{"check":null,"uid":"67b768bc5f7ea89b","title":"Közszereplő politikus magánlakása képmásának és építési e-napló adatainak nyilvánossága egy közéleti kérdés sajtó általi publikálása során","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2024-01-01","summary":"Регулятор установил, что СМИ опубликовали изображение жилища публичного лица и данные из его электронного строительного журнала без надлежащего информирования субъекта. Нарушены требования GDPR об информации при получении данных не от субъекта (ст. 14) и при их прямом сборе (ст. 13). Оператор признан нарушившим регламент; штраф не назначен с учётом обстоятельств и отсутствия прошлых нарушений.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":81595,"versions":2,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=952:kozszereplo-politikus-maganlakasa-kepmasanak-es-epitesi-e-naplo-adatainak-nyilvanossaga-egy-kozeleti-kerdes-sajto-altali-publikalasa-soran","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:23","relevance":"hit","score":321,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":321,"topics":["Персональные данные"],"need_body":5,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":328,"ctx":"онного строительного журнала без надлежащего информирования субъекта. нарушены требования gdpr об информации при получении данных не от субъекта (ст. 14) и при их прямом сборе (ст. 13)","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":100,"ctx":"…………………………………………………………………………………………………………………….  1055 budapest tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok falk miksa utca 9-11. kr id: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu  ügyiratszám:","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":332,"ctx":"en elutasító határozat előzmény: naih-7355/2022. naih-6688/2023.  határozat  ## a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (a továbbiakban: hatóság) tordai  bence (a továbbiakban:","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":590,"ctx":"91671) által képviselt mediaworks hungary zrt.-vel (a továbbiakban: kérelmezett)  szemben személyes adat jogellenes kezelése és nyilvánosságra hozatala tárgyában benyújtott kérelme (a továbbiakb","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":721,"ctx":"lvánosságra hozatala tárgyában benyújtott kérelme (a továbbiakban: kérelem) nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:  i.  ## a hatóság elutasítja a kérelmező","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":943,"ctx":"lt, hogy a hatóság állapítsa meg azt, hogy a kérelmezett jogellenesen kezelte a kérelmező személyes  adatait.  ii.  ## a hatóság elutasítja a kérelmező azon kérelmét, mely a kérelmezett által jogell","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":1066,"ctx":"tóság elutasítja a kérelmező azon kérelmét, mely a kérelmezett által jogellenesen  kezelt személyes adatok törlésére irányult.  iii.  ## a hatóság elutasítja a kérelmező arra irányuló kérelmét, me","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":860,"ctx":"et részben elutasító határozat Előzmény: NAIH-7355/2022. NAIH-6688/2023.  HATÁROZAT  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Tordai  Bence (a továbbiakban:  ## Kérelmező) a  dr. Nagy János","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":739,"ctx":"tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu  Ügyiratszám: NAIH-5461-2/2024. Tárgy: kérelmet részben elutasító határozat Előzmény: NAIH-7355/2022. NAIH-6","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":328,"ctx":"онного строительного журнала без надлежащего информирования субъекта. Нарушены требования GDPR об информации при получении данных не от субъекта (ст. 14) и при их прямом сборе (ст. 13)","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":2464,"ctx":"k szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 14. cikk (1)-(3) bekezdéseit.","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":1735,"ctx":"## A Hatóság elutasítja a Kérelmező arra irányuló kérelmét, mely arra irányult, hogy az  információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2012. évi CXII.  ## törvény (a továbbiakban: Infotv.)","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Телеком и инфраструктура","term":"hírközlés","weak":true,"pos":47898,"ctx":"nálatával együtt járó adatkezelés esetén az adatkezelő a kérelmezett, a nemzeti média- és hírközlési hatóság online elérhető nyilvántartásában2 a kérelmezett szerepel a sajtótermékek kiadója","why":"одиночное упоминание (нужно 5)"},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":80880,"ctx":"(145) a kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi ccxxii. törvény (a tov","why":"одиночное упоминание (нужно 5)"}]},"last_changed":"2026-09-17","meta":{"fileId":"952","slug":"kozszereplo-politikus-maganlakasa-kepmasanak-es-epitesi-e-naplo-adatainak-nyilvanossaga-egy-kozeleti-kerdes-sajto-altali","case":"NAIH-5461-2/2024"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=952:kozszereplo-politikus-maganlakasa-kepmasanak-es-epitesi-e-naplo-adatainak-nyilvanossaga-egy-kozeleti-kerdes-sajto-altali-publikalasa-soran","text":"……………………………………………………………………………………………………………………………………………….\n\n1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 naih.hu/adatkezelesi-tajekoztatok Falk Miksa utca 9-11. KR ID: 429616918 ugyfelszolgalat@naih.hu\n\nÜgyiratszám: NAIH-5461-2/2024. Tárgy: kérelmet részben elutasító határozat Előzmény: NAIH-7355/2022. NAIH-6688/2023.\n\nHATÁROZAT\n\n## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) Tordai\n\nBence (a továbbiakban:\n\n## Kérelmező) a\n\ndr. Nagy János ügyvéd (KASZ: 36065909, cegkapu#19291671) által képviselt Mediaworks Hungary Zrt.-vel (a továbbiakban: Kérelmezett)\n\nszemben személyes adat jogellenes kezelése és nyilvánosságra hozatala tárgyában benyújtott kérelme (a továbbiakban: Kérelem) nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntéseket hozza:\n\nI.\n\n## A Hatóság elutasítja a Kérelmező azon kérelmét, mely arra irányult, hogy a Hatóság állapítsa meg azt, hogy a Kérelmezett jogellenesen kezelte a Kérelmező személyes\n\nadatait.\n\nII.\n\n## A Hatóság elutasítja a Kérelmező azon kérelmét, mely a Kérelmezett által jogellenesen\n\nkezelt személyes adatok törlésére irányult.\n\nIII.\n\n## A Hatóság elutasítja a Kérelmező arra irányuló kérelmét, mely arra irányult, hogy az\n\ninformációs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2012. évi CXII.\n\n## törvény (a továbbiakban: Infotv.) 61. §-ában meghatározott szankciókat szabjon ki a\n\n## Hatóság az általános adatvédelmi rendeletet megsértő sajtóorgánumokkal és\n\nesetlegesen egyéb szervekkel (építési hatósággal) szemben.\n\nIV.\n\n## A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad és megállapítja, hogy a Kérelmezett az adatkezelése során elmulasztotta a Kérelmező érintetti tájékoztatását az e-naplóból származó adatokra vonatkozóan, ezzel megsértette a természetes személyeknek a\n\nszemélyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 14. cikk (1)-(3) bekezdéseit.\n\nV.\n\n## A Hatóság hivatalból megállapítja, hogy a Kérelmezett az adatkezelése során\n\nelmulasztotta a Kérelmező érintetti tájékoztatását a képfelvételekre vonatkozóan, ezzel megsértette az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdéseit.\n\nVI.\n\n## A IV. és V. pontok szerinti jogsértések jogkövetkezményeként a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján – az érintetti jogok\n\nfigyelmen kívül hagyására tekintettel – a Kérelmezettet elmarasztalja.\n\nA jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan1, amely azt az ügy\n\n1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program ( ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki.\n\nirataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A Hatóság határozatát teljes adattartalommal közzéteszi honlapján.\n\n## I NDO KO LÁS\n\nI.\n\n## A felek nyilatkozatai\n\n(1)\n\n## A Kérelmező 2022. szeptember 9-én adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet nyújtott be\n\na Hatósághoz, majd azt a Hatóság NAIH-7355-2/2022. számú hiánypótlási felhívására 2022. november 3-án érkeztetett válaszában kiegészítette a teljes bizonyító erejű magánokirat formában megküldött kérelemmel. A Kérelmező előadta, hogy a Kérelmezett az általános adatvédelmi rendelet és az Infotv. súlyos megsértését valósította meg az alábbiak szerint:\n\n(2) Az e-napló adatait a Kérelmező beleegyezése nélkül megszerezte és nyilvánosságra hozta. Az e-napló személyes adatokat is tartalmazó, nem nyilvános adatbázis. Ennek tartalma valamilyen módon a jogosult beleegyezése nélkül legalább a Metropol magazinhoz, de vélhetően más sajtószervekhez is eljutott, ez pedig törvényi felhatalmazás vagy az érintett beleegyezése nélkül jogellenes (általános adatvédelmi rendelet 5. cikkének sérelme).\n\n(3) A drónfelvételek készítéséhez és adattartalmuk nyilvánosságra hozatalához nem járult hozzá. Azok leközlése nem feltétlenül szükséges a vagyoni helyzete bemutatásához, a magánéletének ezen része nem közügy. (5. cikk sérelme)\n\n(4) A Kérelmező által megjelölt – a jelen határozat (7) bekezdésében felsorolt – cikkek egyike estén sem történt meg az előzetes tájékoztatás az adatkezelésről. (14. cikk sérelme.)\n\n(5) A Kérelmező kifejtette: nem vitatja a sajtónak azt a jogát, hogy a közvéleményt a közérdeklődésre számot tartó közügyekről folyamatosan és naprakészen tájékoztassa, ugyanakkor a magánélete körébe tartozó személyes adatok csalárd módon való megszerzése (az e-naplóhoz való hozzáférés, drónfelvételek készítése) ezeket a kereteket nyilvánvalóan meghaladja. A közvélemény kíváncsiságának és pletykaigényének kielégítése nem azonos a közügyek megvitatásához való joggal.\n\n(6) A Kérelmező kérte az Infotv. 61. §-ában meghatározott szankciók kiszabását az általános adatvédelmi rendeletet megsértő sajtóorgánumokkal és esetlegesen egyéb szervekkel (építési hatósággal) szemben, ideértve a bírságot és az adatok törlésének elrendelését is.\n\n(7) A Kérelmező személyes adatainak közzétételét többek között a Kérelmezett által kiadott Metropol, Magyar Nemzet, szegedma., BEOL, Origo, Ripost, 888.hu, Bors, SZOLJON internetes felületeken megjelent következő cikkekben (a továbbiakban: Cikkek) sérelmezte:\n\nhttps://metropol.hu/aktualis/150-millios-villat-epitett-engedely-nelkul-a-neves-magyar-baloldalipolitikus-752709/# https://szegedma.hu/2022/07/paraszthaznak-alcazhatta-szazmillios-villajat-tordai-bence https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/150-millios-villat-epitett-engedely-nelkul-a-nevesmagyar-baloldali-politikus https://www.origo.hu/itthon/20220712-tordai-bence-menekul-a-kerdesek-elol-miutan-kiderulthogy-engedely-nelkul-epitett-egy-150-millios.html https://www.beol.hu/orszag-vilag/2022/07/150-millios-villat-epitett-engedely-nelkul-az-ismertmagyar-baloldali-politikus https://ripost.hu/politik/2022/07/engedely-nelkul-epult-az-ismert-baloldali-politikus-150-milliosbudai-villaja https://888.hu/kinyilott-a-pitypang/tordai-bence-villasreggeli-a-paraszthazban-4373597/ https://www.origo.hu/itthon/20220714-mibol-epitett-budai-villat-tordai-bence.html https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/150-millios-kerdes-mibol-epitett-budai-villat-tordaibence https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/mar-az-ugyeszseg-elott-tordai-bence-villabotranya https://www.origo.hu/itthon/20220712-tordai-bence-parbeszed-luxusvilla.html https://www.origo.hu/itthon/20220715-mar-az-ugyeszseg-elott-tordai-bence-villabotranya.html https://metropol.hu/aktualis/elhatarolodott-tordai-bencetol-a-ii-keruleti-polgarmester-756349/ https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/elhatarolodott-tordai-bencetol-a-ii-keruletipolgarmester https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/feknyuz-tordai-ismet-kamuzik https://www.origo.hu/itthon/20220720-tordai-bence-villabotranya.html https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/a-kormanyhivatal-mar-vizsgalja-tordai-bencevillabotranyat https://www.origo.hu/itthon/20220720-mediaworks-hircentrum-tordai-bence-vllabotrany.html https://www.beol.hu/orszag-vilag/2022/07/lebontathatjak-tordai-bence-budai-luxusvillajat https://www.borsonline.hu/aktualis/2022/07/mikor-bontjak-le-tordai-engedely-nelkul-epitettluxusvilláját https://www.beol.hu/orszag-vilag/2022/07/itt-az-ujabb-fejlemeny-tordai-villabotranyaban https://www.origo.hu/itthon/20220722-tordai-bence-ingatlanmutyi.html https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/tordai-bence-nyilvanvaloan-hazudik-probaljaletagadni-az-engedely-nelkuli-epitkezest-video https://www.szoljon.hu/orszag-vilag/2022/07/tordai-bence-probalja-letagadni-az-engedelynelkuli-epitkezest https://magyarnemzet.hu/belfold/2022/07/lebontas-var-tordai-bence-luxushazara https://www.origo.hu/itthon/20220722-ezert-kell-lebontatni-tordai-bence-hazat.html https://www.origo.hu/itthon/20220727-jogszabalyok-sorat-szeghette-meg-tordai-bence.html (8) A Kérelem alapján Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint 2022. november 3-án adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Kérelmező kérelmében megjelölt, a jelen határozat (7) bekezdésben nem szereplő újságcikkek adatkezelésére vonatkozóan a Hatóság további adatvédelmi hatósági eljárásokat folytat a Kérelmezettől eltérő adatkezelőkkel szemben.\n\n(9) A Hatóság 2022. november 23-án kelt NAIH-7355-5/2022. alszámú végzésében a tényállás tisztázása érdekében a Kérelmezettet nyilatkozattételre hívta fel a Kérelmező személyes adatai kezelésének céljáról, az általános adatvédelmi rendelet szerinti jogalapjáról, valamint arról, hogy miért volt feltétlenül szükséges a személyes adatok közzététele az adatkezelés céljának eléréshez. A Hatóság továbbá kérte a Kérelmezettől az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti érdekmérlegelése és a Kérelmezettnek nyújtott tájékoztatása megküldését.\n\n## (10) A Kérelmezett 2022. december 9-én kelt nyilatkozata szerint a kifogásolt cikkekben\n\nnyilvánosságra hozott adatokat a szerkesztőségek, mint sajtószervek napjaink egyik széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitájában véleményformálásra használták fel annak érdekében, hogy a közvéleményt a véleménynyilvánítás szabadsága keretében, az abból eredő sajtószabadság és tájékoztatáshoz való jog, mint alapjogok gyakorlása révén megfelelően tájékoztassa, hozzájárulva ezzel a közéleti vitához, annak érdemi megítéléséhez. A közéleti vita tárgya a Kérelmező, mint aktív közszereplő politikus jogszabálysértő építkezése, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja a Kérelmező közszereplői, politikusi hitelességének társadalmi megítélését, és amellyel emiatt az elmúlt időszakban több sajtószerv is foglalkozott. A Kérelmezettnek az Alaptörvény IX. cikk (1) és (2) bekezdéseivel, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §-ával alátámasztott álláspontja szerint a kifogásolt cikkekben jogtalan adatkezelés nem történt. A Kérelmezett továbbá megjegyezte, hogy amennyiben a kifogásolt közlések kapcsán megállapítható lenne alapjogok (személyes adatok védelméhez való jog, valamint a véleménynyilvánítás- és a sajtó szabadságához való jog) összeütközése, annak feloldására álláspontja szerint a Hatóságnak nincs hatásköre.\n\n(11) A Hatóság NAIH-7355-5/2022. sz. végzésben tett felhívása ellenére a Kérelmezett nyilatkozatában nem jelölte meg a sérelmezett adatkezeléseknek az általános adatvédelmi rendelet 6. cikkében felsorolt jogalapját.\n\n(12) A Hatóság 2023. július 7-én kelt NAIH-6688-1/2023. számú végzésében ismételten a kérelmezett nyilatkozatát kérte arról, hogy elvégezte-e az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti érdekmérlegelést, valamint nyújtott-e tájékoztatást a Kérelmező részére személyes adatai kezeléséről az általános adatvédelmi rendelet 13. cikke vagy 14. cikke alapján. A Hatóság továbbá tájékoztatást kért arra vonatkozóan, hogy hogyan jutott a Kérelmezett a cikkekben hivatkozott e-naplóból származó adatok birtokába.\n\n(13) A Kérelmezett 2023. augusztus 1-én kelt nyilatkozatában előadta, hogy az e-naplóból származó adatokat zárt borítékban juttatta el egy ismeretlen személy a Metropol szerkesztőségébe. A Kérelmező tájékoztatását illetően konkrét választ nem adott, hanem kifejtette, hogy az adatkezelő honlapján elérhető általános tájékoztatója tartalmazza az adatkezeléssel kapcsolatos információkat. A Kérelmezett nyilatkozatához mellékelte az általa elvégzett érdekmérlegelést táblázatos formában (Sorszáma: [1/2022.07.12.]).\n\n(14) A Kérelmezett által a Hatóság részére megküldött érdekmérlegelési teszt szerint az adatkezelés célja a nyilvánosság tájékoztatása közéleti vitában, a közszereplő Kérelmező személyes adatai rögzítésének és tárolásának jogalapja a „jogos érdek”, amely esetében a következőknek felel meg: „sajtó, tömegtájékoztatás, médiaszolgáltatás”. Az érdekmérlegelési teszt alapján az adatkezelés „indokolt mértékben” korlátozza a Kérelmező magánélethez és privátszféra védelméhez való jogát. A megállapítás alátámasztásaként az érdekmérlegelési teszt a Kérelmező vonatkozásában semmilyen adatot, információt nem tartalmaz. Az érdekmérlegelési teszt szerint a Kérelmezettet az adatkezelés elmaradása hátrányosan érintené, az szükséges céljának eléréséhez, mivel anélkül nem tudna médiaszolgáltatási tevékenységet végezni, továbbá az olvasók tájékoztatáshoz való jogához is szükséges. A Kérelmezett érdekmérlegelésében megállapítja, hogy az adatkezelés arányos korlátozást jelent, célját nem lehet elérni kisebb korlátozást megvalósító módon. Az olvasókat hátrány érné az adatkezelés elmaradása miatt, és konkrét érdekösszemérés hiányában is kijelenti, hogy a Kérelmezőnek nem okoz az adatkezelés indokolatlan kárt vagy kényelmetlenséget. Az érdekmérlegelésben foglaltak szerint az adatkezelés nem érte váratlanul az Kérelmezőt. A teszt eredményeként a Kérelmezett megállapította, hogy a saját jogszerű érdeke magasabb rendű, mint a Kérelmező magánélethez és privátszféra védelméhez való joga, akit nem ért aránytalan sérelem az adatkezelés miatt. Az érdekmérlegelés végül rögzíti, hogy a Kérelmezett az adatkezelést a vonatkozó szabályok megtartásával és az érintett szükséges tájékoztatásával folytatja.\n\n(15) A Hatóság 2023.12.14. napján kelt NAIH-6688-3/2023. alszámú végzésében felhívta a\n\nKérelmezettet, NAIH-6688-4/2023. alszámú végzésében pedig a Kérelmezőt, hogy a tényállás tisztázása során feltárt bizonyítékokat megismerhetik és további bizonyítási indítványokat tehetnek. Sem a Kérelmezett, sem pedig a Kérelmező nem tett bizonyítási indítványt.\n\nII.\n\n## A tényállás\n\n(16) Jelen ügyben a Hatóság a Kérelmezett által nyilvánosságra hozott újságcikkhez kapcsolódó adatkezelés jogszerűségét, valamint azt vizsgálta, hogy a Kérelmezett eleget tett-e előzetes tájékoztatási kötelezettségének.\n\n(17) A Hatóság a rendelkezésre álló bizonyítékok, a hivatalosan ismert és a köztudomású tények alapján az alábbi tényállást állapította meg:\n\n(18) A Kérelmező politikus, a Párbeszéd – Zöldek politikai párt országgyűlési képviselője, társelnöke, tehát egyértelműen közszereplő.\n\n(19) A Kérelmező 2021-ben írásbeli választ igénylő kérdéssel fordult Dr. Nagy István, agrárminiszterhez \"Mikor bontják már le a természetkárosító Csipak-villa garázsát?” címmel, majd közérdekű adatigénylést nyújtott be az épület bontását elrendelő határozat megismerésére vonatkozóan. Ezekről számos hírportál is beszámolt (például: https://hvg.hu/ingatlan/20210519_csipak_villa_harmashatar_hegy_bontas).\n\n(20) A Kérelmező 2022. március 30-án Facebook oldalán (https://www.facebook.com/TordaiBenceParbeszed/posts/pfbid02yQMGr3VEXmPkt9agkrZEv xCKBXTUVyuAfqidpAbJFXX6bM5q7b7vPucb3zbafX4RlFacebook) jelentette be, hogy feljelentést tesz hivatali visszaélés miatt, mivel „a Kormányhivatal hibájából még mindig áll az illegális, természetpusztító Csipak-villa”, annak ellenére, hogy elrendelték az épület bontását. A Kérelmező ugyanitt kijelenti: „Nem tűrjük tovább, hogy a fideszes kiváltságosok a törvény felett álljanak, és nem tűrjük, hogy a Sára Botondhoz hasonló állampárti csinovnyikok arra használják hivatali hatalmukat, hogy elsikálják a többi fideszbűnöző törvénytelen ügyeit!”, „Az Országgyűlésben nincs helye a jogállamot és a természeti kincseket egyaránt semmibe vevő politikusoknak!”. A Kérelmező Facebook bejegyzéséről több hírportál is beszámolt (https://24.hu/belfold/2022/03/30/csipak-villa-tordai-jambor-sara-botond-bontaskormanyhivatal-feljelentes/#, https://ezalenyeg.hu/helyben/tordai-benceek-feljelentesttesznek-rogan-haverjanak-villaja-miatt_003-223490).\n\n(21) A Kérelmezett által kiadott Metropol, Magyar Nemzet, szegedma.hu, BEOL, Origo, Ripost,\n\n888.hu, Bors, SZOLJON internetes felületeken összesen 27 cikk (a továbbiakban: Cikkek) jelent meg hasonló tartalommal a Kérelmezőre vonatkozóan 2022.07.12. és 2022.07.27. között. A Cikkek a Metropolra hivatkoztak a közzétett fotók és az elektronikus építési napló adatok forrásaként.\n\n(22) A Cikkek tartalma akként foglalható össze, hogy a Kérelmező építési engedély nélkül, jogsértő módon építette családi házát. A Cikkek szerint a Kérelmező telkén egy régi parasztház állt és Kérelmező e mögé „bújva” kezdte el kijátszani az építési előírásokat, mivel a telekre a szigorú előírások miatt nem kaphatott új épületre építési engedélyt. A Cikkek kifejtik, hogy a Kérelmező a régi parasztházat teljesen lebontatta és a helyére egy új házat épített. Ennek az állításnak az alátámasztására a Cikkek több fotót is közölnek a Kérelmező házáról annak jelenlegi állapotában, valamint a hivatkozott parasztházról, a két állapot összehasonlítása céljából (képaláírások például: „az eredeti parasztház ilyen volt”, „az engedélyezett felújítás helyett ez lett belőle”).\n\n(23) A Cikkek beszámolnak arról is, hogy a Metropol megszerezte az építkezéseken kötelező enaplót, amelyből a Cikkek szerint kiderül, hogy a régi házat teljesen elbontották és egy új háznak ástak géppel vadonatúj alapokat. Az e-napló a Cikkek szerint azt is tartalmazza, hogy „teljes bontás és gépi alapásás” történt. A Cikkek szerint sajátos fényt ad az engedély nélküli építkezésnek, hogy éppen a Kérelmező az, aki hosszú ideje a leghangosabban támadja a szintén a II. kerületben szabálytalanul építkező ingatlanbefektetőt, még feljelentést is tett az ügyben.\n\n(24) Az e-napló forrása ismeretlen, azt a Hatóság – az adatvédelmi hatósági eljárás eszközrendszerét is figyelembe véve – nem tudta megállapítani.\n\n(25) A Cikkek a következő személyes adatokat tartalmazzák: a Kérelmező lakóingatlanjáról (családi ház és kert) készült fotók – amelyek emberi aktivitást nem örökítenek meg –; a korábban a telken álló parasztházról készült fotó; a Kérelmező lakóingatlanjának építésére vonatkozó e-napló bejegyzések: „teljes bontás és gépi alapásás”, „a terveken szereplő meglévő, megmaradó falak nem találhatók meg, helyette teljesen új vázkerámia lett kivitelezve”. A Cikkek a Kérelmezőt azonosítják azon ingatlan tulajdonosaként, amelyre az enapló adatai vonatkoznak, és amelyről a fotók készültek.\n\n(26) A Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett honlapján https://mediaworks.hu/wpcontent/uploads/2022/09/4534531Mediaworksadatvedelmitajekoztato20221001.pdf elérhetőségen megtalálható a Kérelmezett nyilatkozatában hivatkozott „Adatvédelmi tájékoztató” (a továbbiakban: Tájékoztató) című dokumentum. A dokumentum 4.b) pontja „Szerkesztői tartalmak” című pontban részletezi a Kérelmezett az online felület tartalmaiban szereplő személyek személyes adatainak a nyilvánosság tájékoztatása céljából, jogos érdek alapján történő kezelésének részleteit. A Tájékoztató 9. pontja tartalmazza az érintett jogait a személyes adatai kezelésével kapcsolatban. A 9.1. pont szerint az érintett bármikor a tájékoztatóban megjelölt elérhetőségeken tájékoztatást kérhet az őt érintő adatkezelésről, és kérheti a rá vonatkozó adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat a személyes adatok kezelése ellen. A szerkesztői tartalmakban kezelt személyes adatok érintettjeinek előzetes tájékoztatására vonatkozó szabályokat nem tartalmazza a Tájékoztató.\n\n(27) A Metropol, a Magyar Nemzet, a szegedma.hu, a BEOL, az Origo, a Ripost, a 888.hu, a Bors és a SZOLJON internetes felületek tulajdonosa a Kérelmezett.\n\nIII.\n\n## Alkalmazott jogszabályi rendelkezések\n\n(28) Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) VI. cikk (3) bekezdése szerint mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez.\n\n(29) Az Alaptörvény IX. cikk (1) és (4) bekezdései alapján mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának a megsértésére.\n\n(30) Az Alaptörvény IX. cikk (2) bekezdése szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét, biztosítja a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.\n\n(31) A természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.\n\n(32) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja alapján „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.\n\n(33) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.\n\n(34) Az általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.\n\n(35) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján személyes adat csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból gyűjthető, és ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon nem kezelhető („célhoz kötöttség”), a c) pontja alapján a személyes adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”).\n\n(36) Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése értelmében az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).\n\n(37) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:\n\na) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez;\n\nf) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.\n\n(38) Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (2) bekezdése értelmében az adatkezelő az érintett rendelkezésére bocsátja az érintettre nézve tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükséges kiegészítő információkat:\n\nb.) ha az adatkezelés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontján alapul, az adatkezelő vagy harmadik fél jogos érdekeiről;\n\n(39) Az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerint az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és a következő információkhoz hozzáférést kapjon:\n\na) az adatkezelés céljai;\n\nb) az érintett személyes adatok kategóriái;\n\nc) azon címzettek vagy címzettek kategóriái, akikkel, illetve amelyekkel a személyes adatokat közölték vagy közölni fogják, ideértve különösen a harmadik országbeli címzetteket, illetve a nemzetközi szervezeteket;\n\nd) adott esetben a személyes adatok tárolásának tervezett időtartama, vagy ha ez nem lehetséges, ezen időtartam meghatározásának szempontjai;\n\ne) az érintett azon joga, hogy kérelmezheti az adatkezelőtől a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését, törlését vagy kezelésének korlátozását, és tiltakozhat az ilyen személyes adatok kezelése ellen;\n\nf) a valamely felügyeleti hatósághoz címzett panasz benyújtásának joga;\n\ng) ha az adatokat nem az érintettől gyűjtötték, a forrásukra vonatkozó minden elérhető információ;\n\nh) a 22. cikk (1) és (4) bekezdésében említett automatizált döntéshozatal ténye, ideértve a profilalkotást is, valamint legalább ezekben az esetekben az alkalmazott logikára és arra vonatkozó érthető információk, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, és az érintettre nézve milyen várható következményekkel jár.\n\n(40) Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:\n\na) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték;\n\nb) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2)\n\nbekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja;\n\nc) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen;\n\nd) a személyes adatokat jogellenesen kezelték;\n\ne) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;\n\nf) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.\n\n(41) Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.\n\n(42) Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:\n\na) a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;\n\n(43) Az általános adatvédelmi rendelet 21. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes adatainak a 6. cikk (1) bekezdésének e) vagy f) pontján alapuló kezelése ellen, ideértve az említett rendelkezésen alapuló profilalkotást is. Ebben az esetben az adatkezelő a személyes adatokat nem kezelheti továbbá, kivéve, ha az adatkezelő bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez kapcsolódnak.\n\n(44) Az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdés értelmében az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.\n\n(45) Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (1) bekezdése értelmében a tagállamok jogszabályban összeegyeztetik a személyes adatok e rendelet szerinti védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal, ideértve a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelését is.\n\n(46) Az általános adatvédelmi rendelet 85. cikk (2) bekezdése értelmében a személyes adatok újságírási célból, illetve tudományos, művészi vagy irodalmi kifejezés céljából végzett kezelésére vonatkozóan a tagállamok kivételeket vagy eltéréseket határoznak meg a II. fejezet (elvek), a III. fejezet (az érintett jogai), a IV. fejezet (az adatkezelő és az adatfeldolgozó), az V. fejezet (a személyes adatok harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása), a VI. fejezet (független felügyeleti hatóságok), a VII. fejezet (együttműködés és egységesség) és a IX. fejezet (az adatkezelés különös esetei) alól, ha e kivételek vagy eltérések szükségesek ahhoz, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot össze lehessen egyeztetni a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való joggal.\n\n(47) Az általános adatvédelmi rendelet (65) preambulum-bekezdése szerint „[…] a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.”\n\n(48) Az általános adatvédelmi rendelet (69) preambulum-bekezdése értelmében „[B]ármely érintett számára akkor is biztosítani kell a jogot arra, hogy az egyedi helyzetükre vonatkozó adatok kezelése ellen tiltakozzon, ha a személyes adatok jogszerűen kezelhetők, mert az adatkezelésre közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához, illetve az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekei alapján van szükség. Az adatkezelő bizonyítja, hogy az érintett érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben az ő kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvez.”\n\n(49) Az általános adatvédelmi rendelet (153) preambulum-bekezdése alapján „[a] tagállamok jogának össze kell egyeztetnie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás – ideértve az újságírói, a tudományos, a művészi, illetve az irodalmi kifejezés – szabadságára vonatkozó szabályokat a személyes adatok védelmére vonatkozó, e rendelet szerinti joggal. Helyénvaló, hogy a kizárólag a személyes adatoknak az újságírás, a tudományos, a művészi vagy az irodalmi kifejezés céljából végzett kezelése eltérés tárgyát képezze vagy mentesüljön az e rendelet egyes rendelkezéseiben szereplő követelmények alól, ha ez ahhoz szükséges, hogy a személyes adatok védelméhez való jogot a véleménynyilvánítás szabadságához és tájékozódáshoz való joggal összeegyeztessék, amelyet a Charta 11. cikke biztosít. Ez alkalmazandó különösen a személyes adatok audiovizuális területen, valamint a hírarchívumokban és sajtókönyvtárakban történő kezelésére. Következésképpen a tagállamok jogalkotási intézkedések elfogadásával határozzák meg az ezen alapvető jogok közötti egyensúly érdekében a szükséges kivételeket és eltéréseket. A tagállamok kivételeket és eltéréseket fogadnak el az általános elvek, az érintett jogai, az adatkezelő és adatfeldolgozó, a személyes adatoknak harmadik országokba vagy nemzetközi szervezetek részére történő továbbítása, a független felügyeleti hatóságok, az együttműködés és az egységes alkalmazás, illetve az egyedi adatkezelési helyzetek tekintetében. Ha ezek a kivételek vagy eltérések a tagállamok között különböznek, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jogot kell alkalmazni. A véleménynyilvánítás szabadságához való jog minden demokratikus társadalomban fennálló jelentőségének figyelembevétele érdekében az e szabadsághoz tartozó olyan fogalmakat, mint az újságírás, tágan kell értelmezni.”\n\n(50) Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.\n\ntörvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 5. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.\n\n(51) Az Infotv. 3. § 6. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.\n\n(52) Az Infotv. 26. § (2) bekezdése értelmében közérdekből nyilvános adat a közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörében eljáró személy neve, feladatköre, munkaköre, vezetői megbízása, a közfeladat ellátásával összefüggő egyéb személyes adata, valamint azok a személyes adatai, amelyek megismerhetőségét törvény előírja. A közérdekből nyilvános személyes adatok a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek.\n\n(53) Az Infotv. 38. § (2) bekezdése értelmében a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. A Hatóság feladatait és hatáskörét az általános adatvédelmi rendelet 57. cikk (1) bekezdése, 58. cikk (1)-(3) bekezdései és az Infotv. 38. § (2)-(4) bekezdései határozzák meg részletesen.\n\n(54) A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 4. § (1) bekezdés szerint Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.\n\n(55) Smtv. 4. § (2) A sajtószabadság kiterjed az államtól, valamint bármely szervezettől és érdekcsoporttól való függetlenségre is.\n\n(56) Smtv. 4. § (3) A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem sértheti a közerkölcsöt, valamint nem járhat mások személyiségi jogainak sérelmével.\n\n(57) Smtv. 6. § (1) A médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.\n\n(58) Smtv. 7. § (1) A médiatartalom-szolgáltató munkavállalója, vagy a médiatartalomszolgáltatóval munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy jogosult a médiatartalom-szolgáltató tulajdonosától, valamint a médiatartalom-szolgáltatót támogató, illetve a médiatartalomban kereskedelmi közleményt elhelyező természetes vagy jogi személytől való szakmai függetlenségre és a médiatartalmak befolyásolására irányuló tulajdonosi vagy támogatói nyomásgyakorlással szembeni védelemre (szerkesztői és újságírói szabadság).\n\n(59) Smtv. 10. § Mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. A médiarendszer egészének feladata a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás ezen ügyekről és eseményekről.\n\n(60) Smtv. 13. § A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményeinek megfelelően állapítja meg.\n\n(61) Smtv. 21. § (1) A médiatartalom-szolgáltató a jogszabályok keretei között önállóan dönt a médiatartalom közzétételéről, és felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak megtartásáért.\n\n(62) A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:42. § (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való bármilyen módon, illetve eszközzel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja.\n\n(63) Ptk. 2:42 (2) Az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani. A személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak.\n\n(64) Ptk. 2:42 (3) Nem sért személyiségi jogot az a magatartás, amelyhez az érintett hozzájárult.\n\n(65) Ptk. 2:43. § A személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen a) az élet, a testi épség és az egészség megsértése;\n\nb) a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;\n\nc) a személy hátrányos megkülönböztetése;\n\nd) a becsület és a jóhírnév megsértése;\n\ne) a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;\n\nf) a névviseléshez való jog megsértése;\n\ng) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.\n\n(66) Ptk. 2:44. §(1) A közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása a közéleti szereplő személyiségi jogainak védelmét szükséges és arányos mértékben, az emberi méltóság sérelme nélkül korlátozhatja; azonban az nem járhat a magán- és családi életének, valamint otthonának sérelmével.\n\n(67) Ptk. 2:44 (2) A közéleti szereplőt a közügyek szabad vitatásának körén kívül eső közléssel vagy magatartással szemben a nem közéleti szereplővel azonos védelem illeti meg.\n\n(68) Ptk. 2:44 (3) Nem minősül közügynek a közéleti szereplő magán- vagy családi életével kapcsolatos tevékenység, illetve adat.\n\n(69) Ptk. 2:45. § (1) A becsület megsértését jelenti különösen a más személy társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás.\n\n(70) Ptk. 2:45 (2) A jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel.\n\n(71) Az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2)\n\nbekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletet az ott megjelölt rendelkezésekben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.\n\n(72) Az Infotv. 60. § (1) és (2) bekezdése értelmében a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít és hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében, valamint a 22. § b) pontjában meghatározott esetben nyújtható be.\n\n(73) Az Infotv. 60. § (5) bekezdése szerint a (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl tartalmazza a) a feltételezett jogsértés megjelölését, b) a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, c) a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelő, illetve adatfeldolgozó azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat, d) a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá e) a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.\n\n(74) Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja. Eszerint a Hatóság korrekciós hatáskörében eljárva:\n\na) figyelmezteti az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy egyes tervezett adatkezelési tevékenységei valószínűsíthetően sértik e rendelet rendelkezéseit;\n\nb) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit;\n\nc) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét;\n\nd) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;\n\ne) utasítja az adatkezelőt, hogy tájékoztassa az érintettet az adatvédelmi incidensről;\n\nf) átmenetileg vagy véglegesen korlátozza az adatkezelést, ideértve az adatkezelés megtiltását is;\n\ng) a 16., 17., illetve a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően elrendeli a személyes adatok helyesbítését, vagy törlését, illetve az adatkezelés korlátozását, valamint a 17. cikk (2) bekezdésének és a 19. cikknek megfelelően elrendeli azon címzettek erről való értesítését, akikkel, vagy amelyekkel a személyes adatokat közölték;\n\nh) visszavonja a tanúsítványt vagy utasítja a tanúsító szervezetet a 42. és a 43. cikknek megfelelően kiadott tanúsítvány visszavonására, vagy utasítja a tanúsító szervezetet, hogy ne adja ki a tanúsítványt, ha a tanúsítás feltételei nem vagy már nem teljesülnek;\n\ni) a 83. cikknek megfelelően közigazgatási bírságot szab ki, az adott eset körülményeitől függően az e bekezdésben említett intézkedéseken túlmenően vagy azok helyett; és j) elrendeli a harmadik országbeli címzett vagy nemzetközi szervezet felé irányuló adatáramlás felfüggesztését.\n\n(75) Az Infotv. 61. § (6) bekezdése értelmében a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per indítása esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg.\n\n(76) Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6)\n\nbekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\n(77) Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.\n\n(78) Az Ákr. 35. § (1) bekezdése alapján a kérelem az ügyfél olyan nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében.\n\n(79) Ákr. 51. § (1) b pontja szerint ha a hatóság az ügyintézési határidőt túllépi, az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy az illetékekről szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokért, vagy igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételért fizetett igazgatási szolgáltatási díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot megfizet a kérelmező ügyfélnek, aki mentesül az eljárási költségek megfizetése alól is.\n\n(80) Az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (7) bekezdése alapján a felügyeleti hatóságok 58.\n\ncikk (2) bekezdése szerinti korrekciós hatáskörének sérelme nélkül, minden egyes tagállam megállapíthatja az arra vonatkozó szabályokat, hogy az adott tagállami székhelyű közhatalmi vagy egyéb, közfeladatot ellátó szervvel szemben kiszabható-e közigazgatási bírság, és ha igen, milyen mértékű.\n\n(81) A magánélet védelméről szóló 2018. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Mtv.) preambuluma:\n\nMagánélethez való jog minden embert megillet, és azt a közügyek szabad vitatása során is tiszteletben kell tartani, erre figyelemmel a közéleti ügyek szabad megvitatása sem járhat a magán- és családi élet, valamint az otthon sérelmével. Az Alaptörvénnyel összhangban a közéleti szereplőt is megilleti a magánélet védelme és az otthon nyugalma. A törvény kimondja, hogy közéleti szereplő tűrni csak közéleti tevékenységével összefüggésében köteles.\n\n(82) Mtv. 1. § Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását (a továbbiakban együtt: magánélethez való jog) tiszteletben tartsák.\n\n(3) A magánélethez való jog lényege, hogy azt – külön törvényben meghatározott kivételekkel – az egyén akarata ellenére mások ne sérthessék meg.\n\n(83) Mtv. 7. § (1) Mindenkinek joga van arra, hogy magánéletét fokozott védelem illesse meg, és azt más előtt csak saját akaratából vagy törvényben meghatározott esetben fedje fel.\n\n(2) A közéleti szereplő magán- és családi életét, valamint otthonát a közéleti szereplőnek nem minősülő személlyel azonos védelem illeti meg.\n\n(84) Mtv. 8. § (1) A magánélet tiszteletben tartásához való jog célja, különösen a névviseléshez való jog, a személyes adatok, a magántitok, a képmás és hangfelvétel, a becsület és a jó hírnév védelme.\n\n(2) A magánélet tiszteletben tartásához való jog megsértését jelentheti az egyén által különösen a magánélettel kapcsolatban megőrizni kívánt személyes adattal, titokkal, képmással, hangfelvétellel való visszaélés, vagy a becsület és a jó hírnév megsértése.\n\n(85) Mtv. 10. § (1) Az állam jogi védelemben részesíti az otthon nyugalmát. Az otthon nyugalma biztosítja a magán- és családi élet kibontakozását, továbbá a magánszféra szabad és teljes megélését. Ennek tiszteletben tartása érdekében mindenkinek az otthonát, mint magánéletének, családi életének színterét fokozott védelem illeti meg. (2) Az otthon tiszteletben tartásához való jog sérelmét jelenti különösen mások otthonába való jogosulatlan behatolás, vagy egyéb sértő, zavaró, zaklató módon történő jogosulatlan beavatkozás.\n\nIV.\n\n## A Hatóság döntése\n\nIV.1. Az adatkezelő személye (86) A Kérelmezett adatkezelői minőségét a következő tények alapozzák meg:\n\naz eljárás megindításakor a jelen határozat (7) bekezdésében megjelölt internetes sajtótermékek (a továbbiakban: Sajtótermékek) impresszumában a Kérelmezett került feltüntetésre kiadóként, a Sajtótermékek honlapján található, az eljárás megindításakor hatályos adatvédelmi tájékoztatókban a honlapok használatával együtt járó adatkezelés esetén az adatkezelő a Kérelmezett, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság online elérhető nyilvántartásában2 a Kérelmezett szerepel a Sajtótermékek kiadójaként feltüntetve.\n\n(87) A Kérelmező által sérelmezett Cikkek megjelentetése az általános adatvédelmi rendelet 2.\n\ncikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendelet hatálya alá tartozik, következésképpen ezen adatkezelésre az általános adatvédelmi rendelet szabályai alkalmazandók.\n\n(88) A fentiek értelmében a Kérelmezett, mint Metropol, Magyar Nemzet, szegedma.hu, BEOL,\n\nOrigo, Ripost, 888.hu, Bors, SZOLJON online sajtótermék kiadója a kifogásolt adatkezelés tekintetében adatkezelőnek minősül.\n\nIV.2. A Kérelmező személye (89) A közügy-közszereplő kérdésében a közelmúlt alkotmánybírósági gyakorlata és az annak hatására formálódó bírósági esetjog lényeges állásfoglalásokat eredményezett, amelyek jobbára erősítik azon értelmezést, amely szerint a véleménynyilvánítással érintett ügy „közügy” jellege az elsődleges szempont a személyiségvédelem csökkentett terjedelmének megállapításakor.\n\n(90) Az adatvédelmi biztos korábbi, 26/K/1999. számú állásfoglalása szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozhatóságának mértéke az, ami megkülönbözteti a közszereplőt a közszereplést nem vállaló „civiltől“. Az adatvédelmi biztos ugyanezen állásfoglalásában kifejtette, hogy „[...] feltétlenül e körbe tartozik minden olyan személy, aki közhatalmat gyakorol, és aki közpénzek felhasználásáról dönt. Az is egyértelmű, hogy itt nem homogén személyi körről van szó. Úgyszintén nincsenek jogszabályban lefektetett pontos határok annak megállapítására, hogy a közfeladatot ellátó, illetőleg közszereplést vállaló személyek mely adataik nyilvánosságra kerülését kötelesek tűrni, és hol kezdődik a nyilvánosságtól elzárt magánéletük. Ennek eldöntése esetről-esetre lehetséges és szükséges.“ (91) Az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdése megfelelést biztosít a digitális élet új kihívásaira, valamint az Alapjogi Charta 7. cikkében foglaltaknak, amikor is tágabb kontextusba helyezi a magánszférát és egyben alkotmányos szinten rendezi a magánszférajogok és az egyéb alapvető jogok (mint például a véleménynyilvánítás szabadsága) kollízióját. A magánszférajogok kiemelt elemeinek fokozott védelmét az Alaptörvény a véleménynyilvánítás szabadsága külső korlátjaként nevesíti, melyek a magán- és családi élet, valamint az otthon tiszteletben tartásához való jog.\n\n(92) A Hatóság – az Emberi Jogok Európai Bíróság (a továbbiakban: EJEB) és az\n\nAlkotmánybíróság ítélkezési gyakorlatára figyelemmel – hangsúlyozza, hogy a közüggyel kapcsolatban kifejtett közlések szélesebb körben élvezik a véleménynyilvánítás szabadságát.\n\n(93) Az Alkotmánybíróság 7/2014. (III. 17.) AB határozatában kifejtettek alapján abból a szempontból, hogy valaki közéleti szereplőnek minősül-e, nem elsődlegesen a személy státuszát kell vizsgálni, hanem azt, hogy az adott személy valamilyen módon közüggyel, közéleti kérdéssel kapcsolatba hozható-e, miután a politikai véleménynyilvánítás középpontjában elsősorban maguk az ügyek, és nem az érintett személyek állnak. {7/2014. (III. 17.) AB [46] – [50], [57]}\n\n2 Sajtótermékek (nmhh.hu) (lekérdezés időpontja: 2023. november 14.)\n\nIV.3. A kezelt személyes adatok köre (94) A személyes adat definíciójának értékelése során a következő fogalmi elemeket kell megvizsgálni:\n\naz adat („bármely információ”) formai és tartalmi kritériumai;\n\naz azonosított vagy azonosítható természetes személy („érintett”);\n\naz adat és az érintett közötti kapcsolat („vonatkozó”).\n\n(95) Általánosságban minden olyan információ személyes adatnak tekintendő, amely az egyénhez, az egyén helyzetét valamilyen módon befolyásolja vagy befolyásolhatja. Az információ tehát, mivel kihat az egyén helyzetére, személyes adatnak minősül. Az adatalanyra vonatkozó adatok körébe tartozik különösen az érintett neve, azonosító jele, egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret, illetőleg a képmása, hangja és az adatalany azonosítására alkalmas fizikai jellemzők. A személyes adatok körébe beletartoznak továbbá az egyén magán- és családi életét érintő, az ún. „privacy” világába tartozó adatok, de a munkahelyi, gazdasági vagy társasági tevékenységét érintő tények vagy értékítéletek is.\n\n(96) Az érintett bármely olyan meghatározott természetes személy lehet, aki személyes adata alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható. Az adatalany vonatkozásában a természetes személy státusz, és az azonosíthatóság vizsgálandó. Egy információ személyes adat mivoltának vizsgálata során figyelemmel kell lenni az azonosíthatóság kérdésére, azaz arra, hogy az egyén azonosítható-e adott információk alapján. Amennyiben, igen, az információ egyértelműen személyes adatnak tekintendő.\n\n(97) A személyes adat fogalmának lényegi eleme az információ és az érintett közötti összefüggés.\n\nAz információknak az adatalanyhoz kell kapcsolódniuk, és azok személyes adat-jellege mindaddig megmarad, amíg az információk kapcsolata az érintettel helyreállítható.\n\n(98) A Kérelmező Kérelmében a családi házának építésére vonatkozó e-napló adatainak, valamint a családi házáról készült fotók Cikkek általi közzétételét sérelmezi. Ezek az adatok nem a\n\n## Kérelmezőről szólnak, az adatok által hordozott információ tárgyakat érint, ugyanakkor a\n\nKérelmezőre vonatkoznak, ezért személyes adatának minősülnek.\n\n(99) A 29. cikk szerinti munkacsoportnak a személyes adat fogalmáról szóló 4/2007 számú véleménye (WP 136) szerint akkor lehet egy adatot az egyénre „vonatkozónak” tekinteni, amennyiben felhasználása valószínűleg hatással van az adott személy jogaira és érdekeire, figyelembe véve az adott esetet övező valamennyi körülményt.\n\n## (100) Az e-napló Cikkek által idézett adatainak, valamint a Kérelmező családi házáról és a\n\n## Kérelmező ingatlanján álló korábbi házról készült fotók felhasználása a Kérelmező jogaira és érdekeire valószínűleg hatással vannak, helyzetét befolyásolják, kihatnak a helyzetére, a választópolgárok általi megítélésre valószínűleg hatással vannak. Ezt\n\ntámasztja alá az is, hogy a Magyar Nemzet 2022.07.05-én megjelent cikke szerint az építkezéssel összefüggésben a Cikkek megjelenését követően feljelentést tettek: „A Központi Nyomozó Főügyészség alárendeltségébe tartozó Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség vizsgálja a Tordai Bence villabotrányával kapcsolatos feljelentést – tájékoztatta a Mediaworks Hírcentrumát Szabadi Péter. A KNYF helyettes szóvivője hozzátette: a feljelentés elbírálása még folyamatban van. Tordai-ügyben a feljelentéseiről elhíresült Tényi István fordult a hatósághoz, feljelentésében pedig a Metropol pár nappal ezelőtti cikkét idézte.”\n\nIV.4. A sérelmezett adatkezelés jogszerűsége (101) Jelen ügyben a Hatóság a Kérelmezett által nyilvánosságra hozott Cikkekhez kapcsolódó adatkezelés jogszerűségét, valamint azt vizsgálta, hogy a Kérelmezett eleget tett-e előzetes tájékoztatási kötelezettségének.\n\nIV.4.1. A személyes adatok rögzítésének és közzétételének jogalapja (102) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a)-f) pontjaiban határozza meg, hogy mely jogalapok alkalmazhatók a személyes adatok kezelése esetén.\n\n(103) A Hatóság következetes álláspontja szerint az újságírási tevékenységhez kapcsolódó adatkezelés jogalapja – amennyiben nem önkéntes hozzájárulásról van szó – az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos érdek. A jogalap alkalmazása melletti hatósági gyakorlatot a Kúria a Kfv. 37.978/2021/10. számú ítéletében is megerősítette. Az Smtv. 10. §-a rögzíti a közvéleménynek a tájékozódáshoz való jogát, azaz a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről történő tudomásszerzésükhöz való jogukat, kimondja, hogy a sajtó feladata ezen ügyekről és eseményekről a hiteles, gyors, pontos tájékoztatás. E tekintetben a bíróság hivatkozott ítéletében kifejtette: az Smtv. e rendelkezése közérdekű feladat ellátását nem írja elő a sajtószerv számára, így az általa végzett újságírási tevékenységet sem lehet közérdekű feladatnak, sem a magyar nemzeti jog szóhasználatában közfeladatnak minősíteni. A bíróság emellett rámutatott arra, hogy az újságírói tevékenység kapcsolódik az Alaptörvényben meghatározott tájékoztatáshoz, valamint tájékozódáshoz fűződő alapjoghoz. E rendelkezések szerint a sajtó feladata az Alaptörvényben védett alkotmányos alapjogok biztosításához szükséges, védelemre szorul, ezért az ezen feladatának ellátásához szükséges adatkezelés elengedhetetlen ahhoz, hogy a sajtó az Smtv.-ben rögzített feladatát el tudja látni.\n\n(104) Az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint jogszerű az adatkezelés, ha az az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé.\n\n(105) A Hatóság először azt vizsgálta meg, hogy a Kérelmezettnek vagy harmadik félnek az adatkezeléshez fűződött-e jogos érdeke. A 7/2014. (III.7.) AB határozat [39], [40], [42] és [48] bekezdései az alábbi lényeges megállapításokkal támasztják alá a Kérelmezettnek és a harmadik feleknek az adatkezeléshez fűződő jogos érdekét.\n\n(106) A szabad véleménynyilvánításhoz való jog kitüntetett helyet foglal el az Alaptörvény alapjogi rendjében. A szabad szólás lehetősége egyrészt nélkülözhetetlen az egyéni autonómia kiteljesítéséhez, hiszen a személyiség kibontakoztatása teljes mértékben elképzelhetetlen anélkül, hogy bárki szabadon, tartalmi kötöttségek nélkül közölhesse másokkal nézeteit, gondolatait. A szabad személyek szabad önkifejezése az Alaptörvényen alapuló alkotmányos rend egyik lényegi eleme és értelme. Másrészt a szólásszabadság a demokratikus, plurális társadalom és közvélemény fundamentuma. A társadalmi, politikai viták szabadsága és sokszínűsége nélkül nincs demokratikus közvélemény, nincs demokratikus jogállam.\n\n(107) A sajtószabadság - amely felöleli valamennyi médiatípus szabadságát - a szólásszabadság intézménye. A sajtó ugyanis - tevékenységének egyre összetettebb és szerteágazóbb jellege mellett is - mindenekelőtt a véleménynyilvánításnak, a véleményformálásnak és a véleményalkotáshoz nélkülözhetetlen információszerzésnek az eszköze. A szólásszabadság kitüntetett jellege e tekintetben a sajtószabadságra is vonatkozik, és vonatkozik rá a szabadság kettős igazolása is: a sajtószabadság jelentőségét a szubjektív alapjog és a demokratikus közvélemény alkotmányos intézménye egyaránt igazolja.\n\n(108) A szólásszabadság kitüntetett szerepe azzal jár, hogy egyrészt csak kivételes jelleggel kell engednie a korlátozására felhozott más jogokkal, illetve alkotmányos értékekkel szemben, másrészt a szabad véleménynyilvánítást korlátozó törvényeket megszorítóan kell értelmezni.\n\n(109) A közéleti szereplőkre vonatkozó beszéd a politikai véleménynyilvánítás központi alkotóeleme. A közügyek megvitatásának lényegi részét jelentik a közügyek alakítóinak tevékenységét, nézeteit, hitelességét érintő megnyilvánulások. A társadalmi, politikai viták jelentős részben éppen abból állnak, hogy a közélet szereplői, illetve a közvitában jellemzően a sajtón keresztül – résztvevők egymás elképzeléseit, politikai teljesítményét és azzal összefüggésben egymás személyiségét is bírálják. A sajtónak pedig alkotmányos küldetése, hogy a közhatalom gyakorlóit ellenőrizze, aminek szerves részét képezi a közügyek alakításában résztvevő személyek és intézmények tevékenységének bemutatása és – akár rendkívül éles hangú – kritikája. Annak ellenére tehát, hogy a közéleti véleménynyilvánítás fókuszában maguk a közügyek – nem pedig a közszereplők – állnak, a közügyek alakítóinak személyiségét érintő megnyilvánulások túlnyomó része szükségszerűen és elkerülhetetlenül a politikai véleménynyilvánítás védelmi körébe tartozik. A közügyek vitatásának kiemelkedő alkotmányos jelentősége ezért azzal jár, hogy a közéleti szereplők személyiségének védelmében a szólás- és sajtószabadság szűkebb körű korlátozása felel csak meg az Alaptörvényből levezethető követelményeknek. Különösen fontos alkotmányos érdek, hogy a polgárok és a sajtó bizonytalanság, megalkuvás és félelem nélkül vehessenek részt a társadalmi és politikai vitákban. Ellene hatna ennek, ha a megszólalóknak a közéleti szereplők személyiségvédelmére tekintettel széles körben kellene tartaniuk a jogi felelősségre vonástól.\n\n(110) A Hatóság a jelen határozat (18) bekezdésben megállapította, hogy a Kérelmező országgyűlési képviselőként, egy politikai párt társelnökeként egyértelműen közéleti szereplő. Megállapítható továbbá, hogy a Cikkek közügyről tudósítanak, méghozzá egy közéleti szereplő – a Kérelmező – hitelességét vizsgálják: van-e erkölcsi alapja a Kérelmezőnek más közéleti szereplőket bírálni jogellenes tevékenységük miatt, vagy a saját feltételezett jogellenes magatartása – a Cikkek állítása szerint jogszabálysértő építkezése – ezt kizárja. A közéleti vitát a Kérelmező kezdeményezte, többek között a Facebook oldalán 2022. március 30-án közzétett következő kijelentésekkel: „a Kormányhivatal hibájából még mindig áll az illegális, természetpusztító Csipak-villa”, „Nem tűrjük tovább, hogy a fideszes kiváltságosok a törvény felett álljanak, és nem tűrjük, hogy a Sára Botondhoz hasonló állampárti csinovnyikok arra használják hivatali hatalmukat, hogy elsikálják a többi fideszbűnöző törvénytelen ügyeit!”, „Az Országgyűlésben nincs helye a jogállamot és a természeti kincseket egyaránt semmibe vevő politikusoknak!”\n\n(111) A Kérelmezett az adatkezeléshez fűződő saját és olvasói jogos érdekét a következőkkel támasztotta alá: a kifogásolt cikkekben nyilvánosságra hozott adatokat a szerkesztőségek, mint sajtószervek napjaink egyik széles körben érdeklődésre számot tartó, kiemelt tárgyi súlyú közéleti vitájában véleményformálásra használták fel annak érdekében, hogy a közvéleményt a véleménynyilvánítás szabadsága keretében, az abból eredő sajtószabadság és tájékoztatáshoz való jog, mint alapjogok gyakorlása révén megfelelően tájékoztassa, hozzájárulva ezzel a közéleti vitához, annak érdemi megítéléséhez. A közéleti vita tárgya a Kérelmező, mint aktív közszereplő politikus jogszabálysértő építkezése, amely alkalmas arra, hogy befolyásolja a Kérelmező közszereplői, politikusi hitelességének társadalmi megítélését, és amellyel emiatt az elmúlt időszakban több sajtószerv is foglalkozott.\n\n## (112) Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett adatkezelésének célja a közvélemény tájékoztatása egy politikus közéleti szereplő hitelességét érintően, különösen egy olyan közüggyel összefüggésben, amelynek nyilvános megvitatását a Kérelmező kezdeményezte, a\n\n## Hatóság megállapítja, hogy az adatkezeléshez mind a Kérelmezettnek, mind pedig az\n\nolvasóknak jogos érdeke fűződött.\n\n(113) A Hatóságnak az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés f) pontjának alkalmazhatósága körében ezt követően azt kellett vizsgálnia, hogy az adatkezelés szükséges-e a Kérelmezett vagy harmadik fél jogos érdekének érvényesítéséhez, azaz a Cikkekben azonosított közügyről való tájékoztatáshoz szükséges-e a sérelmezett adatkezelés.\n\n(114) A Cikkek a Kérelmező közszereplő hitelességét vizsgálják. A hitelesség vizsgálatához egyértelműen szükséges egy feltételezett jogsértésről való beszámoló. A Kérelmező feltételezett jogszabálysértő építkezéséről szóló tudósítást az érintett ingatlanról készült fotókkal és az e-napló adatokkal támasztják alá a Cikkek.\n\n## (115) A Hatóság tehát megállapítja, hogy a Kérelmező személyes adatainak rögzítése és közzététele a Kérelmezett és az olvasók jogos érdekének érvényesítéséhez, azaz egy politikus közszereplő hitelességéről való tájékoztatáshoz szükséges\n\nvolt. A felvételeken a Kérelmező és családtagjai nem láthatók, az e-napló adatai közül is csak azon részletek szerepelnek a Cikkekben, amelyek a korábbi lakóház átalakításának mértékére vonatkoznak. A Hatóság álláspontja szerint a Cikkekben közölt személyes adatok tehát nem haladják meg a feltételezett jogsértés alátámasztásához és az arról történő tájékoztatáshoz szükséges adatok körét.\n\n(116) Ezt követően a Hatóságnak azt kellett mérlegelnie, hogy elsőbbséget élveznek-e a Kérelmező érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai a Kérelmezett jogos érdekével szemben.\n\n(117) Az érdekek, alapvető jogok mérlegelésében hangsúlyos tényezőként szükséges, hogy megjelenjen az Mtv., melynek 7. § (2) bekezdése szerint az otthon védelme a közéleti szereplők esetén is fokozott védelmet élvez.\n\n(118) Ugyanakkor a Hatóság utal a 7/2014. (III.7.) AB határozat [57] bekezdésére is, ahol az\n\nAlkotmánybíróság kifejti: „Nem lehet figyelmen kívül hagyni azonban a megszólalással érintett személy státuszát sem: a közhatalmat gyakorló személyek és a közszereplő politikusok esetében a személyiségvédelem korlátozottsága mindenki máshoz képest szélesebb körben minősül „szükségesnek és arányosnak”. Egyrészt ők a saját döntésük alapján váltak a közügyek másoknál aktívabb alakítóivá, vállalva ezzel az érintett közösség nyilvánossága előtti értékeléseket és bírálatokat is, ezért a közügyek vitatása körében őket érintő vagy minősítő, a személyüket támadó véleménynyilvánításokat nagyobb türelemmel kell tűrniük. Másrészt a közhatalmat gyakorlók és a közszereplő politikusok mindenki másnál szélesebb körben és hatékonyabban tudnak élni a tömegkommunikációs eszközökkel az őket ért támadásokkal szemben. Harmadrészt az ő esetükben a személyüket ért bírálatot és minősítést a társadalmi nyilvánosság eleve másként, a demokratikus vita szükségszerű részeként, jellemzően a különböző politikai érdekek mentén értelmezendő megnyilvánulásként kezeli. Magyarországon az elmúlt időszakban kialakultak a plurális politikai nyilvánosság működésének sajátosságai, amelyek között a közéleti viták során elhangzottakat a társadalom kellő körültekintéssel tudja értékelni”.\n\n(119) Az Alkotmánybíróság ugyanezen határozatának [29] és [31] bekezdéseiben hivatkozik az\n\nEmberi Jogok Európai Bíróságának (a továbbiakban: EJEB) esetjogára is. A közügyekben eljáró politikusok tágabb bírálhatósága melletti érvként fejtette ki ugyanis az EJEB, hogy a politikusok tudatosan és elkerülhetetlenül kiteszik magukat annak, hogy az újságírók, illetve a szélesebb közvélemény egyaránt szoros figyelemmel kövesse minden szavukat és cselekedetüket. Ebből következően nekik nagyobb türelemmel kell lenniük a kritikákkal szemben, különösen akkor, amikor ők maguk is a nyilvános vitában vesznek részt [EJEB, Oberschlick kontra Ausztria (11662/85), 1991. május 23., 59. bekezdés]. A közéleti szereplők, különösen a politikusok tekintetében ugyanakkor olyan eset is előfordulhat, amikor a közügyek megvitatásához fűződő speciális körülmények között nem is csupán magával a közszerepléssel, hanem az érintett magánéletével kapcsolatban is figyelembe kell venni a közvélemény tájékozódáshoz való jogát [EJEB, Von Hannover kontra Németország (no. 2) (40660/08 és 60641/08), 2012. február 7., 110. bekezdés].\n\n(120) A 26/2019. (VII.23.) AB határozat [33] bekezdésében az Alkotmánybíróság a közszereplők magánéletére vonatkozó információk nyilvánosságával kapcsolatban kiemelte: „Az Alaptörvény II. és VI. cikkének a védelmét a kivételes közszereplők is élvezik. Az általuk nyilvánosságra nem hozott, közügyekkel összefüggést nem mutató tevékenységüket (magánéletük védett részét) a média nem hozhatja nyilvánosságra az Alaptörvény IX. cikkére hivatkozással. Amennyiben viszont a közéleti vitának épp a magánélet egy szelete a tárgya, akkor - szorosan ebben a körben - a véleménynyilvánítás szabadságát kell előnyben részesíteni”.\n\n(121) A Kérelmező magánéletére vonatkoznak a Cikkekben közzétett személyes adatai. Azonban magánéletének pontosan ez a szelete a közéleti vita tárgya: a közszereplők feltételezetten jogellenes építkezései mennyiben maradnak jogkövetkezmények nélkül, ehhez kapnak-e segítséget a döntéshozatali pozícióban lévő kapcsolataiktól.\n\n(122) A Kérelmező politikus közszereplőként az általa kezdeményezett közéleti vitában számíthatott arra, hogy a vita tárgyával kapcsolatban hitelességét megvizsgálják és a vizsgálat eredményéről a nyilvánosságot tájékoztatják. Nem minden közéleti vita esetében számíthat arra egy közszereplő, hogy magánéletének bizonyos területei nyilvánosságot kapnak, azonban amikor az általa kezdeményezett közéleti vita tárgya egy közszereplő jogszerűtlen építkezése, azaz egy magánszférát érintő kérdés, akkor számítania kellett arra, hogy a saját építkezésének jogszerűsége, az ő magánéletének is ez a szelete a közéleti vita részévé válhat.\n\n## (123) A Hatóság megállapította, hogy a kifogásolt adatkezelési műveletek nem jelentettek szükségtelen és aránytalan beavatkozást a Kérelmező magánéletébe, mivel a\n\n## Cikkekben tárgyalt közügyhöz az adatkezelés elengedhetetlenül kapcsolódott, továbbá a Cikkek kizárólag az ingatlanról készült felvételeket és az építkezés feltételezett jogszerűtlenségét alátámasztani hivatott e-napló adatokat osztották meg, a magánélet egyéb – a Kérelmező hitelességének alátámasztásához szükségtelen – mozzanatait nem örökítették meg. A Hatóság ezért elutasítja a Kérelmező annak megállapítására irányuló kérelmét, hogy a Kérelmezett jogellenesen kezelte a személyes adatait. A\n\n## Hatóság továbbá elutasítja a Kérelmező arra irányuló kérelmét is, mely szerint a\n\nHatóság utasítsa a Kérelmezettet a jogellenesen kezelt személyes adatai törlésére, illetve állapítson meg bírságot.\n\nIV.4.2. Tájékoztatás az adatkezelésről (124) A Kérelmező kérte az általános adatvédelmi rendelet 14. cikke sérelmének megállapítását, tekintettel arra, hogy az e-napló adatainak az egyes sajtóorgánumok általi kezelése, továbbá a fotók készítése és nyilvánosságra hozatala esetén nem történt meg az előzetes tájékoztatása.\n\nIV.4.2.1. Tájékoztatás az e-napló adatainak rögzítéséről és közzétételéről (125) A Hatóság következetes álláspontja szerint, amelyet a Fővárosi Törvényszék 104.K.701.309/2021/15. számú ítélete is megerősített, a sajtótevékenységet végző adatkezelők is kötelesek az általános adatvédelmi rendelet 14. cikke szerinti tájékoztatást nyújtani az érintettek részére. A Fővárosi Törvényszék ítélete kimondja, hogy „Minden érintettnek egyedi tájékoztatást kellett volna kapnia az általános adatvédelmi rendelet 14-15. cikkeiben foglaltakról. […] Alaptalan az I. rendű felperes azon érvelése, hogy […] honlapján közzétett általános adatkezelési tájékoztatóban szereplő érintetti jogérvényesítési lehetőségek pótolták az általános adatvédelmi rendelet 14-15. cikkében foglaltakat. Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (1) és 15. cikk (1) bekezdései szerint az érintett az adatkezelőtől információkra, illetve visszajelzésre jogosult személyes adatainak kezeléséről, tehát az I. rendű felperes aktív tájékoztatási tevékenységre volt kötelezett a II-IV. rendű felperesek vonatkozásában. Súlytalan az az érvelés – különösen, hogy a tájékoztatókból kimaradt a Forbes honlapján közzétett általános adatkezelési tájékoztató elérhetőségére történő utalás –, hogy az érintettek megnézhették volna a honlapot. A fenti aktív tájékoztatási kötelezettségét az I. rendű felperes elmulasztotta, ezért az alperes jogszerűen állapította meg az általános adatvédelmi rendelet 14-15. cikkeiben foglaltak megsértését. […] Az általános adatvédelmi rendelet 14. cikkében foglalt tájékoztatásnak a kezelt személyes adatokról az érintettek egyediesített tájékoztatását kell tartalmaznia, ugyanúgy, mint az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése szerinti érintetti hozzáférési jogról történő tájékoztatásnak. Az egyediesített tájékoztatásnak éppen az a célja, hogy az érintett a saját személyes adatainak kezeléséről, valamint az azzal kapcsolatos jogairól kapjon konkrét nem általános formájú és jellegű – tájékoztatást. Egy, az adatkezelő honlapján közzétett általános jellegű tájékoztató nem nyújt egyediesített tájékoztatást arról, hogy az adatkezelő az érintettnek pontosan mely személyes adatait kezeli, mi az adatok forrása, mi az adatkezelés jogalapja, illetve, hogy ezen adatkezelés céljához igazodóan az érintett milyen időtartamú adatkezelésre számíthat. Az érintett éppen ezen egyediesített tájékoztatás alapján tudja az érintetti jogait gyakorolni, igényeit érvényesíteni, ennek alapján tudja eldönteni azt, hogy az adatkezelőtől mely személyes adatainak helyesbítését kell kérnie; illetve amennyiben az adatok korlátozásának vagy törlésének van helye, mely személyes adatai kezelésének korlátozását, illetőleg törlését kezdeményezhet.”\n\n(126) A Kérelmezett a Hatóság többszöri felhívása ellenére sem nyilatkozott arról, hogy\n\nKérelmezőnek nyújtott-e egyediesített tájékoztatást. A tájékoztatását illetően a Kérelmezett konkrét választ nem adott, hanem kifejtette, hogy az adatkezelő honlapján elérhető általános tájékoztatója tartalmazza az adatkezeléssel kapcsolatos információkat. A Kérelmező azt nyilatkozta, hogy a jelen határozat (7) bekezdésében felsorolt cikkek egyike estén sem történt meg az előzetes tájékoztatás az adatkezelésről.\n\n(127) A Hatóság a Kérelmezett és a Kérelmező nyilatkozata alapján hivatalból megállapította, hogy a Kérelmezett nem nyújtott egyediesített tájékoztatást a Kérelmező részére, ezáltal megsértette az általános adatvédelmi rendelet 14. cikk (1)-(3) bekezdéseit.\n\nIV.4.2.2. Tájékoztatás a drónfelvételek rögzítéséről és közzétételéről (128) A Kérelmező az általános adatvédelmi rendelet 14. cikkének sérelmére hivatkozik amiatt, hogy a Cikkek egyike estén sem történt meg az előzetes tájékoztatás az adatkezelésről. A drónfelvételekről szóló tájékoztatás elmaradásának jogi minősítésében a Hatóság nem értett egyet a Kérelmezővel. A Hatóság álláspontja szerint ugyanis a Kérelmező házáról a Kérelmezett munkatársa által készített felvétel a Kérelmezőtől megszerzett személyes adatnak minősül az alábbiak alapján.\n\n(129) A Hatóság NAIH-3476-1/2022. számú határozatában a 29. cikk szerinti munkacsoportnak az iránymutatás az (EU) 2016/679 rendelet szerinti átláthatóságról szóló véleményére (a továbbiakban: Vélemény) hivatkozva kimondta, hogy „Az, hogy a kamerafelvételt és fényképet a kérelmezett egyik munkatársa készítette, nem jelenti azt, hogy a személyes adatokat nem közvetlenül a Kérelmezőtől szerezték meg.” A Hatóság e következtetését arra alapozta, hogy a Vélemény szerint az általános adatvédelmi rendelet 13. cikke arra az esetre vonatkozik, amikor az adatokat az érintettől szerzik be. Ez az alábbi személyes adatokat foglalja magában: az érintett által az adatkezelő részére tudatosan (pl. online űrlap kitöltésekor) megadott adatok; vagy az adatkezelő által az érintettől megfigyelés útján gyűjtött adatok (pl. automatizált adatgyűjtő eszközök vagy adatgyűjtő szoftverek, például kamerák, hálózati berendezések, Wi-Fi-nyomkövető, rádiófrekvenciás azonosítás vagy egyéb típusú érzékelők használata). A Vélemény szerint a 14. cikk arra az esetre vonatkozik, amikor az adatokat nem az érintettől szerzik be. Ide tartoznak azok a személyes adatok, amelyeket az adatkezelő többek közt az alábbi forrásokból szerzett be: harmadik fél adatkezelők; nyilvánosan elérhető források; adatbrókerek; vagy egyéb érintettek.\n\n## (130) A Hatóság hivatalból megállapította, hogy a Cikkekben közzétett, a Kérelmező házáról készült képfelvételek rögzítéséről és közzétételéről szóló tájékoztatás mellőzésével a\n\nKérelmezett megsértette az általános adatvédelmi rendelet 13. cikk (1)-(2) bekezdéseit.\n\nIV.5. A Kérelemmel érintett további adatkezelések (131) A Kérelmező kérte az Infotv. 61. §-ában meghatározott szankciók kiszabását az általános adatvédelmi rendeletet megsértő sajtóorgánumok mellett esetlegesen egyéb szervekkel (építési hatósággal) szemben is.\n\n(132) A Hatóság a Kérelmezett nyilatkozatát kérte arról, hogy kitől szerezte meg az e-naplóból származó adatokat. A Kérelmezett úgy nyilatkozott, hogy az adatokat zárt borítékban juttatta el egy ismeretlen feladó a Metropol szerkesztőségébe. A Hatóság nem tudta vizsgálni más szerveknek vagy személyeknek az e-naplóból származó adatokat érintő adatkezelését kilétük ismeretének hiányában. További bizonyítástól sem várható eredmény, mivel egy építési naplóhoz többen is hozzáférhetnek, valamint az Smtv. 6. § (1) bekezdése alapján a médiatartalom-szolgáltató, valamint a vele munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy törvényben meghatározottak szerint jogosult a számára a médiatartalom-szolgáltatói tevékenységgel összefüggésben információt átadó személy (a továbbiakban: információforrás) kilétét a bírósági és hatósági eljárások során titokban tartani, továbbá bármely, az információforrás azonosítására esetlegesen alkalmas dokumentum, irat, tárgy vagy adathordozó átadását megtagadni.\n\n## (133) Erre tekintettel a Hatóság a Kérelmező arra vonatkozó kérelmét elutasítja, hogy szabjon ki az Infotv. 61. §-ában meghatározott szankciókat egyéb szervekkel (például az építési\n\nhatósággal) szemben is.\n\nV.\n\n## Bírság kiszabására vonatkozó kérelem\n\n(134) Az adatvédelmi bírság jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen – a közérdek érvényesítésének körébe eső jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10. § (1) bekezdése alapján, illetve mivel az Ákr. 35. § (1) bekezdésének nem felel meg, e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen részei kérelemként nem értelmezhetők.\n\nVI.\n\n## Jogkövetkezmények\n\n(135) A Kérelmező kifejezett kérése mellett a Hatóság a Kérelem alapján lefolytatott eljárásban hivatalból is megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása.\n\n(136) A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján – az érintetti jogok figyelmen kívül hagyása miatt – a Kérelmezettet elmarasztalta az adatvédelmi jogsértés megvalósításában.\n\n(137) A Hatóság hivatalból megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezett jogsértése miatt adatvédelmi bírság kiszabása. E körben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján hivatalból mérlegelte az ügy összes körülményét, és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértések esetében az elmarasztalás arányos, visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása nem szükséges.\n\n(138) E tekintetben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az\n\nInfotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét, és megítélése szerint a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében az elmarasztalás arányos és visszatartó erejű szankció, ezért bírság kiszabása nem szükséges. A Hatóság figyelembe vette, hogy a Kérelmezettre vonatkozóan az általános adatvédelmi rendelet 13. cikkének és 14. cikkének sérelmét korábban még nem állapította meg, továbbá azt, hogy a kezelt személyes adatok nem minősülnek különleges adatnak, a kezelt felvételeken sem a Kérelmező, sem pedig családja, illetve a családi-magánéleti tevékenységükhöz tartozó semmilyen további személyes adat nem látható.\n\n(139) Az Infotv. 61. § (2) bekezdés b) pontja alapján a Hatóság a jelen határozat nyilvánosságra hozataláról rendelkezett, különös tekintettel a határozat (89)-(93) bekezdésében és (107)- (115) bekezdésében foglaltakra, így különösen arra, hogy a jelen határozatot a Hatóság országgyűlési képviselő tevékenységével összefüggésben hozta, az ügy tényállása és tárgya közéleti vitát érint, s így a határozatban nevesített alkotmányos alapjogok érvényesülése érdekében is.\n\n(140) A fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.\n\nVII.\n\n## Egyéb kérdések\n\n(141) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.\n\n(142) A határozat az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr.\n\n82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik.\n\n(143) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.\n\n(144) A Kp. 124. § (6) bekezdése szerint, ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el.\n\n(145) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.\n\n(146) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg.\n\n(147) A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.\n\nBudapest, 2024. június 7.\n\nDr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár","changes":[{"id":795,"doc_id":10522,"v_from":11208,"v_to":14620,"detected_at":"2026-09-17 02:23:10","added":2,"removed":2,"summary":"--- \n+++ \n-1A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program ( ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki.\n+1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál: NAIH_K01 űrlap (2019.09.16) Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program ( ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki.\n-2Sajtótermékek (nmhh.hu) (lekérdezés időpontja: 2023. november 14.)\n+2 Sajtótermékek (nmhh.hu) (lekérdezés időpontja: 2023. november 14.)"}]}