{"check":null,"uid":"57f0939e2962e9c0","title":"Kúria Pfv.20340/2026/9","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Национальная база анонимизированных судебных решений Венгрии (birosag.hu)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2026-07-13","summary":"Собственник квартиры требовал от бывшего общего представителя товарищества дать предварительную информацию об обработке своих персональных данных. Курия оставила отказ в силе: представитель обрабатывал имя, адрес и данные о взносах на общие расходы по решению и указанию товарищества, в его интересах и без самостоятельных решений об обработке, то есть был обработчиком (adatfeldolgozó), а не контролёром, а обязанность предварительного информирования по § 16 (1) Infotv. на обработчика не возложена. Ссылки на прежние решения Курии отклонены из-за несовпадения дел. С истца взыскано 734 459 форинтов расходов, пересмотр исключён.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":29472,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20340/2026/9&azonosito=4553dcef-5af3-4561-8a2f-45d8096691d5","first_seen":"2026-08-19","last_checked":"2026-09-17 02:39","relevance":"hit","score":44,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":44,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"персональн данн","weak":false,"pos":149,"ctx":"шего общего представителя товарищества дать предварительную информацию об обработке своих персональных данных. курия оставила отказ в силе: представитель обрабатывал имя, адрес и данные о взносах на","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":2289,"ctx":"ól,valaminta95/46/ek irányelvhatályonkívülhelyezésérőlszóló2016/679rendelet(atovábbiakban:gdpr)13. cikk (1) bekezdését és 14. cikkét jelölte meg. [3] azalperesakeresetelutasításátkérte","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":2489,"ctx":"ntatársasházközgyűlése választotta közös képviselővé, ezért a felperes tudott arról, hogy személyes adatai a birtokába kerültek.előzetestájékoztatásikötelezettségeazértsemálltfenn,mertafelperesada","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":2600,"ctx":"rtokába kerültek.előzetestájékoztatásikötelezettségeazértsemálltfenn,mertafelperesadatain adatkezelésiműveletetnemvégzett,egyebekbenazelőzetestájékoztatásikötelezettségaz adat megszerzésének időpontjában terheln","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":2726,"ctx":"bekbenazelőzetestájékoztatásikötelezettségaz adat megszerzésének időpontjában terhelné az adatkezelőt, azt követő időpontban az előzetes tájékoztatás nem teljesíthető.  ## az első- és másodfo","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":3510,"ctx":"nembizonyította,hogyaz alperes az e-mail címét is kezelte volna, továbbá azt sem, hogy az adatkezelést a jogviszonya megszűnése után is folytatta volna. [6] a felperes fellebbezése alapján elj","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":4905,"ctx":"ehajthatatlan, teljesíthetetlen kötelezettség teljesítésére – amely szerint az alperes az adatkezelési műveletek megkezdését megelőzően vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":2943,"ctx":"ól,valaminta95/46/EK irányelvhatályonkívülhelyezésérőlszóló2016/679rendelet(atovábbiakban:GDPR)13. cikk (1) bekezdését és 14. cikkét jelölte meg. [3] Azalperesakeresetelutasításátkérte","zone":"акт","weight":3}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-08-19","meta":{"birosag":"Kúria","ugyszam":"Pfv.20340/2026/9"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/anonimizalt-hatarozat-pdf/?birosagName=K%C3%BAria&ugyszam=Pfv.20340/2026/9&azonosito=4553dcef-5af3-4561-8a2f-45d8096691d5","text":"## A Kúria mint felülvizsgálati bíróság\n\nítélete\n\nAz ügy száma: Pfv.IV.20.340/2026/9.\n\n## A tanács tagjai:\n\nDr. Dzsula Marianna a tanács elnöke Véghné dr. Szabó Zsuzsanna előadó bíró Dr. Pataki Árpád bíró Dr. Stark Marianna bíró Szolnokiné dr. Csernay Krisztina bíró\n\n## A felperes:\n\nfelperes (cím)\n\n## A felperes képviselője:\n\nDr. Gyárfás Péter ügyvéd (cím)\n\n## Az alperes:\n\nalperes (cím1)\n\n## Az alperes képviselője:\n\nDr. Varga M. Péter Ügyvédi Iroda (cím2, ügyintéző: dr. Varga M. Péter ügyvéd)\n\n## A per tárgya:\n\nElőzetes tájékozódáshoz való jog érvényesítése iránti per\n\n## A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél:\n\nA felperes\n\n## A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma:\n\nPécsi Ítélőtábla Pf.IV.20.092/2025/5.\n\n## Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma:\n\nBudapest Környéki Törvényszék 8.P.20.317/2023/20.\n\n## Rendelkező rész\n\nA Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.\n\nKötelezi a felperest, hogy napon belül fizessen meg az alperesnek 734.459 (hétszázharmincnégyezer-négyszázötvenkilenc) forint felülvizsgálati eljárási költséget.\n\nAz ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.\n\n## Indokolás\n\n## A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás\n\n[1] A felperes a városnév1 belterület helyrajzi szám1 hrsz. alatt felvett, természetben cím számú lakás tulajdonosa. A cím4 számú társasház (a továbbiakban: Társasház) közgyűlése az alperest a 3/2022.(X. 26.) számú határozatával közös képviselőnek választotta meg. Az alperes e feladatát 2022. október 26-tól 2023. augusztus 29-ig látta el, az új közös képviselő 2024. januári megválasztásáig ügyvivőként járt el. Az alperes a felperes részére megküldte a 2022. és 2023. évi közös költség egyenleg-kimutatást, amely tartalmazta a felperes nevét, lakóhelyét és a közös költségre vonatkozó adatokat.\n\n## A felperes keresete és az alperes ellenkérelme\n\n[2] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a személyes adatai kezeléséhez szükséges előzetes tájékoztatás megadására. A kereset jogalapjaként az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 23. § (5) bekezdés c) pontját és az Európai Parlament és a Tanács 2016. április 27-i, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 rendelet (a továbbiakban: GDPR) 13. cikk (1) bekezdését és 14. cikkét jelölte meg. [3] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a Társasház közgyűlése választotta közös képviselővé, ezért a felperes tudott arról, hogy személyes adatai a birtokába kerültek. Előzetes tájékoztatási kötelezettsége azért sem állt fenn, mert a felperes adatain adatkezelési műveletet nem végzett, egyebekben az előzetes tájékoztatási kötelezettség az adat megszerzésének időpontjában terhelné az adatkezelőt, azt követő időpontban az előzetes tájékoztatás nem teljesíthető.\n\n## Az első- és másodfokú ítélet\n\n[4] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. [5] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokai szerint az alperest közös képviselőként a Társasház közgyűlése választotta meg, ezért a közgyűlési határozat tartalmazza, hogy a korábbi közös képviselő köteles az iratokat az alperesnek átadni, tehát a személyes adatok kezeléséről szóló előzetes tájékoztatás megtörtént, a felperes tudott arról, hogy az alperes közös képviselőként kezeli a személyes adatait. Az előzetes tájékoztatásra az alperes azért sem kötelezhető, mert a közös képviselői feladatokat már nem látja el, az előzetes tájékoztatásra pedig csak az adatkezelő kötelezhető. A felperes nem bizonyította, hogy az alperes az e-mail címét is kezelte volna, továbbá azt sem, hogy az adatkezelést a jogviszonya megszűnése után is folytatta volna. [6] A felperes fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [7] A jogerős ítélet indokai szerint a felperes keresete alapján abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy az alperes kötelezhető-e az Infotv. 16.§-a, 23. § (5) bekezdésének c) pontja és a GDPR 13. cikk (1) bekezdése, 14. cikke alapján az előzetes tájékoztatás adására. Jelen esetben az alperes adatot nem gyűjtött, adatgyűjtést nem végzett akkor, amikor a Társasház közös képviselőjévé vált. A felperes adatait a Társasház – a mindenkori közös képviselője útján – az alperes közös képviselői jogviszonyát megelőzően is kezelte, e személyes adatokat az alperes számára a korábbi közös képviselő bocsátotta rendelkezésre a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Társasházi tv.) 48. § (3) bekezdése alapján. [8] A másodfokú bíróság rámutatott, hogy az alperes a felperes személyes adatait a Társasházi tv. 3. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kezelte, új adatkezelési műveletet nem végzett. Az alperes az adatkezelés szempontjából a korábbi közös képviselő jogutódjának minősül, ezért az Infotv. 16. §-a alapján nem terhelte az előzetes tájékoztatás kötelezettsége. [9] A másodfokú bíróság megítélése szerint az előzetes tájékoztatás utólagos megadása iránti kereset azért sem teljesíthető, mert a bíróság az alperest végrehajthatatlan, teljesíthetetlen kötelezettség teljesítésére – amely szerint az alperes az adatkezelési műveletek megkezdését megelőzően vagy legkésőbb az első adatkezelési művelet megkezdését követően haladéktalanul bocsássa a felperes rendelkezésére a megjelölt adatokat – nem kötelezheti.\n\n## A felülvizsgálati kérelem és az ellenkérelem\n\n[10] A jogerős ítélettel szemben a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben – tartalma szerint – azt kérte, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül és elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatva hozzon a keresetének helyt adó és az alperest az adatkezelési tájékoztató megadására kötelező érdemi határozatot, másodlagosan az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra és új határozat hozatalára. [11] Megsértett jogszabályként a GDPR 4. cikk 1., 2. és 7. pontját, az 5. cikket, a 12-13. cikket, a 14. cikket, a 79. cikket, az Infotv. 23. §-át, a Társasházi tv. 43. § (1) bekezdés c) pontját, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 346. § (5) bekezdését jelölte meg.\n\n[12] A felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Társasházi tv. 43. § (1) bekezdés c) pontját megsértve döntött az alperes közös képviselő adatkezelői minősége tárgyában: a személyes adat, az adatkezelés és az adatkezelő fogalmának értelmezése során figyelmen kívül hagyta a GDPR 4. cikk 1., 2. és 7. pontját, az 5. cikkét, a 12-13. és 14. cikkét, a 79. cikkét, az Infotv. 23 §-át, továbbá a Pp. 346. § (5) bekezdést megsértve indokolás nélkül tért el a Kúria Pfv.IV.20.052/2018/4. sz. és a Pfv.IV.20.387/2024/5. számú precedens határozatában foglalt jogértelmezéstől. [13] Állította, hogy a másodfokú bíróság az adatkezelés fogalmának az említett jogszabályok megsértésével, megszorító értelmezést tulajdonított: egyfelől állást foglalt arról, hogy az alperes „tovább kezelte” az adatait, másfelől azonban a megjelölt jogszabályok megsértésével tulajdonított jelentőséget annak, hogy az alperes nem végzett „új adatkezelési műveletet.” Ezzel szemben egyrészt az adatok tárolása önmagában is adatkezelésnek minősíthető; másrészt az alperes „új adatkezelési műveletet” is végzett, mert a Társasházi tv. 43. § (1) bekezdés c) pontja alapján havonta köteles volt közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a Társasházi tv. 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. [14] Hangsúlyozta, hogy az alperes e költségek beszedése érdekében önállóan köteles eljárni és a felperes – mint tulajdonostárs – adatait kezelni, ami a GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja szerint a jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges adatkezelésnek minősül. A Kúria a Pfv.IV.20.052/2018/4. sz. ítéletében már állást foglalt arról, hogy a felperes neve és azzal összekapcsolva a társasház felé fennálló tartozása az Infotv. 3. § 2. pontja értelmében személyes adatnak, ezen adatok tekintetében pedig a társasház közös képviselője az Infotv. 3.\n\n## § 9. pontja szerint adatkezelőnek minősül, amely határozatban foglalt jogértelmezéstől a\n\njogerős ítélet indokolás nélkül eltért. [15] A másodfokú bíróság az adatkezelő fogalmát a GDPR 4. cikk 1., 2. és 7. pontját és a Társasházi tv. 43. § (1) bekezdés c) pontját megsértve értelmezte. Az alperest a Társasház a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) Be-f. pontjai kötelezik a tulajdonostársak által befizetett közös költség összegekről nyilvántartás vezetésére és az évi elszámolásban azokról tájékoztatás adására, ami önmagában megalapozza az alperes önálló adatkezelőként minősítését. A másodfokú bíróság a GDPR 5. és 6. cikke szerinti adatkezelés téves értelmezése miatt az érintetti jogait a GDPR 12., 13.,14. cikkeit megsértve hagyta figyelmen kívül. [16] A felperes felülvizsgálati érvelése szerint a másodfokú bíróság azon következtetése is sérti a Társasházi tv. 43. § (1) bekezdés c) pontját, továbbá ellenétes Kúria Pfv.IV.20.052/2018/4. sz. ítélet rendelkezésében foglalt jogi következtetéssel, amely szerint az alperes nem minősül önálló adatkezelőnek; ehelyett csupán a korábbi közös képviselő jogutódja. Egyrészt a GDPR az adatkezelési műveletek esetén nem alkalmazza a jogutódlás intézményét, ezért a jogutódlásra hivatkozással az alperes az előzetes tájékoztatás kötelezettsége alól nem mentesülhet; másrészt a közös képviselő személyében bekövetkező változás esetén szükségszerűen megváltozik az adatkezelő neve, elérhetősége, ami a GDPR 12. cikk (2) bekezdésében foglalt átláthatóság elvéből következően az alperes tájékoztatási kötelezettségét mindenképpen megalapozza. [17] Megítélése szerint az alperes nem az érintettektől, hanem a Társasháztól szerezte be és kezelte az adatokat, ezért a tájékoztatási kötelezettsége a GDPR 14. cikk (3) bekezdése alapján fennállt. E kötelezettség elmulasztása miatt a GDPR 79. cikke alapján megnyílt a bírói út igénybevételének lehetősége. Ennélfogva a GDPR megjelölt rendelkezéseit és a GDPR 5. cikk (1) bekezdésében foglalt személyes adatok tisztességes, átlátható kezelésének követelményét sérti a jogerős ítélet azon indoka is, mely szerint az előzetes tájékoztatásra kötelezés iránti keresete „nem értelmezhető”. A másodfokú bíróság téves jogértelmezésével szemben a jogellenes adatkezelés esetén be kell avatkoznia, és a hatékony bírói jogvédelemhez való jog alapelvét kell alkalmaznia. Nem lehet eljutni olyan következtetésre, hogy jogellenes adatkezelés esetén az átláthatóság GDPR-beli alapvető elve alapján kért tájékoztatás „értelmezhetetlen”. [18] Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp. 346. § (5) bekezdésében foglalt indokolási kötelezettségét megsértve minősítette a GDPR önálló, előzetes tájékoztatási kötelezettség megadása iránti fogalmát végrehajthatatlannak, a jogerős ítélet indokolása sérti a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 1:5 § (2) bekezdését, amely szerint a bíróság kötelessége a jognyilatkozat ítélettel történő pótlása. Sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság nem jelölte meg azon döntése alapjául szolgáló jogszabályokat, amelyekre alapítva a jognyilatkozat, az elmaradt adatkezelési tájékoztató utólagosnak nevezett megadása kizárt lenne. [19] Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelemben a jogerős ítélet hatályában fenntartását kérte.\n\n## A Kúria döntése és jogi indokai\n\n[20] A felülvizsgálati kérelem alaptalan a következők szerint. [21] A felülvizsgálati eljárás nem a per folytatása, hanem szigorú eljárási szabályok szerint lefolytatható rendkívüli perorvoslat, amelynek során a Kúria a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján kizárólag a felülvizsgálati kérelem korlátai között, az ott megjelölt jogszabályok, illetve a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés tekintetében vizsgálja a jogerős ítélet jogszabálysértő, illetve a kúriai határozattól jogkérdésben való eltérését. [22] A Kúria – a felülvizsgálati kérelem sorrendjétől eltérve – a Pp. 423. § (1) bekezdése alapján – először a felperes másodlagos felülvizsgálati kérelmében megjelölt eljárási jogszabály [Pp. 346. § (5) bekezdés] megsértését vizsgálta, mivel a felperes állítása szerint az ügy érdemére kiható eljárási szabálysértés miatt a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasításának a feltétele fennáll. [23] Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint a bírói döntéseket a konkrét ügy körülményeit figyelembe vevő módon, kellő alapossággal és részletességgel kell megindokolni. A „kellő alaposság” mércéje alapvetően azt jelenti, hogy a bíróság döntésének az ügy érdeme szempontjából releváns, az ügyben választ kívánó kérdésekre kell kiterjednie. Az indokolási kötelezettség a döntés érdeme szempontjából lényeges körülmények megfelelő indokokkal történő alátámasztását követeli meg {3127/2019. (VI. 5.) AB határozat, Indokolás [44]; 3159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [34]; 3169/2019. (VII. 10.) AB határozat, Indokolás [32]; 28/2019. (XI. 4.) AB határozat, Indokolás [85]; 3330/2020. (VIII. 5.) AB határozat, Indokolás [29]}. Az indokolt döntéshez való jog semmiképpen sem jelentheti azt, hogy az ügyben eljáró bíróságot a felek valamennyi érvelése tekintetében részletes indokolási kötelezettség terhelné {7/2013. (III. 1.) AB határozat, Indokolás [31]}. A bíróságok indokolási kötelezettségéből nem következik a felek által felhozott minden észrevétel egyenként való megcáfolási kötelezettsége, különösen nem a szubjektív elvárásaikat is kielégítő mennyiségű érvrendszer bemutatása, az indokolásnak az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre kell kiterjednie {3343/2024. (IX.23.) AB határozat, Indokolás [28]26/2020. (XII. 2.) AB határozat, Indokolás [22]}. Az indokolt bírói döntéshez való jog azt a kötelezettséget támasztja az eljáró bírósággal szemben, hogy az indokolás az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre terjedjen ki {3159/2018. (V. 16.) AB határozat, Indokolás [31], megerősítve 3196/2022. (IV. 29.) AB határozat, Indokolás [36]}. [24] A Kúriának az Alkotmánybíróság szempontrendszerén alapuló jogértelmezése szerint a döntés alapjául szolgáló indokokat kellő részletességgel kell bemutatni, amelynek terjedelmét és mélységét az adott döntés természete és az ügy egyedi körülményei határozzák meg. A döntés indokolásának nem kell kiterjednie minden egyes részletre, de ki kell térnie az ügy érdeme szempontjából releváns kérdésekre {Kúria Pfv.III.20.456/2024/4., Indokolás [46]}. Az ítélet indokolásából annak kell kitűnnie, hogy a bíróság döntését mire alapította. Az ügy eldöntése szempontjából jelentős kérdésekre kiterjedő indokolással a bíróság eleget tesz jogszabályi kötelezettségének (Kúria Pfv.I.20.399/2022/5.). Nem jelenti az említett kötelezettség megsértését, ha a jogerős ítélet külön nem tér ki a fél által felhozott valamennyi érvre, elegendő a bíróság mérlegelési szempontjait és jogi álláspontját tartalmaznia (Kúria Pfv.III.20.737/2019/4., Pfv.III.21.115/2020/6.). A hatályon kívül helyezést és az eljárás megismétlését az indokolási kötelezettség megsértése kizárólag akkor indokolja, ha az adott ügyben a jogerős határozat alapján nem állapítható meg, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság döntését mi okból változtatta meg és ezért az érdemi határozat nem bírálható felül (Kúria Pfv.IV.20.857/2022/10.). [25] A Kúria megállapítása szerint a másodfokú bíróság az érdemi döntését a felek nyilatkozatai körében a szükséges mértékben megindokolta, részletesen számot adott arról, hogy a felperes keresete miért nem alapos a GDPR. 13. cikk (1) bekezdése alapján, a Pp. 346. § (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségét nem mulasztotta el. Önmagában amiatt, hogy a felperes nem ért egyet az eljárt bíróságok döntésével, nem eredményezi az indokolási kötelezettség elmulasztását, annak megsértését (Kúria Pfv.IV.20.795/2024/4.). [26] A felperes elsődleges felülvizsgálati kérelme alapján a Kúriának azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság az adatkezelés és az adatkezelő fogalmát tévesen értelmezve, a megjelölt jogszabályokat megsértve, a Kúria közzétett határozatától indokolás nélkül eltérve utasította-e el a felperes keresetét az előzetes tájékozódáshoz való jog tárgyában. [27] Az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése garantálja a személyes adatok védelmét. Az alapjog (személyes adatok) védelmét az állam részben az Infotv.-el biztosítja. [28] A GDPR – amely az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 288. cikke alapján valamennyi tagállamban kötelező és közvetlenül alkalmazandó – miatt azonban megváltozott az Infotv. „helye” az adatvédelmet szabályozó környezetben. [29] A Kúria már vizsgálta az Infotv. alkalmazhatóságát a GDPR mellett (helyett). Kimondta, hogy a GDPR-al az uniós jogalkotó – funkciója szerint – teljes jogegységesítésre törekedett, ezért a hatálya alá tartozó jogterületeken horizontálisan (minden adatkezelési jogviszony tekintetében általánosan) alkalmazandó előírások közvetlenül hatályosulnak és válnak alkalmazandóvá a magyar jogban. Ugyanakkor a GDPR-ban biztosított kereteken belül a nemzeti jogalkotónak is keletkezett jogalkotási kötelezettsége. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénynek az Európai Unió adatvédelmi reformjával összefüggő módosításáról, valamint más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Módtv.) az Infotv.-t módosító rendelkezései ezt szolgálták: a Módtv. oly módon módosította az Infotv.-t, hogy azok a GDPR hatálya alá tartozó adatkezelési jogviszonyok vonatkozásában nem az Infotv. normatartalmának teljességét, csupán egyes, taxatív módon meghatározott előírásait rendelik a GDPR szabályai mellett azok kiegészítéseként alkalmazni (Pfv.IV.20.651/2022/5., PfvIV.21.048/2025/5.), ezért a GDPR rendelkezéseit az Infotv. 2. § (2) bekezdésében foglalt és az ott meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.\n\n[30] A felperes állította, hogy az alperes adatkezelőnek minősül, ezért a másodfokú bíróság helytállóan vizsgálta az adatkezelőre vonatkozó uniós és tagállami rendelkezéseket. [31] A GDPR 4. cikk 7. pontja szerint „adatkezelő” az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja. A 4. cikk 8. pontja értelmében „adatfeldolgozó”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely az adatkezelő nevében személyes adatokat kezel. [32] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) már több határozatában értelmezte az adatkezelő fogalmát. Az EUB C-683/21. ítélete szerint a GDPR 4. cikk 7. pontja tágan határozza meg az „adatkezelő” fogalmát, így az kiterjed azon természetes vagy jogi személyre, hatóságra, intézményre vagy bármely más szervre, amely önállóan vagy másokkal együtt meghatározza „a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit”. E tág meghatározás célja – a GDPR céljával összhangban – a természetes személyek alapvető jogai és szabadságai hatékony védelmének, valamint többek között a bármely személyt megillető, a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez való jog magas szintű védelmének biztosítása (lásd ebben az értelemben: 2019. július 29‑i Fashion ID ítélet 66. pont; 2022. április 28-i Meta Platforms Ireland ítélet, C-319/20, ECLI:EU:C:2022:322, 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). [33] Az EUB azt is kimondta, hogy az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a személyes adatok kezelésére saját célból befolyást gyakorol, és emiatt részt vesz az adatkezelés céljainak és eszközeinek meghatározásában, adatkezelőnek minősíthető. E tekintetben nem szükséges, hogy az adatkezelés céljait és eszközeit az adatkezelő írásbeli iránymutatásokban vagy utasításokban határozza meg (lásd analógia útján: 2018. július 10‑i Jehovan todistajat ítélet, C‑25/17, EU:C:2018:551, 68. pont, 2024. március 7-i IAB Europe ítélet, C- 604/22, ECLI:EU:C:2024:214, 56-58. pont). Ezért annak megállapítása érdekében, hogy egy jogalany a GDPR 4. cikk 7. pontja értelmében adatkezelőnek tekinthető‑e, azt kell vizsgálni, hogy saját célból ténylegesen befolyást gyakorol‑e ezen adatkezelés céljainak és eszközeinek meghatározására. [34] A GDPR rendelkezéseivel összhangban a Módtv. kiegészítette az Infotv. 3. § 9. pontját, és kimondja, hogy adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között – önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja. [35] A GDPR szabályozásával párhuzamosan a Módtv. módosította az Infotv.-nek az adatfeldolgozóra vonatkozó rendelkezését is. Az Infotv. 3. § 18. pontja értelmében az adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely – törvényben vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott keretek között és feltételekkel – az adatkezelő megbízásából vagy rendelkezése alapján személyes adatokat kezel. E változásokkal egyidejűleg a Módtv. 8. alcímébe beépítésre került az „adatkezelés korlátai helyett” „az érintett jogai érvényesítésének biztosítása (15-24. §) [36] A Kúria már állást foglalt abban a jogkérdésben, hogy az Infotv. 3. § 9. pontja szerinti adatkezelő fogalom részeként az adatkezelési cél meghatározására utalás – a szabályozási környezetet is figyelembe véve – a személyes adatok kezelésére irányadó (Kúria Pfv.IV.21.030/2025/6., Pfv.IV.21.287/2025/5.).\n\n[37] A Kúria – az EUB szempontrendszerén alapuló – jogértelmezése szerint a GDPRben általánosságban meghatározott és tágan értelmezendő „adatkezelő” fogalmából következően mindig egy konkrét tényálláshoz kapcsolódó körülmények alapos mérlegelésével ítélhető az meg, hogy a személyes adatok kezelését érintő műveletet mely személy célja és döntése, utasítása alapján végezték el; vagyis az adatkezelési művelet tekintetében ki minősül adatkezelőnek. [38] Erre tekintettel az alperes adatkezelése és annak minősítése során sem mellőzhető annak vizsgálata, hogy a Társasház közös képviselőjeként eljáró alperes a felperes neve, tulajdonjoga, lakcíme és közös költség hátraléka nyilvántartása, továbbá az arról nyújtott tájékoztatás során a saját, vagy a Társasház céljai érdekében és döntése alapján – ez utóbb esetben adatfeldolgozóként – járt-e el. E kérdés eldöntésének azért van elsődleges jelentősége, mert az Infotv. 16. § (1) bekezdése alapján az előzetes tájékoztatáshoz való jog érvényesülése érdekében az adatkezelő köteles eljárni, ilyen kötelezettség a társasház megbízásából vagy rendelkezése alapján kezelt személyes adatok esetén a közös képviselőt adatfeldolgozóként nem terheli. Ez a jogértelmezés felel meg az EUB döntésének, amely szerint „e rendelet 13. cikke (1) bekezdése c) pontjának megfelelően, amennyiben a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az adatkezelőnek tájékoztatnia kell az érintettet ezen adatok kezelésének tervezett céljáról és ezen adatkezelés jogalapjáról [2023. július 4-i Meta Platforms Inc. ítélet, C‑252/21, ECLI:EU:C:2023:537., 95.pont, 107. pont]. [39] Az adatfeldolgozónak való minősítés két alapvető feltétele: a személyes adatok adatkezelő nevében történő kezelése és az önálló jogalanyiság. [40] Az alperes mint közös képviselő által végzett, a kereset szerinti adatkezelési művelet minősítése során abból kell kiindulni, hogy a Társasházi tv. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerint a közös képviselő vagy az intézőbizottság jogkörében eljárva köteles közölni és beszedni a tulajdonostársakat terhelő közös költséghez való hozzájárulás összegét, továbbá a 24. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, külön jogszabályok alapján meghatározott szolgáltatások díját, valamint érvényesíteni a közösség ezzel kapcsolatos igényeit. A társasházak esetén a személyes adatok kezelése ennek biztosítása céljából, a társasház jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges. [41] A Társasházi tv. fenti rendelkezéseiből, továbbá a felperes felülvizsgálati kérelmében kifejtett azon tényállításából, hogy a közös képviselőt a Társasház SzMSz-ének B.e-f. pontjai kötelezik a tulajdonostársak által befizetett közös költség összegekről nyilvántartás vezetésére és az évi elszámolásban azokról tájékoztatás adására, továbbá a közös költség a Társasházi tv. 13. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendeltetéséből egyértelműen az következik, hogy az alperes az említett személyes adatokat a Társasház döntése által meghatározott cél érdekében, az SzMSz alapján, utasításának megfelelően a Társasház nevében kezelte. Az alperes tekintetében teljesült az adatfeldolgozói minőség további lényeges eleme is: az alperes a Társasháztól elkülönült jogalanynak minősül. Mindezek alapján a felperes által megjelölt adatok tekintetében az alperes a Társasház nevében eljáró adatfeldolgozónak minősíthető. [42] Mivel az adatfeldolgozót nem terheli az Infotv. 16. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség, ezért az eljárt bíróságok a keresetet a felperes által megjelölt jogszabályok megsértése nélkül utasították el. [43] Az előzetes tájékozódáshoz való jog ugyanis elsődlegesen az átláthatóság elvét hivatott érvényre juttatni. Az adatalanyok e jogosultság révén ismerhetik meg a tervezett adatkezelést. Az alperes mint adatfeldolgozó vonatkozásában azonban az előzetes tájékozódáshoz való jog érvényesülése érdekében az Infotv. 16. §-ában írt feladatok a kifejtettek miatt nem értelmezhető.\n\n[44] A felperes felülvizsgálati kérelmében foglaltakkal szemben – ügyazonosság hiányában – nem alkalmazhatók a Kúria Pfv.IV.20.052/2018/4. sz. és a Pfv.IV.20.387/2024/5. számú ítéletei, mivel nem alkalmasak az összevethetőségre. [45] A Kúria a Pfv.IV.20.052/2018/4. számú ítéletében a GDPR rendelkezéseit – a 2018. május 25. napjától kötelező alkalmazására tekintettel – a 20016. július 5-re összehívott közgyűlés tekintetében nem alkalmazta, az Infotv. szabályozása eltér a hatályos rendelkezésektől és a perben vizsgált jogkérdéstől. Mivel a jelen ügyben felvetett jogkérdés jogszabályi háttere nem azonos, eltérő jogszabályok alkalmazása pedig nem eredményezhet jogegységi helyzetet, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 32. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feltétel nem állapítható meg, szükségtelen az előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése (Jpe.IV.60.038/2022/10.). [46] A Kúria Pfv.IV.20.387/2024/5. számú ítéletének tényállása és az alkalmazandó jog lényesen eltér, hiányzik az ügyazonosság: a precedens határozatban a Kúria a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontját alkalmazva és az ott felsorakoztatott szempontokat mérlegelve döntött arról, hogy a sajtószerv alperes a felperes személyes adatait jogszerűen kezelte-e. Ezzel szemben jelen ügyben a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontjában foglalt jogalap alkalmazása fel sem merült. [47] Mindezekre tekintettel a Kúria megállapította, hogy a másodfokú bíróság nem sértette meg a felülvizsgálati kérelemben megjelölt jogszabályokat, jogkérdésben nem tért el a Kúria közzétett határozatától, ezért a jogerős ítéletet a Pp. 424. § (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta.\n\n## A döntés elvi tartalma\n\n[48] Az adatfeldolgozó fogalmának értelmezésekor azt kell vizsgálni, hogy a feladatait az adatkezelő nevében, a személyes adatokat az adatkezelő által meghatározott célból, az adatkezelő érdekében és az adatkezelőtől elkülönült jogalanyként, az adatkezelést érintő érdemi döntési jogosítványok nélkül végzi-e. [49] Az Infotv. 16. § (1) bekezdése alapján az előzetes tájékoztatáshoz való jog érvényesülése érdekében az adatkezelő köteles eljárni, ilyen kötelezettség a társasház megbízásából vagy rendelkezése alapján kezelt személyes adatok esetén a közös képviselőt adatfeldolgozóként nem terheli.\n\n## Záró rész\n\n[50] A Kúria a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján a pervesztes felperest kötelezte az alperes által a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselő munkadíjában felszámított eljárási költségének megfizetésére, amelynek mértékét a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja alapján határozta meg. [51] Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. § (1) bekezdés o) pontja szerint illetékmentes, ezért a felperes a szükségtelenül megfizetett 70.000 forint felülvizsgálati eljárási illetéket visszaigényelheti az Itv. 80. § (1) bekezdés f) pontja alapján.\n\n[52] A Kúria a felperes kérelmére a felülvizsgálati kérelmeket a Pp. 405. § (1) bekezdése alapján a Pp. 376. § (1) bekezdés a) pontjának megfelelő alkalmazásával tárgyaláson bírálta el. [53] E határozat ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. § (1) bekezdés d) pontja zárja ki.\n\nBudapest, 2026. június 24.\n\nDr. Dzsula Marianna s.k. a tanács elnöke, Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Pataki Árpád s.k. bíró, Dr. Stark Marianna s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró","changes":[]}