{"check":null,"uid":"5331cba8a08bd4d3","title":"Szombathelyi Törvényszék — P.20171/2025/3","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел иск против оператора видеостриминга Video Megosztó1 из-за нарушения условий пользовательского соглашения (Általános Szerződési Feltételek). Заявитель утверждал, что условия соглашения являются несправедливыми и нарушают законодательство о защите прав потребителей. Суд отклонил иск, указав, что оператор предоставил необходимую информацию о своих условиях использования и политике конфиденциальности, соблюдая требования законодательства. Решение суда имеет значение для операторов онлайн-сервисов, которые должны обеспечивать прозрачность и доступность информации для пользователей.","snippet":"","topics":["Цифровые платформы и сервисы","Интеллектуальная собственность в цифровой среде"],"status":"ok","error":"","text_len":37574,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Szombathelyi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20171%2F2025%2F3&azonosito=d537a78c-141d-431d-9828-feed79c98824","first_seen":"2026-10-29","last_checked":"2026-11-16 03:10","relevance":"hit","score":32,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":32,"topics":["Цифровые платформы и сервисы","Интеллектуальная собственность в цифровой среде"],"need_body":3,"authorities":[],"evidence":[{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerzői jog","weak":false,"pos":5342,"ctx":"ászf, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvek szabályozzák. [9] ezen, a fogyasztók számára releváns további doku","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerzői jog","weak":false,"pos":8283,"ctx":"ltételek, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek (együttesen a „szerződés”) vonatkoznak. a velünk kötött szerződése a video meg","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerzői jog","weak":false,"pos":32116,"ctx":"telek, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos irányelvek (a továbbiakban együttesen a „szerződés”) szabályozzák. amennyiben","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerzői jog","weak":false,"pos":32698,"ctx":"ltételek, a video megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek (együttesen a „szerződés”) vonatkoznak. a velünk kötött szerződése a video meg","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровые платформы и сервисы","term":"dsa","weak":false,"pos":10022,"ctx":"szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/ek irányelv módosításáról” (a továbbiakban dsa rendelet) 27. cikk (1) bekezdését azáltal, hogy elmulasztotta a video megosztó1 szolgálta","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровые платформы и сервисы","term":"dsa","weak":false,"pos":12576,"ctx":", továbbá a 7. § (1) és (3) bekezdésére alapította. [23] a harmadlagos kereseti kérelem a dsa rendelet 27. cikkén alapul. [24] a kereseti kérelmet megalapozó tények körében a felperes","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровые платформы и сервисы","term":"dsa","weak":false,"pos":14830,"ctx":"megosztó1 ajánlórendszereinek a megismeréséhez. mindez azért nem fogyasztóbarát, mivel a dsa rendelet 27. cikke egyértelműen rögzíti, hogy az online platformot működtető szolgáltatók","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровые платформы и сервисы","term":"online platform","weak":false,"pos":14883,"ctx":"ez azért nem fogyasztóbarát, mivel a dsa rendelet 27. cikke egyértelműen rögzíti, hogy az online platformot működtető szolgáltatóknak a szerződési feltételek keretében világos és közérthető nyelvez","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровые платформы и сервисы","term":"dsa","weak":false,"pos":15210,"ctx":"fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket. [28] a dsa rendelet 27. cikkéből tehát az következik a felperes álláspontja szerint, hogy az ajánlór","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровые платформы и сервисы","term":"online platform","weak":false,"pos":15363,"ctx":"ontja szerint, hogy az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatás kötelezően valamennyi online platformot működtető szolgáltató ászf-ének a részét képezi. az alperes ellenben azáltal, hogy az ajá","zone":"текст","weight":1}],"dropped":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":4582,"ctx":"tére, egy felugró ablak a video megosztó1 használata előtt erre az oldalra – valamint az „adatvédelmi irányelvek” oldalára – irányítja a fogyasztót. a internetes kereső-fiókkal bejelentkező f","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-10-29","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Szombathelyi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20171%2F2025%2F3&azonosito=d537a78c-141d-431d-9828-feed79c98824"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Szombathelyi+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20171%2F2025%2F3&azonosito=d537a78c-141d-431d-9828-feed79c98824","text":"...\nA Szombathelyi Törvényszék\ní t é l e t e\nAz ügy száma: 24.P.20.171/2025/3.\nA felperes: Felperes1 (Cím3.)\nFelperes jogi képviselője: dr. Sebestyén Boglárka\n(cím7)\nAz alperes: Alperes1: (Cím1,\nmagyarországi kézbesítési címe: Cím5.)\nAlperes jogi képviselője: Szür Ügyvédi Iroda (Alperes ügyvédje Város, utca\nÉpület, házszám)\nAz ügy tárgya: szerződés nem létezése, érvénytelensége\nRendelkező rész:\nA törvényszék a keresetet elutasítja.\nMegállapítja, hogy az eljárás során felmerült 30.000 (harmincezer) Ft illetéket az állam viseli.\nAz ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezésnek van helye a\nGyőri Ítélőtáblához címzetten, amelyet a fellebbező félnek jogi képviselője útján\nelektronikusan kell a Szombathelyi Törvényszéken előterjesztenie.\nA másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike\ntárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható\nbizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a\nfellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől\nszámított 15 (tizenöt) napon belül tárgyalás tartását kérheti.\nA felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 379. §\nés 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a\nperköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által\nelőlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy\na részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a\nfellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.\nA fellebbezési eljárásban a jogi képviselet igénybevétele kötelező. Ha a fellebbezést\nelőterjesztő fél a fellebbezést nem jogi képviselője útján nyújtja be, a fellebbezést a bíróság\nhiánypótlási felhívás kiadása nélkül visszautasítja.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n2\nI n d o k o l á s\nA törvényszék által megállapított tényállás\n[1] A felperes a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban Fgytv.) 38. §\n(1) bekezdése alapján a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére irányuló képviseleti\nkereset megindítására feljogosított jogi személy.\n[2] Az alperes az Vállalatcsoport vállalatcsoport tagjaként a https://www.Video Megosztó1.com. címen elérthető,\nVideo Megosztó1 megnevezésű szolgáltatást nyújtja az Európai Gazdasági Térségben (EGT) és\nSvájcban tartózkodó felhasználók számára.\n[3] A Video Megosztó1 egy olyan több mint 2,7 milliárd felhasználóval rendelkező videómegosztó\nplatform – lényegét tekintve nyílt tárhelyszolgáltatás –, amelynek segítségével a felhasználók\nkülönféle témakörökben feltöltött videókat tekinthetnek meg, zenét hallgathatnak, valamint\ninformálódhatnak a napi hírekről és a közéleti történesekről. A felhasználók 80 különböző\nnyelven navigálhatnak az alkalmazáson belül. A Video Megosztó1 alapvetően magánszemély\nfelhasználók számára készült, azonban létezik vállalati, üzleti és reklámcélú használata is. Az\nelérni kívánt célcsoport széleskörű közönség, beleértve a felnőtteket, tinédzsereket, gyermeket\nés az idősebb generációt.\n[4] A Video Megosztó1 szolgáltatás használata előtt a fogyasztóknak el kell fogadniuk a Video Megosztó1 által\nmeghatározott Általános Szerződési Feltételeket (a továbbiakban ÁSZF), mint\nszolgáltatásspecifikus rendelkezéseket, illetve az ebben foglalt egyéb, vonatkozó irányelveket.\n[5] A fogyasztók a Video Megosztó1 szolgáltatást vagy a internetes kereső fiókjukba való bejelentkezést követően,\nvagy pedig a bejelentkezést mellőzve is használhatják.\n[6] Amennyiben a Video Megosztó1 használata előtt a fogyasztó nem kíván belépni a internetes kereső-fiókjába,\nakkor a Video Megosztó1 felületére érve egy felugró ablak fogadja, amelyen keresztül kiválaszthatja a\nnyelvi beállításokat. Ezt követően minden szerződési feltétel és kapcsolódó irányelv a\nválasztott nyelven jelenik meg a fogyasztó számára, míg a internetes kereső-fiókkal bejelentkező\nfogyasztók a profiljukra kattintva választhatják ki a preferált nyelvet, és ezt követően a\nválasztott nyelven érhetik el a szerződési feltételeket és a kapcsolódó irányelveket az alábbiak\nszerint.\n[7] Az ÁSZF a Video Megosztó1 felületén belül a https://www.Video Megosztó1.com/t/terms. weboldalon érhető\nel. Amennyiben a fogyasztó a internetes kereső-fiókjába való bejelentkezés nélkül lép be a Video Megosztó1\nfelületére, egy felugró ablak a Video Megosztó1 használata előtt erre az oldalra – valamint az\n„Adatvédelmi Irányelvek” oldalára – irányítja a fogyasztót. A internetes kereső-fiókkal bejelentkező\nfogyasztót az alkalmazás megnyitásakor nem fogadja ez a felugró ablak, figyelemmel arra,\nhogy a internetes kereső-fiók létrehozásának feltétele az ÁSZF elfogadása, így tehát a internetes kereső-fiókkal\nbejelentkező fogasztó az ÁSZF tartalmát már korábban megismerte és elfogadta. A internetes keresőfiókkal\nbejelentkező fogyasztó a saját profilján belül nyithatja meg az ÁSZF-et tartalmazó\nweboldalt.\n[8] A https://www.Video Megosztó1.com/t/terms oldalon a Video Megosztó1 az „Alkalmazandó feltételek”\nbekezdésében rögzíti, miszerint a kínált szolgáltatás használatát az ÁSZF, a Video Megosztó1\nközösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal kapcsolatos\nirányelvek szabályozzák.\n[9] Ezen, a fogyasztók számára releváns további dokumentumok a\nhttps://www.Video Megosztó1.com/t/terms. oldalon belül különböző beágyazott, kattintással\nmegnyitható linkeken keresztül érhetők el, így például a Video Megosztó1 működését fogyasztóbarát\nmódon elmagyarázó „Súgóközpont” a https://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1. címről, a többek\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n3\nközött a vonatkozó irányelvekről tájékoztatást nyújtó „Video Megosztó1 működése” oldal a\nhttps://www.Video Megosztó1.com/howVideo Megosztó1works. címről nyitható meg.\n[10] A Video Megosztó1 az ajánlórendszeréről jelenleg 3 felületen, nevezetesen az „Átláthatósági\nKözpont” oldal „Elszámolthatóság” aloldalon belül a\nhttps://transparency.internetes kereső.intl/hu/accountability. linken, a „Súgóközpont” oldal „Ajánlások\nés keresési eredmények kezelése” aloldalon belül a\nhttps://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1/answer/6342839?hl=hu. linken, valamint a „Video Megosztó1\nműködése” oldal „Ajánlott videók” aloldalon belül a\nhttps://www.Video Megosztó1.com/intl/ALL_hu/howVideo Megosztó1works/product-features/reccomendations.\nlinken tartalmaz információkat.\n[11] Ezen oldalak mindegyike kattintással megnyitható az ÁSZF főoldaláról, illetve az egyes\naloldalakon belül a felmerülő információkkal kapcsolatos speciális weboldalakra szintén\nbeágyazott link irányítja át a fogyasztót.\n[12] Az alperes által használt ÁSZF angol nyelvű és magyar nyelvű, jelenleg használt változata\negyaránt 2023. május 10. napján lépett hatályba.\n[13] Amennyiben a fogyasztó elmulasztja a kívánt nyelvet beállítani a szolgáltatás megnyitását\nkövetően a fentebb kifejtettek szerint, ebben az esetben az ÁSZF angol változata jelenik meg\na képernyőképen, azonban a magyar IP címmel bejelentkező fogyasztók a\nhttps://www.Video Megosztó1.com/t/terms oldal felső részén egy linket találnak, amely közvetlenül a\nmagyar nyelvű változatra irányítja át őket. Amennyiben elvégzik ezt a beállítást, úgy a\nkapcsolódó tájékoztató dokumentumok szintén a kiválasztott nyelven jelennek meg.\nA felperes keresete, alperes ellenkérelme\n[14] A felperes perfelvétel során pontosított elsődleges kereseti kérelme arra irányult, hogy a\ntörvényszék az Fgytv. 38/C § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel állapítsa meg, miszerint a\nhttps://www.Video Megosztó1.com/t/terms. weboldalon elérhető Video Megosztó1 Általános Szerződési\nFeltételek keresetében megjelölt részei teljes egészében tisztességtelenek a Polgári\nTörvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban Ptk.) 6:103. § (2) bekezdése\nalapján, ezért a Ptk. 6:103. § (3) bekezdése értelmében semmisek.\n[15] A felperes az ÁSZF alábbi, „Alkalmazandó feltételek” alpontban foglaltak semmisségének\nmegállapítását kérte: „A Szolgáltatás Ön általi használatára ezek a feltételek, a Video Megosztó1\nközösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és szerzői jogi irányelvek\n(együttesen a „Szerződés”) vonatkoznak. A velünk kötött Szerződése a Video Megosztó1-on való\nhirdetésre vonatkozó irányelveket is tartalmazza, ha Ön reklámot vagy szponzorálást biztosít\na Szolgáltatásnak, vagy fizetett promóciókat épít be tartalmába.”\n[16] A felperes másodlagosan az Fgytv. 38/C. § (1) bekezdés a) pontjára figyelemmel annak\nmegállapítását kérte, hogy az alperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytat a\nfogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi\nXLVII. törvény (a továbbiakban Fttv.) 7. § (1) bekezdés a) pontja szerint azáltal, hogy a\nszolgáltatás ajánlórendszerének főbb paramétereit, valamint a szolgáltatás igénybe vevői\nszámára e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket\nnem a Video Megosztó1 szolgáltatás szerződési feltételei között, hanem a\nhttps://transparency.internetes kereső.intl/hu/accountability. címen elérhető „Elszámoltathatóság”\naloldalon, a https://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1/answer/6342839?hl=hu. címen elérhető\n„Video Megosztó1 Súgóközpont” Ajánlások és keresési eredmények kezelése” aloldalon, valamint a\nhttps://www.Video Megosztó1.com/intl/ALL_hu/howVideo Megosztó1works/product-features/reccomendations.\ncímen elérhető Video Megosztó1 termékjellemzők oldalon határozza meg.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n4\n[17] A harmadlagosan előterjesztett kereseti kérelemben a felperes annak a megállapítását kérte az\nFgytv. 38/C. § (1) bekezdés a) pontja alapján, hogy a felperes megsértette „az Európai\nParlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatások egységes piacáról\nés a 2000/31/EK irányelv módosításáról” (a továbbiakban DSA Rendelet) 27. cikk (1)\nbekezdését azáltal, hogy elmulasztotta a Video Megosztó1 szolgáltatás szerződési feltételeiben világos\nés közérthető nyelvezettel megfogalmazva meghatározni a Video Megosztó1 szolgáltatás\najánlórendszerében használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás igénybe vevői számára\naz e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló lehetőségeket.\n[18] Tekintettel a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban Pp.)\n170. § (4) bekezdésére, a felperes előadta, hogy az általa előterjesztett kereseti kérelmek\negymáshoz képest látszólagos tárgyi keresethalmazatot alkotnak, így kérte azok kereseti\nkérelemben megjelölt sorrendben való elbírálását.\n[19] A felperes kérte az alperes marasztalását a perköltségben a Pp. 81. §-a alapján.\n[20] Kereseti kérelmének jogalapját az Fgytv. 2. § 25. pontja szerinti képviseleti keresetre és ennek\nmegfelelően az Fgytv. 38/B. § (5) bekezdése alapján a Pp. 574. §-ára alapította. Előadta e\nkörben, hogy a magyar szabályozást determináló uniós jogalap „a fogyasztók kollektív\nérdekeinek védelmére irányuló képviseleti keresetekről és a 2009/22/EK irányelv hatályon\nkívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és Tanács EU 2020/1828 irányelvének” (a\ntovábbiakban RAD irányelv) 3. cikk 5. pontjából fakad.\n[21] A kereseti kérelme anyagi jogi jogalapjaként az elsődleges kereseti kérelem körében a\nfelperes a Ptk. 8:1 § (1) bekezdés 3. és 4. pontját, a Ptk. 6:103. § (2) és (3) bekezdését,\nvalamint a Ptk. ezen rendelkezéseinek hátterét képező „a fogyasztókkal kötött szerződésekben\nalkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, a Tanács 93/13/EGK irányelv” (a továbbiakban\nUCTD Irányelv) 2. cikk b) és c) pontjait, valamint az UCTD irányelv 5. cikkét jelölte meg.\n[22] Másodlagos kereseti kérelmet az Fttv. és az annak alapját képező „a belső piacon az üzleti\nvállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól,\nvalamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai\nparlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi\nrendelet módosításáról szóló az Európai Parlament és a Tanács 2005/29/EK Irányelv” ( a\ntovábbiakban UCPD Irányelv) keresetlevélben megjelölt rendelkezéseire, így az irányelv\nalapján a magyar jogba átültetett Fttv. 1. § (1), (2) bekezdésére, a 2. § a) pontjára, a 2. § b)\npontjára, a 2. § c) pontjára és a 2. § d) és e) pontjára, továbbá a 7. § (1) és (3) bekezdésére\nalapította.\n[23] A harmadlagos kereseti kérelem a DSA Rendelet 27. cikkén alapul.\n[24] A kereseti kérelmet megalapozó tények körében a felperes előadta, hogy a Kúria Polgári\nKollégiumának 2/2012. (XII. 10.) PK véleménye (a továbbiakban PKv 2012.2.) alapján a\nvilágos és érthető megfogalmazás vizsgálatakor abból indokolt kiindulni, hogy a fogyasztó a\ngazdasági vagy szakmai tevékenysége körén kívül eső célból szerződést kötő személy. Ebből\nfakadóan tehát az átlagos fogyasztó nem rendelkezik különleges szakismerettel és\nszakértelemmel, ugyanakkor az ügyletkötés kockázata őt is terheli. Lényeges követelmény\nezért, hogy az általános szerződési feltételek a fogyasztó számára áttekinthető szerkezetben\njelenjenek meg. Amennyiben az általános szerződési feltételek szerkezeti kialakítása nem\náttekinthető, követhetetlen, szükségtelenül bonyolult, a szerződési feltétel az egyértelmű és\nérthető megfogalmazás követelményébe ütközik, és amennyiben a fogyasztó az egyértelmű,\nvilágos és érthető szerkesztés elmaradása miatt nem tudta ténylegesen megismerni a\nszerződési feltételekben foglalt kikötéseket még a szerződés megkötése előtt, úgy ez a\nszerződési feltétel önmagában is tisztességtelennek tekintendő.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n5\n[25] A PKv 2012.2. ezen rendelkezésének értelmezéséből következik tehát a felperesi oldal\nérvelése alapján, hogy az alperes megsértette a világos és érthető megfogalmazás elvét az\nalábbiak szerint:\n[26] Az alperes az ÁSZF tartalmát a https://www.Video Megosztó1.com/t/terms. weboldalon helyezte el, ez\naz oldal ellenben nehezen található meg az átlagfogyasztók számára. Amennyiben az ÁSZF\nelrejtésre került, úgy a fogyasztónak nem lehet tényleges lehetősége a benne foglalt kikötések\nmegismerésére. Ezen túlmenően, amennyiben a fogyasztó meg is találja az ÁSZF-et, azzal\nkénytelen szembesülni, hogy az csak angolul érhető el. Az anyanyelvre történő lefordítás\nhiánya pedig önmagában is megalapozza a tisztességtelenség megállapítását.\n[27] A nyelvi problémákon túl aggályos, hogy ha a fogyasztó el is jut a felperes által konkrétan\nkifogásolt Alkalmazandó Feltételek rendelkezésig, akkor a fentebb megnevezett\nhiperhivatkozások segítségével érkezhet el a Video Megosztó1 ajánlórendszereinek a\nmegismeréséhez. Mindez azért nem fogyasztóbarát, mivel a DSA Rendelet 27. cikke\negyértelműen rögzíti, hogy az online platformot működtető szolgáltatóknak a szerződési\nfeltételek keretében világos és közérthető nyelvezettel kell meghatározniuk az\najánlórendszerekben használt főbb paramétereket, valamint a szolgáltatást igénybe vevők\nszámára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre álló\nlehetőségeket.\n[28] A DSA Rendelet 27. cikkéből tehát az következik a felperes álláspontja szerint, hogy az\najánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatás kötelezően valamennyi online platformot\nműködtető szolgáltató ÁSZF-ének a részét képezi. Az alperes ellenben azáltal, hogy az\najánlórendszerekkel kapcsolatos tartalmakra vezető hivatkozásokat nem az Alkalmazandó\nFeltételek rendelkezésen belül helyezte el, azt a látszatot kelti, miszerint a Video Megosztó1\nszolgáltatásra csupán az Alkalmazandó Feltételekben hivatkozott feltételek vonatkoznak.\n[29] E körben hivatkozott a felperes az Európai Unió Bíróságának – például a NÉVügyben\nkimunkált – gyakorlatára, amely szerint az értehetőség nem csupán a nyelvi érthetőséget\njelenti, hanem fel kell tüntetni és átláthatóvá kell tenni minden kikötést, a vonatkozó\nmechanizmusokat és ezen mechanizmusok egymáshoz való viszonyrendszerét, ugyanis ezek\nhiányában a fogyasztó nem ismerheti meg a szolgáltatás nyújtója és a fogyasztó között\nfennálló jogviszony teljes körű tartalmát, ekként nem mérlegelheti a szolgáltatás\nigénybevételével járó előnyöket és kockázatokat. A felperes kiemelte, hogy a Kúria\nPfv.20152/2020/7. sz. precedensképes határozata szintén a nemzetközi joggyakorlattal\nösszhangban rögzítette, mikor tekinthető egy szerződési feltétel világosnak és érthetőnek.\n[30] Mindezek alapján az alperestől – tekintettel a Video Megosztó1 szolgáltatás jellegére – az volna\nelvárható, hogy egységes, közérthető nyelvezetű és könnyen elérhető dokumentumot\nkészítsen, amelyből a laikus fogyasztó megismerheti a jogviszony lényeges tartalmi elemeit.\n[31] Ugyanakkor a felperes véleménye szerint az alperesi jogsértés abban az esetben is\nmegállapítható, amennyiben nem minősülnek az ÁSZF részének az ajánlórendszerekkel\nkapcsolatos dokumentumok. Ezen meglátását arra alapozta, miszerint az ajánlórendszer\nmegismerése jelentős információ a fogyasztó számára, azonban az alperes ezen\ndokumentumokat elrejti, de legalábbis homályos, félreérthető módon bocsátja a fogyasztók\nrendelkezésére, holott, ha az alperes ezen információkat egyértelműen, a szerződési feltételek\nkörében ismertette volna a fogyasztókkal, akkor a fogyasztók nem biztos, hogy igénybe vették\nvolna az alperesi szolgáltatást.\n[32] A felperes szerint tehát sérelmes és önellentmondó az alperes azon állítása, miszerint az\najánlórendszerekre mutató hivatkozások elhelyezésén keresztül megfelel a DSA Rendelet 27.\ncikkében írtaknak. Figyelemmel arra, miszerint a DSA 27. cikke egyértelműen megkívánja,\nhogy az ajánlórendszerekkel kapcsolatos információk az ÁSZF részét képezzék, ellenben az\nalperes nem az Alkalmazandó Feltételek ponton belül helyezte el a vonatkozó hivatkozásokat,\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n6\ncsakis az a következtetés vonható le, hogy ezek az információk nem szerződési feltételek az\nalperes értelmezésében. Amennyiben nem szerződési feltételek, akkor az alperes megsérti a\nDSA 27. cikkében rögíztett követelményt, ha pedig szerződési feltételek, akkor ezeket a\nszerződési feltételeket félreérthető módon tárta a fogyasztók elé.\n[33] Mindezek alapján a felperes álláspontja elsődlegesen az, hogy ha az Alkalmazandó Feltételek\nrendelkezésben nem szerepel tájékoztató az ajánlórendszerben szereplő fő paramétereket\nilletően, úgy az ÁSZF ezen pontja tisztességtelen, ebből fakadóan a magyar jog szerint\nsemmis. Másodlagosan, amennyiben a törvényszék megítélése szerint az Alkalmazandó\nFeltételek rendelkezés nem semmis, az alperes ettől függetlenül érthetetlen módon bocsátotta\na fogyasztók rendelkezésére az ajánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatást, tehát\nmegállapítható a Fttv. 7. § (1) bekezdésében írtak megsértése. A harmadlagos kereseti\nkérelem a felperes érvelése szerint azon a meglátáson alapul, hogy ha az Alkalmazandó\nFeltételek rendelkezés nem semmis, azonban a DSA 27. cikk (1) bekezdése értelmében\nhiányos tartalmú, akkor az alperes a DSA 27. cikk (1) bekezdését sértette meg.\n[34] Az alperes ellenkérelmében a keresetet elutasítását kérte, tekintettel arra, miszerint a felperesi\nérvelés téves jogértelmezésből fakad, így az alperes álláspontja szerint a felperes által\nfeltételezett jogsértések nem állnak fenn.\n[35] Ellenkérelme ténybeli alapjaként írásbeli ellenkérelmében az alperes részletesen,\nképernyőfotók csatolása mellett bemutatta és levezette, hogy a fogyasztó miként férhet hozzá\nnyelvi beállításokhoz, az ÁSZF-hez és az egyéb releváns dokumentumokhoz a Video Megosztó1\nfelületén.\n[36] Az elsődleges kereseti kérelem vonatkozásában az alperes előadta, hogy nem foghat helyt a\nPtk. 6:102. § (3) bekezdésére tett felperesi hivatkozás, ugyanis éppen a Ptk. 6:102. § (1)\nbekezdése mondja ki, hogy a tisztességtelenség akkor vizsgálható, amennyiben a szerződési\nfeltétel a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Ezzel szemben a\nfelperes által kifogásolt Alkalmazási Feltételek rész csupán olyan irányelvekre utal, amelyek\n– összhangban azzal, amit a Ptk. deklarált az általános szerződési feltétel szerződéses\ntartalommá válását illetően a 6:78. § (1) bekezdésében – az ÁSZF részét képezik. Erre\ntekintettel tehát fel sem merülhet a tisztességtelenség vizsgálata e körben. Az alperesi\njogértelmezést támasztja alá a Kúria Gfv.V30.247/2021/9. sz., a Pfv.V.20.629/2021/4. sz. és a\nPfv.V.21.226/2020167. sz. precedensértékű határozata is.\n[37] Abban az esetben sem tisztességtelen a kifogásolt feltétel, amennyiben mégis sor kerülne a\ntisztességtelenség vizsgálatára, tekintettel arra, hogy a felperesi előadással szemben az alperes\nnem rejti el a kifogásolt feltételt a fogyasztók elől, mi több, kifejezetten a kezdőlapon,\nközponti helyen helyezte el. Valóban nem tartalmazza az Alkalmazott Feltételek körében\nrögíztett felsorolás az ajánlórendszerre vonatkozó dokumentumokat, de ez csupán a felperes\náltal feltételezett önellentmondás, ami könnyen feloldható az alábbi érveléssel:\n[38] A DSA 3. cikk u) pontja szerint elnevezésétől és formájától függetlenül szerződési feltételnek\nminősül minden olyan kikötés, amely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe\nvevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza. Ebből következik, hogy a DSA szerinti\nszerződési feltétel szélesebb körben értelmezendő, mint a Ptk. szerinti szerződési feltétel. A\nPtk. szerinti általános szerződési feltétel kifejezetten jogokat és kötelezettségeket megállapító\nrendelkezés lehet, tehát szűkebb kategória a DSA-ban foglaltaknál.\n[39] Figyelemmel az Európai Bizottság P2B rendeletről szóló iránymutatására is, az alperes nem\nköteles valamennyi szerződési feltételt egyetlen dokumentumban elhelyezni, azokat a\nVideo Megosztó1 ÁSZF-be foglalni és az ajánlórendszerrel kapcsolatos információkat kifejezetten\nszerződési feltétel elnevezéssel illetni mindaddig, amíg a fogyasztók számára hozzáférhetővé\nteszi ezen dokumentumokat.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n7\n[40] Az a körülmény, miszerint a felperes nem találta meg a magyar nyelvű oldalt, feltehetően arra\nvezethető vissza, hogy a felperes nem állította be megfelelően a szolgáltatás nyelvét. A\nfelperesi tévedés azonban nem támasztja alá önmagában azt, hogy a fogyasztók szélesebb\nköre nem találja meg az elérni kívánt tartalmakat, márpedig a felperes nem indokolta meg\nbővebben, miért tekinti „elrejtettnek” a szerződési feltételeket.\n[41] A másodlagos kereseti kérelem az alperes álláspontja szerint szintén megalapozatlan,\ntekintettel arra, hogy azon a téves feltevésen alapul, miszerint a DSA kötelezi az alperest az\najánlórendszerekről szóló tartalom ÁSZF-ben való rögzítésére. Az alperes éppen az\nátláthatóság érdekében döntött úgy, hogy az ajánlórendszerre vonatkozó információkat külön\noldalakon teszi közzé.\n[42] A fogyasztói szempontokat is figyelembevéve az a logikus, hogy a laikusok a technikai\njellegű tudnivalókat nem az ÁSZF-ben, hanem a Video Megosztó1 működését elmagyarázó oldalon\nkeresik, így nem foghat helyt azon felperesi állítás, miszerint az alperes megtévesztő\nkereskedelmi gyakorlatot folytatna. Az alperes a Video Megosztó1 felépítésének kialakításakor a\nBEUC által ajánlott „többrétegű” tájékoztatási módszert alkalmazza annak érdekében, hogy a\nfogyasztók számára könnyen feldolgozhatóvá tegye az egyetlen dokumentumban\nszükségszerűen tömény és átláthatatlan módon megjelenő adathalmazt.\n[43] Az alperes álláspontja szerint a harmadlagos kereseti kérelem – azaz a DSA 27. cikk\nmegsértésnek bíróság általi megállapítása – megalapozatlan. Az alperes tájékoztatása az\najánlórendszerrel kapcsolatban átlátható, könnyen elérhető, és megfelel a DSA 27. cikkében\nmeghatározott követelményeknek. Nem következik a DSA 27. cikkéből, hogy az\najánlórendszerekkel kapcsolatos tájékoztatást az ÁSZF-nek kell tartalmaznia, az alperes pedig\n– noha külön oldalakon, de a felperes által sem vitatottan – valamennyi szükséges információt\na fogyasztók rendelkezésére bocsátott.\n[44] Az alperes perköltségre nem tartott igényt.\n[45] A felperes az alperesi védekezést nem találta megalapozottnak és elfogadhatónak.\n[46] A felperes érvelése szerint az alperes a per tárgya szempontjából irreleváns kúriai gyakorlatra\nhivatkozik, alaptalanul tágítja a fogalmi kereketeket a vizsgált jogintézményeket illetően.\n[47] Az alperes a felperesi álláspontra válaszul előadta, hogy a felperes által kifogásolt alperesi\nmagatartás a felperes téves jogértelmezésén alapul. Az alperes nem alaptalanul tágítja a\nfogalmi kereteket, csupán rámutat arra, hogy a Ptk. és DSA fogalomhasználata eltérő a\nszerződési feltétel meghatározását illetően, ez azonban nem zárja ki, hogy az alperes\nmegfeleljen a DSA, az Fttv. és a Ptk. rendelkezéseinek egyaránt.\nA törvényszék döntése és jogi indokai\n[48] A felperes keresete nem alapos az alábbiak szerint.\n[49] A Ptk. 8:1§ (1) bekezdése értelmében:\n3. fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró\ntermészetes személy;\n4. vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró\nszemély;\n[50] 6:86. § [A szerződés értelmezése]\n(1) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell\nértelmezni.\n6:102. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétel]\n(1) Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből eredő jogokat és\nkötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és\nindokolatlanul a szerződési feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n8\n(2) Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának megállapításakor vizsgálni kell a\nszerződéskötéskor fennálló minden olyan körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett,\na kikötött szolgáltatás rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más\nfeltételeivel vagy más szerződésekkel való kapcsolatát.\n(3) A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések nem\nalkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás\narányát meghatározó szerződési feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.\n[51] 6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben]\n(1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési\nfeltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell a\nvállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A\nvállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg\nmegtárgyalták.\n(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a\nvállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel\ntisztességtelen voltát önmagában az is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.\n(3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel\nsemmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.\n[52] Az Fttv. releváns rendelkezései szerint:\n3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.\n(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,\na) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen\nelvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének\nmegfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság\nkövetelménye), és\nb) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét a termékkel kapcsolatos, a szükséges\ninformációk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák,\nilletve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés\nmeghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a\nfogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.\n(3) A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely\nmegtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).\n(4) A mellékletben meghatározott kereskedelmi gyakorlatok tisztességtelenek.\n[53] A DSA Rendelet releváns rendelkezései:\n3. cikk alapján a rendelet alkalmazásában:\nb) „a szolgáltatás igénybe vevője”: bármely természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely\nigénybe veszi az érintett közvetítő szolgáltatást, különösen abból a célból, hogy információhoz\njusson vagy az információt hozzáférhetővé tegye;\nc) „fogyasztó”: bármely természetes személy, aki kereskedelmi, üzleti, kézműipari vagy\nszakmai tevékenységén kívül eső célokból jár el;\nu) „szerződési feltételek”: minden olyan kikötés, függetlenül az elnevezésétől vagy formájától,\namely a közvetítő szolgáltató és a szolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses\nkapcsolatot szabályozza;\n27. cikk (1) bekezdés: az online platformot üzemeltető azon szolgáltatók, amelyek\najánlórendszereket használnak, szerződési feltételeikben – világos és közérthető nyelvezettel –\nmeghatározzák az ajánlórendszerükben használt fő paramétereket, valamint a szolgáltatás\nigénybe vevői számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre\nálló lehetőségeket.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n9\n[54] A peres felek által hivatkozott uniós irányelvek közvetlenül nem alkalmazhatóak, ugyanakkor\nazok beépítésre kerültek a Ptk., Fgytv. és az Fttv. rendelkezéseibe.\n[55] A törvényszék mindenekelőtt rögzíti, miszerint a peres felek között nem vitás az, hogy a\nfelperes keresetében kifogásolt Video Megosztó1 Általános Szerződési Feltételek olyan fogyasztó és\nvállalkozás közötti általános szerződési feltételeknek minősülnek, amelynek tisztességtelen\nfeltételei érvénytelenségének megállapítása iránt a Ptk. 6:105. §-a, és az Fgytv. 38. §-a alapján\nközérdekű kereset és egyben képviseleti kereset indítható. Az sem vitás, hogy ezen kereset\nmegindítására a felperes jogosult.\n[56] Az elsődleges kereseti kérelem tekintetében helytállóan hivatkozott az alperes a DSA és Ptk.\nközötti koncepcionális különbségre az általános szerződési feltétel meghatározása körében.\n[57] Rámutat a törvényszék arra, hogy az alperesi érvelés – szemben a felperesi állítással – nem\nalapatlan fogalomtágítás, hanem szükségszerű elkülönítése a kettő jogi norma\ndefiníciókészletének. A DSA Rendelet szerinti ÁSZF funkcionális, digitális szabályozási\nértelemben releváns, míg a Ptk. 6:102. § (1) bekezdésében meghatározott tisztességtelen\nÁSZF esetében a jogalkotói hangsúly a szerződéses egyensúly kontrolljára helyeződik. Ez\nnem normakollízió, hanem éppen a sajátos szabályozási célokhoz való igazodás, és az erre\ntörténő hivatkozás megkerülhetetlen a per tárgya szempontjából.\n[58] Tekintettel ugyanis arra, hogy e kettő fogalom eltérő jogértelmezési síkon mozog, indokolt\nrögzíteni, hogy a magyar jog szerinti semmisség jogkövetkezményét a Ptk. szerinti\ntisztességtelenség eredményezheti.\n[59] Osztja a törvényszék azon alperesi érvelést, miszerint a Video Megosztó1 ÁSZF Alkalmazandó\nFeltételek rendelkezése nem állapít meg sem jogokat, sem pedig kötelezettségeket a\nfogyasztók számára, ebből fakadóan pedig nem felel meg a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése\nszerinti ÁSZF-fogalomnak. Mindez azt vonja maga után, hogy a törvényszék nem\nvizsgálhatja a semmiség kérdését.\n[60] Az alperes tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatának megállapítását indítványozó\nmásodlagos kereseti kérelem vonatkozásában a törvényszék utal arra, hogy a kifogásolt\nfeltétel és az ÁSZF egésze elérhető magyar nyelven a fogyasztók számára. A felperes\nkeresetlevelében maga kérte, hogy a törvényszék „nyissa meg a yotutube.com weboldalt és\npróbálja maga megtalálni a felperes által linkelt Video Megosztó1 Általános Szerződési feltételeket”\n(keresetlevél 14. o. 5.4. pont).\n[61] A törvényszék e körben rögzíti, hogy az ÁSZF könnyen elérhető az alperes által írt módon és\nformában, ugyanakkor a felperes által kifogásolt rendelkezés az alábbi megszövegezésben\nolvasható a weboldalon: „a Szolgáltatás Ön által történő használatát a jelen feltételek, a\nVideo Megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvekkel, biztonsággal és szerzői jogokkal\nkapcsolatos irányelvek (a továbbiakban együttesen a „Szerződés”) szabályozzák. Amennyiben\nÖn hirdetéseket vagy szponzorációt is biztosít a Szolgáltatásban, vagy a tartalmaiban fizetett\npromóciókat is szerepeltet, akkor az Ön velünk kötött Szerződésének a Video Megosztó1-on végzett\nhirdetési tevékenységre vonatkozó irányelvek is a részét képezik.” Ezzel szemben a felperes\náltal a keresetlevélben hivatkozott szöveg így szól: „A Szolgáltatás Ön általi használatára\nezek a feltételek, a Video Megosztó1 közösségi irányelvei, valamint az irányelvek, a biztonsági és\nszerzői jogi irányelvek (együttesen a „Szerződés”) vonatkoznak. A velünk kötött Szerződése a\nVideo Megosztó1-on való hirdetésre vonatkozó irányelveket is tartalmazza, ha Ön reklámot vagy\nszponzorálást biztosít a Szolgáltatásnak, vagy fizetett promóciókat épít be tartalmába.”\n[62] E kettő, imént idézett szöveg közötti stilisztikai különbség a törvényszék álláspontja szerint\nazon alperesi feltételezést erősíti, miszerint a felperes azért nem találta a magyar nyelvű\nÁSZF-et, mivel az angol nyelv került beállításra a felperes által használt eszközön, és így a\nfelperes által végül magyar nyelven megtalált változat nem a hivatalos, hanem az automatikus\ngépi fordítás.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n10\n[63] Megjegyzi a törvényszék, hogy „az Európai Bizottság a fogyasztók jogairól szóló 2011/83/EU\neurópai parlamenti és tanácsi irányelv értelmezésére és alkalmazására vonatkozó\niránymutatása” rávilágított arra, miszerint a terjedelmi szempontokra is figyelemmel\nelőfordulhat, hogy a fogyasztóknak szóló tájékoztatást célszerű nem egyetlen oldalon\nfeltüntetni.\n[64] Az elérni kívánt cél – azaz a szolgáltatást nyújtó vállalkozáshoz képest gyengébb\nérdekérvényesítő pozícióban lévő fogyasztó többlettámogatása, illetve annak az elérése, hogy\na fogyasztó tudatosan mérlegelhesse az ÁSZF elfogadásával vállalt előnyöket és hátrányokat\n– szempontjából hatékonyabb, ha a fogyasztó az online felület egyik oldaláról átléphet egy\nmásik oldalra, nem pedig egy tömény adathalmaz képében, egy hosszabb dokumentumban\nvaló felsorolás formájában nyújtják számára a tájékoztatást.\n[65] A törvényszék kiemeli, hogy a BEUC hatékony fogyasztói tájékoztatásokkal kapcsolatos\ntanulmánya szerint az információk priorizálása hasznos és fontos. Ebből következően az\nalperes nem járt el megtévesztően, amikor priorizálta, milyen információkat tüntet fel az\negyes oldalokon az egyes alpontokban. Akkor terhelné felróhatóság az alperest, amennyiben\nönkényesen válogatott volna a releváns információk feltüntetése között. Hangsúlyozza e\nkörben a törvényszék, hogy az alperes éppen úgy tud eleget tenni a DSA és Ptk. szerinti\nszabályozásnak egyaránt, ha az ajánlórendszerre vonatkozó – egyebekben vitathatatlanul\nreleváns –információkat nem az Alkalmazandó Feltétel fül alatt tünteti fel. Végtére is ezen\nadatok, szemben az Alkalmazandó Feltételek alatti felsorolással, nem jogokat és\nkötelezettségeket deklarálnak, hanem tájékoztató jelleggel bírnak.\n[66] A harmadlagos kereseti kérelem elbírálása körében a DSA 3. cikk u) pontja tekintendő\niránymutatónak.\n[67] A DSA 3. cikk u) pontja egyértelműen rögzít, hogy elnevezésétől és formájától függetlenül\nszerződési feltételnek minősül minden olyan kikötés, amely a közvetítő szolgáltató és a\nszolgáltatások igénybe vevője közötti szerződéses kapcsolatot szabályozza.\n[68] Egyetért a törvényszék a felperessel abban, hogy az online platformot működtető\nszolgáltatóknak a szerződési feltételek keretében világos és közérthető nyelvezettel kell\nmeghatározniuk az ajánlórendszerekben használt főbb paramétereket, valamint a szolgáltatást\nigénybe vevők számára az e fő paraméterek módosítására vagy befolyásolására rendelkezésre\nálló lehetőségeket. A fentebb idézett 3. cikkből azonban az következik, hogy az alperes ezen\nkritériumnak eleget tud tenni – mi több, a [60] – [61] bekezdésekben foglaltakra figyelemmel\nhatékonyabban is tud eleget tenni – akkor is, ha nem az ÁSZF elnevezésű dokumentumban,\nhanem a jelenlegi gyakorlat szerint a https://transparency.internetes kereső.intl/hu/accountability. címen\nelérhető „Elszámoltathatóság” aloldalon, a\nhttps://support.internetes kereső.com/Video Megosztó1/answer/6342839?hl=hu. címen elérhető „Video Megosztó1\nSúgóközpont” Ajánlások és keresési eredmények kezelése” aloldalon, valamint a\nhttps://www.Video Megosztó1.com/intl/ALL_hu/howVideo Megosztó1works/product-features/reccomendations.\ncímen elérhető Video Megosztó1 termékjellemzők oldalon nyújtja az ajánlórendszerekkel kapcsolatos\ntájékoztatást.\n[69] Mindezekre tekintettel a törvényszék a felperes keresetét elutasította.\n[70] A törvényszék megállapította, hogy a felperest az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a\ntovábbiakban Itv.) 5. § (1) és (2) bekezdéseire figyelemmel teljes személyes illetékmentesség,\nmíg az Itv. 57. § (1) bekezdés o) pontja alapján tárgyi illetékmentesség illeti meg. Erre\ntekintettel az eljárás során felmerült illetékköltséget részben a felperes személyes\nilletékmentessége, részben a Pp. 102. § (3) bekezdése alapján az állam viseli.\n[71] Az alperes perköltséget nem számított fel, erre figyelemmel a felperest a pervesztesség\nellenére nem terheli az alperesi perköltség megtérítésének kötelezettsége.\n[72] Az ítélet elleni fellebbezési jogot a Pp. 365. § (2) bekezdés a) pontja biztosítja.\nSzombathelyi Törvényszék\n24.P.20.171/2025/3.\n11\nSzombathely, 2026. február 17.\ndr. Andor Szabolcs s.k.\nbíró","changes":[]}