{"check":null,"uid":"5399e5a3d87174d6","title":"Ítélet a NAIH/2019/3990 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 105.K.701.090/2020/5)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел жалобу гражданина на решение органа по защите данных Венгрии относительно нарушения прав на доступ к информации и защиту персональных данных. Суд подтвердил законность решения органа, указав, что он надлежащим образом исполнил свои обязательства по предоставлению информации гражданину и соблюдал требования законодательства о защите данных. Решение суда содержит указание на нарушение права гражданина на доступ к персональным данным и отказ от рассмотрения дополнительных вопросов, касающихся финансовых или гражданских обязательств сторон.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":48450,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=128:itelet-a-naih-2019-3990-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-105-k-701-090-2020-5","first_seen":"2026-09-12","last_checked":"2026-09-17 02:26","relevance":"hit","score":102,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":102,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":215,"ctx":"gy száma: 105.k.701.090/2020/5. a felperes:  a felperes képviselője:  az alperes: nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (1125 budapest, szilágyi erzsébet fasor 22/c.) az alperes","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":494,"ctx":"téző: dr. dudás gábor jános ügyvéd) az érdekelt:  az érdekelt képviselője:  a per tárgya: adatvédelmi ügyben hozott naih/2019/3990/25. számú határozat jogszerűségének vizsgálata ítélet: a főv","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":2590,"ctx":"pontosan hol és mikor — ideértve az időintervallumot is — készültek, illetve azokat az ő adatkezelés korlátozására vonatkozó kérelme vagy a jogos érdeke alapján kezeli az érdekelt. ezen kére","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":2836,"ctx":"is, kiegészítve azzal, hogy az érdekelt jelölje meg a kamerafelvételek vonatkozásában az adatkezelés korlátozása iránti kérelmeinek napját is, illetve kérte valamennyi róla kezelt kamerafelv","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":3849,"ctx":"si kísérleteihez kapcsolódnak. ezen jegyzőkönyvekkel összefüggésben tájékoztatást kért az adatkezelés jogalapjáról, céljáról és időtartamáról, továbbá kérte az eredeti példányba való betekint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":6738,"ctx":"ek kezelésének korlátozását öt évre. az érdekelt a felperes hozzáférési joggyakorlásra és adatkezelés korlátozása iránti kérelmeire 2019. február 8-án közjegyző útján (a továbbiakban: közjegy","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":286,"ctx":"ág  Az ügy száma: 105.K.701.090/2020/5. A felperes:  A felperes képviselője:  Az alperes: Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.) Az alperes képviselője: Dudás Hargita Zavo","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":9,"ctx":"Ítélet a NAIH/2019/3990 sz. ügyben (Fővárosi Törvényszék 105.K.701.090/2020/5) A DOKUMENTUMOT ELEKTRONI","zone":"орган","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":15,"ctx":"a dokumentumot elektronikus aláírással látta el: (gy ) fővárosi törvényszék  fővárosi törvényszék mint elsőfokú bíróság  az ügy","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Авторское право и цифровой контент","term":"szerző jog","weak":false,"pos":45959,"ctx":"szerűségének tárgyában tud megállapítást tenni. minden egyéb, a felperes által a kérdéses szerződések jogszerű kezelésével kapcsolatos kérdés azonban, amely más jellegű — így pénzügyi igazgatási, polg","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-12","meta":{"fileId":"128","slug":"itelet-a-naih-2019-3990-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-105-k-701-090-2020-5","ocr":"tesseract:hun"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=128:itelet-a-naih-2019-3990-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-105-k-701-090-2020-5","text":"A DOKUMENTUMOT\nELEKTRONIKUS ALÁÍRÁSSAL LÁTTA EL: (gy )\nFŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK\n\nFővárosi Törvényszék\nmint elsőfokú bíróság\n\nAz ügy száma: 105.K.701.090/2020/5.\nA felperes:\n\nA felperes képviselője:\n\nAz alperes:\nNemzeti Adatvédelmi és Információszabadság\nHatóság\n(1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 22/C.)\nAz alperes képviselője: Dudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda\n(1036 Budapest, Lajos utca 66., ügyintéző: dr.\nDudás Gábor János ügyvéd)\nAz érdekelt:\n\nAz érdekelt képviselője:\n\nA per tárgya:\nadatvédelmi ügyben hozott NAIH/2019/3990/25.\nszámú határozat jogszerűségének vizsgálata\nÍtélet:\nA Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000,- (Százezer)\nforint, az érdekeltnek 40.000,- (Negyvenezer) forint perköltséget, továbbá fizessen meg az\nállamnak — az illetékügyekben eljáré hatóság külön felhívására — 30.000 (Harmincezer) forint\nkereseti illetéket.\nA pártfogó ügyvéd díját az állam viseli.\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\nIndokolás\n\n[1]\n\n[2]\n\n[3]\n\n[4]\n\n[5]\n\n[6]\n\n[7]\n\n105.K.701.090/2020/5. 2\n\nAz ítélet alapjául szolgáló tényállás\n\nA felperes 2019. január 11-én, 2019. február 13-án, 2019. február 19-én és 2019. március 10-\nén panaszbeadványokat és érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmeket (a továbbiakban\negyüttesen: kérelmek) nyújtott be az érdekelthez, azonban ezen kérelmeire nem kapott\nválaszt, illetve nem volt elégedett a kapott válaszokkal.\nA felperes a 2019. január 11-ei kérelme 3. pontjában pénzügyi panaszként előterjesztve\nkifogásolta, hogy az érdekelt kezeléséből eltűnt a 2013. december 3-án kelt USD és HUF\nszámlaszerződése, a VISA bankkártyaszerződése, valamint az E-banking szerződése. Ezzel\nösszefüggésben tájékoztatást kért az érdekelttől a szerződések eltűnésének részleteiről, annak\nidőpontjáról, az eltűnés észleléséről, dokumentálásáról. Ezen kérelmét szintén panaszként\n2019. február 13-án újból előterjesztette. A 2019. március 10-én kelt kérelme 12.a) pontjában\na HUF számlaszerződése és a VISA bankkártyaszerződése kapcsán ismételten arról kért\ntájékoztatást, hogy ezen szerződéseket megtalálta-e az érdekelt, illetve azok eltűntek-e.\nEmellett kérte az ezen szerződések kapcsán az érdekelt által 2013. decemberében használt\nszerződésminta másolatát, illetve tájékoztatást arról, hogy mi volt ezen szerződések tartalma.\nA felperes a 2019. január 11-i és március 10-i kérelmeiben tájékoztatást kért arról, hogy az\nérdekelt milyen kamerafelvételeket kezel róla, azok pontosan hol és mikor — ideértve az\nidőintervallumot is — készültek, illetve azokat az ő adatkezelés korlátozására vonatkozó\nkérelme vagy a jogos érdeke alapján kezeli az érdekelt. Ezen kérelmét megismételte a 2019.\nfebruár 19-én kelt kérelmében is, kiegészítve azzal, hogy az érdekelt jelölje meg a\nkamerafelvételek vonatkozásában az adatkezelés korlátozása iránti kérelmeinek napját is,\nilletve kérte valamennyi róla kezelt kamerafelvétel másolatának a rendelkezésére bocsátását.\nA felperes a 2019. január 11-én kelt kérelmében hat darab — 2018. november 14. és 2019.\njanuár 10. között —, az érdekelt bankfiókjaiban működő biztonsági kamerák által készített, őt\nábrázoló kamerafelvétel kezelésének korlátozását kérte az érdekelttől öt évre, továbbá ezen\nhat kamerafelvétel megtekintésének biztosítását, és az azokról készült másolat kiadását. A\nfelperes a fentiekkel mindenben megegyező kérelmet nyújtott be 2019. március10-én újabb\nhat darab 2019. január 14. és 2019. március 6. között készült kamerafelvétel vonatkozásában.\nA felperes 2019. január 11-i kérelmében kérte az érdekelttől, hogy adjon másolatot a\n. korábban — , által 2018. november 14. és 2019.\njanuár 11. között felvett jegyzőkönyvekről, amelyek az érdekelt bankfiókjaiban történt\nügyintézési kísérleteihez kapcsolódnak. Ezen jegyzőkönyvekkel összefüggésben tájékoztatást\nkért az adatkezelés jogalapjáról, céljáról és időtartamáról, továbbá kérte az eredeti példányba\nvaló betekintést is.\nA felperes a 2019. március 10-i kérelmében kérte az érdekelt 2013. november\n25. és 2019. március 10-e közti időszakban folytatott beszélgetésekről készült hangfelvételek\nmásolatát, azoknak az adathordozón időrendi sorrendbe való rendezését, továbbá egy listát,\namelyen fel van tüntetve a beszélgetés dátuma, annak pontos kezdete, a beszélgetés\nidőtartama, az ügyintéző neve, valamint a beszélgetés egyedi azonosítója.\nA felperes 2019. március 10-én kelt kérelmében előadta, hogy az érdekelt a 2017. június 30-\nán kelt körlevelében több fényképet küldött körbe róla, de az érdekelt 2019. február 8-án kelt\nválasza mellékleteként csak egyetlen képet csatolt, így tájékoztatást kért arról, hogy ezen\nkörlevélben hány fényképet küldött körbe róla az érdekelt, továbbá kérte ezen fényképek\nmásolatát elektronikusan és papír alapon is. Tájékoztatást kért továbbá arról, hogy a fénykép\nmely napon, ki által, kinek az utasítására, milyen célból és jogalapon, hogyan és hol készült.\nKérte továbbá az érdekelt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a képmása kezeléséről mikor\nés milyen formában tájékoztatta őt az érdekelt, illetve, ha nem történt ilyen tájékoztatás, mi\nennek elmaradásának oka. Kérte továbbá ezen fényképfelvételek kezelésének öt évre való\nkorlátozását.\n\n[8]\n\n[9]\n\n[10]\n\n[11]\n\n[12]\n\n[13]\n\n105.K.701.090/2020/5. 3\n\nA felperes 2019. március 10-i kérelmében vitatta, hogy kötött volna az érdekelttel\nnevezett számlaszerződést, ezért kérte ezen számlaszerződés és a számla\nelső három havi, illetve 2013. júliusa és novembere közti időszakra vonatkozó kivonatának\nmásolatát, valamint ezen banki termék 2013-ban hatályos ÁSZF-jét. Ezen számlával\nösszefüggésen tájékoztatást kért továbbá arról, hogy az érdekelt az irattárában tárolja-e a\nszámlaszerződést, azt átadta-e neki — az átadás tényének igazolásával — illetve ő azt aláírta-e,\nismeri-e az érdekelt a számlaszerződés tartalmát. Kérte, hogy amennyiben az érdekelt ismeri\na számlaszerződés tartalmát, arról tájékoztassa. Kérte továbbá az ezen számla kapcsán 2000-\nben használt szerződésminta másolatát.\nA felperes szintén a 2019. március 10-én kelt kérelmében kérte, hogy az érdekelt a\nfióklátogatásaival, az azok kapcsán az érdekelt alkalmazottai által leadott riasztásokkal\nösszefüggésben 2016. március 1. és 2019. március 7. közötti időszakban készült fiókvezetői\nfeljegyzések másolatát bocsássa a rendelkezésére. Kérte a tájékoztatását arról, hogy mely\nnapokról, mely bankfiókban való megjelenésével összefüggésben készült fiókvezetői\nfeljegyzés, és összesen hány darab ilyen feljegyzés készült. Tájékoztatást kért továbbá a\nfiókvezetői feljegyzések kezelésének céljáról, jogalapjáról, időtartamáról, továbbá kérte ezen\nfeljegyzések kezelésének korlátozását öt évre.\nAz érdekelt a felperes hozzáférési joggyakorlásra és adatkezelés korlátozása iránti kérelmeire\n2019. február 8-án közjegyző útján (a továbbiakban: közjegyzői válasz), 2019. március 13-án\nés április 4-én kelt leveleiben adott választ.\nA felperes 2019. április 23-án kérelmet nyújtott be az alpereshez.\n\nA megelőző közigazgatási eljárás és a keresettel támadott döntés\n\nAz alperes a 2019. december 20-án kelt NAIH/2019/3990/25. számú határozatával a felperes\nkérelmének részben helyt adva megállapította, hogy az érdekelt megsértette a természetes\nszemélyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen\nadatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló\n2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 12. cikk (3)-(4) bekezdéseit azzal, hogy\nnem tájékoztatta a felperest az alábbi, érintetti joggyakorlásra irányuló kérelmei\nbeérkezésétől számított egy hónapon belül a kérelmei nyomán megtett intézkedésekről,\nvalamint az intézkedések elmaradásának okairól,\ne amikor a felperes 2019. január 11-én és február 19-én kelt, az érdekelt által róla kezelt\nvalamennyi kamerafelvétel tételes felsorolására vonatkozó hozzáférési kérelmére csak\na 2019. április 4-ei válaszlevelében adott teljeskörű választ,\ne a felperes fényképfelvételek vonatkozásában előterjesztett adatkezelés korlátozása\niránti kérelme kapcsán,\n. a fiókvezetői feljegyzések kezelésének korlátozása tárgyában előterjesztett kérelme\nkapcsán. ;\nMegállapította, hogy az érdekelt megsértette a felperes GDPR 15. cikke szerinti hozzáférési\njogát azáltal, hogy\ns a 2018. november 14-e és 2019. március 6-a között készült kamerafelvételekről nem\nadott másolatot a felperesnek a felvételeken található védett adtok és információk\nkitakarásával, ide nem értve a 2019. január 14-én, a\nbankfiókban készült kamerafelvételt,\ns \"nem bocsátotta a felperes rendelkezésére a számlája első három havi,\nvalamint 2013. júliusa és novembere közötti időszakra vonatkozó számlakivonatait,\ne nem adott tájékoztatást a felperesnek a személyes adatainak a fiókvezetői\nfeljegyzésekkel összefüggésben való kezeléséről, mivel mindegyik rá vonatkozó\nfeljegyzésben szerepel a neve vagy a monogramja, ami alapján a feljegyzések\n\n[14]\n\n[15]\n\n105.K.701.090/2020/5. 4\n\nfelperesre vonatkozó részei a felperes személyes adatának minősülnek, hiszen az\nalapján azonosítható,\n\ne a fiókvezetői feljegyzések másolatát nem bocsátotta a felperes rendelkezésére az\nazokban található védett adatok és információk kitakarásával, tekintettel arra, hogy\nnem igazolta, hogy a fiókvezetői feljegyzések másolatának a felperes rendelkezésére\nbocsátása hátrányosan érinti mások jogait és szabadságait, csupán ezen feljegyzések\nbelső ügyviteli dokumentum jellegére hivatkozott, amelytől azonban az abban\nfoglaltak nem vesztik el személyes adat jellegüket.\n\nMegállapította, hogy az érdekelt megsértette a felperes GDPR 18. cikke szerinti adatkezelés\nkorlátozásához való jogát azzal, hogy a 2019. január 14-én, a\n\nbankfiókban készült felvételt az érdekelt már nem kezeli (a zárolt állomány nem tartalmazza\na felvétel másolatát, az eredeti felvétel pedig törlődött), holott a felperes kérte ezen felvétel\nkezelésének a korlátozását.\n\nAz alperes a kérelmet az I., III. és V. pontban nem említett részei tekintetében elutasította,\nmivel\n\ne az érdekelt eleget tett a válaszadási kötelezettségének a GDPR 12. cikk (3)\nbekezdésében és a 15 cikk (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően\nakkor, amikor a korábbi válaszaihoz hasonló tartalommal a kérelem beérkezésétől\nszámított egy hónapon belül megválaszolta a felperes szerződései eltűnései kapcsán\nelőterjesztett kérelmeit, ebből kifolyólag pedig újabb válasz adására nem kötelezhető,\n\ne az érdekelt a GDPR 15. cikk (1) bekezdésével összhangban tájékoztatta a felperest\narról, hogy valamennyi róla készült kamerafelvételt a felperes adatkezelés korlátozása\niránti kérelmei alapján, azoknak megfelelően kezeli, így ezen információ ismételt\nmegadására értelmetlen kötelezni az érdekeltet,\n\ne a felperes azon kérelme, hogy kötelezze az érdekeltet pontosabb válaszadásra a\nkamerafelvételek . kezelése — kapcsán, illetve a kamerafelvételek — pontos\nidőintervallumának megadására, túlzó, tekintettel arra, hogy valamennyi felvételt a\nfelperes — által előterjesztett adatkezelés korlátozása iránti kérelmekben\nmeghatározottak alapján és annak megfelelően kezeli,\n\ne az érdekelt egy hónapon belül, 2019. március 10-én kelt levelében — visszautalva a\nközjegyzői válaszra — megválaszolta a felperes kamerafelvételek másolatának\nkiadására irányuló, 2019. február 19-én kelt hozzáférési kérelmét,\n\ne az érdekelt a felperes kérelmének benyújtását megelőzően (a 2019. július 5-én kelt\nlevele mellékleteként) már megkísérelte a felperes rendelkezésére bocsátani a róla\nkészült kamerafelvételek másolatát tartalmazó adathordozót, azonban azt a felperes\nnem vette át,\n\ne az érdekelt a GDPR 12. cikk (3) bekezdésének megfelelően és a GDPR-ban\nmeghatározott határidőben tájékoztatta a felperest, mind a 2019. január 11-én, mind a\n2019. március 10-én kelt, kamerafelvételek korlátozása iránti kérelme kapcsán az\nazok alapján megtett intézkedésekről, valamint a kamerafelvételek kezelésének\nkorlátozásával kapcsolatban a felperes hozzáférési joga és a GDPR 18. cikke szerinti\nadatkezelés korlátozásához való joga (kivéve a 2019. január 14-én a\n\nbankfiókban készült kamerafelvétel tekintetében) nem sérült,\n\ne a 2018. december 3-án a bankfiókban tett látogatásáról technikai\nokból nem készült kamerafelvétel, így ezzel kapcsolatban az érdekelt nem sértette\nmeg a felperes GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerinti másolat kiadásához való jogát,\n\ne a 2019. január 14-én a budapesti bankfiókban készült kamerafelvétel\nmásolata kiadására irányuló kérelem érdekelthez való benyújtásakor a felvétel már\nnem állt az érdekelt rendelkezésére technikai hiba folytán, így ezzel kapcsolatban az\n\n105.K.701.090/2020/5. 5\n\nérdekelt nem sértette meg a felperes GDPR 15. cikk (3) bekezdése szerinti másolat\nkiadásához való jogát,\n\n. a felperes — személyes iratbetekintés alapján -— már rendelkezik azzal az\ninformációval, hogy az érdekelt a felperes kérelmére hány évre zárolta a\nkamerafelvételeket,\n\ne az érdekelt egy hónapon belül megválaszolta a felperesnek a\náltal felvett jegyzőkönyvek kapcsán előterjesztett hozzáférési\njoggyakorlásra irányuló kérelmét (melyben arról tájékoztatta a felperest, hogy a\njegyzőkönyvek a helyszíni kiszállás jogosságának igazolására szolgálnak, az nem\ntartalmaz személyes adatokat), így nem utasította újabb válaszadásra az érdekeltet,\n\ne nem sérült a felperes GDPR 15. cikke szerinti hozzáférési joga akkor, amikor az\nérdekelt a személyes adatának nem minősülő jegyzőkönyvek kapcsán nem tett eleget\na felperes érintetti joggyakorlás iránti kérelmeinek, azaz nem tájékoztatta a\njegyzőkönyvek kezelésének jogalapjáról, céljáról és időtartamáról, és nem adott\nazokról másolatot,\n\ns az érdekelt eleget tett a felperes azon kérelmének, hogy a a 2013.\nnovember 25. és 2019. március 26. közti időszakban folytatott beszélgetéseinek\nmásolatát tartalmazó adathordozót és a hangfelvételeket tartalmazó olyan listát\nbocsásson a rendelkezésére, amelyek tartalmazzák a beszélgetések dátumát, kezdetét,\nidőtartamát és a beszélgetések egyedi azonosítóját,\n\ne az érdekelt a közjegyzői válaszban már a felperes rendelkezésére bocsátotta a 2017.\njúnius 30-án kelt körlevélhez mellékelt fényképfelvételek másolatát,\n\ne az érdekeltnek nincs olyan kötelezettsége, amely alapján tájékoztatnia kellene a\nfelperest arról, hogy a fényképfelvétel pontosan mikor, melyik bankfiókban készült\nróla, mivel a fényképfelvételek az érdekelt bankfiókjaiban elhelyezett kamerák által\nrögzített felvételekből származnak,\n\ne az érdekelt rendelkezett megfelelő céllal és jogalappal a fényképfelvételek kezelésére,\nmivel azok kezelését a megfelelő panaszkezelés megtörténtének igazolása céljából a\nHpt. 288. § (3) bekezdése írja elő számára, azaz az adatkezelés jogalapja egyrészt a\nGDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontja, másrészt a jogi érdekei védelme céljából való\nkezelésnek a jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja,\n\ne a fényképfelvételek kapcsán nem álltak fenn az adatkezelés korlátozásának GDPR 18.\ncikk (1) bekezdése szerinti feltételei,\n\ne az érdekelt egy hónapon belül válaszolt a felperes számláját érintő\nhozzáférési joggyakorlásra irányuló kérelmére,\ne a számlaszerződés, a számlanyitási dokumentáció másolata nem állt\n\naz érdekelt rendelkezésére, így az érdekelt ezen dokumentáció felperes részére való\nátadására való kötelezésétől nem várható eredmény, továbbá egy adott banki termékre\nvonatkozó ÁSZF, a kapcsolódó hirdetmények, szerződésminták nem minősülnek\nszemélyes adatnak, nem is képezhetik adatkezelés tárgyát, így azok kapcsán a\nhozzáférési jog sem gyakorolható.\n\ne az érdekelt egy hónapon belül a GDPR 12. cikk (4) bekezdésének megfelelően\ntájékoztatta arról a felperest, hogy mivel a fiókvezetői feljegyzéseket nem tekinti a\nfelperes személyes adatának, a kérelme alapján nem tesz intézkedéseket,\n\ne az érdekelt a fiókvezetői feljegyzéseket jogszerűen — megfelelő célból és jogalappal —\nkezelte, mivel annak jogalapja a GDPR 6. cikk (1) bekezdés f) pontja szerinti jogos\nérdeke, célja pedig az igényérvényesítés, amely a GDPR 5. cikk (1) bekezdés b)\npontja szerinti jogszerű cél,\n\n[16]\n\n[£7]\n\n[18]\n\n[19]\n\n[20]\n\n[21]\n\n105.K.701.090/2020/5. 6\n\ne a fiókvezetői feljegyzések vonatkozásában nem álltak fenn az adatkezelés\nkorlátozásának GDPR 18. cikk (1) bekezdése szerinti feltételei, így ezen kérelemnek\naz érdekeltnek nem kellett eleget tennie.\n\nAz alperes az eljárást az alábbi részekben végzésével megszüntette, mivel\n\ne már a NAIH/2018/218/9/V. és a NAIH/2019/1859/13. számon hozott határozataiban\nmegállapítására irányult az egyes, érdekelttel kötött szerződései eltűnésének\nkörülményeiről való tájékoztatás elmaradása kapcsán,\n\ne a felperes szerződéseinek eltűnéséről való tudomásszerzésre 2018. május 25-e előtt\nkerült sor, így ezen incidens érdekelt általi kezelése a GDPR alapján nem vizsgálható,\n\ne a felperes által a szerződései eltűnése kapcsán felvetett bizonyos kérdések nem\nminősülnek a felperes személyes adatának és nem állapítható meg kétséget kizáróan\naz ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság,\n\ne az, hogy a fényképfelvételek kinek az utasítására készültek el, illetve, hogy az\nérdekelt mikor adott a felperes számára a fényképfelvételek kezeléséről tájékoztatást,\nnem minősülnek a felperes személyes adatának, így arra nem terjed ki a GDPR 15.\nállapítható meg kétséget kizáróan az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező\nhatóság,\n\ne a fényképfelvételek továbbítására a GDPR alkalmazandóvá válását megelőzően,\n2017. június 30-án került sor.\n\nUtasította az érdekeltet, hogy a határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül\n\ne adjon másolatot a felperesnek a számlája első három havi, valamint\n2013. júliusa és novembere közötti időszakra vonatkozó számlakivonatairól,\n\ne adjon tájékoztatást a felperesnek a személyes adatainak a fiókvezetői feljegyzésekkel\nösszefüggésben való kezeléséről,\n\ne adjon másolatot a felperesnek a fiókvezetői feljegyzésekről olyan módon, hogy\nazokon a harmadik személyek, valamint az üzleti titoknak minősülő adatok\nkitakarásra kerülnek.\n\nAz alperes az ügyet végzésével a számlaszerződés másodpéldányának\nszerződéskötéskor a felperes részére való átadására vonatkozó részében áttette a Magyar\nNemzeti Bankhoz, mivel az, hogy az érdekelt átadta-e a szerződéskötéskor a felperesnek a\nszerződés másodpéldányát, illetve, hogy ő azt aláírta-e, továbbá a szerződés tartalma nem\nadatvédelmi kérdés.\nAz alperes az érdekeltet a határozat I.1. és I.2. pontjában megállapított jogsértések miatt\n500.000 forint adatvédelmi bírság megfizetésére kötelezte.\nA jogkövetkezményekre vonatkozó indokolásában megállapította, hogy az érdekelt nem első\nalkalommal sértette meg a GDPR rendelkezéseit, ezért bírság kiszabását tartotta\nszükségesnek. Figyelembe vette, hogy az érdekelt által elkövetett jogsértések a GDPR 83.\ncikk (5) bekezdés b) pontja szerint a magasabb összegű bíráság kategóriába tartozó\njogsértésnek minősülnek, mivel azok az érintetti jogok sérelmével jártak. Figyelembe vette\ntovábbá, hogy a megállapított adatvédelmi jogsértések nem érintik a személyes adatok\nkülönleges kategóriáit, továbbá, hogy a jogsértésről a felperes panasza alapján szerzett\ntudomást.\nAz alábbi körülményeket enyhítő körülményként vette figyelembe:\n\ne a feltárt jogsértések kizárólag a felperest érintik, a jogsértések nem folyamatos\n\njellegűek és megfelelő intézkedésekkel orvosolhatók\ne a felperes folyamatosan nyújt be az érdekelthez érintetti joggyakorlásra irányuló\nkérelmeket, amelyek minden esetben több pontból állnak, sokszor ismétlései korábbi\n\n[22]\n\n[23]\n\n[24]\n\n[25]\n\n105.K.701.090/2020/5. 7\n\nkérelmeinek, vagy azokhoz képest csak kis eltérést tartalmaznak, és a kérelmek az\nesetek túlnyomó többségében több különböző adatkezelést érintenek, ezen\nkörülmények pedig jelentősen megnehezítik az érdekelt számára kérelmeinek pontos,\nmindenre kiterjedő megválaszolását, gondatlan jogsértésnek minősülnek,\n\ne a 2019. január 14-én a bankfiókban készült felvétel\nkezelésének korlátozását az érdekelt végre kívánta hajtani, a technikai hibából adódó\njogsértés gondatlan jogsértésnek minősül,\n\n. \"a 2018. november 14. és 2019. március 3. között készült kamerafelvételek kapcsán még\na jelen határozat meghozatala előtt önkéntesen, erre irányuló külön hatósági felszólítás\nnélkül eljuttatta a felperes számára a jelen eljárással érintett kamerafelvételek védett\nadatot nem tartalmazó másolatát.\n\nSúlyosbító körülményként vette figyelembe azt, hogy:\n\ne az érdekelt maga is elismerte, hogy a felperes fióklátogatásairól készült fiókvezetői\nfeljegyzések a felperes személyes adatának minősülnek, azok másolatának a felperes\nrendelkezésére bocsátását azonban szándékosan megtagadta,\n\ne . a NAIH/2019/1859/13. számú határozatáhan már elmarasztalta az érdekeltet a felperesi\nérintetti joggyakorlásra irányuló kérelmeinek nem megfelelő elbírálásáért, illetve\nérintetti jogainak a megsértéséért.\n\nA keresetlevél és a védirat\n\nA felperes keresetében a határozat megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését\nkérte. Perköltséget igényelt, költségjegyzéket csatolt.\n\nÁlláspontja szerint az alperes a tényállást nem tisztázta megfelelően, a hiányos tényállásból\npedig téves és jogsértő következtetésekre jutott, így megsértette az általános közigazgatási\nrendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 62. §-ában foglalt\nrendelkezéseket. Sérelmezte, hogy az alperesi határozat sem a rendelkező részben, sem az\nindokolási részben nem értékelte pontosan és nem hivatkozott a hatósági kérelmek\nsorszámaira.\n\nÁlláspontja szerint az alperes tévesen állapította meg, hogy az érdekelt, mint adatkezelő a\nfelperesi szerződések rejtélyes eltűnése kapcsán egy hónapon belül megválaszolta a\nkapcsolódó kérelmeit. Sérelmezte, hogy az alperes a korábbi NAIH/2019/1859/13. számú\nhatározatában jogsértő módon mentette fel az érdekeltet, hiszen az érdekelt a Fővárosi\nTörvényszék Gazdasági Kollégiuma felé tett nyilatkozatában arra hivatkozott, hogy soha nem\nállította, hogy a kérdéses szerződések ne állnának a rendelkezésére. Jogsértőnek tartotta, hogy\npont egy ilyen súlyos horderejű kérdésben maradt a tényállás teljesen tisztázatlan az alperes\nrészéről. Hivatkozott arra, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről\nés megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 57. §, illetve a számvitelről szóló 2000.\névi C. törvény 169. §. (2) bekezdése alapján a szerződés megszűnésétől számított 8 évig kell\n\nmegőrizni a számlaszerződéseket. Indítványozta , az érdekelt\nkönyvvizsgálójának és az érdekelt igazgatósági elnökének a tanúkénti\n\nmeghallgatását. Véleménye szerint az érdekelt a válaszadással nem teljesítette a GDPR 12. és\n15. cikkeinek előírásait semmilyen mértékben, sőt az érdekeltnek a felperesi kérdések\nkapcsán a GDPR 14. cikkét, az 5. cikkét és 6. cikkét is be kellett volna tartania. Utalt arra,\nhogy az alperesnek a Magyar Nemzeti Banktól átadott négy hangfelvétel alapján hivatalos\ntudomása van arról, hogy az érdekeltnél a lakossági számlaszerződések kapcsán rendezetlen\nhelyzet áll fenn és feltehetően 50-100 ezres nagyságrendben veszhettek el lakossági ügyfél-\nszerződések felperesi feltételezés és becslés alapján. Kifogásolta, hogy az érdekeltnél\nlefolytatott belső vizsgálat dokumentációit az alperes nem kérte be, pedig az ügy feltárásához\nfeltétlenül szükséges lett volna.\n\n[26]\n\n[271\n\n[28]\n\n[29]\n\n[30]\n\n[31]\n\n[32]\n\n[33]\n\n[34]\n\n[35]\n\n[36]\n\n105.K.701.090/2020/5. 8\n\nElőadta, hogy az érdekelt csak jelentős késéssel juttatta el a felpereshez a korábbi\nNAIH/2019/1859/13. számú határozat által kötelezően kiadandó kamerafelvételek másolatát,\nés ezen teljesítés az érdekelt részéről hiányos volt. Hiányoztak bizonyos kamerafelvételek,\nperdöntő kameraállások, a képernyő kb. 80 százalékban ki volt erősen homályosítva, így a\nfelvétel szinte alig volt követhető, az is teljesen el volt homályosítva, hogy a\nkamerafelvételnek mi a pontos ideje, mert a felvételen a kamera órája is ki volt teljesen\nhomályosítva, másrészt volt olyan felvétel, amely súlyosan problémásan volt összevágva.\nEzen határozat teljesen más kamerafelvételek kiadásáról szólt, mint a jelen üggyel érintett\nbankfióki kamerafelvételek.\nÁlláspontja szerint súlyosan rosszhiszemű az alperesi hatóság megfogalmazása, mivel az sem\nderül ki, hogy a hivatkozott kamerafelvételek nem a jelen ügyhöz kapcsolódnak, hanem egy\nteljesen másik határozat kötelezésére (NAIH/2019/1859/13. számú határozat) vonatkoznak.\nElőadta, hogy a kamerafelvételeket tartalmazó csomag egy félreértés miatt véletlenül ment\nvissza az érdekelthez. Ahogy ezt észlelte, rögtön jelezte a tévedést három munkanapon belül\naz érdekeltnek és kérte, hogy adják át neki a hivatalos csomagot személyesen vagy azt soron\nkívül küldjék meg számára. Ez a dokumentáció az alperes rendelkezésére állt, mindent\nmegtett a kamerafelvételeket tartalmazó csomag ismételt kézbesítéséért és maximálisan\njóhiszeműen járt el.\nVitatta, hogy az érdekelt megfelelően tájékoztatta volna a 2019. január 11-i és 2019. március\n10-i kamerafelvételek korlátozásáról, azaz a kamerafelvételek zárolására irányuló kéréseiről.\nEnnek ellenkezőjét az alperes nem is támasztotta alá semmivel.\nValótlannak tartotta azokat az állításokat, hogy a 2018. december 3-i\nfióklátogatásnál, illetve a 2019. január 14-i fióklátogatásnál nem\nkészült kamerafelvétel, illetve, hogy az utóbbinál esetleg bármi hiba lett volna, vagy hogy az\ntörlésre került, és ha törlésre került, akkor a zárolási kérés esetén mi alapján került törlésre, a\nfelvétel vagy annak részletei megvannak-e még. Ezeket az érdekelt semmivel nem\ntámasztotta alá.\nSérelmezte, hogy az érdekelt nem az általa kért, a GDPR által is teljesítendő időszakra hajtja\nvégre a zárolást. Állítása szerint az érdekelt egyoldalú érdekei alapján vagy nem hajtotta\nvégre soha a zárolási kérelmet, vagy csak egy hónapra hajtotta végre, aztán a hozzáférés\nbiztosítása nélkül törölte.\nKifogásolta, hogy a személyéről szóló biztonsági őri jelentések kapcsán az érdekelt nem\nválaszolta meg felperes kérelmét.\nA beszélgetések paraméterei kapcsán előadta, hogy azok az érdekelt által kezelt\nszemélyes adatok, hiszen a személyéhez kapcsolódó rögzített hangfelvételekre vonatkoznak,\nezek megadása az érdekelt részéről kötelező. Sérelmezte, hogy az alperes nem érintette, hogy\na beszélgetés dátumát is kérte, és nem vizsgálta, hogy az érdekelt mit küldött meg az\nalperesnek és mit küldött meg neki.\nA fényképekhez kapcsolódó kérdések kapcsán utalt arra, hogy a GDPR szerint a hivatkozott\nkérdések az érdekelt által számára kötelezően megadandók. Kifogásolta, hogy 2019. február\n8-át megelőzően az érdekelt nem rendelkezett semmilyen törvényes céllal, arról még csak\nérdekmérlegelési tesztet sem készített, ilyet az alperes sem kért be, ezt a részt egyáltalán nem\nvizsgálta, ezáltal a tényállás feltáratlan maradt.\nÁlláspontja szerint az érdekelt nem adott a GDPR által elvárt tartalmú választ a\nszerződése hozzáférése kapcsán. Sérelmezte, hogy az alperes nem tárta fel, hogy mi\ntörtént ezzel a szerződéssel, és hogy előkerült-e. Utalt arra, hogy ezen szerződést is 8 évig\nkell megőriznie az érdekeltnek, így az adatkezelési idő 2022-ben járna le.\nAz eljárás megszüntetése szerinte jogellenes, mivel az alperesi hatóság még soha nem bírálta\n\nep gs s\n\nkapcsán.\n\n[371]\n\n[38]\n\n[39]\n\n[40]\n\n[41]\n\n[42]\n\n[43]\n\n[44]\n\n[45]\n\n[46]\n\n[47]\n[48]\n\n[49]\n\n105.K.701.090/2020/5. 9\n\nMegjegyezte, hogy mindig áttekinthetően terjeszti az érdekelt elé az adatvédelmi kérelmeit,\nazok világosak, pontosak és egyértelműen teljesíthetők, mindig megadja, hogy a kérelem\nmely személyes adatára vonatkozik, mely időszaki adatra és az adatkezelés mely témájához\nkapcsolódik (például hozzáférési jog, másolati jog, adatkezelés korlátozásához való jog).\nHangsúlyozta, hogy az érdekelt által elkövetett jogsértések semmilyen körülmények között\nnem minősülnek gondatlan jogsértésnek, hanem szándékos és folyamatos GDPR\nmegsértésekről beszélhetünk.\n\nAz alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Perköltséget igényelt, költségjegyzéket\ncsatolt.\n\nFenntartotta a határozatában foglaltakat, mert álláspontja szerint határozata a\njogszabályoknak megfelelt és maradéktalanul eleget tett tényállás-feltárási kötelezettségének.\nKiemelte, hogy az adatvédelmi ügyekben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata során is\negyértelmű a joggyakorlat abban, hogy az alperest terhelő tényállás tisztázási kötelezettség\nnem jelent parttalan bizonyítási kötelezettséget, az ésszerűen beszerezhető bizonyítékokat\nkell alapul vennie.\n\nHangsúlyozta, hogy a felperes a keresetében csak hivatkozott rá, de pontosan nem jelölte\nmeg, hogy mely kérelmére nem tért ki a határozat. A kereseti érveléshez nem elegendő\npusztán vitatni az alperesi határozat jogszerűségét, hanem a kereseti kérelemben egzakt\nmódon szükséges megjelölni a jogszabálysértéseket. Ez a jelen eseten nem történt meg.\n\nUtalt arra, hogy mindenekelőtt a felperesnek áll fenn bizonyítási érdeke a közigazgatási\ncselekmény jogszerűtlenségének igazolására, ekként a bizonyítási teher is elsődlegesen rá\nhárul. Miután a felperes kívánja a közigazgatási tevékenység megsemmisítését,\nmegváltoztatását, ezért az ő kötelezettsége, hogy bizonyítsa: az általa állított jogsérelem\nfennáll. E kötelezettségének a jelen eseten a felperes nem tett eleget.\n\nMegjegyezte, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem adatvédelmi, hanem ágazati szabályok\nbetartása tárgyában járt el és hozta meg határozatát, olyan ágazati szabály felperes általi\nazonosítása pedig nem történt meg, amely jelentőséggel bírna az adatvédelem, illetve a jelen\nügy szempontjából.\n\nKiemelte, hogy a felperes az érdekelttel szemben kiszabott bírság körében nem rendelkezik\nkereshetőségi joggal.\n\nAz érdekelt a tárgyaláson a kereset elutasítását kérte. Perköltséget igényelt, költségjegyzéket\ncsatolt.\n\nA törvényszék döntése és annak jogi indokai\n\nA felperes keresete nem alapos.\n\nA Fővárosi Törvényszék a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017.\névi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 4. § (1)-(2) bekezdései, a (3) bekezdés a) pontja és az 5.\n§ (1) bekezdése, közigazgatási peres eljárásban, nyilvános tárgyaláson bírálta el.\n\nA Kp. 2. § (4) bekezdése, a 85. § (1) bekezdése és a Kp. 84. § (2) bekezdése folytán\nalkalmazandó Pp. 342. § (1) bekezdésére figyelemmel a bíróság a közigazgatási tevékenység\njogszerűségét a kereseti kérelem, a védirat, a felek által előterjesztett kérelmek és\njognyilatkozatok keretei között, a Kp. 85. § (2) bekezdése alapján a közigazgatási\ntevékenység megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálta. A törvényszék\na tényállást a perbeli ügyben a Kp. 78. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 279. §-ára\nés a Kp. 78. § (2) bekezdésére figyelemmel a rendelkezésre álló közigazgatási iratok,\nvalamint a felek nyilatkozatai és ezek egybevetése alapján állapította meg, a bizonyítékokat\negyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve\nértékelte.\n\n[50]\n\n[51]\n\n[52]\n\n[53]\n\n105.K.701.090/2020/5. 10\n\nMegalapozatlanul hivatkozott a felperes arra, hogy az alperes nem tett eleget a tényállás\nfeltárási kötelezettségének, megsértve ezzel az Ákr. 62. §-át. A törvényszék szerint az alperes\na tényállás feltárási kötelezettségének az ügy érdemi elbírálásához szükséges mértékben\neleget tett. Rámutat e körben a törvényszék arra, hogy az alperesre irányadó tényállás\ntisztázási kötelezettség nem jelent parttalan bizonyítási kötelezettséget, alperesnek az\nésszerűen beszerezhető bizonyítékokat kell alapul vennie és értékelnie a döntése meghozatala\nsorán, mely követelménynek a jelen ügyben az alperesi eljárás eleget tett. Amint arra az\nalperes a peres eljárás során helyesen hivatkozott, a tényállás megállapítása során az\nalperesnek a számításba vehető tények közül ki kell választani azokat, amelyek az eljárás\ncélja, a döntés meghozatala érdekében szükségesek, a döntés meghozatala szempontjából\njelentőséggel bírnak. A jelen ügyben alperes az irányadó történeti tényállást a szükséges\nmértékben felderítette, a beszerzett bizonyítékokat okszerűen értékelte, azokat súlyuknak\nmegfelelően mérlegelve jogszerűen tette megállapításait, indokolási kötelezettségének pedig\na szükséges mértékben eleget tett.\n\nKi kell emelni azt is, hogy a felperes által hivatkozott tényállás feltárási kötelezettség\nmegsértése körében a felperes pontosan nem jelölte meg azt keresetében, hogy melyik\nkérelmére nem tért ki az alperes általa támadott határozata, illetve nem munkálta ki, hogy\namennyiben az általa állított jogszabálysértések nem következtek volna be akkor az\nmennyiben eredményezett volna számára kedvezőbb döntés. Mindebből következik, hogy a\ntörvényszék álláspontja szerint a felperes által állított eljárási jogszabálysértés körében nem\njelölte azt meg, hogy milyen konkrét jogsérelmet eredményeztek volna ezen\njogszabálysértések. Rámutat a törvényszék arra is, hogy a közigazgatási határozatok\nfelülvizsgálata körében a kereseti érvelés megalapozásához nem elegendő pusztán vitatni az\nalperesi határozat jogszerűségét, hanem a kereseti kérelemben szükséges megjelölni a\nkonkrét jogszabálysértéseket is, amely jelen esetben nem történt meg. A jelen ügyben a\nfelperes a Kp. 78. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 265. § (1) bekezdése körében\nnem tudta alátámasztani és megfelelően bizonyítani az általa állított jogsérelem tényleges\nfennállását.\n\nA felperes által a keresete 10. pontjában kifejtettekkel szemben az alperes helytállóan\nállapította meg hogy az érdekelt a GDPR rendelkezéseinek megfelelően, az ott előírt\nhatáridőn belül megválaszolta a felperesnek a szerződései eltűnésével kapcsolatos kérelmeit,\nilletve felperes ismételt kérelmével összefüggésben is megfelelően járt el, amikor a 2019\nmárcius 13-án és április 4-én kelt válaszában csak visszautalt a korábbi, 2019. február 8-án\nkelt közjegyzői válasz tartalmára. Ezekben az esetekben az érdekelt a GDPR 12. cikke 5.\nbekezdésének b) pontja alapján jogszerűen tagadta meg a válaszadást. Összességében az\nérdekelt a GDPR 12. cikk 3. bekezdésében és 15. cikk 1. bekezdésével összhangban járt el,\nezzel ellentétes bizonyítékokkal felperes nem szolgált, az általa a keresetben felhozottak\nrelevanciával e körben nem bírtak. A felperes által a keresete 11. pontjában érintett\nkamerafelvételekkel összefüggésben az alperes a rendelkezésre álló információk,\nnyilatkozatok alapján helytállóan állapította meg hogy a bank valamennyi kérdéses\nkamerafelvételt felperes zárolási kérelme alapján kezelte az adatkezelés jogalapja pedig a\n2019. április 4-ei, felperesnek megküldött válasz megfogalmazásából egyértelműen\nmegállapítható volt, mely által az érdekelt a GDPR 15. cikk 1. bekezdésében foglaltakkal\nösszhangban, jogszerűen tájékoztatta a felperest arról, hogy az ő adatkezelés korlátozása\niránti kérelmei alapján kezeli a felvételeket.\n\nA kamerafelvételek pontos időpontjával összefüggésben ki kell emelni azt is, hogy az\nérdekelt a felvételeket a felperes által előterjesztett adatkezelés korlátozása iránti kérelemben\nmeghatározottak szerint kezelte, amelyre tekintettel az ezek megadására irányuló felperesi\nkérelem nem lehet megalapozott, hiszen a felperes előtt ismert volt hogy mikor és milyen\nidőintervallum tekintetében nyújtotta be a róla az érdekelt bankfiókjaiban készült\n\n[54]\n\n[55]\n\n105.K.701.090/2020/5. 11\n\nkamerafelvételek kezelésének korlátozására vonatkozó kérelmét. Helyesen hivatkozott az\nalperes továbbá arra is, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem adatvédelmi, hanem a rá irányadó\nágazati szabályok betartása tárgyában hozza meg határozatait, és olyan pénzügyi ágazati\nszabály felperes általi hivatkozása nem történt meg, amely a jelen adatvédelmi ügy elbírálása\nszempontjából relevanciával bírna.\nA felperes által a kereset 12. pontjában az érintett kamerafelvételekkel kapcsolatban tett\nelőadása megalapozatlan, tekintettel arra, hogy az alperes a NAIH/2019/1859/29. számú\nhatározatában előírta az érdekelt számára a kamerafelvételek másolatának felperes részére\ntörténő átadását, melyet megkísérelt teljesíteni, azonban felperesi magatartásra\nvisszavezethetően ennek csak időben késedelmesen tudott eleget tenni. A felperes által a\nkeresete 13. pontjában előadottak kapcsán ki kell emelni, hogy amint arra az alperes\nhelytállóan hivatkozott a felperes 6 db kamerafelvétel vonatkozásában 2019. január 11-én\nkelt levelében nyújtotta be az érdekelthez az adatkezelés korlátozására vonatkozó kérelmét,\namelyre a bank 2019. február 8-án az úgynevezett közjegyzői válaszban reagált. Ebből\nmegállapítható, hogy az érdekelt végrehajtotta a felperes adatkezelés korlátozására vonatkozó\nkérelmét. Itt rá kell mutatni arra is, hogy amint arra helytállóan az alperes rámutatott,\namennyiben a közjegyzői válasz nem az adatkezelés korlátozása iránti kérelemre reagálna\núgy a banknak nem is lett volna kötelessége tájékoztatni arról a felperest, hogy a 2018.\ndecember 3-án . készült kamerafelvétel nem áll a rendelkezésére. A felperes 2019.\nmárcius 10-én kelt kérelmének negyedik pontjában foglalt adatkezelés korlátozása iránti\nkérelmével kapcsolatban az érdekelt bank 2019. április 4-én kelt válaszának II. 3. pontjában\nadott tájékoztatást. Mindezek alapján megalapozottan jutott alperes arra a megállapításra,\nhogy az érdekelt a GDPR 12. cikk 3. bekezdésének megfelelően és a GDPR-ban\nmeghatározott határidőn belül tájékoztatta a felperest mindkét adatkezelés korlátozás iránti\nkérelme kapcsán az azok alapján megtett intézkedésekről.\nMegalapozott volt a felperes keresete 14. pontjában előadottakkal szemben az alperes azon\nmegállapítása, hogy a . fióklátogatással kapcsolatos kamerafelvétellel\nösszefüggésben a döntését arra alapította, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint 2018.\ndecember 3-án a 11: 51-12: 39 időintervallumban a bankfiókban technikai okokból nem\nkészült kamerafelvétel, tehát felvétel hiányában adatkezelés sem valósult meg, és ezáltal az\nérintett jogok, illetve azok gyakorlása nem értelmezhető. A határozat előbbi megállapításait\nilletően a felperes azok cáfolatára alkalmas bizonyítékot nem terjesztett elő. A felperesnek a\nkeresete 15. pontjában a 2019. január 14-ei fióklátogatásról tett\nelőadása kapcsán az alperes eljárása során megállapította hogy a bankfiókban készült\nkamerafelvétel kezelését ugyan az érdekelt bank korlátozta, azonban amikor eleget kívánt\ntenni a NAIH/2019/1859/13. számú határozatában foglalt azon kötelezettségének, hogy a\nkamerafelvételek másolatát bocsássa a felperes rendelkezésére, észlelte hogy a fájl amelynek\ntartalmaznia kellett volna a korlátozni kért kamerafelvételt, magát a felvételt technikai hiba\nfolytán nem tartalmazza. Mindebből következik, hogy ennek a konkrét felvételnek a\nvonatkozásában nincs olyan személyes adat, amelyről a felperesnek másolatot lehetett volna\nkiadni, ebből következően pedig az érdekelt nem is sérthette meg a felperesnek a GDPR 15.\ncikkének 3. bekezdése szerinti másolat kiadásához való jogát. A felperesnek a keresetet 16.\npontjában a kamerafelvételekkel összefüggésben tett előadása körében az alperes\nmegalapozottan hivatkozott arra, hogy a felperes által támadott határozatának 47. pontjában\nrészletesen ismertette, hogy mire alapította döntését. A felperes keresetének 17. pontjában a\njelentései kapcsán rá kell mutatni arra, hogy az érdekelt már a 2019.\nfebruár 8-án kelt közjegyzői válaszában megválaszolta felperes hozzáférési jog gyakorlásra\nirányú kérelmét, tájékoztatva arról a felperest, hogy a vonatkozó jegyzőkönyvek a helyszíni\nkiszállás jogosságának igazolására szolgálnak, azok nem tartalmaznak személyes adatokat,\nígy azokról nem áll módjában másolatot kiadni. Utalni kell arra is, hogy a felperes 2018\n\n[56]\n\n[57]\n\n[58]\n\n[59]\n\n105.K.701.090/2020/5. 12\n\njúnius 14-ei, augusztus 22-ei és november 5-ei kérelmében már kért tájékoztatást arról, hogy\na által a kiszállásokról felvett jegyzőkönyvek\nkapcsán mi az érdekelt adatkezeiésének jogalapja, célja, az adatkezelés időtartama, illetve\nmár kért másolatot a 2018. november 5-éig keletkezett jegyzőkönyvekről. Alperes a\nkérelmeket már korábban megvizsgálta és a NAIH/2019/1859/13. számú határozatában\nmegállapította, hogy nem sérült a felperes hozzáférési joga. A jelen eljárásban releváns\nkérelem tartalma a korábbi kérelmekhez képest érdemben nem változott, a felperes csak\nkiterjesztette azt az időszakot, amelynek vonatkozásában hozzáférési jogát kívánta gyakorolni\na jegyzőkönyvek kapcsán. Alperes helytállóan állapította meg hogy nem sérült a felperes\nnem tartalmazzák a felperes személyes adatait. Felperesnek a keresetet 18. pontjában a\nTelecenter beszélgetések kapcsán tett előadása körében az alperesi határozat 54-59. pontjai\nrészletesen ismerteti, hogy mire alapította alperes a döntését. A felperes által a keresetet 19.\npontjában részletezett fényképfelvételekhez kapcsolódóan tett előadása körében a döntés\nmeghozatalához szükséges tényállást az alperes feltárta, döntése indokait a határozat 62-76.\npontjaiban részletesen ismertette. Rögzítette azt is az alperesi határozat, hogy a bank a képek\nmásolatát már 2019. februárjában a felperes rendelkezésére bocsátotta, illetve tájékoztat arról,\nhogy a fényképfelvételek elkészítésére és azoknak a bankfiókba való továbbítására jogos\nérdeke alapján került sor, illetve arról is, hogy honnan származnak a felvételek.\n\nA felperes által a kereset 20. pontjában a számla szerződés tárgyában\nkifejtettek vonatkozásában az alperes határozatában részletesen kifejtette, hogy a bank a\nirányuló kérelmére és nem sértette meg GDPR 12. cikkének 3., illetve 4. bekezdését. Ennek\nindokait a határozat 78-81. pontjai részletesen tartalmazzák. Alperes a határozat a 85.\npontjában a szerződéssel kapcsolatos megállapításait szintén részletesen ismertette.\nMegalapozatlan a felperes keresete a tekintetben is, hogy az alperes nem bírálta volna el\nérdemben a felperes hozzáférés jogának sérelmét a szerződések eltűnése kapcsán, valamint,\nvonatkozásában jogszerűen állapította meg, hogy e körben az eljárás megszüntetésének van\nhelye, mivel alperes a kérdést korábbi döntésében már érdemben elbírálta és felperes újabb\nkérelmének tartalma, valamint az irányadó jogi szabályozás sem változott.\n\nAlperes határozata meghozatala során figyelemmel volt arra, hogy a felperes 2019. január 11-\net megelőzően több alkalommal kért tájékoztatást az érdekelttől a négy eltűnt szerződése\nvonatkozásában. A felperes 2018. június 14-én kelt kérelmében foglaltakat az alperes a\nNAIH/2019/1859/13. számú határozatában már megvizsgálta és megállapította, hogy nem\neltűnésének olyan körülményeiről, amelyekről maga sem rendelkezik információval. Az\nalperes helytállóan hivatkozott arra is, hogy a GDPR 15. cikke nem terjed ki arra, hogy a\nfényképfelvétel kamera felvételről való elkészítésére kinek az utasítására került sor, illetve az\nnem minősül a felperes személyes adatának, hogy mikor kapott korábban tájékoztatást a\nfényképfelvételek kezeléséről. Mindebből következik tehát, hogy a fenti körben a banknak a\nfelperest illetően nem volt tájékoztatási kötelezettsége.\n\nA felperes által az alperesre kiszabott bírság körében a törvényszék rögzíti, hogy az alperes a\nmérlegelési jogkörében meghozott döntése során figyelembe vett körülményeket megfelelően\nrögzítette és érdemi módon, részletesen indokolta azt is, hogy miért értékelte enyhítő\nkörülményként a határozat 108. pontjának második francia bekezdésében foglaltakat, e\nkörben a felperes tehát nem hivatkozott olyan kirívó okszerűtlenségre, mely alátámasztaná az\nalperesi jogsértést. Az alperes érdemi védiratában megalapozatlanul hivatkozott ugyanakkor\narra, hogy a felperest, mint az alperes által határozatában megállapítottak szerinti\njogsérelemmel érintett panaszost a kérelemre indult eljárásban ne illetné meg kereshetőségi\n\n[60]\n\n[61]\n\n[62]\n\n105.K.701.090/2020/5. 13\n\njog az érdekeltetre ezen jogsértések miatt kiszabott szankció megállapítását, vagy annak\nmértékét illetően.\n\nÖsszegezve a törvényszék álláspontja szerint a felperes a keresetében alaptalanul hivatkozott\narra, hogy az alperes megsértette a tényállás tisztázása és a bizonyítékok mérlegelése iránti\nkötelezettségét. Ki kell emelni e körben, hogy az eljárási szabályok ügy érdemére ható\nmegsértésének minősül különösen a tényállás megállapításának elmaradása, a tényállás\nfeltáratlansága, a tényállás alapjául szolgáló bizonyítékok okszerű mérlegelésének és teljes\nkörű figyelembevételének hiánya, hiszen a valósághű tényállás megállapítása minden\nmegalapozott közigazgatási hatósági döntés előfeltétele. A tényállás megállapítása az eljáró\nközigazgatási szerv kötelessége, neki kell a döntéséhez szükséges, jogilag releváns tényeket\nfelderítenie, összegyűjtenie, majd a vonatkozó jogszabályok értelmezése mellett azokat\nsúlyuknak megfelelően egyenként és összességükben értékelnie, hiszen a tényállás felületes,\nfeltételezésekre alapított, hiányos, vagy helytelen megállapítása megalapozatlan döntéshez\nvezet. A közigazgatási peres eljárásban azonban a felperest terheli a keresetlevelében kifejtett\ntényállás bizonyítása, ennek érdekében élhet bizonyítási eszközökkel. A jelen perben a\nfelperes által tett tanúbizonyítási indítványok azonban nem voltak alkalmasak arra, hogy a\njelen eljárásban cáfolhassák az alperes által feltárt érdemi, az ügy eldöntéséhez szükséges\nmértékben releváns tényállást. E körben szükséges rögzíteni azt is, hogy a jelen per és a\nmegelőző közigazgatási eljárás tárgy az volt, hogy az érdekelt a felperes által állított\nadatvédelmi jogsértéseket elkövette-e. Mindezen körben a felperes által vitatott sorsú, eltűnt\nszerződések ügyében általa meghallgatni kívánt tanúk, az érdekelt bank alkalmazottai, akik a\nfelperes véleménye szerint a kérdéses szerződések hollétére, az ügyben lefolytatott belső\nvizsgálat eredményére vonatkozóan tudtak volna érdemi információt adni, minden bizonnyal\nnem cáfolták volna az érdekelt által a jelen perben felülvizsgált közigazgatási eljárás során\nmindvégig fenntartott azon állítást, hogy a kérdéses szerződések nem állnak rendelkezésre.\nMegjegyzi a törvényszék, hogy a jelen perben kizárólag a felperes által kifogásolt\nadatvédelmi jogsértések körében, az alperesi határozat által e vonatkozásban tett\nmegállapítások jogszerűségének tárgyában tud megállapítást tenni. Minden egyéb, a felperes\náltal a kérdéses szerződések jogszerű kezelésével kapcsolatos kérdés azonban, amely más\njellegű — így pénzügyi igazgatási, polgári jogi — felelősség megállapítására irányul, nem\nképezheti a jelen peres eljárás tárgyát és maga a felperes is számos egyéb, közigazgatási,\nilletve polgári peres eljárást indított ezirányú kifogásai kivizsgálása és jogsérelmei orvoslása\nérdekében.\n\nFentiekből következik, hogy a törvényszék álláspontja szerint az alperes nem sértette meg a\nfelperes által állított körben a tényállás feltárására vonatkozó kötelezettségét, a döntéséhez\nszükséges, jogilag releváns tényeket felderítette, majd a GDPR irányadó rendelkezéseinek\nértelmezése mellett azokat súlyuknak megfelelően egyenként és összességükben értékelte.\nMindezek alapján tehát a törvényszék megállapította, hogy az alperes megalapozott és\njogszerű döntést hozott az ügyben, eljárása során sem anyagi jogi, sem eljárásjogi\nszabálysértést nem követett el, az irányadó jogszabályokat helyesen értelmezte és alkalmazta,\nmely okból a törvényszék a felperes keresetét a Kp. 88.§ (1) bekezdés a) pontja alapján, mint\nalaptalant, elutasította.\n\nZáró rész\n\nA törvényszék az alperes és az érdekelt perköltségének viselésére a Pp. 83. § (1) bekezdés\nalapján kötelezte a felperest. A törvényszék az alperes perköltségét a bírósági eljárásban\nmegállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. § (2) bekezdése\nalapján a költségjegyzékben feltüntetett összegnél alacsonyabb mértékben állapította meg,\nmivel az alperes ügyvédi munkadíját a beadott írásbeli nyilatkozat tartalmára - utalva a\n\n[63]\n\n[64]\n\n105.K.701.090/2020/5. 14\n\nhasonló tényállású folyamatban lévő perekre — tekintettel eltúlzottnak találta, valamint a\ntörvényszék a perköltség megítélése során figyelemmel volt arra is a költségjegyzékben\nfeltüntetett összeg kapcsán, hogy az alperes a költségjegyzék, illetve az általános megbízási\nszerződés mellé számlát nem csatolt. Az érdekelt perköltségének összegét a Pp. 81. § (5)\nbekezdése szerint előterjesztett költségjegyzékében felszámítottal egyezően állapította meg.\nA fizetendő kereseti illeték mértékét a törvényszék az illetékekről szóló 1990. évi XCIII.\ntörvény 45/A. § (1) bekezdése alapján állapította meg, amelynek viselésére a Pp. 102. § (1)\nbekezdése alapján a felperes köteles.\n\nAz ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) bekezdése zárja ki.\n\nBudapest, 2020. július 14.\n\ndr. Tóth László s.k. dr. Robotka Imre s.k. dr. Nagy Péter s.k.\na tanács elnöke, előadó bíró bíró","changes":[]}