{"check":null,"uid":"5abeba719db5e4c2","title":"Közterület kamerás megfigyelése","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2023-01-01","summary":"Регулятор установил, что магазин нарушил ст. 6(1)(f) GDPR, направив камеры на общественную территорию — тротуар и парковочное место между дорогой и тротуаром. Владельцу предписано в течение 30 дней после вступления решения в силу прекратить видеонаблюдение этих зон и подтвердить это регулятору; обжалование возможно в столичный суд в течение 30 дней. За первое нарушение применено предупреждение без штрафа со ссылкой на ст. 58(2)(d) GDPR и преамбулу (148).","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":41034,"versions":2,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=844:kozterulet-kameras-megfigyelese","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:23","relevance":"hit","score":152,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":152,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":85,"ctx":"közterület kamerás megfigyelése регулятор установил, что магазин нарушил ст. 6(1)(f) gdpr, направив камеры на общественную территорию — тротуар и парковочное место между дорогой и","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":467,"ctx":"дней. за первое нарушение применено предупреждение без штрафа со ссылкой на ст. 58(2)(d) gdpr и преамбулу (148).","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":216,"ctx":"naih.hu  ügyszám: naih-3734-15/2023. tárgy: határozat  ## h a t á r o z a t  ## a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (a továbbiakban: hatóság) […]  kérelmezőnek (lakcíme: […];","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":641,"ctx":"let utcafrontján üzemeltett kamera útján történő közterület megfigyelése tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a  hatóság az alábbi döntéseket hozza:  i.  ## a hatóság a kérelmező","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":826,"ctx":"lmező kérelmére megállapítja, hogy a kérelmezett megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":991,"ctx":"k szabad áramlásáról, valamint a 95/46/ek rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 számú európai parlamenti  és a tanácsi (eu) rendelet (a továbbia","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":1098,"ctx":"let) szóló 2016/679 számú európai parlamenti  és a tanácsi (eu) rendelet (a továbbiakban: gdpr) 6. cikk (1) bekezdés f) pontját. ii. a hatóság a kérelmező kérelmének helyt ad, és a gdp","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":1189,"ctx":"dpr) 6. cikk (1) bekezdés f) pontját. ii. a hatóság a kérelmező kérelmének helyt ad, és a gdpr 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján utasítja a kérelmezettet, hogy szüntesse meg a kö","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":699,"ctx":"11. www.naih.hu  Ügyszám: NAIH-3734-15/2023. Tárgy: Határozat  ## H A T Á R O Z A T  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […]  kérelmezőnek (lakcíme: […]; a továbbiakban: Kérelmező) a H","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":635,"ctx":"Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu  Ügyszám: NAIH-3734-15/2023. Tárgy: Határozat  ## H A T Á R O Z A T  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Informá","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":85,"ctx":"Közterület kamerás megfigyelése Регулятор установил, что магазин нарушил ст. 6(1)(f) GDPR, направив камеры на общественную территорию — тротуар и парковочное место между дорогой и","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":1510,"ctx":"nt a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 számú európai parlamenti  és a tanácsi (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) b","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":39244,"ctx":"(70) a kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi ccxxii. törvény (a tov","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-17","meta":{"fileId":"844","slug":"kozterulet-kameras-megfigyelese","case":"NAIH-3734-15/2023"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=844:kozterulet-kameras-megfigyelese","text":"………………………………………………………………………………………………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu\n\nÜgyszám: NAIH-3734-15/2023. Tárgy: Határozat\n\n## H A T Á R O Z A T\n\n## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) […]\n\nkérelmezőnek (lakcíme: […]; a továbbiakban: Kérelmező) a Hatósághoz 2023. február 24-én érkezett, és 2023. március 1-jén teljessé vált kérelmére a […]-vel (székhelye: […]; cégjegyzékszám: […]; a továbbiakban: Kérelmezett) szemben az általa a […] szám alatti épület utcafrontján üzemeltett kamera útján történő közterület megfigyelése tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a\n\nHatóság az alábbi döntéseket hozza:\n\nI.\n\n## A Hatóság a Kérelmező kérelmére megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 számú európai parlamenti\n\nés a tanácsi (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdés f) pontját. II. A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad, és a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján utasítja a Kérelmezettet, hogy szüntesse meg a közút, illetve a közút és a járda közötti, parkolásra alkalmas terület kamerával történő megfigyelését III. A Hatóság a Kérelmezettet az I. pontban megállapított jogsértés miatt figyelmeztetésben részesíti.\n\nA II. pontban előírt intézkedést a Kérelmezettnek a jelen határozat véglegessé válásától kézbesítésétől – számított 30 napon belül kell megtennie, és annak megtételét haladéktalanul – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt – igazolnia a Hatóság felé. A jelen határozattal és végzéssel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. 1 A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A végzéssel szembeni perben a bíróság egyszerűsített perben, tárgyaláson kívül jár el. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a közigazgatási per illetéke 30 000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.\n\n1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozighatarozat-birosagi-felulvizsgalata\n\nI N D O K O L Á S\n\n## I. Az eljárás tárgya\n\n(1) A Kérelmező adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelme 2023. február 24-én érkezett a Hatósághoz, amelyben előadta, hogy a Kérelmezett a […] szám alatti épület utcafronti homlokzatán – ahol egyébként egy vegyeskereskedés üzemel – két közterület megfigyelésére alkalmas kamerát üzemeltet, amelyek a két szomszédos ingatlan előtti terület megfigyelésére is alkalmasak. (2) A Kérelmező azért minősül érintettnek, mivel házastársa résztulajdonosa a […] szám alatti ingatlannak, ahol felújítási munkálatokat végeznek, így rendszeresen megfordul a bolt homlokzatán elhelyezett, közterületet figyelő kamerák látószögében. (3) A Kérelmező tudomása szerint a Kérelmezett korábbi tulajdonosa, […] a mobiltelefonján tudja figyelni a kamerák által közvetített képet. A Kérelmező előadása szerint egy ízben […] a rendőrséget is kihívta, mivel zavarta, hogy az egyik szomszédos ingatlan tulajdonosa a […] szám alatti ingatlan előtt kialakított parkolóhelyen állt meg, mivel álláspontja szerint ezzel kitakarja a vásárlók elől az üzletet. Ezen időpontban a Kérelmező előadása szerint […] nem tartózkodott a helyszínen, hanem a mobiltelefonján keresztül figyelte a kamerafelvételeket. (4) A Kérelmező kérte, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és a lehető legszigorúbb módon szankcionálja a Kérelmezettet.\n\n## II. Tényállás\n\n(5) A Kérelmezett elektronikus megfigyelőrendszert üzemeltet a tulajdonában álló […] szám alatti ingatlanban működő élelmiszerüzletben, valamint az ingatlan utcafrontján, amely így alkalmas a közterület megfigyelésére. (6) Az ingatlan utcafrontján két kamera került elhelyezésre. Ezek 2023. március 7-ig az ingatlan előtti járdát, kis részben a két szomszédos ingatlan előtti járdát, az ingatlan előtti, a közút és a járda közötti, parkolásra alkalmas területet, valamint a közút egy részét, és a közút túloldalán található kitaposott, járda nélküli ösvény egy részét figyelték meg, azonban a látószög beállítása és a távolság miatt az ösvényen közlekedők képmása nem került azonosításra alkalmas módon rögzítésre, mivel az egy felnőtt ember képmását legfeljebb derékmagasságig tudta rögzíteni.\n\n(7) A Hatóság megkeresésének átvételét követően, 2023. március 8-án a kamerák látószögén a Kérelmezett fizikai maszkolás útján kisebb módosítást hajtott végre olyan módon, hogy az már nem alkalmas a szomszédos ingatlanok előtti járda és a szemközti kitaposott ösvény megfigyelésére, és már a közútnak is a korábbinál kisebb méretű – egy személygépkocsinál kisebb – darabja esik bele a kamerák látószögébe. A kamerák látószögébe továbbra is beleesik a bolt előtti járdaszakasz, valamint a bolt előtti, a közút és a járda közötti parkolásra alkalmas terület. (8) A Kérelmezett a kamerarendszer üzemeltetésének indokaként a személy- és vagyonvédelmet jelölte meg, mivel az üzletben egy időben csak egy munkavállaló dolgozik, az ingatlan környéke a korai és késői órákban jellemzően kihalt, azaz a kamerák a munkavállalók életének és testi épségének védelmét is szolgálják. Az üzlet az interneten elérhető információk, valamint a Kérelmezett által csatolt fényképfelvételek tanúsága szerint hétköznap 07:00 és 22:00 óra között, szombaton 10:00 és 22:00 óra, vasárnap 16:00 és 22:00 óra között tart nyitva, a Kérelmezett nyilatkozata szerint a reggeli nyitás időpontja 6:00 óra. Az ingatlannal szemben működik a […] Egyetem […]. A Kérelmezett nyilatkozata szerint napközben az utcában a gyalogos forgalom hektikus, amelyet befolyásol az oktatás rendje is, azonban az egyetem főbejárata nem a […] utca felől nyílik, hanem az […] utcából. (9) A Kérelmezett a kamerarendszer útján a közterületen megvalósuló adatkezelés jogalapjaként az adatkezeléshez fűződő jogos érdekét jelölte meg, amelynek alátámasztására érdekmérlegelési tesztet is készített, amely a Kérelmezett által csatolt Kameraszabályzat 2. számú mellékletét képezi. A Kameraszabályzat a mellékleteivel együtt 2022. augusztus 1. óta hatályos.\n\n(10) A Kérelmezett az érdek jogszerűségének igazolása érdekében hivatkozott a személy-és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény – korábban hatályos – 31. § (1) bekezdésére, amely szerint az elektronikus megfigyelőrendszernek kép-, hang- vagy kép- és hangrögzítést lehetővé tevő formája az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, (…), valamint vagonvédelem érdekében alkalmazható (…). Az érdekmérlegelési tesztben a jogos érdek valódisága és aktualitása körében a Kérelmezett kifejtette, hogy a személy- és vagyonvédelem jogszabályban is meghatározott, valódi érdek, az üzletben felmerülő rendkívüli eseményekre utaló gyanú kivizsgálása pedig az adatkezelő alapvető gazdasági érdeke. A Kérelmezett szerint a jogos érdek aktuális, mert mind a személy- és vagyonvédelem, mind a felmerülő rendkívüli esetek kivizsgálása a Kérelmezett gyakorlatában állandóan, folyamatosan, vagy rendszerint előforduló szükségleten, illetve eseményeken alapszik. Az ingatlan elhelyezkedése miatt a járókelők és az arra közlekedők száma hektikus, esetleges betörés, rablás, lopás vagy támadás esetén a szemtanúk léte bizonytalan. (11) Az érdekmérlegelési tesztben a Kérelmezett rögzítette azt is, hogy a személy- és vagyonvédelem össztársadalmi érdek, mely tágabb értelemben függ össze a bűncselekmények hatékony felderítésével, illetve a közbiztonsággal.\n\n(12) Kifejtésre került továbbá az adatkezelés szükségessége körében, hogy az elektronikus megfigyelőrendszer működése az ingatlan védelme, az emberi élet és testi épség, vagyonvédelem, valamint esetleges rendkívüli események megelőzése, észlelése, azok elkövetőinek tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése érdekében történik. E célok eléréséhez jelentősen hozzájárul a kamerarendszer működtetése, mert a fentebb felsorolt események jelentős mértékben megelőzhetők, amikor az esetleges elkövetők tudatában vannak, hogy cselekményeiket kamerák rögzítik, ezáltal a jogsértő magatartásuk utólag könnyebben kivizsgálható lesz.\n\n(13) Az érdekmérlegelési tesztben a Kérelmezett kifejtette továbbá, hogy nincs olyan technika vagy rendszer, amellyel kép- és videofelvételek rögzítése nélkül rekonstruálni lehetne utólag egy rendkívüli esemény vagy bűncselekmény során történteket, így e célok elérése más, az érintettek információs önrendelkezési és személyiségi jogait kevésbé korlátozó, sértő módszerrel nem biztosítható. Kizárólagosan vagyonvédelmi szempontból megfelelő lenne egy riasztórendszer üzemeltetése – amellyel az ingatlan egyébként is fel van szerelve – de az nem teszi lehetővé a rendkívüli események vagy bűncselekmények kivizsgálását és felderítését, illetve az elkövetők azonosítását. A felvételek anonimizálása vagy a rögzítés nélküli élőképes megfigyelés ellehetetlenítené az esetleges rendkívüli események, bűncselekmények kivizsgálását és bizonyítását, és az esetleges eljárást is hátráltatná a felvétel mint bizonyíték hiánya.\n\n(14) Az érdekmérlegelési tesztben rögzítésre kerül, hogy a kamerás megfigyelés korlátozza az érintettek információs önrendelkezési jogát, azonban a Kérelmezett álláspontja szerint a korlátozás szükséges és arányos. Ennek oka, hogy „az adatkezelés érintettre gyakorolt negatív hatásait ellensúlyozzák a pozitív hatásai, valamint a tény, hogy az adatkezelés kiszámítható.” Az érdekmérlegelési teszt szerint az adatkezelés megengedhetősége felé billenti az egyensúlyt a személy- és vagyonvédelem biztosítása, a környéken több alkalommal előforduló rendbontás és betörések, lopások esetei, a Kérelmezett által nyújtott teljeskörű tájékoztatás, valamint az érintettek védelmében hozott adatbiztonsági és adatvédelmi intézkedések.\n\n(15) Az adatbiztonsági intézkedések körében rögzítése került, hogy a kamerák által közvetett képet csak a személyzet tagjai láthatják, a vásárlók nem. A felvételek rögzítése külön adathordozóra történik, amelyekhez kizárólag a Kérelmezett ügyvezetője jogosult hozzáférni. A felvételeket tartalmazó fájlokon végzett minden tevékenység – törlés, archiválás, kinyerés – naplózásra kerül a rendszerben.\n\n(16) A Kérelmezett a jogos érdeke alátámasztására nyilatkozatában – az érdekmérlegelési teszttől külön – előadta, hogy az üzlet 500 méteres körzetében több üzlet is működik, ahol rendszeresek a lopások, rongálások, ezért tartotta indokoltnak az utcafronti kamerák felszerelését. A Kérelmezett előadása szerint az utóbbi nagyjából 8 évben 8-10 alkalommal történt lopás az üzletben. A Kérelmezett ügyvezetője emiatt két alkalommal tett feljelentést, amelyek alapján szabálysértési eljárások indultak tekintettel arra, hogy a lopásokat ötvenezer forintot meg nem haladó értékre követték el, azaz a szabálysértési értékhatárt nem érték el.\n\n(17) A Kérelmezett nyilatkozata szerint volt olyan eset, amikor az elkövető kint várakozott a bejárat előtt, és megvárta, hogy az üzletben az alkalmazotton kívül ne tartózkodjon senki, míg más esetben az elkövető a kabát vagy pulóver kapucniját a bejárat előtt vette csak fel, hogy a benti kamerák ne mutassák az arcát. Ebből kifolyólag a Kérelmezett álláspontja szerint az utcafrontra kihelyezett kamerák léte, és látószögének olyan módon való beállítása, ami a belépők arcát is láthatóvá teszi, elengedhetetlen az elkövetők azonosításában.\n\n(18) A felszerelt kamerákkal képrögzítés történik, a rögzítő típusa MaZi HAVR-1672H1. A rögzítő csatlakozik routerhez, rendelkezik internet eléréssel. A kamerákhoz tartozó mobilapplikáció az iVMS-4500 4.7.11 (Build 20211023), amelyen keresztül a kamerák képei elérhetők, az applikáció a ki- és belépéseket naplózza, az applikáció jelszóval védett.\n\n(19) A kamerák által rögzített felvételek megőrzési ideje 48 óra.\n\n(20) A Kérelmezett nyilatkozata, és az általa mellékelt fényképfelvételek tanúsága szerint az érintetteket a megvalósuló adatkezelésről a kamerás megfigyelésre figyelmeztető táblával és kifüggesztett szöveges adatkezelési tájékoztatóval tájékoztatja az üzlet bejáratánál. Kamerás megfigyelésre figyelmeztető tábla az üzlet bejárata melletti kapura, illetve a bejárati ajtót a bolt zárvatartási idejében takaró spalettára is elhelyezésre került.\n\n(21) A Kérelmezett csatolta a „Kamera megfigyelőrendszer alkalmazására vonatkozó szabályzatát”, az érdekmérlegelési tesztet a fentiekben ismertetve –, valamint a kamerás megfigyelőrendszer útján megvalósuló adatkezeléshez kapcsolódó adatkezelési tájékoztatóját.\n\n(22) A tájékoztató a Kérelmezett nyilatkozata szerint az üzlet ajtaján került elhelyezésre, melyben tájékoztatja az érintetteket a kamerás megfigyelőrendszer üzemeltetéséről, illetve arról, hogy a kamerák útján képrögzítés is történik. A tájékoztatóban a Kérelmezett az adatkezelés jogalapjaként a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontját jelölte meg, feltüntetve, hogy a jogos érdek tárgyát a személy- és vagyonvédelem képezi. A tájékoztatóban szerepel a felvételek megőrzési ideje, illetve a megismerésre jogosult személy és elérhetőségei.\n\n(23) A tájékoztatóban az érintetti jogok kapcsán a Kérelmezett többek között arról tájékoztatja az érintetteket, hogy amennyiben a felvételek rögzítése a jogukat vagy jogos érdeküket érinti, úgy annak igazolásával a rögzítéstől számított 24 órán belül kérheti a Kérelmezettől, hogy a felvétel ne kerüljön törlésre. A tájékoztató tartalmazza továbbá a jogorvoslati lehetőségeket is.\n\n(24) A Kérelmezett nevében az ügyvezető előadta – a Kérelmező kérelmében foglaltak kiegészítéseként –, hogy egy alkalommal hívta a 112 segélyhívót. Ennek indoka az volt, hogy a […] szám alatti ingatlanban több lakás található egy kapubeállóval. A Kérelmező családtagjai rendszeresen a kapubeállóban parkolnak, megakadályozva ezzel a többi ott lakónak a kapubeálló használatát, bejutását az ingatlan udvarába, ezért a szomszédos ingatlan lakói és a hozzájuk érkezők a gépjárművükkel az üzlet előtti parkolóhelyet – a közút és a járda közötti, parkolásra alkalmas területet – elfoglalják, így a vásárlók nem tudnak megállni a bolt előtt, ami álláspontja szerint hátrányt okoz a számára. A Kérelmezett előadta, hogy a saját kapubeálló elé is tilos parkolni, amennyiben az ingatlanban több, különböző tulajdonosok tulajdonában álló házrész is van. Ez szabálysértésnek minősül, ezért küldte ki a segélyhívó diszpécsere a rendőrséget.\n\n(25) A Hatóság megkereste a […] Rendőrkapitányságot annak érdekében, hogy dönteni tudjon a kamerarendszer útján megvalósuló adatkezelés jogszerűségéről, valamint arról, hogy a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti adatkezelői jogos érdek ténylegesen fennáll-e, illetve, hogy a jogos érdek érvényesítése érdekében végzett adatkezelés az adatkezeléssel elérni kívánt céllal – személy- és vagyonvédelem – arányosan korlátozza-e az érintettek személyes adatai védelméhez fűződő jogát, szükséges annak ismerete, hogy mennyire gyakoriak az ingatlan környékén a Kérelmezett által említett bűncselekmények és szabálysértések – lopás, rongálás, testi sértés –, illetve azok hogyan viszonyulnak a városi átlaghoz.\n\n(26) A […] Rendőrkapitányság arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (a továbbiakban: ENyÜBS) nem a tárgyévben elkövetett, hanem a tárgyévben befejezett eljárások adatait tartalmazza. […] területén a 2018-2022 évek vonatkozásában a rendőri eljárásban regisztrált bűncselekmények száma ENyÜBS adatok alapján a továbbiak szerint alakult: 2018-ban 918 lopás, 63 rongálás, 18 rablás, 205 testi sértés; 2019-ben 631 lopás, 51 rongálás, 7 rablás, 124 testi sértés; 2020-ban 447 lopás, 72 rongálás, 13 rablás, 126 testi sértés; 2021-ben 554 lopás, 83 rongálás, 12 rablás, 130 testi sértés; 2022-ben 439 lopás, 56 rongálás, 11 rablás, 114 testi sértés. A tulajdon elleni szabálysértések száma 2018-ban 730, 2019-ben 729, 2020-ban 583, 2021-ben 577, 2022-ben 649 volt. (27) A […] Rendőrkapitányság arról tájékoztatta a Hatóságot, hogy sem az ENyÜBS, sem a szabálysértésekre vonatkozó adatokat tartalmazó Netzsaru […] rendszerből kinyerhető statisztika nem tartalmaz olyan adatot, amelyből kimutatható lenne, hogy a városon belül hol, melyik utcában, melyik kerületben történtek a bűncselekmények, szabálysértések, így nem tud arról tájékoztatást adni, hogy a […] utcában az elmúlt 5 évben hány vagyon elleni bűncselekmény vagy szabálysértés történt.\n\n(28) A Hatóság az ismert, Kérelmezett sérelmére elkövetett bűncselekmények és szabálysértések természetének megismerése érdekében beszerezte azon eljárások releváns iratait – feljelentés, a Kérelmezett ügyvezetőjének vagy munkavállalóinak tanúvallomása a […] Rendőrkapitányságtól, amelyekben a Kérelmezett vagy a Kérelmezett volt tulajdonosa, […] tette a feljelentést. (29) A hatósági eljárás ideje alatt a Kérelmezett ügyvezetőjének és tulajdonosának személyében változás következett be, 2023. június 15-től a Kérelmezett ügyvezetője, 2023. augusztus 15-től pedig a tulajdonosa is […].\n\n## III. Alkalmazott jogszabályok\n\n(30) A GDPR 2. cikk (1) bekezdése alapján a jelen ügy szerinti adatkezelésre a GDPR-t kell alkalmazni. (31) GDPR (47) preambulumbekezdés: Az adatkezelő – ideértve azt az adatkezelőt is, akivel a személyes adatokat közölhetik – vagy valamely harmadik fél jogos érdeke jogalapot teremthet az adatkezelésre, feltéve hogy az érintett érdekei, alapvető jogai és szabadságai nem élveznek elsőbbséget, figyelembe véve az adatkezelővel való kapcsolata alapján az érintett észszerű elvárásait. Az ilyen jogos érdekről lehet szó például olyankor, amikor releváns és megfelelő kapcsolat áll fenn az érintett és az adatkezelő között, például olyan esetekben, amikor az érintett az adatkezelő ügyfele vagy annak alkalmazásában áll. A jogos érdek fennállásának megállapításához mindenképpen körültekintően meg kell vizsgálni többek között azt, hogy az érintett a személyes adatok gyűjtésének időpontjában és azzal összefüggésben számíthat-e észszerűen arra, hogy adatkezelésre az adott célból kerülhet sor. Az érintett érdekei és alapvető jogai elsőbbséget élvezhetnek az adatkezelő érdekével szemben, ha a személyes adatokat olyan körülmények között kezelik, amelyek közepette az érintettek nem számítanak további adatkezelésre. Mivel a jogalkotó feladata, hogy jogszabályban határozza meg, hogy a közhatalmi szervek milyen jogalapon kezelhetek személyes adatokat, az adatkezelő jogszerű érdekét alátámasztó jogalapot nem lehet alkalmazni, a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. Személyes adatoknak a csalások megelőzése céljából feltétlenül szükséges kezelése szintén az érintett adatkezelő jogos érdekének minősül. Személyes adatok közvetlen üzletszerzési célú kezelése szintén jogos érdeken alapulónak tekinthető. (32) GDPR (148) preambulumbekezdés: Az e rendelet által előírt szabályok betartatásának erősítése érdekében e rendelet bármely megsértése esetén a felügyeleti hatóság által e rendelet alapján előírt megfelelő intézkedéseken felül vagy azok helyett szankciókat – ideértve a közigazgatási bírságokat is – kell kiszabni. E rendelet kisebb megsértése esetén, illetve ha a valószínűsíthetően kiszabásra kerülő bírság egy természetes személy számára aránytalan terhet jelentene, a bírság helyett megrovás is alkalmazható. Kellő figyelmet kell azonban fordítani a jogsértés természetére, súlyosságára, időtartamára, szándékos jellegére és arra, hogy tettek-e intézkedéseket az elszenvedett kár mértékének csökkentésére, továbbá a felelősség mértékére, a korábban e téren elkövetett jogsértésekre, arra, ahogyan a felügyeleti hatóság tudomást szerzett a jogsértésről, valamint arra, hogy az adatkezelő vagy adatfeldolgozó betartja-e a vele szemben elrendelt intézkedéseket és hogy alkalmaz-e valamely magatartási kódexet, valamint minden egyéb súlyosbító vagy enyhítő körülményre. A szankciók – ideértve a közigazgatási bírságok – kiszabására az uniós jog és a Charta általános elveivel összhangban megfelelő eljárási garanciákat – ideértve hatékony jogvédelmet és a tisztességes eljáráshoz való jogot – kell alkalmazni.\n\n(33) GDPR 6. cikk (1) bekezdés: A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: a) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges;\n\nf) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.\n\nAz első albekezdés f) pontja nem alkalmazható a közhatalmi szervek által feladataik ellátása során végzett adatkezelésre. (34) GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pont: A felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva: b) elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; d) utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel;\n\n(35) GDPR 77. cikk (1) bekezdés: Az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.\n\n(36) Az Infotv. 2. § (2) bekezdés: Személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) hatálya alá tartozó kezelésére az általános adatvédelmi rendeletet a III-V. és a VI/A. Fejezetben, valamint a 3. § 3., 4., 6., 11., 12., 13., 16., 17., 21., 23-24. pontjában, a 4. § (5) bekezdésében, az 5. § (3)-(5), (7) és (8) bekezdésében, a 13. § (2) bekezdésében, a 23. §-ban, a 25. §-ban, a 25/G. § (3), (4) és (6) bekezdésében, a 25/H. § (2) bekezdésében, a 25/M. § (2) bekezdésében, a 25/N. §-ban, az 51/A. § (1) bekezdésében, az 52-54. §-ban, az 55. § (1)-(2) bekezdésében, az 56-60. §-ban, a 60/A. § (1)-(3) és (6) bekezdésében, a 61. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, a 61. § (2) és (3) bekezdésében, (4) bekezdés b) pontjában és (6)-(10) bekezdésében, a 62-71. §-ban, a 72. §ban, a 75. § (1)-(5) bekezdésében, a 75/A. §-ban és az 1. mellékletben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.\n\n(37) Az Infotv. 60. § (1) bekezdése alapján a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást indíthat. Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.\n\n(38) Infotv. 75/A. §: A Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\n(39) Az adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) szabályait kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott kiegészítésekkel és az általános adatvédelmi rendelet szerinti eltérésekkel.\n\n## IV. Döntés\n\nIV.1. A közterület megfigyelésének jogszerűsége (40) A Hatóságnak a jelen eljárásban azt kell megítélnie, hogy a Kérelmezett által a kamerarendszer útján végzett adatkezelés szükséges-e az általa megjelölt személy- és vagyonvédelmi, továbbá bűncselekmény megelőzési és felderítési célokból, illetve az adatkezeléssel együtt járó jogkorlátozás – a személyes adatok védelméhez való jog korlátozása – arányos-e az elérni kívánt céllal. (41) A Hatóság elsődlegesen azt tartja szükségesnek rögzíteni, hogy az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) a C-212/13. sz., František Ryneš kontra Úřad pro ochranu osobních údajů ügyben azt mondta ki, hogy ha a videokamerás megfigyelőrendszer személyes adatok folyamatos rögzítését és tárolását végzi, és az akár csak részben is, de közterületre is kiterjed, azaz az adatkezelés az adatkezelő magánszféráján kívülre irányul, úgy az nem tekinthető háztartási célú adatkezelésnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy indokolt esetekben, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt feltételek fennállása esetén, megfelelő garanciák biztosítása mellet, az elérni kívánt céllal arányosan ne kerülhetne sor közterült részbeni kamerás megfigyelésére.\n\n(42) A GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerint a személyes adatok kezelése akkor, és annyiban jogszerű, amennyiben az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.\n\n(43) A Kérelmezett jogos érdeke, és egyben az adatkezelés célja is, hogy megóvja a boltját a rongálástól, megelőzze ott a lopásokat, biztosítsa a munkavállalói biztonságát, illetve bűncselekmény vagy szabálysértés megtörténte esetén elősegítse azok felderítését, és az eljárások során bizonyítékot szolgáltasson.\n\n(44) Az adatkezelés jogszerűségéhez azonban nem elegendő, hogy az adatkezelő oldalán azonosítható egy, az adatkezeléshez fűződő, jogszerű jogos érdek, hanem annak az EUB C- 708/18. számú ítéletének 44. pontja szerint az adatkezelés időpontjában létezőnek és ténylegesnek kell lennie, és az nem lehet ebben az időpontban elméleti vagy hipotetikus.\n\n(45) A Hatóság álláspontja szerint a Kérelmezett adatkezeléshez fűződő jogos érdeke fennállónak és ténylegesnek tekinthető, mivel a […] Rendőrkapitányság által is megerősítetten is történtek már kisebb vagyon elleni bűncselekmények a Kérelmezett boltjában, amelyek miatt szabálysértési vagy büntetőeljárás indult.\n\n(46) A Kérelmezett a csatolt érdekmérlegelési tesztben megvizsgálta az utcafronton elhelyezett kamerák útján megvalósuló adatkezelés alternatíváit, azaz azt, hogy van-e olyan módszer, amely ugyanúgy alkalmas az adatkezelési cél elérésére, de kisebb jogkorlátozással jár, vagy nem jár jogkorlátozással, azaz személyes adatok kezelésével. A Hatóság elfogadja a Kérelmezett azon érvelését, hogy önmagában a riasztórendszer üzemeltetése – amellyel a bolt egyébként rendelkezik – a konkrét esetben nem jelent valós alternatívát, mivel az csak nyitvatartási időn kívül üzemel, de a nyitvatartási időben elkövetett kisebb lopásokkal szemben nem nyújt védelmet, azok vonatkozásában elrettentő erővel nem bír.\n\n(47) Az Európai Adatvédelmi Testület 3/2019. számú, a személyes adatok videoeszközökkel történő kezeléséről szóló iránymutatása (a továbbiakban: Iránymutatás) 27. pontjában2 kifejtette, hogy „általában legfeljebb az ingatlan határáig szükséges videokamerás megfigyelést alkalmazni az adatkezelők területének és helyiségeinek védelmére. Azonban előfordul, hogy az ingatlan megfigyelése nem elegendő a hatékony védelemhez. Bizonyos egyedi esetekben a környező területekre is szükség lehet kiterjeszteni a videokamerás megfigyelést. Ezzel összefüggésben az adatkezelőnek érdemes fizikai és technikai megoldásokhoz, például a nem releváns területek kitakarásához vagy kikockázásához folyamodnia.”\n\n(48) A Hatóság álláspontja szerint a közterületre irányuló kamerás adatkezelés jogszerűségének megítélése során figyelembe veendő, hogy a boltnak helyet adó épület és a járda között nincs előkert, a bolt bejárata közvetlenül az utcára nyílik, így a bolt bejáratának kamerás megfigyelése csak olyan módon valósítható meg, hogy abba a közterület egy kis része is beleesik azzal, hogy a megfigyelt terület csökkenthető a kamerák maszkolásával. 2023. március 7-ig a Kérelmezett nem alkalmazott maszkolást a kamerákon, 2023. március 8-tól azonban alkalmaz maszkolást, azaz kitakarásra kerültek a szomszédos ingatlanok előtti járdaszakaszok, a szemközti kitaposott ösvény és a közút egy része. A kamerák a bolt előtti járdát, a bolt előtti, a közút és a járda közti parkolásra alkalmas területet és a közutat a korábbihoz képest kisebb mértékben figyelik meg.\n\n(49) A Hatóság álláspontja szerint a közterület megfigyeléséhez fűződő jogos érdek fennállásának kapcsán figyelembe veendő továbbá az is, hogy a bolt minden nap este 22:00 óráig tart nyitva, egy napközben változó, de esténként csekély forgalmú utcában, illetve a boltban általában egyszerre egy munkatárs tartózkodik. A Hatóság álláspontja, hogy az utcafronton elhelyezett kamerák már önmagukban visszatartó erővel bírnak a bűncselekmények elkövetése kapcsán, ha pedig valaki ennek ellenére bűncselekményt követ el a Kérelmezett sérelmére, úgy az utcafronton elhelyezett kamerák által rögzített képfelvételek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az elkövető azonosításra kerüljön, ha például a kapucnit, sapkát az elkövető a bolt bejárata előtt veszi fel, de a bűncselekmény felderítése kapcsán is jelentőséggel bírhat például abban a tekintetben, hogy az elkövető melyik irányba távozik a boltból kilépve, ezzel megkönnyítve a nyomozóhatóság munkáját, hogy milyen területen lehet érdemes áttekinteni a rendőrség vagy az önkormányzat által üzemeltetett térfigyelő kamerák képeit.\n\n(50) A Hatóság itt tartja szükségesnek megjegyezni, hogy a Kérelmezett a Hatósághoz intézett nyilatkozatában hivatkozott arra, hogy vannak esetek, amikor az elkövetők az utcán, a bolt előtt takarják el az arcukat, azonban ezt a szempontot a Kérelmezett az érdekmérlegelési tesztben nem jelenítette meg, viszont, mivel az adatkezeléshez fűződő jogos érdek szempontjából releváns, ezért a Hatóság azt így is figyelembe veszi.\n\n(51) A Kérelmezett az érdekmérlegelési tesztben, valamint az adatkezeléshez fűződő jogos érdeke azonosítása során nem különítette el a közterület egyes részeit, azaz a jogos érdekét egységesen fennállónak tekintette a járda, a közút, valamint ezek közötti parkolásra alkalmas terület megfigyelésére. A Hatóság álláspontja szerint azonban az adatkezelés szükségessége és arányossága körében vizsgálandó, hogy a Kérelmezett jogos érdekének érvényesítéséhez mennyiben van szükség a közterület egyes részeinek a megfigyelésére.\n\n(52) Ahogyan arra a Hatóság a fentiekben már hivatkozott, az Iránymutatás 27. pontja szerint a kamerás megfigyelés bizonyos, indokolt esetekben az ingatlan határán túlnyúló sávra – így közterületre – is kiterjeszthető azzal, hogy ez csak a legszükségesebb területre korlátozódjon.\n\n2 https://edpb.europa.eu/sites/default/files/files/file1/edpb_guidelines_201903_video_devices_hu.pdf (53) Az eljárás során a Kérelmezett nem adott elő olyan körülményt, amely alátámasztotta volna, hogy a közterület ilyen széles mértékben való megfigyelése szükséges lenne, illetve erre utaló körülmény a Rendőrkapitányságtól beszerzett iratokban sem merült fel.\n\n(54) Mindazonáltal az ingatlan határán túli keskeny sávra, jelen esetben a járdára irányuló kamerás megfigyelés a konkrét esetben a Hatóság álláspontja szerint csak kis mértékben korlátozza az érintettek jogait és szabadságait, mivel a kamerák bár rögzítik a képmásukat és a mozgásukat, a megfigyelés csak egy keskeny járdaszakaszra korlátozódik. (55) A fentiekre tekintettel a Hatóság álláspontja az, hogy a Kérelmezett által a bolt utcafrontján üzemeltetett kamerák útján, a kérelem beérkezésekor és azóta is folyamatosan végzett, közvetlenül a bolt előtti keskeny terület megfigyelésére irányuló adatkezeléshez a fentiek szerint a Kérelmezett rendelkezik jogos érdekkel, az tényleges és fennálló, az adatkezelés pedig ezen érdek, és az ebből fakadó adatkezelési cél eléréséhez, azaz a vagyonvédelem megfelelő biztosításához szükséges, a jogkorlátozás pedig az elérni kívánt céllal arányos, azaz ebben a vonatkozásban az adatkezelése jogszerűnek tekinthető.\n\n(56) A Hatóság a Kérelmező kérelme alapján megvizsgálta, hogy 2023. március 8-ig – tehát mielőtt a Kérelmezett elvégezte a maszkolást –, valamint ezt követően jogszerű volt-e a kamerák útján megvalósuló adatkezelés terjedelme. A Hatóság álláspontja szerint az adatkezeléshez fűződő jogos érdek az (50) pont alapján már 2023. március 8-a előtt is fennállt, azonban a megfigyelés terjedelme – szomszédos ingatlanok előtti járdaszakasz, a közút és a járda közötti parkolásra alkalmas terület, a közút, és az út túloldalán lévő kitaposott, járda nélküli ösvény egy részének megfigyelése – meghaladta az adatkezelési cél eléréséhez, a jogos érdek érvényesítéséhez szükséges mértéket. Ebből kifolyólag mind a maszkolás elvégzéséig, mind azt követően a Kérelmezett aránytalan mértékben figyelte meg a közterületet, mivel az adatkezelési cél eléréséhez a (47)-(50) pontokban megállapított mértékű megfigyelés és adatkezelés is elegendő. Mindezek alapján a Hatóság megállapítja, hogy 2023. március 8-ig a Kérelmezett jogellenesen, a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontját megsértve üzemeltette olyan módon a […] szám alatti épület utcafrontján elhelyezett kamerákat, hogy azok alkalmasak voltak szomszédos ingatlanok előtti járdaszakasz, a szomszédos ingatlanok és a bolt előtti, a közút és a járda közötti parkolásra alkalmas területek, a közút, és az út túloldalán lévő kitaposott, járda nélküli ösvény egy részének megfigyelésére is, valamint azt, hogy a kamerák jelenlegi, 2023. március 8. óta használt beállításával a Kérelmezett megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontját, amikor a fentiekben kifejtett jogos érdekére hivatkozással a […] szám alatti épületre felszerelt kamerák útján való megfigyelés során nem gondoskodott arról, hogy az adatkezelés arányos legyen, és ezáltal megfigyelte nem csak a bolt előtti járdaszakaszt, hanem a közutat, valamint a bolt előtti, a közút és a járda közötti, parkolásra alkalmas területet is. IV.2. Döntés a Kérelmező kérelmeiről (57) A Kérelmező kérte, hogy a Hatóság kötelezze a Kérelmezettet a jogsértő magatartás megszüntetésére, és a lehető legszigorúbb módon szankcionálja a Kérelmezettet.\n\n(58) A Hatóság az utóbbi kérelmet adatvédelmi bírság kiszabására irányuló kérelemként értelmezte annak megfogalmazása alapján.\n\n(59) A Hatóság elutasítja a Kérelmező adatvédelmi bírság kiszabására vonatkozó kérelmét, mivel e jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmező jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számára a Hatóság ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ebből kifolyólag ezen, a közérdek érvényesítésének körébe eső jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében – a bírságkiszabás vonatkozásában – a Kérelmező nem minősül ügyfélnek az Ákr. 10.§ (1) bekezdése alapján, így e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. IV.3. Jogkövetkezmények (60) A Hatóság megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontját. (61) A Hatóság a Kérelmező kérelmének helyt ad, és a GDPR 58. cikk (2) bekezdés d) pontja alapján utasítja a Kérelmezettet, hogy adatkezelését hozza összhangban a GDPR-ral, azaz szüntesse meg a közterület – ide nem értve a bolt előtti járdaszakaszt –, azaz a közút, valamint a bolt előtti, a közút és a járda közti parkolásra alkalmas terület megfigyelését, akár a kamerák át vagy leszerelésével, akár maszkolás útján.\n\n(62) Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt – az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\n(63) A Hatóság a Kérelmezett vonatkozásában nem tartja szükségesnek adatvédelmi bírság kiszabását, tekintettel arra, hogy a Kérelmezett első alkalommal sértette meg a GDPR rendelkezéseit, továbbá az eljárás során intézkedett az adatkezelés terjedelmének jogszerűvé tételéről.\n\n(64) Mindezek alapján a Hatóság álláspontja az, hogy a megállapított jogsértés nem tekinthető olyan súlyúnak, amely adatvédelmi bírság alkalmazását indokolttá tenné, így a figyelmeztetést elegendő szankciónak tekinti, figyelemmel a GDPR (148) preambulumbekezdésére is, amely szerint a GDPR kisebb megsértése esetén bírság helyett megrovás is alkalmazható.\n\n(65) Mindezek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.\n\n## V. Egyéb kérdések\n\n(66) A Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed. (67) A határozat az Ákr. 80.-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik.\n\n(68) Az Ákr. 112. §-a, és 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal és a megszüntető végzéssel szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak.\n\n(69) A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.\n\n(70) A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.\n\n(71) A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.\n\n(72) Ha az előírt kötelezettségük teljesítését a Kérelmezettek megfelelő módon nem igazolják, a Hatóság úgy tekinti, hogy a kötelezettséget határidőben nem teljesítették. Az Ákr. 132. §-a szerint, ha a kötelezett a hatóság végleges döntésében foglalt kötelezésnek nem tett eleget, az végrehajtható. A Hatóság határozata az Ákr. 82. § (1) bekezdése szerint a közléssel véglegessé válik. Az Ákr. 133. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - a döntést hozó hatóság rendeli el. Az Ákr. 134. §-a értelmében a végrehajtást - ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati hatósági ügyben helyi önkormányzat rendelete másként nem rendelkezik - az állami adóhatóság foganatosítja. Az Infotv. 60. § (7) bekezdése alapján a Hatóság határozatában foglalt, meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartásra, tűrésre vagy abbahagyásra irányuló kötelezés vonatkozásában a határozat végrehajtását a Hatóság foganatosítja.\n\nBudapest, 2023. november 30.\n\nDr. habil. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár","changes":[{"id":807,"doc_id":10538,"v_from":11223,"v_to":14632,"detected_at":"2026-09-17 02:23:40","added":3,"removed":3,"summary":"--- \n+++ \n-kérelmezőnek (lakcíme: […]; a továbbiakban: Kérelmező)a Hatósághoz 2023. február 24-én érkezett, és 2023. március 1-jén teljessé vált kérelmére a […]-vel (székhelye: […]; cégjegyzékszám: […]; a továbbiakban: Kérelmezett) szemben az általa a […] szám alatti épület utcafrontján üzemeltett kamera útján történő közterület megfigyelése tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a\n+kérelmezőnek (lakcíme: […]; a továbbiakban: Kérelmező) a Hatósághoz 2023. február 24-én érkezett, és 2023. március 1-jén teljessé vált kérelmére a […]-vel (székhelye: […]; cégjegyzékszám: […]; a továbbiakban: Kérelmezett) szemben az általa a […] szám alatti épület utcafrontján üzemeltett kamera útján történő közterület megfigyelése tárgyában indult adatvédelmi hatósági eljárásban a\n-## A Hatóság a Kérelmező kérelmére megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértettea természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 számú európai parlamenti\n+## A Hatóság a Kérelmező kérelmére megállapítja, hogy a Kérelmezett megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) szóló 2016/679 számú európai parlamenti\n-1A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozighatarozat-birosagi-felulvizsgalata\n+1 A közigazgatási per kezdeményezésére a NAIH_K01 elnevezésű űrlap szolgál. Az űrlap az általános nyomtatványkitöltő program (ÁNYK program) alkalmazásával tölthető ki. Az űrlap hozzáférhető és letölthető a Hatóság honlapjáról: https://www.naih.hu/kozighatarozat-birosagi-felulvizsgalata"}]}