akkor az alperes adja ki az érintett jogalanyok számát és a bejegyzett székhelyük szerinti országát. Amennyiben a 4. kérdés valóban az 1. kérdés részhalmazára vonatkozik, akkor ez lerontja azt az értelmezést, mely szerint a magyarországi vállalatokon a Magyarországon székhellyel rendelkező vállalatokat kell érteni. Mindebből tehát összességében az látszik, hogy nem lehet egzaktan meghatározni a felperes által kikért adatok körét.\n\n[16] A közérdekű adatok kiadására irányuló eljárás során a bíróságnak mindig vizsgálnia kell, hogy az adatkérés határozott volt-e. Egyrészt csak ebben az esetben lehet eldönteni, hogy valójában közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatokról van-e szó, másrészt az alperes gyakorlatilag bármilyen védekezése csak a kért adatok pontos ismeretében bírálható el, harmadrészt ennek hiányában a bíróság végrehajthatatlan ítéletet hozna (Kúria Pfv.20.052/2025/3.). A felek Pp. 2. §-ában írt rendelkezési joga nem minden perben releváns kérdésre terjed ki. A felperes keresete a Pp. 342. § (1) és (3) bekezdése értelmében annyiban köti a bíróságot, mi a kereseti kérelem és hogy mi az érvényesített jog, illetve a hivatalból tudott és köztudomású tényeken kívül a bíróság a tényeket csak a felek által előadottakból ismeri. Azonban a fél rendelkezési joga arra nem terjed ki, hogy mi az adott tényállásra ténylegesen irányadó anyagi jog és azt hogy kell helyesen alkalmazni. Ezért ha a rendelkezésre álló adatok alapján kiderül, hogy az adatkérés nem határozott, és ezért a bíróság a perben felmerült további kérdéseket (adatkiadás teljesítése, megtagadási okok fennállása) nem is tudja érdemben vizsgálni, azt nem hagyhatja figyelmen kívül.\n\n[17] Minderre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla arra a következtetésre jutott, hogy a felperes adatigénylése nem teljesíthető, ezért a kereset elutasításának van helye.\n\n[18] Az ítélőtábla nem látott indokot az ítélet Pp. 381. §-a szerinti hatályon kívül helyezésére a felperes által megjelölt indokból. Miután az elsőfokú bíróság indokait a fentiek szerint nem tartotta fenn, hanem új indokolást adott, ezért már nem relevánsak a Pp. 2. § (2) bekezdésére és 346. § (5) bekezdésére alapított, állított eljárási jogsértések. Az, hogy az elsőfokú ítéletben valóban szerepel egy helyen, hogy a kereset megalapozott, az egész ítélet tartalmára tekintettel nyilvánvalóan elírás, nem okoz az ítélet értelmésében nehézséget, nem indokol hatályon kívül helyezést.\n\n[19] A Fővárosi Ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét – eltérő indokokkal – a Pp. 383. § (2) bekezdésének megfelelően helybenhagyta.\n\n[20] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 364. §-a alapján alkalmazandó 83. § (1) bekezdés értelmében köteles megtéríteni az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét. Az ítélőtábla ennek összegét a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése alapján állapította meg, figyelemmel az alperes által felszámított 3 munkaórára.\n\n[21] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján illetékmentes.\n\nBudapest, 2026. október 20.\n\nDr. Hőbl Katalin s. k.\na tanács elnöke\n\nDr. Szabó Csilla s. k. Dr. Csonka Balázs s. k.\nelőadó bíró bíró","changes":[]}