{"check":null,"uid":"2afed2bf795c0d40","title":"Budapest Környéki Törvényszék — P.20394/2025/11","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд признал недействительными отдельные условия общих условий договоров компании ROSSMANN Magyarország Kereskedelmi Kft., касающиеся ответственности за исполнение обязательств, возможности изменения условий договора и сроков доставки товаров. Суд обязал компанию разместить уведомление об этих изменениях на своем интернет-сайте в течение определенного времени после вступления решения в законную силу. Решение не распространяется на договоры, заключенные до определенной даты.","snippet":"","topics":["Интеллектуальная собственность в цифровой среде"],"status":"ok","error":"","text_len":49922,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Budapest+K%C3%B6rny%C3%A9ki+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20394%2F2025%2F11&azonosito=d202c490-a9a6-46fb-89e5-79057118eb87","first_seen":"2026-11-10","last_checked":"2026-11-16 03:11","relevance":"hit","score":7,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":7,"topics":["Интеллектуальная собственность в цифровой среде"],"need_body":3,"authorities":[],"evidence":[{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":16454,"ctx":"atározott feltételek is általános szerződési feltételeknek minősülnek.  [14] az egyoldalú szerződésmódosítás jogának kikötése körében hivatkozott arra, hogy a felek közt létrejövő jogviszony nem egyetlen vá","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":26173,"ctx":"és vállalkozás közötti szerződésnek.  [28] álláspontja szerint a felperesnek az egyoldalú szerződésmódosítás joga körében igazolnia kellett volna, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések és az ászf alapján","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":28894,"ctx":"] a rossmann+ program keretében biztosított kedvezmények módosítására vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítási jog körében hivatkozott arra, hogy annak ellenére, hogy az ászf lehetőséget biztosít az ászf","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":34875,"ctx":"álta.  [37] a felperes keresetében foglaltakra tekintettel a bíróság először az egyoldalú szerződésmódosítási joggal kapcsolatos szerződéses rendelkezéseket vizsgálta, azaz az általános szerződési feltétele","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":36809,"ctx":"g fogyasztói kölcsönszerződések, lízingszerződések vonatkozásában vizsgálták az egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségét. erre tekintettel a felperes által hivatkozott precedensképes határo","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":37168,"ctx":"i fogyasztási cikkek piacának jellemzői alapvetően térnek el a felperes által hivatkozott szerződéses jogviszonyok jellemzőitől. az alperes és a fogyasztók között ugyan a felhasználói fiók létrehozásával","zone":"текст","weight":1}],"dropped":[{"topic":"Электронная коммерция и платежи","term":"elektronikus kereskedel","weak":false,"pos":6354,"ctx":"odószer kiskereskedelmét végzi. az alperes a https://shop.rossmann.hu/ internetes oldalon elektronikus kereskedelmi szolgáltatása keretében termékek adásvételére távollevők közötti szerződéseket köt. az al","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":8877,"ctx":"ommal adnak le megrendelést; vendégvásárlóként ugyanazon, vagy jelentős részben megegyező személyes adatok megadásával adnak le rendelést, úgy a rossmann jogosult a megrendelés teljesítését megtag","why":"одиночное упоминание (нужно 3)"}]},"last_changed":"2026-11-10","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Budapest+K%C3%B6rny%C3%A9ki+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20394%2F2025%2F11&azonosito=d202c490-a9a6-46fb-89e5-79057118eb87"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Budapest+K%C3%B6rny%C3%A9ki+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=P.20394%2F2025%2F11&azonosito=d202c490-a9a6-46fb-89e5-79057118eb87","text":"Budapest Környéki Törvényszék\n\nAz ügy száma: 5.P.20.394/2025/10.\nA felperes: Az ügyész\nA felperes képviselője: Pest Vármegyei Főügyészség\n(cím5)\nAlperes: ROSSMANN Magyarország Kereskedelmi Kft.\n(Cím1)\nAlperes képviselője: Dr. Dávid Barbara ügyvéd\n(Cím4)\nA per tárgya: tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelenségének\nmegállapítása\n\nÍ t é l e t\n\nA bíróság megállapítja, hogy az alperes által alkalmazott „Általános Szerződési Feltételek”, valamint „Jótállás” elnevezésű általános szerződési feltételek alábbi rendelkezései az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelenek:\n\n„…bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek…” (Általános Szerződési Feltételek „A ROSSMANN ellenőrzési jogosultságai” címében és „A pelenka előfizetésből történő ROSSMANN általi kizárás, a pelenka előfizetési szolgáltatás ROSSMANN általi megszüntetése és a szerződési feltételek módosítása” címében)\n\n„… de a ROSSMANN az igény teljesüléséért felelősséget nem vállal…” (Általános Szerződési Feltételek „Mit kell tudni a Magyar Posta által végzett házhozszállításról?” címében)\n\n„.. az átvételt követően már megbontott csomagolású termékeknél nincsen mód az indokolás nélküli elállás gyakorlására…” (Általános Szerződési Feltételek „Mit tehetsz, ha mégsem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog? címében)\n\n„Az itt megjelölt átadás időpontja – a Forgalmazó rendszereinek korlátjai miatt – egy vélelmezett időpont (a szerződéskötés időpontja + 3 nap), amely időpontban a Tartós Fogyasztási Cikket a Fogyasztó már biztosan megkapta. A Forgalmazó valamennyi esetben a jótállási időt ettől a naptól számítja.” (Jótállási jegy 1. lábjegyzete)\n\nAz érvénytelenség nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket 2025. június 10. napjáig már teljesítettek.\n\nA bíróság kötelezi az alperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követő 15 (tizenöt) napon belül a https://shop.rossmann.hu/ internetes honlap nyitóoldalán legalább 15 (tizenöt) napon keresztül, de a 15 (tizenöt) nap leteltét követően is mindaddig, amíg az alperes az érvénytelen feltételek nélküli általános szerződési feltételeket a fogyasztók rendelkezésére nem bocsátja, tegyen elérhetővé közleményt az alábbi tartalommal:\n\n„Közlemény\n\nA Budapest Környéki Törvényszék az 5.P.20.394/2025/10. számú ítéletével megállapította, hogy a ROSSMANN Magyarország Kereskedelmi Kft. által alkalmazott „Általános Szerződési Feltételek”, valamint „Jótállási jegy” elnevezésű általános szerződési feltételek alábbi rendelkezései az alperessel szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal érvénytelenek:\n\nAz Általános Szerződési Feltételek „A ROSSMANN ellenőrzési jogosultságai” címének és „A pelenka előfizetésből történő ROSSMANN általi kizárás, a pelenka előfizetési szolgáltatás ROSSMANN általi megszüntetése és a szerződési feltételek módosítása” címének azon rendelkezése, mely szerint „…bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek…”\n\nA fenti szerződéses rendelkezés azért tisztességtelen, mert lehetővé teszi bármely fogyasztói szerződésszegés esetén a szerződésszegés legsúlyosabb szankciójának alkalmazását, ezáltal indokolatlanul és aránytalanul hátrányos a fogyasztóra nézve.\n\nAz Általános Szerződési Feltételek „Mit kell tudni a Magyar Posta által végzett házhozszállításról?” címének azon rendelkezése, mely szerint „… de a ROSSMANN az igény teljesüléséért felelősséget nem vállal…”\n\nA fenti szerződéses rendelkezés azért tisztességtelen, mert korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét.\n\nAz Általános Szerződési Feltételek „Mit tehetsz, ha mégsem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog? címének azon rendelkezése, mely szerint „.. az átvételt követően már megbontott csomagolású termékeknél nincsen mód az indokolás nélküli elállás gyakorlására…”\n\nA fenti szerződéses rendelkezés azért tisztességtelen, mert korlátozza a fogyasztót jogszabály alapján megillető elállási jog gyakorlását.\n\nA Jótállási jegy 1. lábjegyzetének azon rendelkezése, mely szerint „Az itt megjelölt átadás időpontja – a Forgalmazó rendszereinek korlátjai miatt – egy vélelmezett időpont (a szerződéskötés időpontja + 3 nap), amely időpontban a Tartós Fogyasztási Cikket a Fogyasztó már biztosan megkapta. A Forgalmazó valamennyi esetben a jótállási időt ettől a naptól számítja.”\n\nA fenti szerződéses rendelkezés semmis, mert a fogyasztók hátrányára tér el a kötelező jótállás jogszabályban rögzített időtartamától.\n\nAz érvénytelenség nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket 2025. június 10. napjáig már teljesítettek.”\n\nA bíróság a felperes ezt meghaladó keresetét elutasítja.\n\nA bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Illetékbevételi számlájára (számlaszám: 10032000-01070044-09060018) az esedékesség napjáig 31.500 (harmincegyezer-ötszáz) forint feljegyzett eljárási illetéket.\n\nAz ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Budapest Környéki Törvényszéken elektronikus úton kell előterjeszteni a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.\n\nA másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.\n\nA felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.\n\nIndokolás\n\n[1] A bíróság a felperes keresete, az alperes írásbeli ellenkérelme, a peres felek nyilatkozatai, valamint a csatolt okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:\n\n[2] Az alperes kiskereskedelmi tevékenységet folytató gazdasági társaság, főtevékenységeként illatszer, kozmetikai cikk, tisztálkodószer kiskereskedelmét végzi. Az alperes a https://shop.rossmann.hu/ internetes oldalon elektronikus kereskedelmi szolgáltatása keretében termékek adásvételére távollevők közötti szerződéseket köt. Az alperes internetes oldalán közzé teszi webáruháza általános szerződési feltételeit (https://shop.rossmann.hu/ászf). Az Általános Szerződési Feltételek elfogadása a honlapon történő regisztráció (saját fiók létrehozásának) feltétele. Az alperes továbbá jogszabályi kötelezettsége alapján (meghatározott termékek kapcsán) jótállási jegyet bocsát ki a webáruházban vásárló fogyasztók részére.\n\n[3] Az alperesi ÁSZF „az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása” címében az alábbi kikötéseket tartalmazza:\n\n„Az általános szerződési feltételek itt olvasható legutolsó módosítása 2025. április 6. napján lépett hatályba.\n\nA ROSSMANN fenntartja a jogot arra, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa. Módosítás esetén a megváltozott szabályokat a ROSSMANN honlapján közzéteszi, és a vásárlókat a saját fiókjukban megadott e-mail címre, illetve mobiltelefonszámra kiküldött levélben, illetve SMS-ben külön is tájékoztatja.\n\n[4] Az ÁSZF „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében tartalmazza az alábbi kikötéseket:\n\n„Az általános szerződési feltételek módosítása keretében a ROSSMANN a ROSSMANN + Program visszavonásáról, és így a kedvezmények megszüntetéséről is jogosult dönteni. A ROSSMANN+ Program esetleges befejezéséről a ROSSMANN vásárlókat legalább 10 nappal korábban értesíti a saját fiókjukban megadott e-mail címükre küldött üzenet, és a honlapon, valamint a ROSSMANN üzleteiben elhelyezett tájékoztatók útján.”\n\n[5] Az ÁSZF „A ROSSMANN ellenőrzési jogosultságai” címében tartalmazza az alábbi kikötéseket:\n\n„Az általa nyújtott szolgáltatások feltételeinek fennállását a szerződés és jogszerű igénybevételt a ROSSMANN bármikor ellenőrizheti. Azon vásárlók esetében, akik bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek, vagy azok céljával nem összeegyeztethető, visszaélésszerű magatartást tanúsítanak, így különösen, az egyébként egy megrendelés keretében is megrendelhető termékeket több különböző, rövid időn belül leadott megrendelés útján kívánják megvásárolni; vagy, ha az általánosan megrendelhető háztartási mennyiség mértékére vonatkozó szabályokat az egyes vásárlók úgy próbálják megkerülni, hogy több felhasználói profilról ugyanarra a szállítási címre adnak le megrendelést; egy naptári nap alatt ugyanabból a saját fiókból több alkalommal adnak le megrendelést; vendégvásárlóként ugyanazon, vagy jelentős részben megegyező személyes adatok megadásával adnak le rendelést, úgy a ROSSMANN jogosult a megrendelés teljesítését megtagadni, és a ROSSMANN jogosult a saját fiókot megszüntetni. Ennek következtében az érintett vásárló nem fog tudni hozzáférni mindazon felületekhez, amelyek kizárólag saját fiókon keresztül érhetők el. A saját fiók megszüntetését követően így az érintett vásárló nem fog tudni a továbbiakban a saját fiókján keresztül, saját fiókjában korábban rögzített adatok felhasználásával, hozzáférni a webáruházhoz, a mobil applikációhoz, illetve nem fog tudni részt venni a ROSSMANN+ Programban, a ROSSMANN Babaprogramban, illetve az egyéb időszakosan szervezett marketing akciókban és hűségprogramokban.\n\n[6] Az ÁSZF „A pelenka előfizetésből történő ROSSMANN általi kizárás, a pelenka előfizetés szolgáltatás ROSSMANN általi megszüntetése és a szerződési feltételek módosítása” címében tartalmazza az alábbi kikötéseket:\n\n„Az általa nyújtott pelenka előfizetés szolgáltatás előfeltételeinek fennállását, a szerződés- és jogszerű igénybevételt a ROSSMANN bármikor ellenőrizheti. Azon vásárlók esetében, akik bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek, vagy azok céljával nem összeegyeztethető visszaélésszerű magatartást tanúsítanak, úgy a ROSSMANN jogosult az egyes szállítások teljesítését megtagadni, és a ROSSMANN jogosult az érintett vásárló pelenka előfizetését, illetve saját fiókját megszüntetni.”\n\n[7] Az ÁSZF „Mit kell tudni a Magyar Posta által végzett házhozszállításról” címében az alábbi kikötéseket tartalmazza:\n\n„Ha házhozszállítást kérsz - és megrendelésed során nem a saját futárral történő kiszállítási módot választod -, akkor a megrendelt termékeket tartalmazó csomagot a ROSSMANN a Magyar Posta közreműködésével a megrendelt termékek aloldalán meghatározott szállítási időszakon belül szállítja ki. Ha te vagy a címzett, és nem vagy otthon, akkor a csomag átvételére a veled egy háztartásban élő hozzátartozók, vagy a szomszédaid is jogosultak. Ha közülük bárkit kiszeretnél zárni a csomag átvételére jogosultak közül és/vagy más további személyt szeretnél megjelölni a csomag átvételére jogosultként, úgy ezt az igényedet a ROSSMANN továbbítja a Magyar Posta felé, de a ROSSMANN az igény teljesüléséért felelősségét nem vállal.”\n\n[8] Az ÁSZF „Mit tehetsz, ha még sem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog?” címében az alábbiakat tartalmazza:\n\n„Ha természetes személyként nem szakmádhoz, foglalkozásodhoz kapcsolódó vagy más üzleti céllal vásárolsz nálunk, akkor a Ptk. szerint fogyasztónak minősülsz, és így a törvény erejénél fogva jogodban áll indokolás nélkül elállni a szerződéstől, azaz az általad megrendelt termékek megvásárlásától. Vannak kivételek azonban, amikor az elállást a termék jellege vagy állapota nem teszi lehetővé:\n\n- a gyorsan romló megrendelt termékeknél,\n\n- azoknál a termékeknél, amelyek természetüknél fogva, higiéniai vagy egészségügyi okok miatt nem szolgáltathatóak vissza;\n\n- az átvételt követően már megbontott csomagolású termékeknél nincsen mód az indokolás nélküli elállás gyakorlására. Ha már használtad a terméket, de még visszaküldhető, akkor a visszavett terméket megvizsgáljuk és ilyen esetekben ROSSMANN kérheti a termék jellegének, tulajdonságainak és működésének megállapításához szükséges használatot meghaladó használatból eredő értékcsökkenés megtérítését. E rendelkezéssel összefüggésben felhívjuk figyelmed, hogy szexuális termékeket elállás keretében kizárólag bontatlan, tiszta, eredeti gyári csomagolásban vesz vissza a ROSSMANN.”\n\n[9] Az alperes által alkalmazott jótállási jegy blankettájának 1. lábjegyzete szerint:\n\n„Az itt megjelölt átadás időpontja – a forgalmazó rendszereinek korlátjai miatt – egy vélelmezett időpont (a szerződéskötés időpontja + 3 nap), amely időpontban a tartós fogyasztási cikket a fogyasztó már biztosan megkapta. A forgalmazó valamennyi esetben a jótállási időt ettől a naptól számítja.”\n\n[10] Az ÁSZF „Mit tehetsz, ha problémák merültek fel a megvásárolt termékkel?” címében az alábbiakat rögzíti:\n\n„Mivel mi nem árusítunk olyan termékeket, amelyeket mi vagy más szakember helyez üzembe, ezért a jótállási határidő az általunk forgalmazott termékeknél akkor indul, amikor az érintett terméket átadtuk neked”.\n\n[11] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg az alperes „Általános szerződési feltételek”, valamint „Jótállási jegy” elnevezésű általános szerződési feltételeiben foglalt alábbi, fogyasztó és az alperes közötti szerződés részévé váló kikötések érvénytelenségét az alperessel szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal azzal, hogy az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek:\n\n„A ROSSMANN fenntartja a jogot arra, hogy az általános szerződési feltételeket egyoldalúan módosítsa…” (ÁSZF „Az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása” címében)\n\n„Az általános szerződési feltételek módosítása keretében a ROSSMANN, a ROSSMANN+ Program visszavonásáról, és így a kedvezmények megszüntetéséről is jogosult dönteni…” (ÁSZF „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címében)\n\n„…bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek…” (ÁSZF „A ROSSMANN ellenőrzési jogosultságai” címében és „A pelenka előfizetésből történő ROSSMANN általi kizárás, a pelenka előfizetés szolgáltatás ROSSMANN általi megszüntetése és a szerződési feltételek módosítása” címében)\n\n„…de a ROSSMANN az igény teljesüléséért felelősségét nem vállal…” (ÁSZF „Mit kell tudni a Magyar Posta által végzett házhozszállításról?” címében)\n\n„…az átvételt követően már megbontott csomagolású termékeknél nincsen mód az indokolás nélküli elállás gyakorlására…” (ÁSZF „Mit tehetsz, ha még sem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog?” címében)\n\n„Az itt megjelölt átadás időpontja – a forgalmazó rendszerének korlátjai miatt – egy vélelmezett időpont (a szerződéskötés időpontja + 3 nap), mely időpontban a tartós fogyasztási cikket a fogyasztó már biztosan megkapta. A forgalmazó valamennyi esetben a jótállási időt ettől a naptól számítja”. (Jótállási jegy 1. lábjegyzete)\n\n[12] Kérte továbbá, hogy a bíróság rendelje el, hogy az alperes a saját költségén gondoskodjon a szerződési feltételek érvénytelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről akként, hogy a bíróság által megállapított szövegű közleményt az alperes a https://shop.rossmann.hu internetes honlap nyitóoldalán legalább 15 napon keresztül tegye elérhetővé, de a 15 nap leteltét követően is mindaddig, amíg az alperes az érvénytelen feltételek nélküli általános szerződési feltételeit a fogyasztók rendelkezésére nem bocsátja. Kérte továbbá kötelezni az alperest az eljárás során felmerülő költségek és illeték viselésére.\n\n[13] A felperes keresetét a Ptk. 6:77. §-ának (1) bekezdésére, a 6:102. §-ának (1) bekezdésére, a 6:103. §-ának (2) és (3) bekezdésére, a 6:104. § (1) bekezdésének h) pontjára és (2) bekezdésének d) pontjára, a 6:105. § (1) bekezdésének a) pontjára, valamint (2) és (3) bekezdéseire, a Ptk. 6:95. §-ára és 6:107. § (2) bekezdésére alapította. Hivatkozott arra, hogy a felperes által kifogásolt kikötések a Ptk. 6:77. §-ának (1) bekezdése alapján általános szerződési feltételnek minősülnek. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Fővárosi Bíróság P.26.915/2010/4. számú ítéletében kifejtette, hogy a jótállási jegyben foglalt több szerződés megkötése céljából egyoldalúan a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott feltételek is általános szerződési feltételeknek minősülnek.\n\n[14] Az egyoldalú szerződésmódosítás jogának kikötése körében hivatkozott arra, hogy a felek közt létrejövő jogviszony nem egyetlen vásárlásra, hanem a fiók fennállásáig folyamatosan fennálló jogok és kötelezettségek összességére terjed ki. A felek egyike a megkötött szerződés tartalmát egyoldalúan akkor módosíthatja, ha erre jogszabály jogosítja fel, vagy pedig a felek a szerződésben a jogosultságot előre közösen kikötötték. Utóbbi korlátját jelentik ugyanakkor az általános szerződési feltételek tisztességtelenségére vonatkozó szabályok. Hivatkozott a Kúria 2/2014. Polgári jogegységi határozatában foglaltakra, illetve erre figyelemmel a 2/2012. (XII.10.) PK véleményre. Hivatkozott továbbá a Ptk. 6:104. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra és e körben a tételes meghatározás követelményére, valamint a felmondhatóság elvére. Mindezekre figyelemmel előadta, hogy a törvényi vélelem a Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének d) pontja alapján, hogy a tételes oklista hiánya megbontja a jogok és kötelezettségek egyensúlyát a fogyasztók hátrányára. Különösen kifogásolható a fogyasztók vásárlásai által már megszerzett kedvezmények egyoldalú, alapos ok nélküli megvonásának lehetősége, ami indokolatlan és egyoldalúan hátrányos a fogyasztók számára.\n\n[15] Az aránytalan jogkövetkezmény alkalmazása körében hivatkozott arra, hogy az ÁSZF kifogásolt kikötései a szerződés szerinti „bármely okból” körét tételesen nem határozzák meg, és a vagylagosan megjelölt visszaélésszerű magatartások felsorolása is csak példálózó, azaz lehetőséget ad arra, hogy a szerződés teljesítése szempontjából jelentéktelen magatartás is okot adjon a szerződésszegés legsúlyosabb szankciójának az alperes általi alkalmazására. A saját fiók törlésével megszűnik a fogyasztó hozzáférése a ROSSMANN+ hűségprogramhoz, a már megszerzett fiókjához tartozó vásárlási kedvezményekhez. Mindezekre tekintettel indokolatlanul és egyoldalúan hátrányos a fogyasztóra nézve a kikötés, ezért a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen.\n\n[16] A közreműködőért való felelősség korlátozása körében hivatkozott arra, hogy az ÁSZF szerint a Magyar Posta Zrt. az alperes közreműködője. A Ptk. 6:148. § (1) bekezdése szerint, aki kötelezettsége teljesítéséhez vagy joga gyakorlásához más személy közreműködését veszi igénybe, az igénybe vett személy magatartásáért úgy felel, mintha maga járt volna el. A Ptk. 6:104. § (1) bekezdésének h) pontja alapján fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénye vett közreműködőért való felelősségét, így ezen kikötés, mint ún. feketelistás tényállás ellenbizonyítás lehetősége nélkül ex lege tisztességtelen.\n\n[17] Az elállási jog korlátozása körében hivatkozott arra, hogy a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II.26.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdése szerint az üzlethelységen kívül kötött és a távollevők között kötött szerződés esetén a fogyasztót (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg, mely elállási jogot kizárólag a Korm. rendelet 29. §-ban meghatározott esetekben nem gyakorolhat. Az ÁSZF három önálló kivételkört határozott meg, mely körben az elállási jog gyakorlását korlátozta. A 3. alpont szerinti kikötés a termék állapotához kapcsolódó korlátozást tartalmaz, a csomagolás megbontása esetére zárja ki az elállás jogát. A Korm. rendelet 29. §-ának rendelkezései azonban olyan generális jellegű megszorítást nem tartalmaznak, miszerint az indokolás nélküli elállási jog csak a termék eredeti állapotában és csomagolásában való visszaküldése mellett volna gyakorolható. A Korm. rendeletben nem szabályozott kivételt határozott így meg az általános szerződési feltételek, mely által a fogyasztó jogban biztosított helyzetét egyoldalúan és indokolatlan a fogyasztó hátrányára megváltoztatva a kormányrendeletbe ütközik, ezért a Ptk. 6:95. §-a és a 6:102. § (1) bekezdése alapján semmis.\n\n[18] A kötelező jótállás kezdőnapjának jogszabálytól eltérő meghatározása körében hivatkozott arra, hogy az egyes fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 2. § (2) bekezdése szerint a jótállási határidő a fogyasztási cikk a fogyasztó részére történő átadása vagy, ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. Egyértelmű tehát, hogy a Korm. rendelet a tényleges átadáshoz, s nem a szerződéskötés napjához igazítja a kötelező jótállási időt. A Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis ez a kikötés, amely a rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe a rendelet rendelkezései lépnek. Mivel egyáltalán nem törvényszerű, hogy az átvétel a szerződéskötéstől számított 3 napon belül valóban megtörténik, a szerződéses kikötés a kormányrendelet szabályaitól egyértelműen a fogyasztók hátrányára tér el, kötelező jótállási idő tartamát rövidítve, így a Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése alapján semmis. Mivel az ÁSZF jótállásra vonatkozó jogszabálynak megfelelő kikötésnek is ellentmond, a Ptk. 6:107. § (2) bekezdése alapján is semmis ezen rendelkezés.\n\n[19] Az alperes ellenkérelmében foglaltakra tekintettel arra hivatkozott, hogy az alperes tevékenységi köre szerinti piaci szegmensnek nincs különös sajátossága, mely kifogásolt kikötések eltérő megítélését tenné szükségessé. Az alperes tartós fogyasztási cikkeket is értékesít, nemcsak napi fogyasztási cikkeket.\n\n[20] Hivatkozott arra, hogy online fiók létrehozásával jogviszony nemcsak az eseti vásárlásokra terjed ki, hanem a fiók fennállásáig folyamatosan fennáll a jogok és kötelezettségek összességeire. Az átláthatóság körében a fogyasztónak képesnek kell lennie a szerződési feltétel gazdasági következményeinek értékelésére. A kifogásolt generális jellegű módosítási jogosultságot rögzítő szerződéses rendelkezés bármi közelebbi tételes oklista, feltételrendszer, mechanizmus megjelölése nélkül ütközik az átláthatóság és tételes meghatározás elvébe. A felmondási jog gyakorlása nem megfelelő alternatíva, a fogyasztó már a megszerzett jogokat elveszíti a módosítás kapcsán.\n\n[21] Hivatkozott arra, hogy a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény nem alkalmazható, az 1. § (3) bekezdésének a) pontja alapján nem terjed ki a törvény hatálya szerződés létrejöttére, érvényességére és joghatásaira.\n\n[22] Álláspontja szerint, ha rendes üzleti kockázatot meghaladó mértékű érdeksérelem eseti módosítások kapcsán akceptálható is lehet, az nem mentesíti az alperest attól, hogy magának az ÁSZF-nek a kikötését a 2/2012. PK véleményben részletekbe menően kifejtett szempontoknak megfelelően határozza meg.\n\n[23] Hivatkozott arra, hogy nem az ÁSZF kikötése, hanem a fogyasztóé, ha kizárja más személy részére történő kézbesítést, pl. a rendelés leadása során, amikor visszaigazolásra kerül a megrendelés, akkor a szerződés ezzel a tartalommal jön létre. Erre lehetőség van, hiszen maga az ÁSZF rögzíti, az alperes továbbítja az igényt, csak éppenséggel nem vállal felelősséget közreműködője teljesítéséért.\n\n[24] Álláspontja szerint a keresetben hivatkozott szerződéses rendelkezés lehetővé teszi az elállási jog korlátozását, nem azon múlik ennek a megítélése, hogy a fogyasztók felismerik vagy sem, hogy elállási joguk gyakorolható-e.\n\n[25] A jótállási jegy kapcsán hivatkozott arra, hogy a szövegi rész nem azt jelenti, hogy a jótállási idő attól a naptól számít, amikor a fogyasztó a terméket ténylegesen megkapta. Egyáltalán nem biztos, hogy a szerződéskötéstől számított 3 napon belül megkapja. Ezt a keresetben kifejtette és alperesi ellenkérelme is utalt, számtalan körülmény cáfolja. Nincs a jótállási jegy és az ÁSZF közötti automatikus vélelem megdőlési mechanizmus sem, ilyen rendelkezést az ÁSZF nem tartalmaz.\n\n[26] Az alperes írásbeli ellenkérelmében a felperes keresetének elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte.\n\n[27] Hivatkozott arra, hogy a joggyakorlat alapján egy általános szerződési feltétel tisztességtelen voltát egyedileg, a konkrét jogügylet keretei között kell vizsgálni. Egyebekben nem vitatta azt, hogy a felperes keresetében megjelölt szerződéses rendelkezések általános szerződési feltételek. Álláspontja szerint figyelembe kell venni azoknak az áruknak vagy szolgáltatásoknak a jellemzőit, amelyekre vonatkozóan a szerződést kötötték, a szerződés egyéb feltételeit, valamint a szerződés megkötését kísérlő valamennyi körülményt. Előadta, hogy az egyedi szerződések nem hosszú távú jogviszonyt hoznak létre az alperes és a felhasználó között, hanem rövid időtartamra szóló adásvételi szerződéseket. Hivatkozott arra, hogy a napi fogyasztási cikkek helyi piacának jellemzője, hogy az egyes piaci szereplők a vásárlók igényeit szem előtt tartó kedvezményes hűségprogramokat alkotnak meg és tartanak fenn. A rövid időtartamú eseti promóciók mellett a piaci szereplő hosszú távú, határozatlan időre szóló hűségprogramokat is kialakíthatnak, így biztosítva a leghűségesebb vásárlóik számára, hogy az általuk forgalmazott termékekhez kedvezőbb feltételek mellett jussanak hozzá. A vállalkozások maguk határozhatják meg, hogy milyen feltételek teljesítése esetén biztosítanak kedvezményes vásárlási lehetőséget az egyes fogyasztók számára, ugyanakkor a visszaélésszerű fogyasztói magatartások szükségessé teszik, hogy a hűségprogramok feltételei folyamatosan változzanak. Előadta, hogy nem minden az ÁSZF hatálya alatt lévő szerződés minősül fogyasztói és vállalkozás közötti szerződésnek.\n\n[28] Álláspontja szerint a felperesnek az egyoldalú szerződésmódosítás joga körében igazolnia kellett volna, hogy a fogyasztói kölcsönszerződések és az ÁSZF alapján megkötött szerződések között legalábbis minimális hasonlóság áll fenn. Jogviszonyok tartalmával kapcsolatban hivatkozott arra, hogy ezek rövid jogviszonyok, akár 24-48 órán belül teljesedésbe mennek. Hivatkozott arra az ellenérték megfizetésével és a termék átvételével a felek között az egyedi jogviszony lezárul, illetve hivatkozott arra, hogy a kölcsönszerződések esetében a Hpt. rendelkezései határoznak meg feltételeket, így azt is, hogy a fogyasztó hátrányára milyen esetkörben lehet egyoldalúan általános szerződési feltételt módosítani. Álláspontja szerint ugyanazon követelményeknek megfelelés elvárása a kiskereskedelmi szektor szereplőivel szemben nem várható el. Az oklista hiányos volta esetén minden egyes alkalommal külön-külön be kellene szerezni az egyes fogyasztók hozzájárulását az általános szerződési feltételek módosításához. Álláspontja szerint a felperesnek figyelembe kellett volna vennie, hogy a webáruházban történő regisztráció eredményes megtörténtével már az ÁSZF alkalmazandó lesz a felhasználó vonatkozásában, azonban ez még nem jelent kötelezettséget arra nézve, hogy fizetési kötelezettséggel járó, egyedi adásvételi szerződést is kössön. A felhasználók folyamatosan ismerik az ÁSZF aktuálisan hatályos, illetve jövőbe hatályba lépő tartalmát, ennek ismeretében dönthetnek egyedi megállapodások megkötéséről. Így az ÁSZF elfogadása ellenére a felhasználók nem kötelesek egyedi megállapodások megkötésére.\n\n[29] Hivatkozott továbbá arra, hogy a 93/13/EGK irányelv melléklete 2. pontjának b) pontja szerint az irányelv melléklete 1. pont j) pontja nem akadályozza azoknak a feltételeknek az alkalmazását, melyek szerint az eladó vagy a szolgáltató fenntartja a jogát határozatlan időre szóló szerződés feltételeinek egyoldalú megváltoztatására, azzal a kikötéssel, hogy az eladó vagy a szolgáltató köteles erről a másik szerződő felek vagy feleket észszerű időn belül értesíteni, hogy az utóbbi jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani. E körben hivatkozott arra, hogy az ÁSZF vonatkozásában a felmondás joga biztosított. Mindezekre tekintettel álláspontja szerint a kifogásolt rendelkezés megfelel a jóhiszeműség követelményének. Az ÁSZF módosításai hatályos jogszabályok alapján már létre jött rövid, a határozatlan időtartamú egyedi megállapodások teljesítését nem befolyásolják. Regisztrációjukat a felhasználók bármikor törölhetik, az az ÁSZF vonatkozásában bármikor élhetnek felmondási joggal. Regisztrációt követően a felhasználók jelentős kedvezményekhez jutnak.\n\n[30] A ROSSMANN+ Program keretében biztosított kedvezmények módosítására vonatkozó egyoldalú szerződésmódosítási jog körében hivatkozott arra, hogy annak ellenére, hogy az ÁSZF lehetőséget biztosít az ÁSZF módosításának keretein belül a kedvezmények visszavonására, az alperes attól még a hatályos jogszabályokkal összhangban köteles eljárni, és a hatályos jogszabályok kógens rendelkezéseitől nem térhet el. A fogyasztóvédelmi tárgyú törvények, így különösen a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény nem teszi lehetővé, hogy a fogyasztók által már megszerzett kedvezményeket az alperes egyoldalú, indokolatlan döntésével elvonja a fogyasztóktól. Az alperestől nem várható el, hogy olyan tételes és taxatív, határozatlan időre szóló oklistát állítson össze, amely valamennyi olyan körülménybe bemutat, ami alapján az egyes kedvezmények módosításra vagy megvonásra kerülhetnek. Előadta, hogy a hatályba lépése óta is felmerült több olyan körülmény, amelyre tekintettel a program feltételeit módosítani kellett, így a drogériai termékek árának csökkentése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 93/2025. (V. 8.) Korm. rendelet rendelkezései, valamint a muzeális intézményekről, nyilvános könyvtári ellátásról és közművelődésről szóló 1997. évi XCV. törvény 2024. október 1. napján hatályba lépett módosítása is.\n\n[31] Az aránytalan jogkövetkezmény alkalmazása körében hivatkozott arra, hogy a fogyasztót esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezményt a felperes nem vizsgálta. Kifogásolt rendelkezés alkalmazása esetén a fogyasztó hátrányos jogkövetkezményként az átlagos hűségprogramban való részvételi feltételeket nem teljesítő fogyasztóval azonos helyzetbe kerül, annál semmi esetre sem kerül hátrányosabb helyzetbe. Hivatkozott arra, hogy nem igaz azon felperesi állítás, hogy az ÁSZF-ből csak egy példálózó jellegű felsorolást lehet megismerni, így nem ismerhetők meg pontosan azok a követelmények, melyek megszegése a saját fiók elvesztésével jár. Látható, hogy az ÁSZF által meghatározott követelmények, amelyek az alperes ellenőrzési jogosultsága körében ellenőrizni jogosult a webáruház működtetése szempontjából kiemelt jelentőségű, esetenként a fogyasztó számára is előnyös célokat szolgálnak. Egy fogyasztóval szemben alkalmazható szankció akkor tekinthető arányosnak, ha a mulasztás súlya tekintetében a szankció következtében fogyasztóra háruló kötelezettség indokolt. A saját fiók törlésével az érintett fogyasztó nem kerül hátrányosabb helyzetbe az átlagos fogyasztóhoz képest, hiszen a webáruházban szabadon regisztrálhat ismét, illetve a webáruházban vendégvásárlóként is szabadon adhat le rendeléseket. Az egyetlen hátrányos jogkövetkezmény az, hogy az esetlegesen megszerzett kedvezményeit elveszti.\n\n[32] A közreműködőért való felelősség kizárása körében hivatkozott arra, hogy az ÁSZF-ben nem tesz olyan vállalást, hogy kizárólag a címzett részére kerülhet kézbesítésre a megrendelt csomag és az ÁSZF arra vonatkozóan sem tartalmaz konkrét kötelezettségvállalást, hogy a megrendelő által megjelölt személyeknek biztosan nem kerülnek átadásra a csomagok. Abban az esetben, ha a címzett ragaszkodik hozzá, hogy a csomagot kifejezetten ő vehesse át, úgy ahhoz a csomag kiszállításakor a kézbesítési címen kell tartózkodnia, vagy a csomagot valamely átvételi pontra kell rendelnie. A szerződéses rendelkezés nem értelmezhető úgy, hogy az alperes vállalná azt a kötelezettséget, hogy csak meghatározott személyek részére teljesít kiszállítást, pusztán rögzíti az ilyen extra vásárlói igényeket tartalmazó üzeneteket, közreműködője számára továbbítja. Az ÁSZF-ből nem olvasható ki, hogy az alperes ne vállalna felelősséget a közreműködőjéért. Jelen esetben az alperes kizárólag egy fogyasztó által előterjesztett olyan igény teljesítéséért nem vállal felelősséget, mely igény teljesítésére sem jogszabályi rendelkezés, sem az ÁSZF alapján egyébként nem köteles.\n\n[33] Az elállási jog korlátozása körében hivatkozott arra, hogy teljes egészében a 45/2014. (II. 2.6.) Korm. rendelet rendelkezésével összhangban jár el, a kifogásolt rendelkezés egy tördelési, szövegszerkesztési hiba következtében került közzé tételre a jelenlegi formában. Ezt a hibát támasztja alá, hogy a kifogásolt rendelkezés 2. és 3. albekezdése egyrészről az egészségi, illetve higiéniai okokra hivatkozik, másrészről a csomagolás felbontására és a szexuális termékekre. Mindezekre tekintettel nem tekinthető érvénytelennek, figyelemmel arra, hogy helyes szerkesztés esetén az a jogszabályi rendelkezésnek megfelel.\n\n[34] A kötelező jótállás körében hivatkozott arra, hogy a jótállási jegyen az érintett termék átadásának időpontjaként egy vélelmezett időpontot határoz meg, melynek technikai okai vannak, korábban ugyanis nem kapott valós idejű visszajelzést termékek tényleges átvételének időpontjáról abban a rövid 1 napos időintervallumban, amíg a jótállási jegyet a fogyasztó számára meg kellett volna küldenie. Mivel az átadás időpontját a jótállási jegyen köteles volt feltüntetni az alperes, kifogásolt vélelem alkalmazása mellett döntött, azonban ténylegesen a jótállási határidő akkor indul, amikor az érintett terméket átadták a fogyasztó részére. A jótállási jegyen feltüntetett átvételi időpont pusztán egy technikai okból bevezetett vélelem, amely automatikusan megdől, ha a fogyasztó később veszi át a terméket, mint a megrendeléstől számított 3. nap. Erre tekintettel az ÁSZF és a jótállási jegy rendelkezései egymással nem állnak ellentmondásban.\n\n[35] A felperes keresete részben megalapozott\n\n[36] Az alperes ellenkérelmében nem vitatta, hogy a jelen perben a felperes által támadott Általános Szerződési Feltételek és Jótállási jegy a Ptk. 6:77. § (1) bekezdése szerinti általános szerződési feltételnek minősülnek, erre tekintettel a bíróság a felperes keresetét – figyelemmel arra, hogy a közérdekű kereset megindítására a felperes a Ptk. 6:105. § (1) bekezdésének a) pontja alapján jogosult – érdemben vizsgálta.\n\n[37] A felperes keresetében foglaltakra tekintettel a bíróság először az egyoldalú szerződésmódosítási joggal kapcsolatos szerződéses rendelkezéseket vizsgálta, azaz az általános szerződési feltételek „Az általános szerződési feltételek hatályba lépése és módosítása”, illetve „Időközben változhatnak-e a kedvezmények?” címeinek felperes keresetével támadott rendelkezéseit.\n\n[38] Az alperes e körben arra hivatkozott, hogy az egyedi szerződések nem hosszútávú jogviszonyt hoznak létre, hanem rövid időtartamra szóló adásvételi szerződéseket. Ez az alperesi hivatkozás azonban téves, ugyanis a webshopban történő vásárlással ugyan valóban rövid időtartamra szóló adásvételi szerződések jönnek létre, azonban a webshopban történő regisztrációval létrejövő jogviszony nem egyetlen vásárlásra szól, hanem ahogy arra a felperes helytállóan hivatkozott, az a fiók fennállásáig folyamatosan fennálló jogok és kötelezettségek összességére terjed ki.\n\n[39] A bíróság ugyanakkor osztotta azt az alperesi hivatkozást, hogy az általános szerződési feltételek alkalmazása során létrejövő jogviszony jellegét is vizsgálni kell, és össze kell azt vetni a felperes keresetében hivatkozott jogviszonnyal. E körben a bíróság megállapította, hogy az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeinek meghatározása körében a felperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a 2/2014. Polgári jogegységi határozatban foglaltaknak, illetve a 2/2012. (XII. 10.) PK véleményben foglaltaknak az alperes által alkalmazott szerződési felételeknek meg kellene felelnie. A 2/2014. Polgári jogegységi határozat ugyanis kifejezetten a devizaalapú kölcsönszerződés árfolyamkockázatot fogyasztóra hárító rendelkezésével függ össze, míg a 2/2012. (XII. 10.) PK vélemény kifejezetten rögzíti, hogy az abban foglaltak kizárólag a fogyasztói kölcsön- és pénzügyi lízingszerződésekre vonatkoznak. A felperes keresetében e körben hivatkozott kúriai határozatok is kizárólag fogyasztói kölcsönszerződések, lízingszerződések vonatkozásában vizsgálták az egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségét. Erre tekintettel a felperes által hivatkozott precedensképes határozatokat, illetve PK véleményt a perbeli jogvita elbírálása során nem lehet figyelembe venni, ugyanis – ahogy arra az alperes helytállóan hivatkozott – a napi fogyasztási cikkek piacának jellemzői alapvetően térnek el a felperes által hivatkozott szerződéses jogviszonyok jellemzőitől. Az alperes és a fogyasztók között ugyan a felhasználói fiók létrehozásával létrejön egy hosszútávú jogviszony, azonban ebből a fogyasztóra nézve önmagában kötelezettségek nem hárulnak, hanem ennek a jogviszonynak a keretében köt a fogyasztó az alperessel adásvételi szerződéseket, mely alapvetően különbözik attól a jogviszonytól, melyből eredően a fogyasztóra és a vállalkozásra hosszútávra – jellemzően több évre – származnak jogok és kötelezettségek, és melyből a fogyasztónak rendszeresen visszatérő fizetési kötelezettsége származik.\n\n[40] A bíróságnak ezért a fentiekre tekintettel kellett azt vizsgálnia, hogy az általános szerződési felételekben rögzített egyoldalú szerződésmódosítási jog ellentétes-e a Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének d) pontjában rögzítettekkel, mely a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek tekinti azt a kikötést, amely lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni vagy azt felmondani. Jelen esetben a szerződéses rendelkezés tisztességtelensége megállapításának azon feltétele, mely szerint a vállalkozás általi egyoldalú szerződésmódosítást a szerződésben meghatározott alapos ok nélkül lehetővő teszi ugyan fennáll, azonban az általános szerződési feltételek rendelkezései ezzel egyidejűleg biztosítják a fogyasztónak a felmondás jogát is. Az általános szerződési feltételek „A saját fiók használata” címében ugyanis kifejezetten rendelkezik arról, hogy a saját fiók törlésére is lehetősége van a fogyasztónak, illetve a „Mit tehetsz, ha mégsem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog?” címben rendelkezik a már megrendelt termékre vonatkozó elállási jogról is.\n\n[41] A fentiekre tekintettel a bíróság azt állapította meg, hogy a szerződéses rendelkezés tisztességtelensége megállapításának feltételei a Ptk. 6:104. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltakra figyelemmel nem állnak fenn, ugyanis a vállalkozás biztosítja a felmondás vagy elállás jogát az egyoldalú szerződésmódosítás esetére. A bíróság nem osztotta azt a felperesi álláspontot, hogy a felmondási jog gyakorlása nem megfelelő alternatíva, mert abban az esetben a fogyasztó a már megszerzett jogokat elveszíti, ugyanis a felmondási jog kifejezetten azt biztosítja a fogyasztó számára, hogy dönthessen arról, hogy az új feltételekkel is kíván-e rendeléseket leadni, azaz konkrét termékek vonatkozásában kíván-e a továbbiakban adásvételi szerződést kötni az alperessel. Abban az esetben pedig amennyiben a fogyasztó a felmondási jogát gyakorolja (fiókját törli), abból eredően fizetési vagy egyéb kötelezettsége nem származik, azaz ezen jogát korlátozásmentesen tudja gyakorolni.\n\n[42] A bíróság ezt követően „A ROSSMANN ellenőrzési jogosultságai” és „A pelenka előfizetésből történő ROSSMANN általi kizárás, a pelenka előfizetési szolgáltatás ROSSMANN általi megszüntetése és a szerződési feltételek módosítása” címeinek felperes keresetével támadott rendelkezéseit vizsgálta.\n\n[43] A felperes e körben keresetét a Ptk. 6:102. § (1) bekezdésében foglaltakra alapította, arra hivatkozott, hogy azon szerződéses rendelkezés, mely az általános szerződési feltételeknek bármely okból nem megfelelő fogyasztó esetén, az egyes megtartásokat tételesen meg nem határozva lehetővé teszi a fiók törlését, ezáltal a fogyasztó hozzáférésének megszüntetését, azaz a szerződésszegés legsúlyosabb szankciójának alkalmazását indokolatlanul és egyoldalúan hátrányos a fogyasztóra nézve, annak alkalmazására ugyanis a szerződés teljesítése szempontjából jelentéktelen magatartás is okot adhat.\n\n[44] Az alperes e körben megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a felperesnek vizsgálnia kellett volna a hátrányos jogkövetkezményt is, ugyanis a fiók törlése mindössze azt eredményezi, hogy az esetlegesen megszerzett kedvezményeit elveszti, más – nem regisztrált – fogyasztóval azonos feltételekkel tud csak vásárolni. A bíróság álláspontja szerint ugyanis a szerződéses rendelkezés vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a szerződés megszüntetése – azaz a regisztrált fiók törlése – a fogyasztóra milyen következményekkel bír, hanem annak, hogy a szerződéses rendelkezések lehetőséget biztosítanak-e az alperesnek arra, hogy indokolatlanul megszüntesse a felek közt létrejött szerződést. Ez a feltétel pedig fennáll, ugyanis – ahogy erre a felperes is hivatkozott – az általános szerződési feltételek bármely csekély jelentőségű rendelkezésének megsértése megalapozza azt.\n\n[45] A szerződéses rendelkezés körében megalapozatlanul hivatkozott az alperes arra is, hogy annak célja a visszaélésszerű magatartások kizárása, és erre tekintettel indokolt a szerződéses rendelkezés, ugyanis a felperes keresetével támadott szerződéses rendelkezés szerint az alperes azon fogyasztók fiókját törölheti, akik bármely okból nem felelnek meg az általános szerződési feltételeknek vagy azok céljával nem összeegyeztethető, visszaélésszerű magtartást tanúsítanak. Azaz a szerződési feltételekben külön rendelkezik a visszaélésszerű magatartásról és az általános szerződési feltételeknek meg nem felelésről, azaz a keresettel támadott szerződéses rendelkezés hiányában is megvan az alperes lehetősége a visszaélésszerű magatartást tanúsító fogyasztóval szemben a szerződéses szankció alkalmazásának.\n\n[46] A fentiekre tekintettel a bíróság a szerződéses rendelkezések tisztességtelenségét állapította meg a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján.\n\n[47] A bíróság ezt követően az általános szerződési feltételek „Mit kell tudni a Magyar Posta által végzett házhozszállításról” címének felperes keresetével támadott rendelkezéseit vizsgálta. A felperes e körben keresetét a Ptk. 6:104. § (1) bekezdésének h) pontjában foglaltakra alapította, mely szerint fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés, amely kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét.\n\n[48] Az alperes e körben megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy nem kötelezettséget vállal meghatározott személyek részére történő kiszállításra, hanem mindössze azt rögzíti, hogy az extra vásárlói igényeket tartalmazó üzenetet közreműködője részére továbbítja. Az általános szerződési feltételek ugyanis kifejezetten lehetőséget biztosít arra, hogy a fogyasztó megjelöljön valamely személyt átvételre jogosultként, és rögzíti az erre vonatkozó igény továbbítását közreműködője felé, azaz a szerződéses rendelkezések alapján a fogyasztónak kifejezetten lehetősége van arra, hogy kizárjon valakit az átvételre jogosultak közül, vagy más személyt jelöljön meg átvételre jogosultként. Abból pedig, hogy az alperes a fogyasztóval ilyen feltételekkel vállalja a szerződés megkötését, az átvevő személyével kapcsolatos nyilatkozat megtételére kifejezetten lehetőséget biztosít, szerződéses kötelezettsége áll fenn ennek teljesítésére is, így a Ptk. 6:148. § (1) bekezdése alapján a közreműködője magatartásáért is felel e körben.\n\n[49] A fentiekre tekintettel a szerződéses rendelkezés a Ptk. 6:104. § (1) bekezdésének h) pontja alapján tisztességtelen.\n\n[50] Az általános szerződési feltételek „Mit tehetsz, ha mégsem kéred a terméket? Mit jelent a fogyasztókat megillető elállási jog? címének keresettel támadott rendelkezései körében a felperes a Ptk. 6:95. §-ában és a 6:102. § (1) bekezdésében foglaltakra hivatkozott azzal, hogy az ellentétes a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésében foglaltakkal.\n\n[51] Az alperes megalapozatlanul hivatkozott arra, hogy a kifogásolt rendelkezés tördelési, szövegszerkesztési hiba eredménye, és egyértelmű, hogy a megbontott csomagolású termék esetében az elállást korlátozó szerződéses rendelkezés nem valamennyi termékre vonatkozik, hanem azokra, amik higiéniai vagy egészségi okok miatt nem szolgáltathatók vissza. A bíróságnak ugyanis a szerződéses rendelkezések vizsgálata során nem arra kell figyelemmel lennie, hogy azok milyen okból kerültek a szerződésben rögzítésre, helyesen hogyan jelennének meg azok a szerződésben, illetve arra sem, hogy a szerződéseben rögzítettekhez képest az alperes ténylegesen hogyan jár el, hanem a szerződéses rendelkezések szerződésbeli jelentésére. A szavak általánosan elfogadott jelentése alapján pedig a szerződéses rendelkezésekből az következik, amire a felperes keresetében hivatkozott, azaz az általános szerződési feltételek az átvételt követően már megbontott csomagolású termékek esetében kizárják az indokolás nélküli elállást, mely szerződéses rendelkezés a 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 20. § (1) bekezdésének rendelkezéseivel ellentétes. A bíróság e körben nem osztotta azt az alperesi álláspontot, hogy a rendelkezést – oly módon tördelve, ahogy az megjelenítésre került – máshogy is lehetett volna értelmezni, illetve abból a fogyasztó felismerhette volna, hogy ténylegesen mikor illeti meg az elállás joga, az általános szerződési feltételekben rögzített módon tördelt szövegből kizárólag a fenti értelmezés következik.\n\n[52] A fentiekre tekintettel a bíróság megállapította, hogy a szerződéses rendelkezés a Ptk. 6:95. §-a alapján semmis, illetve a Ptk. 6:102. § (1) bekezdése alapján tisztességtelen.\n\n[53] A Jótállási jegy 1. lábjegyzete keresettel támadott rendelkezései körében a felperes a szerződéses rendelkezés semmisségére hivatkozott a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdésében, illetve a Ptk. 6:107. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel.\n\n[54] Az alperes azon hivatkozása, mely szerint azért alkalmazott vélelmezett időpontot, mert nem a jótállási jegy kiállításának időpontjában nem minden esetben rendelkezett a termék átadásának valós időpontjával, azonban a jótállás kezdete minden esetben a termék tényleges átadásának időpontja, nem megalapozott. A jótállási jegy 1. lábjegyzetében ugyanis kifejezetten az került rögzítésre, hogy az alperes a jótállási időt az általa meghatározott vélelmezett időponttól számítja, nem pedig az alperes ellenkérelmében hivatkozott, a tényleges átvételhez igazodó időponttól. Ez pedig – ahogy arra a felperes keresetében helytállóan hivatkozott – arra vezethet, hogy amennyiben a termék a szerződéskötéstől számított 3 napon belül nem kerül átadásra a fogyasztó részére, az alperes rövidebb jótállási időt biztosít, mint ami jogszabály alapján a fogyasztót megilleti.\n\n[55] A bíróság álláspontja szerint a felperes keresetével támadott szerződési feltétel egyértelműen a vélelmezett időpontot határozza meg a jótállási idő kezdőidőpontjaként, azt az egyéb szerződéses rendelkezésekre tekintettel sem lehet másként értelmezni, ezért az ellentmondó kikötést nem tartalmaz, így a Ptk. 6:107. § (2) bekezdése szerinti semmisségi okra a felperes megalapozatlanul hivatkozott. Ugyanakkor a fentiekre tekintettel a szerződéses rendelkezés a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet 1. § (5) bekezdése alapján semmis, mert a rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el.\n\n[56] A bíróság a Ptk. 6:105. § (2) bekezdése alapján kötelezte az alperest a rendelkező részben meghatározott szövegű közlemény, a rendelkező részben meghatározott módon történő közzétételére.\n\n[57] Az alperes a perben túlnyomó részben pervesztes lett, ezért a Pp. 83. § (1) bekezdése alapján köteles lenne a felperes perköltségének megfizetésére, a felperes azonban ilyen igényt nem terjesztett elő, erre tekintettel e körben a bíróság a határozathozatalt mellőzte.\n\n[58] A bíróság a Pp. 102. § (1) bekezdése kötelezte az alperest az ügyész illetékmentességére tekintettel meg nem fizetett eljárási illeték megfizetésére.\n\n[59] A bíróság tájékoztatja az alperest, hogy az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [A polgári és közigazgatási bírósági eljárás során meg nem fizetett illeték és állam által előlegezett költség megfizetéséről szóló 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. § (2) bekezdése]. A bíróság tájékoztatja az alperest, hogy az illetékekről szóló 1990. évi CXIII. törvény (Itv.) 78. § (4) bekezdése szerint, ha a bíróság határozatában az illeték viseléséről dönt, a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő hatvanadik napon válik esedékessé.\n\n[60] Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 365. § (2) bekezdésének a) pontján alapul.\n\nBudapest, 2026. február 6.\n\ndr. Kardos Gyula s.k.\nbíró","changes":[]}