{"check":null,"uid":"27430a5d90b06d16","title":"Elsőfokú ítélet a NAIH-384-7/2022. ügyszámú közigazgatási határozat megtámadása ügyében (Fővárosi Törvényszék 103.K.703.004/2022/16. sz. ítélete)","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2022-01-01","summary":"Суд отклонил иск оператора к Органу по защите данных Венгрии и оставил в силе его решение. Оператор обрабатывал персональные данные заявителей (факт соглашения об использовании крыши) без надлежащего информирования, не указал цель и правовое основание обработки после их запроса и ссылался на анонимизацию вопреки выводам органа. На основании ст. 5(2), 12(4), 14(1)-(2) GDPR оператор обязан подтвердить законное основание или легитимный интерес с оценкой баланса интересов, уведомить субъектов о целях, приоритете над правами, праве возражения и предоставить оценку воздействия; до этого обработка ограничена. Апелляция невозможна.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":30557,"versions":2,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=965:elsofoku-itelet-a-naih-384-7-2022-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-103-k-703-004-2022-16","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:23","relevance":"hit","score":170,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":170,"topics":["Персональные данные"],"need_body":3,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"2016/679","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"információs önrendelkezési jogról","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"защит данных","weak":false,"pos":185,"ctx":"si törvényszék 103.k.703.004/2022/16. sz. ítélete) суд отклонил иск оператора к органу по защите данных венгрии и оставил в силе его решение. оператор обрабатывал персональные данные заявителей","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"персональн данн","weak":false,"pos":258,"ctx":"тора к органу по защите данных венгрии и оставил в силе его решение. оператор обрабатывал персональные данные заявителей (факт соглашения об использовании крыши) без надлежащего информирования, не ук","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":516,"ctx":"ссылался на анонимизацию вопреки выводам органа. на основании ст. 5(2), 12(4), 14(1)-(2) gdpr оператор обязан подтвердить законное основание или легитимный интерес с оценкой баланса и","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":121,"ctx":"ügy száma:  ## a felperes:  […]  ## a felperes képviselője:  […]  ## az alperes:  nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (1055 budapest, falk miksa utca 9-11.)  ## az alperes képv","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":428,"ctx":"# az alperesi érdekelt:  […]  ## az alperesi érdekelt képviselője: […]  ## a per tárgya:  adatvédelmi ügyben hozott naih-384-7/2022. ügyszámú közigazgatási határozat megtámadása í t é l e t:","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":1758,"ctx":"mezők és a tulajdonostársak között létrejött megállapodást, mely tartalmazza a kérelmezők személyes adatait. a felperes ezt a megállapodást tárolja, továbbá felhasználta a tulajdonostársakkal kötöt","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":1956,"ctx":"szerződésével összefüggésben, a kérelmezők azonban erről nem kaptak külön – az általános adatvédelmi rendeletben előírt megfelelő - tájékoztatást, csupán egy ügyvédi felszólításra írt válasz","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":2162,"ctx":"kozott rá a felperes. a kérelmezők csak ebből a levélből szereztek tudomást arról, hogy a személyes adataikat a felperes kezeli. a felperes a kérelmezők személyes adatait harmadik személyek részére n","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":2225,"ctx":"tek tudomást arról, hogy a személyes adataikat a felperes kezeli. a felperes a kérelmezők személyes adatait harmadik személyek részére nem továbbította. [2] a kérelmezők jogi képviselőjük útján 202","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":891,"ctx":"## Az ügy száma:  ## A felperes:  […]  ## A felperes képviselője:  […]  ## Az alperes:  Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.)  ## Az alperes képviselője:  Dudás Hargita Zavodny","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":18,"ctx":"Elsőfokú ítélet a NAIH-384-7/2022. ügyszámú közigazgatási határozat megtámadása ügyében (Fővárosi Törvényszék 10","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":516,"ctx":"ссылался на анонимизацию вопреки выводам органа. На основании ст. 5(2), 12(4), 14(1)-(2) GDPR оператор обязан подтвердить законное основание или легитимный интерес с оценкой баланса и","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"2016/679","weak":false,"pos":4816,"ctx":"adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 5. cikk (2) bekezdését, 14. cikk (1) – (2) bekezdésé","zone":"акт","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"információs önrendelkezési jogról","weak":false,"pos":3922,"ctx":"érelmezők jogosulatlan adatkezelés miatt kérelmet terjesztettek elő az alperesnél, aki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60.","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-09-17","meta":{"fileId":"965","slug":"elsofoku-itelet-a-naih-384-7-2022-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-103-k-703-004-2022-16","case":"NAIH-384-7/2022"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek/birosagi-jogorvoslatok?download=965:elsofoku-itelet-a-naih-384-7-2022-sz-ugyben-fovarosi-torvenyszek-103-k-703-004-2022-16","text":"## Fővárosi Törvényszék\n\n## Az ügy száma:\n\n## A felperes:\n\n[…]\n\n## A felperes képviselője:\n\n[…]\n\n## Az alperes:\n\nNemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.)\n\n## Az alperes képviselője:\n\nDudás Hargita Zavodnyik Ügyvédi Iroda - ügyintéző ügyvéd: dr. Dudás Gábor (1036 Budapest, Lajos u. 66.)\n\n## Az alperesi érdekelt:\n\n[…]\n\n## Az alperesi érdekelt képviselője: […]\n\n## A per tárgya:\n\nadatvédelmi ügyben hozott NAIH-384-7/2022. ügyszámú közigazgatási határozat megtámadása í t é l e t:\n\nA Fővárosi Törvényszék a felperes keresetét elutasítja.\n\nKötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 105 000 (egyszázötezer) forint, az alperesi érdekeltnek 90 000 (kilencvenezer) forint perköltséget.\n\nKötelezi a felperest, hogy az esedékesség napjáig fizessen be a Nemzeti Adó- és Vámhivatal illetékbevételi számlájára 30 000 (harmincezer) forint eljárási illetéket. Tájékoztatja a felperest, hogy a fizetendő illeték a határozat jogerőre emelkedését követő 60. napon válik esedékessé.\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\n## I n d o k o l á s\n\n## Az ítélet alapjául szolgáló tényállás\n\n[1] Az alperesi érdekelt és […] (a továbbiakban: Kérelmezők) 1999. október 18. napján megállapodást kötöttek a perben nem álló […] és […] (a továbbiakban: Tulajdonostársak) az osztatlan közös tulajdonban álló […] hrsz alatt nyilvántartott, természetben a […]ingatlan használatával kapcsolatban. A megállapodás alapján a felperes térítés ellenében antennát helyezett el a Kérelmezők hozzájárulása és engedélye nélkül a megnevezett ingatlan tetőrészén.\n\nA Tulajdonostársak a felperes rendelkezésére bocsátották a Kérelmezők és a Tulajdonostársak között létrejött megállapodást, mely tartalmazza a Kérelmezők személyes adatait. A felperes ezt a megállapodást tárolja, továbbá felhasználta a Tulajdonostársakkal kötött szerződésével összefüggésben, a Kérelmezők azonban erről nem kaptak külön – az általános adatvédelmi rendeletben előírt megfelelő - tájékoztatást, csupán egy ügyvédi felszólításra írt válaszlevelében hivatkozott rá a felperes. A Kérelmezők csak ebből a levélből szereztek tudomást arról, hogy a személyes adataikat a felperes kezeli. A felperes a Kérelmezők személyes adatait harmadik személyek részére nem továbbította. [2] A Kérelmezők jogi képviselőjük útján 2021. október 18. napján a felperesnél adattörlési kérelmet terjesztettek elő, melyre adott válaszában a felperes kifejtette, hogy a Kérelmezők személyes adatait a megállapodáson anonimizálta, személyes adatokat tehát nem kezel.\n\n[3] A felperes az anonimizálást követően is kezeli a Kérelmezők alábbi személyes adatait:\n\nazt a tényt, hogy a Kérelmezők osztatlan közös tulajdonnal rendelkeznek […] hrsz alatt nyilvántartott, természetben a […] ingatlanon, azt a tényt, hogy 1999. október 28-án a Tulajdonostársakkal a fent nevezett ingatlan hasznosításával összefüggésben megállapodtak, mely szerint a Kérelmezők kizárólagos használatába kerül „a bejárattól balra eső 2 ajtós, 2 férőhelyes 61 m2 alapterületű garázs”.\n\n[4] A Kérelmezők jogosulatlan adatkezelés miatt kérelmet terjesztettek elő az alperesnél, aki az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján 2021. október 20. napján adatvédelmi hatósági eljárás indított a felperessel szemben. A Kérelmezők a kérelmükben állították, hogy a felperes jogosulatlan adatkezelést végez a Tulajdonostársakkal kötött megállapodásukból birtokába jutott személyes adataik vonatkozásában. Kérték, hogy az alperes állapítsa meg a jogellenes adatkezelés tényét, kötelezze a felperest a jogellenesen kezelt személyes adatok törlésére, továbbá rendelkezzen bírság kiszabásáról.\n\n[5] Az alperes a NAIH-384-7/2022. ügyszámú határozatával megállapította, hogy a felperes megsértette a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2016/679 (EU) rendelet (a továbbiakban: GDPR) 5. cikk (2) bekezdését, 14. cikk (1) – (2) bekezdését továbbá 12. cikk (4) bekezdését. Kötelezte a felperest, hogy a határozatban írtak szerint igazolja a Kérelmezők felé, hogy mely GDPR szerinti jogalapra hivatkozással végzi a személyes adataik tekintetében az adatkezelést, amennyiben jogos érdekre hivatkozik, abban az esetben jelölje meg, hogy miért fűződik jogos érdeke a Kérelmezők személyes adatainak kezeléséhez és ezen érdek a Kérelmezők alapvető jogaival szemben elsőbbséget élvez-e. A GDPR 14. cikk (2) bekezdésének b) pontja alapján tájékoztassa a Kérelmezőket, hogy milyen célból és milyen jogos érdek miatt szükséges személyes adataik kezelése, ezen érdek a Kérelmezők alapvető jogaival szemben mi alapján élvez elsőbbséget, valamint tájékoztassa a Kérelmezőket az őket megillető tiltakozási jogról, továbbá arról, hogy azt hogyan gyakorolhatják, amennyiben jogos érdekre hivatkozással folytat adatkezelést, továbbá küldje meg az alperes részére a Kérelmezők személyes adatainak kezelésével összefüggésben készített érdekmérlegelését, ha jogos érdekre hivatkozással végzi az adatkezelést. Kötelezte a felperest, hogy amíg nem tesz eleget a fenti kötelezéseknek, addig korlátozza a Kérelmezők fenti körbe tartozó személyes adatainak a kezelését. Előírta a fenti kötelezettségek teljesítésének igazolását az alperes felé a határozatban írt határidőben. A Kérelmezők annak megállapítására irányuló kérelmét, hogy a felperes megsértette a GDPR 6. cikk (1) bekezdését, továbbá jogellenes adatkezelés esetén az alperes kötelezze a felperest a jogellenesen kezelt személyes adatok törlésére, elutasította.\n\n[6] A határozatának indokolásában kifejtette, hogy a felperes kezeli a Kérelmezők azon személyi adatait, miszerint osztatlan közös tulajdonnal rendelkeznek a […] hrsz alatt nyilvántartott, természetben a […] ingatlanon, továbbá 1999. október 28-án a Tulajdonostársakkal a fent nevezett ingatlan hasznosításával összefüggésben megállapodtak, mely szerint a Kérelmezők kizárólagos használatába kerül „a bejárattól balra eső 2 ajtós, 2 férőhelyes 61 m2 alapterületű garázs”. A fenti személyes adatok tárolását, mely a GDPR 4. cikk 2. pont alapján adatkezelésnek minősül, a Kérelmezők által becsatolt ügyvédi levelezés támasztja alá, mely tartalmazza a fent részletezett adatokat. Annak ellenére, hogy a megállapodást a felperes anonimizálta, a Kérelmezők fentiek szerinti személyes adatait továbbra is kezeli, mert tárolja azokat, a GDPR 4. cikk 1. pont alapján ugyanis személyes adat az azonosított természetes személyre vonatkozó információ. A tárgyi esetben a Kérelmezők az azonosított természetes személyek, az információ pedig az, hogy az ingatlanukkal összefüggésben megállapodtak a Tulajdonostársakkal arról, hogy a Kérelmezők kizárólagos használatába kerül „a bejárattól balra eső 2 ajtós, 2 férőhelyes 61 m2 alapterületű garázs”.\n\n[7] Az eljárás során az alperes felhívta a felperest, hogy amennyiben kezeli a Kérelmezők személyes adatait, akkor igazolja azoknak célját és jogalapját. A felperes arra hivatkozva, hogy nem kezeli a Kérelmezők személyes adatait, nem igazolta a személyes adatok kezelésének célját és jogalapját. A GDPR 5. cikk (2) bekezdésében megfogalmazott „elszámoltathatóság” elve írja elő, hogy az adatkezelőnek képesnek kell lennie annak igazolására, hogy az adatkezelése megfelel a GDPR rendelkezéseinek, tehát ekként az adatkezelése jogszerű. Ez alól a kötelezettsége alól az adatkezelőt az sem menti fel, ha abban a tévedésben van, hogy nem kezel személyes adatokat, mivel az adatkezelő felelős az adatkezelése megszervezéséért. Az adatkezelő érdemi döntéshozatali jogkörrel rendelkezik, és felelősséggel tartozik az adatkezelés valamennyi, a GDPR-ben rögzített kötelezettség teljesítéséért. A GDPR 6. cikk (1) bekezdése írja elő azt, hogy mely jogalapok alapján végezhető adatkezelés, melyek közül a felperes egyet sem igazolt. A felperes az állítása szerint a jogszerűen végzett tevékenysége keretében jogelődjétől - jutott hozzá egy – a felperes és a Tulajdonostársak közötti - bérleti szerződésben meghatározott ingatlan vonatkozásában a Kérelmezők személyes adataihoz, és a tevékenységével (a bérleti szerződéssel) összefüggésben hivatkozhat a Kérelmezők személyes adatai tárolásával kapcsolatban jogszabályi előírásra vagy jogos érdekére, utóbbi esetben akkor, ha azt a GDPR (47) preambulumbekezdésben előírtak szerint megfelelő érdekmérlegeléssel alátámasztja. A felperes nem jelölte meg és nem igazolta az adatkezelése célját és jogalapját, ezzel megsértette a GDPR 5. cikk (2) bekezdését. A Kérelmezők személyes adatait nem a Kérelmezőktől szerezte meg a felperes, hanem a jogelődjétől, ezért az adatkezelés tényéről a GDPR 14. cikk alapján tájékoztatást kellett volna nyújtania. Azzal, hogy ennek nem tett eleget, megsértette a GDPR 14. cikk (1) – (2) bekezdését. A Kérelmezők kérték a személyes adataik törlését a felperestől, aki ennek nem tett eleget arra hivatkozással, hogy nem kezeli azokat. A törlésre irányuló érintetti kérelem teljesítésének megtagadása esetén az érintettet a GDPR 12. cikk (4) pont alapján indokolással ellátott levélben kell erről tájékoztatni, az indokolásban meg kell jelölni azt, mi alapján került visszautasításra a kérelem, ha jogszabály kötelező előírása miatt nem törölhető, akkor annak megjelölésével, ha jogos érdek fennállása a törlés akadálya, akkor a jogos érdeket kell megjelölni. A felperes téves tájékoztatást adott az érintetti kérelemre, amikor arra hivatkozott a törölni kért személyes adatokat nem kezeli, ezért nem tett eleget a GDPR 12. cikk (4) bekezdése szerinti kötelezettségének.\n\n[8] Az adatkezelés céljának és jogalapjának megjelölése elmulasztásával kapcsolatban kifejtettek miatt elutasította a Kérelmezőknek a jogellenes adatkezelés megállapítására és személyes adatok törlésének elrendelésére vonatkozó kérelmét. A megállapított jogsértések miatt utasította a felperest, hogy igazolja a Kérelmezők felé az adatkezelése jogalapját, továbbá ha jogos érdekre hivatkozik, akkor azt, hogy ezen érdek a Kérelmezők alapvető jogaival szemben elsőbbséget élvez-e. Jogos érdekre történő hivatkozása esetén a GDPR 14. § (2) bekezdésének b) pontja alapján tájékoztassa a Kérelmezőket, hogy milyen célból és milyen jogos érdek miatt szükséges személyes adataik kezelése, ezen érdek a Kérelmezők alapvető jogaival szemben mi alapján élvez elsőbbséget, továbbá tájékoztassa a Kérelmezőket az őket megillető tiltakozási jogról, valamint arról, hogy azt hogyan gyakorolhatják.\n\n[9] Az alperes mellőzte az adatvédelmi bírság kiszabását, mert ezen jogkövetkezmény alkalmazása a Kérelmezők jogát vagy jogos érdekét közvetlenül nem érinti, számukra az alperes ilyen döntése jogot vagy kötelezettséget nem keletkeztet, ezért a bírságkiszabás vonatkozásában a Kérelmezők nem minősülnek ügyfélnek az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 10.§ (1) bekezdése alapján, az Ákr. 35.§ (1) bekezdése szerint e vonatkozásban kérelem benyújtásának nincs helye, a beadvány ezen része kérelemként nem értelmezhető. Hivatalból is megvizsgálta, hogy indokolt-e adatvédelmi bírság kiszabása, a GDPR 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv.75/A. §a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét és megállapította, hogy a jelen eljárás során feltárt jogsértés esetében bírság kiszabása nem arányos és nem szükséges.\n\n## A keresetlevél, a védirat, az érdekelt nyilatkozata\n\n[10] Az alperes határozatával szemben a felperes indított megtámadási pert. Kérte a határozat megsemmisítését, perköltségigény mellett. Vitatta, hogy megsértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését, ugyanis a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott 1 hónapos válaszadási határidőn belül, a 2021. 11. 17. napján kelt, az adattörlési kérelemre adott válaszlevelében tájékoztatta a Kérelmezőket arról, hogy az adattörlési kérelmének nem tud eleget tenni, ugyanis a megállapodásról készült, birtokában lévő másolatban anonimizálta a Kérelmezők adatait, így személyes adataikat nem kezeli, valamint a Kérelmezők személyes adatainak harmadik személy részére történő továbbítására nem került sor. A felperes 2021. 11. 17. napján kelt válaszlevele a GDPR 12. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelel, az alperes ezzel ellentétes megállapítása téves. Az alperes nem vette figyelembe a felperes 2022. 03. 25. napján kelt beadványát, amelyben részletezte, hogy nem a megállapodás másolatában, hanem az ügyvédi levélben foglalt személyes adatokat vette alapul a válaszlevelének megfogalmazásakor, illetve ezen személyes adatokat a válasz megküldését követően haladéktalanul anonimizálta, így ezen adatok vonatkozásában sem tekinthető adatkezelőnek, ugyanis az adatok személyes adat jellege megszűnt. Semmilyen személyes adatot nem kezel, ezért a határozat kötelezettségeket kiszabó rendelkezései jogszabálysértőek. Az alperes által a védiratban hivatkozott Adatvédelmi Irányelv 29. cikke által létrehozott munkacsoport (a továbbiakban: WP29 munkacsoport) WP 136 számú véleménye (4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról) már nem irányadó, figyelemmel arra, hogy a GDPR alkalmazhatóvá válásával a WP29 munkacsoport szerepét átvette az Európai Adatvédelmi\n\nTestület (European Data Protection Board, a továbbiakban: EDPB), amely 1/2018 számú jóváhagyó dokumentumában (Endorsement) döntött arról, hogy a WP29 munkacsoport mely dokumentumaiban megfogalmazott szakmai álláspontot tartja fenn. Az Endorsementben zárt lista formájában felsorolt dokumentumok között nem szerepel a WP 136 számú vélemény. Az alperes védiratának ezen pontja közvetett módon történő azonosításról, illetve azonosíthatóságról szól, amelyek egyikével kapcsolatban sem tartalmaz rendelkezést, illetve indokolást a határozat, az alperes fenti álláspontja a határozatban nem szerepel, ezért a védirat ezen része a határozat indokolása meg nem engedett kiegészítésének minősül. A határozati megállapítás az volt, hogy az érintettek azonosítottak, nem pedig az azonosíthatóság körét vizsgálta az alperes, ez utóbbi nem volt tárgya az eljárásának. A felperes csak anonimizált adatokat kezel, ezek azonban nem minősülnek személyes adatoknak, a Kérelmezők pedig nem tekinthetők az állított adatkezeléssel beazonosított személyeknek. A határozat sérti az Ákr. 81. § (1) bekezdését, mert nem tért ki arra, hogy a felperes 2021. 09. 01. napján kelt válaszlevelére alapítva miért tekinti a Kérelmezőket beazonosított természetes személyeknek, nem vette figyelembe a felperes 2022. 03. 25. napján kelt iratában kifejtetteket, az alperes fenti mulasztása az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással volt.\n\n[11] Az alperes a védiratában kérte a keresetnek mint alaptalannak az elutasítását, perköltségigény mellett. Vitatta, hogy felperes a használati megállapodást megfelelő módon anonimizálta volna. Ugyan törölte a hivatkozott adatokat (az érintettek teljes nevét, anyja nevét, születés helyet, születési időpontot, lakcímet, és a megállapodás másolatának második oldalán szereplő személyes adatot), azonban ezen adatokon túlmenően is voltak személyes adatok a megállapodásban, így az anonimizálásra nem került sor teljes mértékben. Ebből egyenesen következik, hogy felperes kezelt személyes adatokat, ugyanakkor az adatkezelői kötelezettségeit ezen adatok kapcsán nem teljesítette. A 29-es munkacsoport személy adat fogalomról szóló iránymutatása (a GDPR 29. cikke alapján létrehozott adatvédelmi munkacsoport 4/2007 véleménye a személyes adat fogalmáról) is alátámasztja az alperesi határozatban foglalt minősítést, miszerint a felperes által kezelt adatok személyes adatok. A GDPR 4. cikk 1. pontja meghatározza a személyes adat fogalmát, amely alapján az adat akkor is személyes adatnak tekintendő, ha az alapján az érintett személy nem csak közvetlenül, hanem akár közvetett módon azonosíthatóvá válik. A 29-es munkacsoport iránymutatása szerint a közvetett módon azonosított vagy azonosítható személyek tekintetében ez a kategória jellemzően az egyedi kombinációk jelenségére vonatkozik, legyenek azok akár kis-, akár nagyméretűek. Azokban az esetekben, ahol a hozzáférhető azonosítók kiterjedése első látásra nem teszi senki számára lehetővé az adott személy kiválasztását, attól még e személy azonosítható lehet, mivel az említett információ más információkkal összekapcsolva (ez utóbbi akár megvan az adatkezelőnél, akár nincs) az egyént másoktól megkülönböztethetővé teszi. Mindezek alapján hiába anonimizált egyes adatokat a felperes, a határozatban említett további adatok alapján az érintettek közvetve azonosíthatóak voltak, így személyes adatokról van szó. A felperes nem mutatta be keresetében, hogy a határozat jogszabályellenes lenne az anonimizálás kapcsán. A határozat valóban nem hivatkozik a felperes 2022. 03. 25. napján kelt beadványára, azonban ezen beadvány nem releváns a már kifejtettek miatt. Az, hogy a felperes hogyan azonosította álláspontja szerint az érintett személyeket (a neki küldött ügyvédi levélből, vagy sem) nem releváns abban a kérdésben, hogy a használati megállapodás megfelelően anonimizálva lett-e. A felperesi beadvány meg nem említése legfeljebb olyan jogsértés lehet, amely az ügy érdemére nem hat ki figyelemmel arra, hogy az a korábbi előadásaihoz képest érdemi újdonságot nem tartalmaz. Az azonosítottság illetve azonosíthatóság különbségtételével kapcsolatos felperesi érvelésnek nincs jelentősége, a határozati megállapítások a GDPR-ban foglalt jogszabályi követelményeknek megfelelnek, azok helytállóak. A határozat IV.1.\n\npontjában foglalt indokolás, annak az a) illetve b) pontja kitér arra, hogy az azonosítás miként lehetséges.\n\n[12] Az alperesi érdekelt kérte a keresetnek mint alaptalannak az elutasítását, perköltségigény mellett. Csatlakozott az alperes által előadottakhoz, miszerint a felperes nem tájékoztatta az érintetteket a személyes adatok kezeléséről, a hatóság felhívására nem igazolta az adatkezelés jogalapját és célját, az érintettek megkeresésére téves tájékoztatást adott és nem tett eleget az adattörlési kötelezettségének. Mindezek miatt a felperes eljárása jogszabálysértő, a határozat jogszerű, ennélfogva a kereset alaptalan.\n\n## A bíróság döntése és annak jogi indokai\n\n[13] A kereset nem alapos.\n\n[14] A bíróságnak a közigazgatási jogvitát a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 2. § (4) bekezdése, 85. § (1)-(2) bekezdése és a 86. § (1)-(2) bekezdése szerint a közigazgatási tevékenység megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján, a felek által előterjesztett kérelmek és jognyilatkozatok keretei között kell elbírálnia, és a Kp. 78. § (2) bekezdése alapján a bizonyítékokat egyenként és összességükben, a megelőző eljárásban megállapított tényállással összevetve kell értékelnie. A jogszerűség vizsgálata során ezért az alperes által megállapított tényállásnak, és az annak alapjaként elfogadott bizonyítékoknak meghatározó szerepe van.\n\n[15] A felperes azon keresztül vitatta a határozatban megállapított jogszabálysértéseket, hogy a Kérelmezők vonatkozásában nem kezel személyes adatokat. A perben abban a kérdésben kellett állást foglalni, hogy a határozat IV.1. pontjában írt adatok a GDPR szerinti személyes adatoknak minősülnek-e, azok tárolásával a felperes személyes adatkezelést végzett-e.\n\n[16] A GDPR 4. cikk 1. pontja szerint személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.\n\n[17] A GDPR kommentárja (Magyarázat a GDPR-ról, szerk.: Buzás Péter-Péterfalvi Attila-Révész Balázs, www.uj.jogtar.hu) taglalja, hogy milyen esetben lehet a természetes személy közvetlenül illetve közvetetten beazonosítható a személyes adatok alapján. „A természetes személy közvetlenül azonosítható például, ha az adatkezelő ügyfélkód alapján egyértelműen beazonosítja az ügyfelet. Közvetetten pedig akkor válik azonosíthatóvá az egyén, ha bizonyos információk összessége vagy kombinációja alapján meghatározható a személye. Amikor az adatkezelő képes közvetve azonosítani az érintett személyt, egy adott információ más információkkal összekapcsolva (ez utóbbi akár megvan az adatkezelőnél, akár nincs) az egyént másoktól megkülönböztethetővé teszi.”\n\n[18] Az Európai Unió Bíróságának (a továbbiakban: EUB) gyakorlata is foglalkozik a személyes adat fogalmával. Az EUB C-101/01. számú ítélete szerint a személyes adat fogalma magában foglalja az azonosított vagy azonosítható természetes személyre vonatkozó bármely információt. A C-582/14. számú ítélet alapján az azonosítható személy olyan személy, aki nem csak közvetlenül, hanem közvetett módon azonosítható. A személyes adattá minősítéshez nem követelmény, hogy az érintett személy azonosítását lehetővé tevő minden adat egy személy kezében legyen. Az információ akkor is személyes adatnak minősül, ha jogszerű eszközök állnak rendelkezésre az érintett személy további adatok révén történő azonosításához. A C- 582/14. számú ítélet fogalommeghatározására utal vissza a C-434/16. számú ítélet a 31. pontjában.\n\n[19] A fenti EUB gyakorlat képeződik le a Kúria joggyakorlatában is. A Kúria Kpkf. VI. 39.065/2020/5. számú ítéletének [49] pontja értelmében a személyes adattá minősítésnél figyelembe kell venni, hogy egy szerződés a tartalmánál, céljánál vagy hatásánál fogva egy meghatározott személyhez kapcsolódik. A Kúria Kfv.IV.37.361/2021/10. számú ítéletének [25] pontja alapján a GDPR 4. cikk (1) bekezdés alapján személyes adatokról van szó az ügyben, figyelemmel arra, hogy az adatokból levonható következtetések is az adatvédelem körébe tartoznak. A [35] pont szerint az ügyszámok annyiban minősülnek személyes adatnak, hogy lekereshetőek és az ellenérdekű félnek a felperes ismeretében lehetősége van az ő személyének az anonimizált döntések tartalmával való összekötésére, olyan esetekben is, amikor az anonimizált döntés az érdekeltre kiható rendelkezést nem tartalmaz. A Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítélet [100] pontja értelmében a személyes adat fogalmának a meghatározásában szereplő bármely információ kifejezés az adatok széles körét foglalja magában, vagyis minden olyan információ személyes adatnak tekintendő, amely kötődik az egyénhez. Ezáltal a személyes adatok relációjával ebbe a körbe tartoznak az érintettre vonatkozó adatok, valamint az adatokból az érintett kontextusában levont következtetések is. A [103] pont szerint a személyes adatok védelméhez fűződő jog alanyát érintettnek nevezzük. Érintett a fentiekben meghatározott definíció alapján bármely olyan meghatározott természetes személy lehet, aki a személyes adata alapján akár közvetetten is, de beazonosítható. Közvetetten akkor válik azonosíthatóvá, ha bizonyos információk összessége alapján meghatározható, behatárolható a személye. Ez megtörténhet akként is, hogy az adott információt más információkkal összekapcsolva másoktól megkülönböztethetővé teszi. A fenti kúriai gyakorlatot a bíróság a jelen ügyben is irányadónak tekintette, az attól való eltérésre indokot nem talált.\n\n[20] A felperes a Kérelmezők konkrét személyes adatainak anonimizálását követően az ingatlan használatára a Tulajdonostársakkal kötött megállapodás olyan példányát tárolta, amelyben szerepelnek a határozat IV.1. pontjában adatok a Kérelmezők tulajdonjogára és az ingatlan használatának megosztására vonatkozóan. Az idézett részekben a Kérelmezők név szerint ugyan nem kerülnek megjelölésre, azonban a tulajdonjoggal, az ingatlan megjelölésével és a használattal kapcsolatos információknak a közhiteles adatbázisként bárki számára hozzáférhető ingatlannyilvántartás adataival történő összevetésével beazonosíthatóvá válnak a tulajdonos Kérelmezők. Mindezzel megvalósul az ismertetett kúriai gyakorlat szerinti azon esetkör, amikor a felperesnél található adatoknak a máshol – jelen esetben az ingatlannyilvántartásban fellelhető információkkal való kombinálásával az érintettek vagyis a Kérelmezők közvetett módon beazonosíthatóvá váltak. A fentiek alapján alaptalanul érvelt a felperes azzal, hogy az anonimizálást követően már nem kezel személyes adatokat a Kérelmezőkről, a felperesnél található megállapodásnak a határozat IV.1. pontjában írt részei ugyanis a kérelmezők személyes adatának minősülnek, és a GDPR védelme alatt állnak. A határozat jogi indokolása – annak IV.1. pontjában írtak szerint – éppen a Kérelmezők közvetett azonosíthatóságán alapul, ezért alaptalanul hivatkozott a felperes arra, hogy a közvetett azonosíthatóságra vonatkozó érvelés a határozatban nem szerepel, az először a védiratban jelent meg. A felperes által kezelt adatok személyes adat jellege a GDPR, annak Magyarázata, az EUB és a Kúria joggyakorlata alapján megállapítható, ezért nincs relevanciája annak, hogy a 29-es munkacsoport véleménye miként támasztja alá az alperesi érvelést, és a véleményt az EDPB fenntartotta-e.\n\n[21] A felperes 2022. 03. 25. napján kelt beadványában is azt a következetes álláspontját fejtette ki, hogy a Kérelmezőkről tárolt adatai nem minősülnek adatvédelmi szempontból személyes adatoknak. Az alperes a határozatának indokolásában erre reagált, és a IV.1. pontban kifejtette, hogy az ismertetett jogszabályi háttér alapján miért kell a kezelt adatokat személyes adatoknak tekinteni. Annak az ügy érdemi eldöntése szempontjából nem volt jelentősége, hogy a felperes az adatokat honnan és miként szerezte, csak az volt releváns, hogy a nem vitatott tényállás szerint rendelkezésére álló kérelmezői adatok személyes adatnak minősülnek-e. A fentiekre figyelemmel az alperes részletesen megindokolta a határozatában, hogy miért tekintette a GDPR hatálya alá tartozó személyes adatnak a felperes által kezelt információkat, indokolási kötelezettségének eleget tett, nem sértette az Ákr. 81. § (1) bekezdését.\n\n[22] Az idézett kommentárirodalom, EUB- és kúriai bírói gyakorlat a személyes adat fogalmának meghatározásánál közvetlen, illetve közvetett beazonosíthatóságról mint kritériumról szól, ebből következően az adatvédelmi jogsértés megvalósításához elegendő a beazonosítás lehetősége, nem szükséges annak tényleges megvalósulását bizonyítani. Amennyiben a kezelt adatokból az adatkezeléssel érintett személye akár közvetlen, akár közvetett úton beazonosítható, az adatvédelmi jogsértés megállapításának van helye. A perbeli esetben a felperes által kezelt – anonimizálás utáni – adatoknak az ingatlannyilvántartás adataival való összevetésével, tehát közvetetten beazonosíthatók az érintett személyek, ennek lehetőségéről szól a határozat indokolásának IV.1. pontja. Ugyan azonosított természetes személyekként jelöli meg a Kérelmezőket, azonban ezzel nyilvánvalóan a beazonosíthatóság eredményére utal, ez az ügy érdemi megítélésén nem változtat, a Kérelmezők a felperes által kezelt adatokból közvetett módon beazonosíthatók voltak. Mindezekre figyelemmel alaptalanul érvelt a felperes azzal, hogy az azonosíthatóság körét nem vizsgálta az alperes, ez utóbbi nem volt tárgya az eljárásának.\n\n[23] Az alperes jogszerűen állapította meg, hogy a felperes a Kérelmezők vonatkozásában személyes adatokat kezelt, ennek megdöntésére a keresetben írtak alaptalannak bizonyultak. A személyes adatkezelés tényéből eredően jogszerű volt az alperesi döntés a határozat szerinti GDPRjogszabálysértésekről, és helytállóan alkalmazta a kötelezéseket, amelyeket a felperes - a személyes adatkezeléssel kapcsolatos érvelésén túl - nem vitatott.\n\n[24] Mindezekre tekintettel a bíróság a keresetet mint alaptalant a Kp. 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.\n\n[25] A bíróság a pervesztes felperest a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.) 83. § (1) bekezdés alapján kötelezte az alperes, míg a Kp. 35. § (1) bekezdés a) pontja szerint az alperesi érdekelt ügyvédi képviselettel felmerült perköltségének viselésére. A perköltség összegét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. § (1) bekezdésére figyelemmel megbízási megállapodás alapján állapította meg. Az alperes által felszámított összeget nem tartotta eltúlzottnak, az alperesi érdekelt által igényelt perköltséget azonban a fenti rendelet 2. § (2) bekezdése alapján a ténylegesen kifejtett ügyvédi tevékenységre tekintettel mérsékelte. Az alperesi érdekelt jogi képviselője csak rövid érdemi beadványt terjesztett elő, amelyben az alperes álláspontjához csatlakozott, egy tárgyaláson vett részt, ahol röviden – az alperesi érvelés mentén - nyilatkozott. Mindezen körülményekkel arányban állónak 70 000 forint ügyvédi munkadíjat tartott a bíróság, amihez számította a 20 000 forint gépjárműhasználattal felmerült útiköltséget.\n\n[26] A bíróság a pervesztes felperest az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése szerinti tételes kereseti illeték viselésére a Pp. 83. § (1) bekezdése és a Pp. 102. § (1) bekezdése alapján kötelezte. A bíróság tájékoztatja a felperest, hogy az illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára kell az esedékesség napjáig megfizetni. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Fővárosi Törvényszéket, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Ha a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. Az illetékfizetési kötelezettség esedékességének napja tekintetében az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény által módosított Itv. 78. § (4) bekezdése irányadó. A bíróság az illeték kiszabásánál figyelemmel volt arra, hogy a Kúria Kfv.III.37.978/2021/10. számú ítéletének [221] pontjában foglalt indokolás alapján a jelen per nem tartozik az Itv. 57. § (1) bekezdés o) pontja szerinti illetékmentes perek körébe, mert annak tárgya közvetlenül nem a személyes adatok védelme, hanem a felperesi adatkezelés jogszerűtlenségét megállapító és bírságot kiszabó közigazgatási határozat jogszerűségi felülvizsgálata.\n\n[27] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. § (1) és (2) bekezdése zárja ki.\n\n## Záró rész\n\nBudapest, 2023. május 17.\n\ndr. Sára Katalin s.k. dr. Bíró Péter s.k. dr. Huber Gábor s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró","changes":[{"id":820,"doc_id":10550,"v_from":11235,"v_to":14645,"detected_at":"2026-09-17 02:23:59","added":3,"removed":3,"summary":"--- \n+++ \n-## Akeresetlevél, a védirat, az érdekelt nyilatkozata\n+## A keresetlevél, a védirat, az érdekelt nyilatkozata\n-[10]Az alperes határozatával szemben a felperes indított megtámadási pert. Kérte a határozat megsemmisítését, perköltségigény mellett. Vitatta, hogy megsértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését, ugyanis a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott 1 hónapos válaszadási határidőn belül, a 2021. 11. 17. napján kelt, az adattörlési kérelemre adott válaszlevelében tájékoztatta a Kérelmezőket arról, hogy az adattörlési kérelmének nem tud eleget tenni, ugyanis a megállapodásról készült, birtokában lévő másolatban anonimizálta a Kérelmezők adatait, így személyes adataikat nem kezeli, valamint a Kérelmezők személyes adatainak harmadik személy részére történő továbbítására nem került sor. A felperes 2021. 11. 17. napján kelt válaszlevele a GDPR 12. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelel, az alperes ezzel ellentétes megállapítása téves. Az alperes nem vette figyelembe a felperes 2022. 03. 25. napján kelt beadványát, amelyben részletezte, hogy nem a megállapodás másolatában, hanem az ügyvédi levélben foglalt személyes adatokat vette alapul a válaszlevelének megfogalmazásakor, illetve ezen személyes adatokat a válasz megküldését követően haladéktalanul anonimizálta, így ezen adatok vonatkozásában sem tekinthető adatkezelőnek, ugyanis az adatok személyes adat jellege megszűnt. Semmilyen személyes adatot nem kezel, ezért a határozat kötelezettségeket kiszabó rendelkezései jogszabálysértőek. Az alperes által a védiratban hivatkozott Adatvédelmi Irányelv 29. cikke által létrehozott munkacsoport (a továbbiakban: WP29 munkacsoport) WP 136 számú véleménye (4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról) már nem irányadó, figyelemmel arra, hogy a GDPR alkalmazhatóvá válásával a WP29 munkacsoport szerepét átvette az Európai Adatvédelmi\n+[10] Az alperes határozatával szemben a felperes indított megtámadási pert. Kérte a határozat megsemmisítését, perköltségigény mellett. Vitatta, hogy megsértette a GDPR 12. cikk (4) bekezdését, ugyanis a GDPR 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott 1 hónapos válaszadási határidőn belül, a 2021. 11. 17. napján kelt, az adattörlési kérelemre adott válaszlevelében tájékoztatta a Kérelmezőket arról, hogy az adattörlési kérelmének nem tud eleget tenni, ugyanis a megállapodásról készült, birtokában lévő másolatban anonimizálta a Kérelmezők adatait, így személyes adataikat nem kezeli, valamint a Kérelmezők személyes adatainak harmadik személy részére történő továbbítására nem került sor. A felperes 2021. 11. 17. napján kelt válaszlevele a GDPR 12. cikk (4) bekezdésében foglalt kritériumoknak megfelel, az alperes ezzel ellentétes megállapítása téves. Az alperes nem vette figyelembe a felperes 2022. 03. 25. napján kelt beadványát, amelyben részletezte, hogy nem a megállapodás másolatában, hanem az ügyvédi levélben foglalt személyes adatokat vette alapul a válaszlevelének megfogalmazásakor, illetve ezen személyes adatokat a válasz megküldését követően haladéktalanul anonimizálta, így ezen adatok vonatkozásában sem tekinthető adatkezelőnek, ugyanis az adatok személyes adat jellege megszűnt. Semmilyen személyes adatot nem kezel, ezért a határozat kötelezettségeket kiszabó rendelkezései jogszabálysértőek. Az alperes által a védiratban hivatkozott Adatvédelmi Irányelv 29. cikke által létrehozott munkacsoport (a továbbiakban: WP29 munkacsoport) WP 136 számú véleménye (4/2007 vélemény a személyes adat fogalmáról) már nem irányadó, figyelemmel arra, hogy a GDPR alkalmazhatóvá válásával a WP29 munkacsoport szerepét átvette az Európai Adatvédelmi\n-## Abíróság döntése és annak jogi indokai\n+## A bíróság döntése és annak jogi indokai"}]}