{"check":null,"uid":"3d4ec765cbc976d1","title":"Követeléskezelési célból végzett adatkezelés jogalapja","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Регулятор установил, что компания не может ссылаться на ст. 6(1)(b) GDPR как основание для обработки данных субъекта в целях взыскания и обязал её обосновать наличие законного интереса согласно ст. 6(1)(f) GDPR либо удалить данные. До подтверждения приоритета такого интереса обработка ограничена. Заявку на удаление регулятор отклонил со ссылкой на ст. 17(3)(b) GDPR, поскольку часть обработки основана на правовой обязанности (ст. 6(1)(c)). За нарушение срока рассмотрения орган уплатил заявителю штраф.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":25642,"versions":1,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=182:koveteleskezelesi-celbol-vegzett-adatkezeles-jogalapja&start=200","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:25","relevance":"hit","score":128,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":128,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"adatkezel","weak":false,"pos":33,"ctx":"követeléskezelési célból végzett adatkezelés jogalapja","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":92,"ctx":"yszám: naih/2019/2566/8.  ## tárgy: kérelmet elutasító határozat  határozat  ## a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (a továbbiakban: hatóság) [...]  ## (lakcím: [...] a továb","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":299,"ctx":"ző) kérelmére az [...]-vel (székhely: [...], a továbbiakban:  kérelmezett) szemben indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza. i.1. a hatóság határozatában hivatalból m e","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":470,"ctx":"ában hivatalból m e g á l l a p í t j a , hogy a kérelmezett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":670,"ctx":"/46/ek irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (eu) rendelet (a továbbiakban: gdpr) 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással jogszerűen nem kezelheti a kérelmezőn","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":789,"ctx":"k b) pontjára hivatkozással jogszerűen nem kezelheti a kérelmezőnek a kérelemmel érintett személyes adatait. i.2. hivatalból kötelezi a kérelmezettet, hogy a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésér","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":1091,"ctx":"ését követő 15 napon belül igazolja a kérelmező felé, ha jogos érdeke fűződik a kérelmező személyes adatainak követeléskezelési célú kezeléséhez és ezen érdek a kérelmező alapvető jogaival szemben el","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":139,"ctx":"lapja Ügyszám: NAIH/2019/2566/8.  ## Tárgy: Kérelmet elutasító határozat  HATÁROZAT  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) [...]  ## (lakcím: [...] a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére a","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":64,"ctx":"Követeléskezelési célból végzett adatkezelés jogalapja Ügyszám: NAIH/2019/2566/8.  ## Tárgy: Kérelmet elutasító határozat  HATÁROZAT  ## A Nemzeti Adatvédelmi","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":725,"ctx":"/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással jogszerűen nem kezelheti a Kérelmezőn","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":685,"ctx":"adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással j","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":4326,"ctx":"zafizette. A Kérelmező a Hatóságtól kérte fentiek kivizsgálását. A Kérelmező kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60.","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Авторское право и цифровой контент","term":"szerző jog","weak":false,"pos":16502,"ctx":"ítja az érintettet a teljesítésre. azonban a gdpr 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződéses jogalap már nem vonatkoztatható arra az esetre, ha az adatkezelő az elmaradt teljesítés miatt az","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Авторское право и цифровой контент","term":"szerző jog","weak":false,"pos":16812,"ctx":"r a szerződésen kívül kívánja megoldani). ilyenformán a kérelmezett és a kérelmező között szerződéses jogviszony nem áll fenn. az engedményezés keretében történő adatátvétel jogalapja így csak más, tipi","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":24469,"ctx":"incs. a kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi ccxxii. törvény 9. § (","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-09-07","meta":{"fileId":"182","slug":"koveteleskezelesi-celbol-vegzett-adatkezeles-jogalapja"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=182:koveteleskezelesi-celbol-vegzett-adatkezeles-jogalapja&start=200","text":"Ügyszám: NAIH/2019/2566/8.\n\n## Tárgy: Kérelmet elutasító határozat\n\nHATÁROZAT\n\n## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) [...]\n\n## (lakcím: [...] a továbbiakban: Kérelmező) kérelmére az [...]-vel (székhely: [...], a továbbiakban:\n\nKérelmezett) szemben indult adatvédelmi hatósági eljárásban az alábbi döntést hozza. I.1. A Hatóság határozatában Hivatalból m e g á l l a p í t j a , hogy a Kérelmezett a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjára hivatkozással jogszerűen nem kezelheti a Kérelmezőnek a kérelemmel érintett személyes adatait. I.2. Hivatalból kötelezi a Kérelmezettet, hogy a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére irányadó keresetindítási határidő lejártát, illetve felülvizsgálat kezdeményezése esetén a bíróság döntését követő 15 napon belül igazolja a Kérelmező felé, ha jogos érdeke fűződik a Kérelmező személyes adatainak követeléskezelési célú kezeléséhez és ezen érdek a Kérelmező alapvető jogaival szemben elsőbbséget élvez, valamint a GDPR 14. § (2) bekezdésének b) pontja alapján tájékoztassa a Kérelmezőt, hogy milyen jogos érdeke miatt szükséges személyes adatai követeléskezelési célú kezelése, ezen érdek a Kérelmező alapvető jogaival szemben elsőbbséget élvez-e, valamint tájékoztassa a Kérelmezőt az őt megillető tiltakozási jogról, és arról, hogy azt hogyan gyakorolhatja! Amennyiben a jogos érdeket igazolni nem tudja, törölje ezen adatokat! I.3. Hivatalból kötelezi a Kérelmezettet, hogy amíg nem tesz eleget az I.2. pontban foglalt kötelezésnek, addig korlátozza a Kérelmező személyes adatainak követeléskezelési célú kezelését.\n\nI.4. A Hatóság a fentieken túl a Kérelmező személyes adatainak törlésére irányuló kérelmét elutasítja.\n\nII. Tekintettel arra, hogy túllépte az ügyintézési határidőt, a Hatóság végzésében akként rendelkezik, hogy 10.000 Ft-ot, azaz tízezer forintot a Kérelmezőnek – írásban megjelölendő választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal megfizet.\n\n* * *\n\nAz I.2. - I.3. pont szerinti kötelezettség teljesítését a Kérelmezettnek az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével együtt igazolnia a Hatóság felé. A kötelezettség nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. Az I. pont szerinti határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresettel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz kell benyújtani, elektronikusan, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.\n\nA II. pont szerinti végzéssel szemben nincs helye önálló jogorvoslatnak, az csak az ügy érdemében hozott határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható meg.\n\nA Hatóság felhívja a Kérelmezett figyelmét, hogy a határozat megtámadására nyitva álló keresetindítási határidő lejártáig, illetve közigazgatási per esetén a bíróság jogerős határozatáig a vitatott adatkezeléssel érintett adatok nem törölhetők, illetve nem semmisíthetők meg!\n\n## I N D O K O L Á S\n\n## I. Az eljárás menete és a tényállás tisztázása\n\nA Kérelmező Hatósághoz 2019. március 5-én postai úton érkezett beadványában előadta, hogy a Kérelmezettől levelet kapott egy 2000. május 18-án, [...] és [...]-től felvett kölcsön vonatkozásában. A Kérelmezett állítása szerint a tartozást – tekintettel arra, hogy azt a Kérelmező nem fizette meg a pénzintézet engedményezte a [..].-re, majd az tovább-engedményezte a Kérelmezettre. A Kérelmező állítása szerint azonban a Kérelmezett nem tarthatna nyilván róla személyes adatot, tekintettel arra, hogy a fenti kölcsönt már visszafizette. A Kérelmező a Hatóságtól kérte fentiek kivizsgálását. A Kérelmező kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján 2019. március 6-án a NAIH/2019/2566. ügyszámon adatvédelmi hatósági eljárás indult. A Kérelmező 2019. március 21-én Hatósághoz érkezett levelében a Hatóság felhívására pótolta a kérelme hiányosságait és válaszához csatoltan – többek között – megküldte a Kérelmezett 2019. február 6-án kelt levelét, amelyben tájékoztatta a Kérelmezőt panaszával és tartozásával kapcsolatosan, továbbá a Kérelmező megjelölte a feltételezett jogsértés orvásolására irányuló határozott kérelmeként a személyes adatai törlésének elrendelését. A Hatóság 2019. március 29-én kelt, NAIH/2019/2566/4. számú végzésében az üggyel kapcsolatban tájékoztatást kért a Kérelmezettől a tényállás tisztázása érdekében. A Kérelmezett válaszlevelében azt nyilatkozta, hogy a […] -vel 2011. május 11. napján került sor az engedményezési szerződés aláírására. A Kérelmezett tájékoztatása szerint háromféle célból kezeli a Kérelmező személyes adatait: 1. Követelésbehajtási célból kezelt adatok 1.1. Engedményezési szerződéssel megszerzett adatok: - név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, adósság összege, követelés adatai (tőke, kamat, költség, díj), adósság jogcíme, jogviszony, kötelezett minősítése (adós), ügyiratszám 1.2. Belügyminisztérium által vezetett nyilvántartásból megszerzett adatok: - állandó lakcím Az 1. pontban megjelölt adatokat a Kérelmezett – nyilatkozata szerint – a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján a kötelezett és a követelés eredeti jogosultja között fennálló szerződés teljesítése érdekében kezeli. 2. Panaszkezelési célból kezelt adatok - név, ügyiratszám, engedményező, engedményezőnél szereplő azonosítószám, lakcím, panasz előterjesztésének helye, ideje és módja, panasz tárgya, leírása, ügyfél által bemutatott iratok, dokumentumok, jegyzőkönyv felvétele esetén panaszos aláírása, válaszban szereplő adatok\n\nA 2. pontban megjelölt adatokat a Kérelmezett nyilatkozata szerint a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján kezeli, amelyhez az alábbi jogszabályhelyeket jelölte meg: - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 288. § (3) bekezdése - a befektetési vállalkozások, a pénzforgalmi intézmények, az elektronikuspénzkibocsátó intézmények, az utalvány kibocsátók, a pénzügyi intézmények és a független pénzügyi szolgáltatás közvetítők panaszkezelésének eljárásával, valamint panaszkezelési szabályzatával kapcsolatos részletes szabályokról szóló 435/2016. (XII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) – (3) bekezdései - Magyar Nemzeti Bank elnökének 28/2014. (VII. 23.) rendelete - a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 17/A. §-a 3. Referenciaadatok központi hitelinformációs rendszernek („KHR”) történő átadása céljából kezelt adatok - név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, személyi igazolvány (útlevél) szám, egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma, lakcím, levelezési cím, elektronikus levelezési cím, szerződés típusa és azonosítója (száma), szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja, ügyféli minőség (adós, adóstárs), a szerződés összege és devizaneme, a törlesztés módja és gyakorisága, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, a mulasztás bekövetkezésének időpontja, mulasztás megszűnésének módja és időpontja, mulasztás azonosító, mulasztás per KHR azonosító, a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházása, perre utaló megjegyzés, előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme. A 3. pontban megjelölt adatokat a Kérelmezett – nyilatkozata szerint – a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja alapján kezeli, amelyhez az alábbi jogszabályhelyeket jelölte meg: - a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény 6. § (3) bekezdés b) pontja, valamint 11. § (1) bekezdése. A Kérelmezett nyilatkozata szerint a Kérelmezőhöz tartozó telefonszámot és e-mail-címet nem tart nyilván.\n\n## II. Alkalmazandó jogszabályi előírások\n\nA GDPR jelen ügyben releváns rendelkezései a következők: A GDPR (44) preambulumbekezdése alapján az adatkezelés jogszerűnek minősül, ha arra valamely szerződés vagy szerződéskötési szándék keretében van szükség. A GDPR 6. cikk (1) bekezdése alapján a személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül: […] b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; […] f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek. A GDPR 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll: a) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor. A GDPR 17. cikk (3) bekezdése alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges: […] b) a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; […] A GDPR 77. cikk (1) bekezdése szerint minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti A GDPR-t. A GDPR hatálya alá tartozó adatkezelésre az Infotv. 2. § (2) bekezdése szerint a GDPR-t az ott megjelölt rendelkezésekben foglalt kiegészítésekkel kell alkalmazni. Az Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint a GDPR-ban a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében a GDPR-ban és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja. Az Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem a GDPR 77. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben nyújtható be. Az Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben a GDPR-ban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A GDPR 58. cikk (2) bekezdés b) pontja szerint a felügyeleti hatóság elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit, illetve ugyanezen bekezdés d) pontja értelmében a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva utasítja az adatkezelőt, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül – hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel. A GDPR eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv-ben meghatározott eltérésekkel. Az Ákr. 36. § szerint a kérelem az ügyfél olyan írásban vagy személyesen előterjesztett nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az Ákr. 62. § (4) bekezdése alapján a hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. Az Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó - jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott - előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\n## III. A Hatóság döntése\n\nA Kérelmező a követelés fennállását vitatja, álláspontja szerint a kölcsönt már visszafizette. Jelen eljárásban a Hatóság a Kérelmezett adatkezelése vonatkozásában a követelés fennállását és jogosságát nem vizsgálta, mert ennek megítélése az Infotv. 38. § (2)-(2a) bekezdései alapján nem tartozik a Hatóság hatáskörébe. Ezen előkérdés eldöntése bírósági hatáskörbe tartozik. Tekintettel arra, hogy a Kérelmezett olyan követelést tart nyilván a Kérelmezővel szemben, mellyel kapcsolatban a Kérelmező nem csatolt be olyan bírósági döntést, mely megállapítaná, hogy az nem áll fenn, ezért a Kérelmezett által nyilvántartott követelésre tekintettel a jogos érdek elvileg fennállhat. Fentiekre figyelemmel a Kérelmezőnek az adatok törlésére vonatkozó kérelme megítéléséhez mindenekelőtt azt kellett a Hatóságnak vizsgálnia, hogy a törlésnek a GDPR 17. cikkében foglalt feltételei teljesülnek-e, azaz, mindenekelőtt azt, hogy az adatok kezelése megfelelő céllal és a GDPR szerinti valamely megfelelő jogalap alapján történik-e, illetve – ha az adatkezelésnek nem lenne megfelelő jogalapja – azt, hogy nem áll-e fenn a 17. cikk (3) bekezdése szerinti kivételi esetek valamelyike. A Kérelmezett nyilatkozataiból, és az azokhoz csatolt iratokból megállapítható, hogy Kérelmezett egy időben több adatkezelési célból kezeli a Kérelmező személyes adatait.\n\n## III. 1. A Kérelmezett adatkezelésének jogalapja\n\nIII. 1. 1. Követelésbehajtási célból kezelt adatok A Hatóság megállapítása szerint a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti jogalap – a szerződéskötést megelőző egyes lépések kivételével – csak akkor alkalmazható, ha az a szerződés teljesítéséhez szükséges, tehát nem lehet kiterjeszteni ezt a jogalapot olyan adatkezelésekre, amelyekre a szerződés érintett általi nemteljesítése miatt előidézett helyzet orvoslása érdekében a szerződő felek rendes együttműködési kötelezettségből fakadó lépéseken túlmutató cselekmények megtételéhez van szükség. A szerződés teljesítése körébe eshetnek még azok a lépések, amikor az adatkezelő, aki a szerződést megkötötte az érintettel – tehát aki a szerződésben a másik fél teljesítési késedelem esetén felszólítja az érintettet a teljesítésre. Azonban a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja szerinti szerződéses jogalap már nem vonatkoztatható arra az esetre, ha az adatkezelő az elmaradt teljesítés miatt az érintettel szembeni követelését követelésbehajtással foglalkozó vállalkozásra engedményezi (azaz a problémát már a szerződésen kívül kívánja megoldani). Ilyenformán a Kérelmezett és a Kérelmező között szerződéses jogviszony nem áll fenn. Az engedményezés keretében történő adatátvétel jogalapja így csak más, tipikusan az engedményes részéről a követelés saját részére történő érvényesítéséhez fűződő jogos érdeke lehet. A Ptk.-hoz fűzött indokolás szerint a követelések átruházására a tulajdonjog átruházásával azonos logika alapján kerül sor, tehát az engedményezés tulajdonképpen nem más, mint a követelés tulajdonjogának átruházása.\n\nAz engedményezéssel a követelés elválik az eredeti jogviszonytól, amelyből az származik, és az engedményes kizárólag a követelés és nem pedig az alapjogviszony vonatkozásában lép az engedményező helyébe. Azáltal, hogy az engedményezéssel a követelés elválik az alapjogviszonytól és az engedményes a követelés jogosultjává válik, a követelés engedményes általi érvényesítése, illetve az ahhoz kapcsolódó adatkezelés, többé már nem azon szerződés teljesítése érdekében történik, amelyből a követelés eredetileg származott, mivel ebben az esetben az engedményesnek nem a saját, hanem az engedményező javára kellene érvényesíteni az engedményezés útján megszerzett követelést. Az engedményezéssel, amennyiben az ellenérték fejében történik, az engedményező kötelezettel szembeni követelése a vételár függvényében teljesen vagy részben megtérül. Az engedményes a követelés behajtása céljából saját érdekében és saját javára jár el, hiszen az engedményezéssel ő válik a követelés jogosultjává, és a követelés érvényesítése, az adós teljesítésre bírása, valamint az ennek érdekében végzett adatkezelés az ő jogos érdekét, nem pedig az alapul fekvő szerződés teljesítését szolgálja, mivel a követelés az engedményezéssel függetlenné vált a szerződéstől. A Kérelmezett Hatóságnak megküldött válaszának 3. számú melléklete alapján a […] 2002. május 8án kelt levelében arról tájékoztatta a Kérelmezőt, hogy mivel tartós hátralékát többszöri felszólításra sem rendezte, így a […] a Kérelmezővel kötött kölcsön szerződést 2002. 05. 08-án azonnali hatállyal felmondta. A […] és […]. a Kérelmező tartozását 2002. 12. 06-án az […] részére értékesítette. 2007. 02. 26-án az […] a követelést továbbengedményezte a [...]-re, majd 2011. 05. 20-án a […]. továbbengedményezte a Kérelmezett részére. A GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján történő adatkezelés előfeltétele – amennyiben nem a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéről van szó –, hogy létezzen, valamint érvényes és hatályos legyen a szerződés, amelynek teljesítésére hivatkozással az adatkezelés történik.\n\nA Kérelmezett olyan szerződés teljesítésére hivatkozással végezte tehát a személyes adatok kezelését, amely szerződés megszűnt, azaz nem alkalmas joghatás kiváltására. Ebből kifolyólag Kérelmezett akkor sem hivatkozhatott volna jogszerűen az adatkezelése jogalapjaként a GDPR 6. cikk (1) bekezdés b) pontjára, ha egyébként az lenne az adatkezelésének a megfelelő jogalapja. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a Kérelmező személyes adatainak követeléskezelési célú kezelésére semmiféle jogalapja nincs, mivel jogszabály által lehetővé tett követelésvásárlási tevékenysége keretében jutott hozzá a Kérelmező személyes adataihoz, és a jogszerűen megszerzett követelések érvényesítéséhez, valamint az ehhez szükséges fenti adatok kezeléséhez fűződő jogos érdekének fennállta a jogi szabályozásból adódóan elvileg megállapítható.\n\nIII. 1. 2. Panaszkezelési célból és a referenciaadatok központi hitelinformációs rendszernek („KHR”) történő átadása céljából kezelt adatok A panaszkezelési célból kezelt adatok vonatkozásában a Hatóság megállapította, a Kérelmezett a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjára megfelelően hivatkozott, tekintettel arra, hogy a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 288. § (3) bekezdése alapján kötelező adatkezelést végez. A referenciaadatok központi hitelinformációs rendszernek („KHR”) történő átadása céljából kezelt adatok vonatkozásában is megállapította a Hatóság, hogy a Kérelmezett a GDPR 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjára megfelelően hivatkozott, mert a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény alapján ezen adatok tekintetében is kötelező adatkezelést végez mindaddig, míg a KHR-be történő adatátadási és nyilvántartási kötelezettsége, illetve a tartozás fennáll.\n\n## III. 2. A Kérelmező adattörlési kérelme\n\nA Kérelmező kérelmezte a Hatóságtól, hogy rendelje el az indokolatlanul kezelt személyes adatai törlését. A Hatóság megállapította, hogy a GDPR 17. cikk (3) bekezdés b) pontjára tekintettel az I. 2. és I. 3. pontokban megjelölt célokból nyilvántartott adatok törlésére a Kérelmezett nem kötelezhető, hiszen személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítéséhez az adatkezelés szükséges. A Hatóság megállapította, hogy ezen GDPR 6. cikk (1) bekezdés c) pontjára alapozva kezelt adatok köre megegyezik a követeléskezelési célból kezelt adatok körével. A fentiek alapján a Hatóság a GDPR 17. cikk (3) bekezdésének b) pontjára, valamint 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjára tekintettel elutasítja a Kérelmező kérelmét, hogy kötelezze a Kérelmezettet a kötelező adatkezelés körébe tartozóan kezelt személyes adatai törlésére.\n\n## III.4. Jogkövetkezmények\n\nA Hatóság a GDPR 58. cikk (2) bekezdés g) pontjának megfelelően hivatalból elrendeli a Kérelmező személyes adatai kezelésének korlátozását, amíg Kérelmezett nem igazolja a követeléskezelési célú adatkezeléshez fűződő jogos érdekének az elsőbbségét a Kérelmező jogaival és érdekeivel szemben, mivel az eljárás során ezt nem igazolta a Hatóság felé. A Kérelmezett követeléskezelési célú adatkezelésének szükségességét alapvetően a követelés fennállása alapozhatná meg, ez azonban a Kérelmező által vitatott. A Kérelmezettnek ezért meg kell vizsgálnia, hogy a vitatott követelés fennáll-e, nem évült-e el, tekintettel arra, hogy az adatkezelése jogszerűségének megítélése ezen előkérdéstől függ. Amennyiben a követelés fennáll, a Hatóság – annak érdekében, hogy a Kérelmezett adatkezelésének jogszerűtlensége miatt az adatai feletti kontrollt a Kérelmező megfelelően gyakorolhassa – hivatalból kötelezte a Kérelmezettet, hogy a GDPR 14. § (2) bekezdésének b) pontja alapján tájékoztassa a Kérelmezőt, hogy milyen jogos érdeke miatt szükséges személyes adatai követeléskezelési célú kezelése, ezen érdek a Kérelmező alapvető jogaival szemben elsőbbséget élvez-e, valamint tájékoztassa a Kérelmezőt az őt megillető tiltakozási jogról, valamint arról, hogy azt hogyan gyakorolhatja. Amennyiben a követelés nem áll fenn, törölje azon adatokat, melyek megőrzésére nincs jogszabályi kötelezettsége.\n\n## IV. Egyéb kérdések\n\nAz Ákr. 112. §-a, 116. § (1) bekezdése, illetve a 114. § (1) bekezdése alapján a határozattal szemben közigazgatási per útján van helye jogorvoslatnak. A közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (2) bekezdés a) pontja alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (11) bekezdése alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénynek (a továbbiakban: Pp.) – a Kp. 26. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó – 72. §-a alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. Kp. 39. § (6) bekezdése szerint – ha törvény eltérően nem rendelkezik – a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs. A Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. A keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg. Az egyszerűsített perről, illetve a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről szóló tájékoztatás a Kp. 77. § (1)-(2) bekezdésén és a 124. § (1) bekezdés és (2) bekezdés c) pontján, illetve (5) bekezdésén alapul. A közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet.\n\nA Hatóság az eljárás során túllépte az Infotv. 60/A. § (1) bekezdése szerinti százhúsz napos ügyintézési határidőt, ezért az Ákr. 51. § b) pontja alapján tízezer forintot fizet a Kérelmezőnek – Kérelmező írásban megjelölendő választása szerint – bankszámlára utalással vagy postai utalvánnyal.\n\nBudapest, 2019. augusztus 8.\n\nDr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár","changes":[]}