{"check":null,"uid":"23552581716ecc3c","title":"Online közmeghallgatás során kezelt személyes adatok nyilvánossága","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Орган по защите данных Венгрии (NAIH)","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"2021-01-01","summary":"Регулятор установил, что муниципалитет нарушил GDPR (ст. 5(1)(c), 6(1), 12 и 17(1)(d)), публично показав имя и адрес заявителя на «Facebook live» и сохранив их в записи и протоколе без надлежащего информирования. Заявитель правомерно потребовал удаления; отказ признан незаконным. Муниципалитет обязан удалить идентифицирующие данные из видео и протокола с подтверждением регулятору в течение 15 дней; санкции не применены ввиду порицания. Решение можно оспорить в Столичном суде Будапешта.","snippet":"","topics":["Персональные данные"],"status":"ok","error":"","text_len":86217,"versions":2,"url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=424:online-kozmeghallgatas-soran-kezelt-szemelyes-adatok-nyilvanossaga&start=100","first_seen":"2026-09-07","last_checked":"2026-09-17 02:24","relevance":"hit","score":356,"query":"","source_key":"naih_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":356,"topics":["Персональные данные"],"need_body":5,"authorities":[{"kind":"орган","name":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","topic":"Персональные данные"},{"kind":"орган","name":"NAIH","topic":"Персональные данные"},{"kind":"акт","name":"GDPR","topic":"Персональные данные"}],"evidence":[{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":36,"ctx":"online közmeghallgatás során kezelt személyes adatok nyilvánossága регулятор установил, что муниципалитет нарушил gdpr (ст. 5(1)(c), 6(1), 12","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"gdpr","weak":false,"pos":114,"ctx":"orán kezelt személyes adatok nyilvánossága регулятор установил, что муниципалитет нарушил gdpr (ст. 5(1)(c), 6(1), 12 и 17(1)(d)), публично показав имя и адрес заявителя на «facebook l","zone":"название","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":255,"ctx":"zám: naih-4447-6/2021. tárgy: kérelemnek helyt adó határozat ügyintéző: […]  ## a nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság (a továbbiakban: hatóság) előtt  ## […] kérelmezőnek ([…]","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":485,"ctx":"[…] kerületi  ## polgármesteri hivatallal (cím: […] a továbbiakban: kérelmezett) szemben személyes  adatok jogellenes kezelése és közzététele tárgyában 2021. április 26-án benyújtott kérelme (a to","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":627,"ctx":"tárgyában 2021. április 26-án benyújtott kérelme (a továbbiakban: kérelem) nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban meghozta az alábbi határoz atot.  ## a hatóság a kérelemnek helyt ad","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":782,"ctx":"## a hatóság a kérelemnek helyt ad és  ## megállapítja, hogy a kérelmezett  az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésébe, valamint az 5. cikk (1)  ## bekezdés c) pontjába ütköző","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"személyes adat","weak":false,"pos":1061,"ctx":"mint az arról készült videófelvételen  és jegyzőkönyvben nyilvánosságra hozta a kérelmező személyes adatait (név, lakcím);  a kérelmező jogszerű, az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) beke","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"adatvédel","weak":false,"pos":1130,"ctx":"ra hozta a kérelmező személyes adatait (név, lakcím);  a kérelmező jogszerű, az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés d)  pontján alapuló törlési kérelmét elutasította;  a közm","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Персональные данные","term":"Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság","weak":false,"pos":805,"ctx":"Iktatószám: NAIH-4447-6/2021. Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat Ügyintéző: […]  ## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt  ## […] kérelmezőnek ([…] a továbbiakban: Kérelmező) […]","zone":"орган","weight":3},{"topic":"Персональные данные","term":"NAIH","weak":false,"pos":728,"ctx":"l.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu  Iktatószám: NAIH-4447-6/2021. Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat Ügyintéző: […]  ## A Nemzeti Adatvédel","zone":"орган","weight":0},{"topic":"Персональные данные","term":"GDPR","weak":false,"pos":114,"ctx":"orán kezelt személyes adatok nyilvánossága Регулятор установил, что муниципалитет нарушил GDPR (ст. 5(1)(c), 6(1), 12 и 17(1)(d)), публично показав имя и адрес заявителя на «Facebook l","zone":"акт","weight":0}],"dropped":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":84371,"ctx":"el.  a kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi ccxxii. törvény (a tov","why":"одиночное упоминание (нужно 5)"}]},"last_changed":"2026-09-17","meta":{"fileId":"424","slug":"online-kozmeghallgatas-soran-kezelt-szemelyes-adatok-nyilvanossaga","case":"NAIH-4447-6/2021"},"source_url":"https://naih.hu/hatarozatok-vegzesek?download=424:online-kozmeghallgatas-soran-kezelt-szemelyes-adatok-nyilvanossaga&start=100","text":"………………………………………………………………………………………………………………………………………………….………………… 1055 Budapest Tel.: +36 1 391-1400 ugyfelszolgalat@naih.hu Falk Miksa utca 9-11. www.naih.hu\n\nIktatószám: NAIH-4447-6/2021. Tárgy: kérelemnek helyt adó határozat Ügyintéző: […]\n\n## A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) előtt\n\n## […] kérelmezőnek ([…] a továbbiakban: Kérelmező) […] Budapest […] kerületi\n\n## Polgármesteri Hivatallal (cím: […] a továbbiakban: Kérelmezett) szemben személyes\n\nadatok jogellenes kezelése és közzététele tárgyában 2021. április 26-án benyújtott kérelme (a továbbiakban: Kérelem) nyomán indult adatvédelmi hatósági eljárásban meghozta az alábbi határoz atot.\n\n## A Hatóság a kérelemnek helyt ad és\n\n## Megállapítja, hogy a Kérelmezett\n\naz általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdésébe, valamint az 5. cikk (1)\n\n## bekezdés c) pontjába ütköző jogsértést követett el azzal, hogy az online közmeghallgatás során megjelenítette, valamint az arról készült videófelvételen\n\nés jegyzőkönyvben nyilvánosságra hozta a Kérelmező személyes adatait (név, lakcím);\n\na Kérelmező jogszerű, az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdés d)\n\npontján alapuló törlési kérelmét elutasította;\n\na közmeghallgatást megelőzően a Kérelmező személyes adatai kezelése tekintetében nem tett eleget az általános adatvédelmi rendelet 12. cikke szerinti átlátható tájékoztatásnyújtás követelményének.\n\n## Kötelezi a Kérelmezettet arra, hogy teljesítse a Kérelmező személyazonosító adatai (név és lakcím) törlésére irányuló kérelmét a videófelvételen látható és hallható, illetve a közmeghallgatásról készített és nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvben megtalálható személyes adatai tekintetében a következők szerint:\n\n- […] - […] - […] - […]\n\n## Az Adatkezelő 2. pont szerinti kötelezettségek teljesítését az intézkedés megtételétől számított 15 napon belül kell írásban – az azt alátámasztó bizonyítékok előterjesztésével\n\negyütt – igazolnia a Hatóság felé.\n\nA 2. pont szerinti kötelezettség nem teljesítése esetén a Hatóság elrendeli a határozat végrehajtását. A jelen határozattal szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak nincs helye, de az a közléstől számított 30 napon belül a Fővárosi Törvényszékhez címzett keresetlevéllel közigazgatási perben megtámadható. A keresetlevelet a Hatósághoz elektronikusan kell benyújtani, amely azt az ügy irataival együtt továbbítja a bíróságnak. A tárgyalás tartása iránti kérelmet a keresetlevélben jelezni kell. A teljes személyes illetékmentességben nem részesülők számára a bírósági felülvizsgálati eljárás illetéke 30.000 Ft, a per tárgyi illetékfeljegyzési jog alá esik. A Fővárosi Törvényszék előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.\n\n## INDOKOLÁS\n\nI.\n\n## Tényállás\n\nA Kérelmező 2021. április 22-án kelt, a Hatósághoz postai úton 2021. április 26-án beérkezett beadványában adatvédelmi hatósági eljárás iránti kérelmet terjesztett elő, melyben a Kérelmező kérte, hogy a Hatóság a Kérelmezettet marasztalja el a jogszerűtlen adatkezelések miatt, és kötelezze a kérelmében foglaltaknak megfelelő adatkezelésre:\n\n„Kérem a T. Hatóságot, hogy a) kérelmemben foglaltak alapján indítsa meg a hatósági eljárást az adatkezelő […] kerület\n\nPolgármesteri Hivatallal szemben, b) a 2. számú mellékletben foglaltak alapján az adatkezelő törölje személyes adataimat.\n\nEzen nyilvánosságra hozott személyes adataim listája a következő: ba) […]\n\n• […] • […] • […] bb) Közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv: […]\n\nKérem, hogy a jelzett linkeken elérhető tartalmakban az adatkezelő Hivatal végezze el az anonimizálást, illetve a 2020. november 12. napján tartott online közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv […] pontjában lévő adatokat ([…] oldalon megjelenő név és lakcím) megfelelően törölje, vagy ha ez nem lehetséges távolítsa el azokat az internetről.\n\nc) Kérelmem a dokumentumok tárolt változatára, és az indexálásra is kiterjed (az internetes keresőmotor nevemre rákeresve ne dobjon ki találatot). d) Kérem a T. Hatóságot, hogy amennyiben jelen kérelmemben foglaltak alapján hatósági eljárás lefolytatására sor kerül, az eljárás eredményéről szóló határozat nyilvános helyen (pl. honlapon) ne tegye közzé; az abban foglaltak – az adatkezelő kivételével – mások által történő megismeréséhez nem járulok hozzá.”\n\nKérelmező beadványában az alábbiakról tájékoztatta a Hatóságot: Kérelmezett 2020. november 12-én online közmeghallgatást tartott „Facebook live”-val, amelyet élőben bárki követhetett. A közmeghallgatást megelőzően Kérelmezőt a Kérelmezett ügyintézője telefonon megkereste és kérte, hogy e-mailen, szöveg formátumban küldje el részükre a közmeghallgatáson előadni kívánt problémát, azt részletesen kifejtve. Ennek Kérelmező elektronikus úton 2020. november 10-én eleget tett: térfigyelő kamera kihelyezését javasolta a [….] utca sarkára, melynek indokai között felsorolta, hogy egyrészt több bűncselekmény történt a környéken, ahol [….] is működik, másrészt pedig a […] utca sarkán található […] „jelensége” (az előtte csoportosuló „fogyasztó” személyek magatartása) miatt is indokoltnak tartja a térfigyelő kamara kihelyezését.\n\nA Kérelmező szöveghű nyilatkozata szerint: „[A] Hivatal ügyintézője telefonon nem tájékoztatott arról, hogy bármi, amit a közmeghallgatás kapcsán közérdekű bejelentésként leírok, azt az online közmeghallgatáson teljes egészében a nyilvánosság előtt fel fogják olvasni, továbbá a személyes adataim kezelésével kapcsolatban sem tájékoztatott arról, hogy a beadványában feltüntetett személyes adataim is szóról-szóra a nyilvánosság előtt beolvasásra, a képernyőn feltüntetésre kerülnek. A beadványomban feltüntetett személyes adataim kezeléséhez nem járultam hozzá.”\n\nKérelmező előadta továbbá, hogy a közmeghallgatás nem kizárólag online, valós időben történt, hanem minderről felvétel is készült, amely a Facebook-on jelenleg is bárki számára elérhető, továbbá a közmeghallgatásról felvett jegyzőkönyv is nyilvános, Kérelmezett weboldalán bárki számára fellelhető.\n\nA Kérelmező által a hivatkozott közmeghallgatásra elektronikus úton beküldött, szöveg alapú közérdekű bejelentése teljes terjedelmében, nevével és lakcímével megjelölve felolvasásra került, emellett a képernyőn folyamatosan látható volt a neve, és mindez a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyvben is szerepel. Kérelmező sérelmesnek tartja továbbá azt, hogy az élő közvetítésen elhangzottakból és az alapján már az interneten is elérhető jegyzőkönyv adataiból (vagyis, hogy a […] sarkán történnek a panaszolt események, továbbá, hogy […] fogyasztják el az alkoholt stb.) a Google Street View használatával bárki számára egyértelműen beazonosíthatóvá válik neve és lakcím adata.\n\nA Kérelmező figyelmét munkája során, egy hivatali ügy kapcsán hívták fel arra, hogy az internetes böngészőben a nevére történő kereséssel megismerhetővé válik teljes terjedelmében a közmeghallgatásról készült jegyzőkönyv a nevével, lakcímével, az általa leírt közérdekű problémával (közérdekű bejelentés és javaslat). Ezért Kérelmező 2021. január 13.án elektronikus úton megkereste a Hivatalt és kérte, hogy késedelem nélkül töröljék a jogszerűtlenül nyilvánosságra hozott személyes adatait. A Hivatal egy héten belül elektronikus úton válaszolt, melyben kérését elutasították. Indokolásukban kifejtették álláspontjukat, mely szerint a Képviselő-testület Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (IV. 22.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: SzMSz) szabályai vonatkoznak az ügyére: „[…] összefoglalva a közmeghallgatáson, amely egy nyilvános képviselő-testületi ülés, az ott megjelent, előzetesen bejelentkezett választópolgárok személyesen mondják el a közérdeklődésre számot tartó észrevételeiket. Az ülésről jegyzőkönyv készül, amely az Mötv. hivatkozott rendelkezése értelmében kötelezően nyilvános. […] A nyilvánosság kérdéséhez tartozik továbbá az SZMSZ 13. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, miszerint „A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videófelvétel készíthető.” Ily módon Ön nem tekinthető közérdekű bejelentőnek, mivel egy nyilvános rendezvényre jelentkezett be, a levelében idézett jogszabályok a jelen esetre nem alkalmazhatóak, hiszen a kifogásolt tartalmak eltávolításával az Mötv. 2. § (2) bekezdésében foglalt azon alkotmányos alapelv sérülne, amely szerint „A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. […]”\n\nA Hatóság előtt a Kérelmező kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 60. § (1) bekezdése alapján NAIH-4447/2021. ügyszámon adatvédelmi hatósági eljárás indult.\n\nA Hatóság a NAIH-4447-2/2021. számú. 2021. május 17-én kiadmányozott végzésében a Kérelmezett részére kérdéseket fogalmazott meg, melyek megválaszolására nyilatkozattétel keretében hívta fel.\n\n1) „Milyen célból és mely jogalap alapján kezelte és hozta nyilvánosságra a Kérelmező személyes adatait (név, lakóhely utca megjelöléssel) a […] kerület Önkormányzat Képviselő-testülete 2020. november 12-én online formában megtartott közmeghallgatásán, illetve az arról készült, szintén nyilvánosan elérhető jegyzőkönyvben? A személyes adatok kezelésének célja, illetve az adatkezelés megfelelő jogalapjának meglétét pontos jogszabályi hivatkozással, adott esetben megfelelő dokumentummal igazolja! 2) Kérelmező a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 15. cikk szerinti érintetti jogok érvényesítése során kérte-e bármilyen formában a személyes adatai törlését a közzétett videó-felvételből, illetve a közmeghallgatásról készült, szintén nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvből? Ha igen, szíveskedjen tájékoztatni az arra adott válaszáról. 3) Tettek-e, és ha igen, milyen intézkedéseket tett a Kérelmező érintetti joggyakorlása érdekében? Ha nem, mutassa be az intézkedések elmaradásának indokait! 4) Valamennyi, a közmeghallgatásra előterjesztett beadvány a nyilvános ülésen megtárgyalásra kerül, vagy azt megelőzően valamely szempont szerint megvizsgálják, értékelik azokat? Ha igen, mely szempont szerinti beadványokat tárgyal nyilvános ülésen a testület, és melyek azok, amiket más eljárás rend szerint válaszolnak meg? 5) Mely beadványok esetében alkalmazzák a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CIXV. törvény rendelkezéseit? 6) Mutassa be a közmeghallgatáshoz kapcsolódóan a felszólalók személyes adatai kezelésére vonatkozó gyakorlatát! Ehhez kapcsolódóan küldje meg a Hatóságnak a hatályos adatvédelmi szabályzatát, és – amennyiben rendelkezik azzal – az online közmeghallgatás adatkezelési tájékoztatóját. 7) Mi a célja a közmeghallgatásra benyújtott állampolgári beadványok sorszámmal történő ellátásának?”\n\nA Kérelmezett a NAIH-4447-2/2021. számon kiadmányozott végzés szerinti nyilatkozattételi kötelezettségének a 2021. május 27-én érkezett válaszlevelében az üggyel kapcsolatos dokumentumok1 becsatolásával csupán részben tett eleget.\n\nMiután a Kérelmezett nem válaszolta meg teljeskörűen a Hatóság által feltett, a tényállás tisztázását szolgáló kérdéseket, ezért a Hatóság a NAIH-4447-4/2021. számon 2021. június 3-án kiadott végzésében ismételten felhívta a Kérelmezettet a kérdések megválaszolására, melynek Kérelmezett 2021. június 14-én eleget tett. Válaszában az alábbi válaszokat adta.\n\n„[…] 1. válasz: A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 54. § alapján „A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehetnek.” Az Mötv. ezen szakaszához fűzött Kommentár szerint: „A közmeghallgatáson – ellentétben a nyilvános képviselő-testületi üléssel – nemcsak az ott tartózkodáshoz, hanem a hozzászóláshoz, kérdésfeltevéshez, javaslattételhez is alanyi joga van a helyi lakosnak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek.” Az Mötv. – szintén ezen szakaszra – vonatkozó Indokolása szerint: „A jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok e nyílt testületi ülésen közvetlenül intézhessenek kérdéseket a testülethez, javaslatokat tegyenek.” A veszélyhelyzetet megelőző időszakban a nyilvános képviselő-testületi üléseken, így az éves közmeghallgatásokon is fényképfelvételek is készültek, amelyek az önkormányzat honlapján és az önkormányzat által kiadott helyi lapban megjelenő, a közmeghallgatásról szóló összefoglaló illusztrálásaként megjelentek. A nyilvánosság kérdéséhez tartozik továbbá […] Önkormányzata Képviselő-testülete Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015.\n\n1 1. melléklet - A Kérelmező által e-mailen benyújtott panasz, amely egy felszólalási jelentkezéssel és annak részletes kifejtésével indul, majd kapcsolódik hozzá Kérelmező azon bejelentése, amelyre vonatkozik jelen panasza. 2. melléklet – A veszélyhelyzet miatt 2020. november 12-én online megtartott közmeghallgatás aláírt jegyzőkönyve. Szíves tudomására hozom, hogy a közmeghallgatás megtartásával, és annak jegyzőkönyvével kapcsolatban a törvényességi felügyeleti szerv észrevételt nem tett. 3. melléklet – A Kérelmező résére az általa felvetett helyi közügy megoldása érdekében tervezett és kezdeményezett intézkedésekről szóló, 2020. november 20-án küldött polgármesteri válasz. 4. melléklet – A Kérelmező 2021. január 13-án kelt beadványa, valamint az arra adott polgármesteri válasz. 5. melléklet – Budapest Főváros Kormányhivatala BP/101/001304-3/2016. számú szakmai segítségnyújtás keretében nyújtott állásfoglalása, miszerint a közmeghallgatás megtartására és az arról készült jegyzőkönyvre a képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok az irányadók. Budafok-Tétény Budapest XXII. kerület Önkormányzata Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 10/2015. (IV. 20.) önkormányzati rendelete a közmeghallgatás jogintézményét a 93. §-ban szabályozza.\n\n(IV. 22.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) 13. § (2) bekezdésének azon rendelkezése, miszerint „A képviselő-testület nyilvános üléséről hang-, film- és videofelvétel készíthető.” Ez a szabályozás összhangban van az Mötv. – alább idézett – 2. §-ban megjelenített nyilvánosság követelményével. A veszélyhelyzetre tekintettel a képviselő-testület ülését, és így a közmeghallgatást sem lehetett személyesen megtartani. A képviselő-testület 23/2019. (XII. 19.) önkormányzati határozattal elfogadott munkatervében a 2020. évi közmeghallgatás megtartására meghatározott időpontot megelőző előkészítés szakaszában állásfoglalás (1. melléklet) nem állt rendelkezésre a tekintetben, hogy a közmeghallgatás megtartható-e, illetve milyen formában, így a közmeghallgatás online formában került lebonyolításra annak érdekében, hogy az Mötv. 2. §-ban és 3. § (1) bekezdésében foglaltak maradéktalanul megvalósulhassanak. „2. § (1) A helyi önkormányzás a település, valamint a megye választópolgárai közösségének joga, melynek során érvényre jut az állampolgári felelősségérzet, kibontakozik az alkotó együttműködés a helyi közösségen belül. (2) A helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. 3. § (1) A helyi önkormányzás joga a települések (települési önkormányzatok) és a megyék (területi önkormányzatok) választópolgárainak közösségét illeti meg.”\n\nMindezeket összefoglalva a közmeghallgatáson, amely egy nyilvános képviselő-testületi ülés, az ott megjelent, előzetesen bejelentkezett választópolgárok személyesen mondják el a helyi közügy fogalmába tartozó észrevételeiket. A közmeghallgatás során kezelt személyes adatok jogszerűségét a GDPR 6. cikk (1) bekezdése e) pontja biztosítja, miszerint az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. Mint azt a fentiekben és a későbbiekben is kifejtem, az Mötv. 54. §-ban rögzített, évenként legalább egyszer kötelezően megtartandó közmeghallgatás egyrészt a képviselő-testületnek kötelezettséget, másrészt a választópolgárok részére a helyi önkormányzásban való részvétel jogát jelenti. A közmeghallgatás zökkenőmentes lebonyolításához, illetve annak érdekében, hogy az önkormányzat megfelelően teljesítse tájékoztatási kötelezettségét és ezáltal biztosítsa a polgárok részvételi jogát, szükséges az érintett állampolgárok bizonyos adatainak a kezelése. A Kérelmező esetében lakóhelyének utcaszintű megjelölésére a területi beazonosítás miatt volt szükség, hiszen annak megjelölése nélkül nem lehetett volna adekvát választ adni a területet érintő probléma megoldására. A nyilvánosságra hozatal nem céllal történt, hanem a közmeghallgatás sajátja, hogy az ott felszólalók közlik nevüket, és az általuk felvetett helyi közügy beazonosíthatósága érdekében szűkebb lakókörnyezetüket, esetenként lakcímüket is megjelölik. A közmeghallgatás az Mötv. által az önkormányzatoknak kötelezően előírt nyilvános képviselő-testületi ülés, ahol a megjelentek személyesen mondják el hozzászólásukat, a későbbiekben – további kérdései kapcsán – kifejtjük a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalának jogalapját. […] 2. Válasz: Kérelmező 2021. január 13-án (mintegy két hónappal a közmeghallgatást követően) hivatalunkhoz e-mailben megküldött, a Polgármesterhez címzett kérelmében kérte a hivatkozott Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet alapján a videofelvételből és jegyzőkönyvből adatai törlését. A 2021. január 18-án kelt válaszában (mely előző levelem 3. melléklete) a Polgármester a képviselő-testület üléseinek és jegyzőkönyvének nyilvánosságára vonatkozó jogszabályok ismertetésével tájékoztatta a Kérelmezőt, miszerint az Mötv. 52. § (3) bekezdés alapján „A választópolgárok – a zárt ülés kivételével betekinthetnek a képviselő-testület előterjesztésébe és ülésének jegyzőkönyvébe. A közérdekű adat és közérdekből nyilvános adat megismerésének lehetőségét zárt ülés tartása esetén is biztosítani kell.”\n\nÖsszefoglalva tehát: az ülésről jegyzőkönyv készül, amely az Mötv. hivatkozott rendelkezése értelmében kötelezően nyilvános. A jegyzőkönyvből, figyelemmel az idézett Mötv. rendelkezésre, nem áll módunkban a Kérelmező adatait törölni, mivel az – jogszabálysértés okán – a felügyeleti szerv törvényességi intézkedését vonhatná maga után. […] 3. Válasz: A közmeghallgatás előkészítése során a lakosságot széles körben, a korábbi évek gyakorlatával egyezően tájékoztattuk a közmeghallgatásról az alábbi eszközökkel és módokon:\n\nfelhívás közzététele az önkormányzat honlapján […] tájékoztató közzététele az önkormányzat hivatalos lapjában (2. melléklet) hirdetmények kihelyezése a kerület frekventált pontjain (3. melléklet) Kérelmezőt előzetesen e-mailben a hivatal ügyintézője személyre szabottan tájékoztatta az esemény nyomon követhetőségéről, amely kapcsán Kérelmező érdeklődött az élő közvetítéshez történő hozzászólás lehetőségeiről is. (4. melléklet) Kérelmezőt a közmeghallgatást követően két hónap elteltével érintetti joggyakorlás tárgyában benyújtott kérelme kapcsán – mint azt a 2. kérdésre adott válaszban kifejtettem – tájékoztattuk, hogy a közmeghallgatás, mint nyilvános képviselő-testület ülés jegyzőkönyve nyilvános, és a vonatkozó jogszabályok alapján kötelező a jegyzőkönyv közzététele. A közmeghallgatáson a választópolgárok és a képviselő-testület tagjai közvetlenül tanácskoznak a helyi közügyekről, ahol a jelenlévők személyesen, nevüket-arcukat vállalva teszik meg hozzászólásukat, a köz érdekében, és ezen eseményről kép, hang és videofelvétel is készülhet. Álláspontom szerint a közmeghallgatás nem a közérdekű panaszok és bejelentések kategóriába tartozik, hanem – mint jelen válaszomban többször hivatkoztam – egy nyilvános testületi ülés, amelynek éppen az a lényege, hogy a választópolgárok részt vesznek közös dolgaik intézésében e sajátos jogintézményen keresztül.\n\nEz és a jelen levélben több helyen felhívott Mötv. rendelkezés az indoka annak, hogy intézkedést nem tettünk, mert nem tehettünk anélkül, hogy a nyilvánosság elvét megsértsük. A jogalkotó szándéka szerint a köz érdeke úgy kívánja, hogy a helyi lakosok megismerjék a nyilvános testületi ülés jegyzőkönyvét. Összevetve a fent megjelölt lakossági és személyre szabott tájékoztatásokat úgy vélem, megállapítható, hogy Kérelmező tisztában volt azzal, hogy közmeghallgatásra jelentkezik. […] 4. Válasz: Ismételten az Mötv. azon rendelkezésére tudok hivatkozni, miszerint az évente egyszer kötelezően megtartásra kerülő közmeghallgatáson a helyi lakosság a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatokat tehet, a hozzászóláshoz, kérdésfeltevéshez, javaslattételhez alanyi joga van. A jogintézmény azt a célt szolgálja, hogy a választópolgárok e nyílt testületi ülésen közvetlenül intézhessenek kérdéseket a testülethez, javaslatot tegyenek. Ebből következik, hogy nem beadványokat lehet előterjeszteni, hanem szóbeli hozzászólásokat, kérdéseket, javaslatokat. A közmeghallgatásra az SZMSZ 93. § (3) bekezdése rendelkezése alapján „A sorszám megkérésével egyidejűleg meg kell jelölni a felszólalás témáját.”\n\nA felszólalás témájának megjelölése azt a célt szolgálja, hogy a felszólalni kívánó állampolgárt tájékoztathassuk arról, hogy a közmeghallgatáson – az Mötv. többször idézett rendelkezése értelmében – helyi közügyeket érintő témákban lehet hozzászólni, személyes problémát, egyedi ügyet nem lehet a közmeghallgatás elé tárni. Tehát, a nem helyi közügy témakörébe tartozó kérdések esetén a Polgármesteri Hivatal illetékes szakirodája ad választ, illetve hatáskör hiányában azt továbbítjuk a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnek, mint az a fentebb megjelölt linkek alapján a választópolgárok tudomására is hoztuk. Ennek ellenére Kérelmező első beadványa nem volt egyértelmű, azt a telefonos kapcsolatfelvétel során az ügyintéző egészítette ki. (Ld.: korábbi levelem 1. mellékletét) Fentieket összegezve megállapítható, hogy a közmeghallgatás, mint a közvetlen demokrácia egyik eszköze, nem beadványokat, hanem a választópolgárok által személyesen, élőszóban előadott, helyi közügyet érintő kérdéseket és javaslatokat tárgyal, nyilvános képviselő-testületi ülés keretében. […] 5. Válasz: A panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényt mindazon beadványok esetén alkalmazzuk, amelyek e törvény 1. § (2) és (3) bekezdése alapján panasznak vagy közérdekű bejelentésnek minősülnek, illetve amelyeket a beadványozó ekként nyújt be. A 3. kérdésre adott válasz során felsorolt internetes és papíralapú tájékoztatókból egyértelműen kitűnik, hogy az – Mötv. többször felhívott rendelkezésének megfelelően – helyi közügyben kérte az önkormányzat a lakosság jelzését. Ezen okból a Kérelmező beadványa nem tartozik a fenti törvény hatálya alá, tekintve, hogy panasz és közérdekű bejelentés benyújtására az önkormányzat nem él felhívással. […] 6. Válasz: Az SZMSZ már hivatkozott 93. § (2)-(3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: „(2) A közmeghallgatás időpontjáról a kerület polgárait legkésőbb 15 nappal korábban hirdetmény közzétételével – a polgármester értesíti. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:\n\na) a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, b) a kerületi írott és elektronikus sajtó útján történő megjelenéssel és c) az önkormányzat honlapján.\n\n(3) A közmeghallgatáson a felszólalás sorrendje sorszámok szerint történik. A sorszám megkérésével egyidejűleg meg kell jelölni a felszólalás témáját. A sorszámok a közmeghallgatás napját megelőző 15. naptól igényelhetők személyesen, telefonon vagy elektronikus úton a hirdetményben foglaltak szerint. A közmeghallgatás napján 12 óráig igényelhető sorszám.” A lakosok tehát személyesen, telefonon, vagy e-mailben igényelhetnek sorszámot, megjelölve, hogy hozzászólásuk milyen helyi közügyet érint. A telefonon és személyesen igényelt sorszámokat a Polgármesteri Hivatal közmeghallgatás előkészítéséért felelős köztisztviselője azonnal kiadja a jelentkezőnek, míg az e-mailben jelzett hozzászólások esetén rövid időn belül tájékoztatja a jelentkezőt a sorszámról és arról, hogy hozzászólása helyi közügynek minősül-e. A hozzászóló nevét és elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail cím) felvesszük egy adatbázisba, csak és kizárólag két okból, amelyek az állampolgár által jelzett probléma megoldását szolgálják. Egyrészt amennyiben felvetése a közmeghallgatás során nem, vagy nem teljes körűen válaszolható meg, úgy részére a törvényes határidőn belül megfelelő választ tudjunk küldeni a hozzászólása nyomán tett intézkedésekről, amelyeket vagy saját hatáskörben, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez történő továbbítással oldottunk meg. Másrészt, hogy amennyiben felvetése nem tartozik a helyi közügy kategóriába, úgy ügyét a Polgármesteri Hivatal illetékes szakirodája személyre szabottan tudja elintézni. Mint a hivatkozott Mötv. szabályok alapján megállapítható, a közmeghallgatás alapesetben nem az online térben, hanem személyes részvétellel valósul meg, biztosítva a választópolgár és választott képviselője közvetlen találkozását, így online közmeghallgatási adatkezelési tájékoztató nem készült.\n\nFontosnak tartom megjegyezni, hogy összességében a hagyományos és az online közmeghallgatás adatkezelése nem tér el, és véleményem szerint megfelel a hatályos adatvédelmi szabályzatunknak, amely az önkormányzat honlapjáról elérhető az alábbi linken: […] […] 7. Válasz: A már hivatkozott SZMSZ rendelkezés – 93. § (3) bekezdés – alapján a sorszám kérése egyetlen célt szolgál, hogy a közmeghallgatáson a felszólalás sorrendje (és nem a beadványok!) kövesse a jelentkezés sorrendjét, így elkerülhető legyen a helyszíni jelentkezésből esetlegesen kialakulható félreértés. […] 8. Válasz: A járványhelyzet miatt a személyes jelentkezés helyett nyomtatvány kitöltésével, benyújtásával biztosítottuk a jelentkezés lehetőségét, amelyen a név, telefonszám és e-mail cím megjelölését kértük annak érdekében, hogy egyrészt az SZMSZ vonatkozó rendelkezése szerinti sorszámról – amely jelen esetben nem a felszólalás, hanem a probléma elhangzásának sorrendjét jelölte – tájékoztassuk az állampolgárt, másrészt az írásos válasz megküldését, illetve a nem helyi közügy kategóriába tartozó ügyek elintézését célozta. Mellékelem a Kérelmező által eredetileg benyújtott nyomtatványt, amelyből nem derül ki felvetésének sem jellege, sem tartalma. (5. melléklet) Az ügyintéző telefonon egyeztetett a Kérelmezővel a probléma tisztázása érdekében (amely során kiderült, hogy a jelzett eset nem tartozott a helyi közügy kategóriába, ld. korábbi levél 1. melléklete). A Kérelmező a felvetését e-mailben is megküldte, amelyben lakcímét önként adta meg úgy, hogy az nem kapcsolódott a jelzett problémához. (6. melléklet) Ezen e-mailben nem rendelkezett arról, hogy kéri neve elhallgatását, adatai zártan kezelését, bár az eljáró ügyintéző telefonon részletesen ismertette a közmeghallgatás jogintézményére vonatkozó Mötv. és SZMSZ szabályokat. Ezt követően Kérelmező e-mailen ismételten benyújtott egy újabb, immár helyi közügy kategóriába tartozó felvetést (7. melléklet), amelyben ismételten megadta lakcímét, és továbbra sem rendelkezett annak zártan kezeléséről.\n\nSzíves tudomására hozom továbbá, hogy – a járványhelyzetre tekintettel – a személyes jelentkezést helyettesítő jelentkezési nyomtatványokat az iratkezelésre vonatkozó szabályok szerint érkeztette, iktatta a hivatal, az ügyiratot az általános iratkezelési szabályok szerint tárolta és irattározta.”\n\nII.\n\n## Alkalmazott jogszabályi rendelkezések\n\nA természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 rendelet (a továbbiakban: általános adatvédelmi rendelet) 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet (60) preambulumbekezdése értelmében „A tisztességes és átlátható adatkezelés elve megköveteli, hogy az érintett tájékoztatást kapjon az adatkezelés tényéről és céljairól. Az adatkezelő olyan további információt is az érintett rendelkezésére bocsát, amelyek a tisztességes és átlátható adatkezelés biztosításához szükségesek, figyelembe véve a személyes adatok kezelésének konkrét körülményeit és kontextusát. Az érintettet továbbá a profilalkotás tényéről és annak következményeiről tájékoztatni kell. Ha a személyes adatokat az érintettől gyűjtik, az érintettet arról is tájékoztatni kell, hogy kötelese a személyes adatokat közölni, valamint hogy az adatszolgáltatás elmaradása milyen következményekkel jár. Ezeket az információkat szabványosított ikonokkal is ki lehet egészíteni annak érdekében, hogy az érintett a tervezett adatkezelésről jól látható, könnyen érthető és jól olvasható formában általános tájékoztatást kapjon. Amikor az ikonokat elektronikus formátumban jelenítik meg, azoknak géppel olvashatóknak kell lenniük.”\n\nAz általános adatvédelmi rendelet (61) preambulumbekezdése alapján „Az érintettre vonatkozó személyes adatok kezelésével összefüggő tájékoztatást az adatgyűjtés időpontjában kell az érintett részére megadni, illetve ha az adatokat nem az érintettől, hanem más forrásból gyűjtötték, az ügy körülményeit figyelembe véve, észszerű határidőn belül kell rendelkezésre bocsátani. Ha a személyes adatok jogszerűen közölhetőek más címzettel, a címzettel történő első közléskor arról az érintettet tájékoztatni kell. Ha az adatkezelő a személyes adatokat a gyűjtésük eredeti céljától eltérő célból kívánja kezelni, a további adatkezelést megelőzően az érintettet erről az eltérő célról és minden egyéb szükséges tudnivalóról tájékoztatnia kell. Ha az adatkezelő nem tud tájékoztatást nyújtani az érintett részére a személyes adatok eredetéről, mivel azok különböző forrásokból származnak, általános tájékoztatást kell adni.”\n\nAz általános adatvédelmi rendelet (65) preambulumbekezdése szerint: „Az érintett jogosult arra, hogy kérhesse a rá vonatkozó személyes adatok helyesbítését és megilleti őt az „elfeledtetéshez való jog”, ha a szóban forgó adatok megőrzése sérti e rendeletet vagy az olyan uniós vagy tagállami jogot, amelynek hatálya az adatkezelőre kiterjed. Az érintett jogosult különösen arra, hogy személyes adatait töröljék és a továbbiakban ne kezeljék, ha a személyes adatok gyűjtése vagy más módon való kezelése az adatkezelés eredeti céljaival összefüggésben már nincs szükség, vagy ha az érintettek visszavonták az adatok kezeléshez adott hozzájárulásukat, vagy ha személyes adataik kezelése egyéb szempontból nem felel meg e rendeletnek. Ez a jog különösen akkor lényeges, ha az érintett gyermekként adta meg hozzájárulását, amikor még nem volt teljes mértékben tisztában az adatkezelés kockázataival, később pedig el akarja távolítani a szóban forgó személyes adatokat, különösen az internetről. Az érintett e jogát gyakorolhatja akkor is, ha már nem gyermek. Ugyanakkor a személyes adatok további megőrzése jogszerűnek tekinthető, ha az a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog gyakorlása, valamely jogi kötelezettségnek való megfelelés, illetőleg közérdekből végzett feladat végrehajtása vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása miatt, vagy a népegészségügy területét érintő közérdekből, közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez szükséges.”\n\nAz általános adatvédelmi rendelet (69) preambulumbekezdése értelmében „Bármely érintett számára akkor is biztosítani kell a jogot arra, hogy az egyedi helyzetükre vonatkozó adatok kezelése ellen tiltakozzon, ha a személyes adatok jogszerűen kezelhetők, mert az adatkezelésre közérdekből, vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtásához, illetve az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekei alapján van szükség. Az adatkezelő bizonyítja, hogy az érintett érdekeivel vagy alapvető jogaival és szabadságaival szemben az ő kényszerítő erejű jogos érdeke elsőbbséget élvezhet.”\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 2. cikk (1) bekezdése alapján az általános adatvédelmi rendeletet kell alkalmazni a személyes adatok részben vagy egészben automatizált módon történő kezelésére, valamint azoknak a személyes adatoknak a nem automatizált módon történő kezelésére, amelyek valamely nyilvántartási rendszer részét képezik, vagy amelyeket egy nyilvántartási rendszer részévé kívánnak tenni.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 1. pontja szerint „személyes adat”: azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ; azonosítható az a természetes személy, aki közvetlen vagy közvetett módon, különösen valamely azonosító, például név, szám, helymeghatározó adat, online azonosító vagy a természetes személy testi, fiziológiai, genetikai, szellemi, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára vonatkozó egy vagy több tényező alapján azonosítható.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 2. pontja alapján „adatkezelés”: a személyes adatokon vagy adatállományokon automatizált vagy nem automatizált módon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége, így a gyűjtés, rögzítés, rendszerezés, tagolás, tárolás, átalakítás vagy megváltoztatás, lekérdezés, betekintés, felhasználás, közlés továbbítás, terjesztés vagy egyéb módon történő hozzáférhetővé tétel útján, összehangolás vagy összekapcsolás, korlátozás, törlés, illetve megsemmisítés.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 4. cikk 7. pontja alapján: „adatkezelő”: az a természetes vagy jogi személy, közhatalmi szerv, ügynökség vagy bármely egyéb szerv, amely a személyes adatok kezelésének céljait és eszközeit önállóan vagy másokkal együtt meghatározza; ha az adatkezelés céljait és eszközeit az uniós vagy a tagállami jog határozza meg, az adatkezelőt vagy az adatkezelő kijelölésére vonatkozó különös szempontokat az uniós vagy a tagállami jog is meghatározhatja.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdése szerint a személyes adatok (1) A személyes adatok:\n\na) kezelését jogszerűen és tisztességesen, valamint az érintett számára átlátható módon kell végezni („jogszerűség, tisztességes eljárás és átláthatóság”); b) gyűjtése csak meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból történjen, és azokat ne kezeljék ezekkel a célokkal össze nem egyeztethető módon; a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően nem minősül az eredeti céllal össze nem egyeztethetőnek a közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból történő további adatkezelés („célhoz kötöttség”); c) az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak kell, hogy legyenek, és a szükségesre kell korlátozódniuk („adattakarékosság”); d) pontosnak és szükség esetén naprakésznek kell lenniük; minden észszerű intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy az adatkezelés céljai szempontjából pontatlan személyes adatokat haladéktalanul töröljék vagy helyesbítsék („pontosság”); e) tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak a személyes adatok kezelése céljainak eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé; a személyes adatok ennél hosszabb ideig történő tárolására csak akkor kerülhet sor, amennyiben a személyes adatok kezelésére a 89. cikk (1) bekezdésének megfelelően közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból kerül majd sor, az e rendeletben az érintettek jogainak és szabadságainak védelme érdekében előírt megfelelő technikai és szervezési intézkedések végrehajtására is figyelemmel („korlátozott tárolhatóság”); f) kezelését oly módon kell végezni, hogy megfelelő technikai vagy szervezési intézkedések alkalmazásával biztosítva legyen a személyes adatok megfelelő biztonsága, az adatok jogosulatlan vagy jogellenes kezelésével, véletlen elvesztésével, megsemmisítésével vagy károsodásával szembeni védelmet is ideértve („integritás és bizalmas jelleg”)\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdés szerint az adatkezelő felelős az (1) bekezdésnek való megfelelésért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására („elszámoltathatóság”).\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése alapján személyes adat kizárólag akkor és annyiban kezelhető jogszerűen, ha legalább az alábbiak egyike teljesül:\n\na) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése alapján az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:\n\n## a. a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy\n\nmás módon kezelték; b. az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2)\n\nbekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c. az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d. a személyes adatokat jogellenesen kezelték;\n\n## e. a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt\n\njogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell;\n\n## f. a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs\n\ntársadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (2) bekezdése értelmében, ha az adatkezelő nyilvánosságra hozta a személyes adatot, és az (1) bekezdés értelmében azt törölni köteles, az elérhető technológia és a megvalósítás költségeinek figyelembevételével megteszi az észszerűen elvárható lépéseket – ideértve technikai intézkedéseket – annak érdekében, hogy tájékoztassa az adatokat kezelő adatkezelőket, hogy az érintett kérelmezte tőlük a szóban forgó személyes adatokra mutató linkek vagy e személyes adatok másolatának, illetve másodpéldányának törlését.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés szükséges:\n\n## a. a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása\n\ncéljából;\n\n## b. a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy\n\ntagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából; c. a 9. cikk (2) bekezdése h) és i) pontjának, valamint a 9. cikk (3) bekezdésének megfelelően a népegészségügy területét érintő közérdek alapján;\n\n## d. a 89. cikk (1) bekezdésével összhangban a közérdekű archiválás céljából, tudományos\n\nés történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben az (1) bekezdésben említett jog valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy e. jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdése szerint az egyéb közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatok sérelme nélkül, minden érintett jogosult arra, hogy panaszt tegyen egy felügyeleti hatóságnál – különösen a szokásos tartózkodási helye, a munkahelye vagy a feltételezett jogsértés helye szerinti tagállamban –, ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése megsérti e rendeletet.\n\n2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 2. § (2) bekezdés értelmében a helyi önkormányzás a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.\n\nMötv. 13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:\n\n1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 8a. szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;\n\n13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás; 20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül.\n\nMötv. 46. § (1) A képviselő-testület ülése nyilvános.\n\nMötv. 52. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza:\n\na) a testületi ülés helyét; b) időpontját; c) a megjelent önkormányzati képviselők nevét; d) a meghívottak nevét, megjelenésük tényét; e) a javasolt, elfogadott és tárgyalt napirendi pontokat; f) az előterjesztéseket; g) az egyes napirendi pontokhoz hozzászólók nevét, részvételük jogcímét, a hozzászólásuk, továbbá az ülésen elhangzottak lényegét; h) a szavazásra feltett döntési javaslat pontos tartalmát; i) a döntéshozatalban résztvevők számát; j) a döntésből kizárt önkormányzati képviselő nevét és a kizárás indokát; k) a jegyző jogszabálysértésre vonatkozó jelzését; l) a szavazás számszerű eredményét; m) a hozott döntéseket és n) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottakat.\n\nMötv. 53. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg. A képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletben rendelkezik:\n\na) az önkormányzat hivatalos megnevezéséről, székhelyéről; b) a képviselő-testület átruházott hatásköreinek felsorolásáról; c) a képviselő-testület üléseinek összehívásáról, vezetéséről, tanácskozási rendjéről; d) az önkormányzati képviselőkre vonatkozó magatartási szabályokról, az ülés rendjének fenntartásáról és az annak érdekében hozható intézkedésekről; e) a nyilvánosság biztosításáról; f) a döntéshozatali eljárásról, a szavazás módjáról; g) a rendeletalkotásról és határozathozatalról; h) a képviselő-testület ülésének jegyzőkönyvéről; i) a közmeghallgatásról; j) az önkormányzat szerveiről, azok jogállásáról, feladatairól; k) a jegyzőnek a jogszabálysértő döntések, működés jelzésére irányuló kötelezettségéről; l) a képviselő-testület bizottságairól. Mötv. 54. § A képviselő-testület évente legalább egyszer előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyen a helyi lakosság és a helyben érdekelt szervezetek képviselői a helyi közügyeket érintő kérdéseket és javaslatot tehetnek. Az elhangzott javaslatra, kérdésre a közmeghallgatáson vagy legkésőbb tizenöt napon belül választ kell adni.\n\n3. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 46. § (4) bekezdése alapján veszélyhelyzetben a települési önkormányzat képviselő-testületének, a fővárosi, megyei közgyűlésnek feladat- és hatáskörét a polgármester, illetve a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke gyakorolja. Ennek keretében nem foglalhat állás önkormányzati intézmény átszervezéséről, megszüntetéséről, ellátási, szolgáltatási körzeteiről, ha a szolgáltatás a települést is érinti.\n\n4. A veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm. rendelet 1. §-a értelmében a Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS- CoV-2 koronavírus világjárvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében Magyarország egész területére veszélyhelyzetet hirdetett ki.\n\n5. Az általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.\n\nAz Ákr. 103. § (1) bekezdése alapján a hivatalbóli eljárásokra az Ákr.-nek a kérelemre indult eljárásokra vonatkozó rendelkezéseit az Ákr. 103 és 104. §-ában foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.\n\nAz Infotv. 61. § (1) bekezdés a) pontja szerint az adatvédelmi hatósági eljárásban hozott határozatában a Hatóság az Infotv. 2. § (2) bekezdésében meghatározott adatkezelési műveletekkel összefüggésben az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (2) bekezdés b), c) és d) pontjai alapján a felügyeleti hatóság korrekciós hatáskörében eljárva elmarasztalja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, ha adatkezelési tevékenysége megsértette e rendelet rendelkezéseit; utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy teljesítse az érintettnek az e rendelet szerinti jogai gyakorlására vonatkozó kérelmét; utasítja az adatkezelőt vagy az adatfeldolgozót, hogy adatkezelési műveleteit – adott esetben meghatározott módon és meghatározott időn belül hozza összhangba e rendelet rendelkezéseivel.\n\nAz Infotv. 75/A. § alapján a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2)-(6) bekezdésében foglalt hatásköreit az arányosság elvének figyelembevételével gyakorolja, különösen azzal, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó – jogszabályban vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott – előírások első alkalommal történő megsértése esetén a jogsértés orvoslása iránt az általános adatvédelmi rendelet 58. cikkével összhangban – elsősorban az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével intézkedik.\n\nAz Infotv. 38. § (2) bekezdése szerint a Hatóság feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése, továbbá a személyes adatok Európai Unión belüli szabad áramlásának elősegítése. Ugyanezen § (2a) bekezdése szerint az általános adatvédelmi rendeletben a felügyeleti hatóság részére megállapított feladat- és hatásköröket a Magyarország joghatósága alá tartozó jogalanyok tekintetében az általános adatvédelmi rendeletben és e törvényben meghatározottak szerint a Hatóság gyakorolja.\n\nAz Infotv. 60. § (1) bekezdése szerint a személyes adatok védelméhez való jog érvényesülése érdekében a Hatóság az érintett erre irányuló kérelmére adatvédelmi hatósági eljárást indít.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet eltérő rendelkezése hiányában a kérelemre indult adatvédelmi hatósági eljárásra az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) rendelkezéseit kell alkalmazni az Infotv.-ben meghatározott eltérésekkel.\n\nAz Ákr. 17. §-a alapján a hatóság a hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból vizsgálja. Ha valamelyik hiányát észleli, és kétséget kizáróan megállapítható az ügyben illetékességgel rendelkező hatóság, az ügyet átteszi, ennek hiányában a kérelmet visszautasítja vagy az eljárást megszünteti.\n\nAz Ákr. 36. § szerint a kérelem az ügyfél olyan írásban vagy személyesen előterjesztett nyilatkozata, amellyel hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatóság döntését kéri jogának vagy jogos érdekének érvényesítése érdekében. Az Infotv. 60. § (2) bekezdése szerint az adatvédelmi hatósági eljárás megindítása iránti kérelem az általános adatvédelmi rendelet 77. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben nyújtható be.\n\nAz Ákr. 46. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a Hatóság a kérelmet visszautasítja, ha az eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, és az Ákr. ahhoz más jogkövetkezményt nem fűz.\n\nAz Infotv. 60. § (5) bekezdése értelmében a (2) bekezdésben meghatározott esetben a kérelem az Ákr.-ben meghatározottakon túl tartalmazza a. a feltételezett jogsértés megjelölését, b. a feltételezett jogsértést megvalósító konkrét magatartás vagy állapot leírását, c. a feltételezett jogsértést megvalósító adatkezelő, illetve adatfeldolgozó azonosításához szükséges, a kérelmező rendelkezésére álló adatokat, d. a feltételezett jogsértéssel kapcsolatos állításokat alátámasztó tényeket és azok bizonyítékait, továbbá e. a megjelölt jogsértés orvoslása iránti döntésre vonatkozó határozott kérelmet.\n\nIII.\n\n## Döntés\n\nJelen ügyben a Hatóság rendelkezésére álló valamennyi tény ismeretében annak eldöntése szükséges, hogy a Kérelmező által megjelölt személyes adatokat Kérelmezett az adatkezelései során milyen jogalappal és céllal kezelte? a Kérelmező által megadott személyes adatok nyilvánosságra hozatala feltétlenül szükséges-e a nyilvános közmeghallgatás során? a Kérelmező által megjelölt személyes adatok jogszerűen törölhetők-e a nyilvánosságra hozott videó-felvételből, illetve dokumentumokból?\n\n## III.1. A képviselő-testület működésének nyilvánossága, a közmeghallgatására vonatkozó szabályok\n\nAz önkormányzati működés átláthatósága\n\nAz Mötv. 46. §-a rendelkezik a képviselő-testület ülésének nyilvánosságáról, a zárt ülés tartásának feltételeiről. Az Mötv. 2. § -a alapelvként deklarálja a képviselő-testületi ülések nyilvánosságát, melyet az Mötv. 46. § (1) bekezdésében megerősít a jogalkotó.\n\nAz Infotv. 32. §-a szerint a közfeladatot ellátó szervek – így a helyi önkormányzatok és szerveik – kötelesek elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását, és lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot – törvényben meghatározott kivételekkel – bárki megismerhesse. Ezzel összhangban az Mötv. 48. § (1) bekezdése szerint a képviselő-testület ülése – meghatározott kivételekkel – nyilvános. Az Mötv. 2. § (2) bekezdése szintén általános jelleggel írja elő a helyi közügyek demokratikus, széles körű nyilvánosságot biztosító intézését.\n\nA közérdekű adatok megismeréséhez való jog, az önkormányzatok demokratizmusa alapján tehát mind az Infotv., mind az Mötv. szabályai az önkormányzati működés nyilvánosságát, átláthatóságát kívánják garantálni, és az ezzel kapcsolatos adatok, információk nyilvánosságát deklarálják. Csak szűk körben, törvény által meghatározott esetekben van lehetőség a nyilvánosság korlátozására.2\n\nAz AB több határozatában [19/1995. (III. 28.) AB határozat és 57/2000. (XII. 19.) AB határozat] hangsúlyozta, hogy a nyilvános ülésen bárki (tehát akár a hallgatóság bármely tagja is) az ott jelenlévő más személyek külön engedélye nélkül is készíthet felvételt a képviselő-testület tanácskozásáról, képviselők megnyilatkozásairól, és azt bármilyen, nem jogellenes célra felhasználhatja. A Hatóság több állásfoglalásában kifejtett véleménye szerint a képviselő-testületi ülés bárki (önkormányzati képviselő, jelenlévő állampolgár) által megvalósuló élő közvetítése – így az online közmeghallgatás – is beletartozik az AB határozatban szereplő esetkörbe. A törvény értelmében nincs szükség az érintettek hozzájárulására – azonban a jelenlévőket tájékoztatni szükséges arról, hogy felvétel készül, illetve élő közvetítés történik.\n\nA nyilvános önkormányzati, illetve képviselő-testületi működésbe beletartozik a nyilvános ülésekről történő kép- és hangfelvétel készítésének joga is, valamint az, hogy a kép- és hangfelvétel készítését a nyilvános képviselő-testületi, illetve bizottsági üléseken résztvevő személyek eltűrni kötelesek.3 A nyilvános képviselő-testületi ülésen való részvétel több formában is megvalósulhat: leggyakrabban a személyes jelenléttel, azonban egyre több önkormányzat alkalmazza a testületi ülések élő közvetítését a nyilvánosság megvalósításának módjaként. Az élő közvetítés ezekben az esetekben a helyi/önkormányzati televízió-, vagy rádió csatornán, illetve interneten (az önkormányzat honlapján, Facebookon) érhető el az állampolgárok számára. A nyilvános képviselő-testületi, bizottsági üléseken történtek, az azokról készült jegyzőkönyvek, felvételek közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatnak tekintendőek, melyeket az Infotv. 28. § (1) bekezdése alapján bárki megismerhet.\n\nA Hatóság hangsúlyozza, hogy figyelemmel az adatelv érvényesülésére előfordulhat az, hogy a nyilvános testületi ülés dokumentumaiban olyan adat is szerepel, mely nem közérdekű adat, és nem közérdekből nyilvános adat. Ebben az esetben természetesen felismerhetetlenné kell tenni valamennyi érintett dokumentumban a védett adatot. Az Adatvédelmi Biztos korábbi, 889/K/2006-3. számú állásfoglalása szerint egy állami vagy önkormányzati szerv, illetve tisztségviselő feladatkörének ellátása során keletkezett, de magánszemélynek címzett leveleket a címzett hozzájárulása esetén, ennek hiányában a vonatkozó eljárási, illetve a zárt képviselő-testületi ülésre vonatkozó szabályok szerint lehet nyilvánosságra hozni.\n\nA helyi képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyv nem tekinthető olyan dokumentumnak, amely jellegénél fogva kizárólag közérdekű adatokat tartalmaz.4 Miután a közmeghallgatás egy speciális formában lebonyolított nyilvános képviselő-testületi ülés, ahol a megvitatásra kerülő, előre benyújtott felszólalások maguk is tartalmaznak személyes adatokat.\n\n## A Hatóság álláspontja szerint önmagában az a körülmény, hogy valamely személyes adat nyilvános képviselő-testületi ülésen hangzik el, még nem eredményezi azt, hogy a személyes adat e körülményből fakadóan közérdekből nyilvánossá válna. A személyes adatok védelmének kötelezettsége a nyilvánosság ellenére, illetve emellett is megmarad. A Hatóság minden esetben hangsúlyozza a magánszféra, a magántitok és a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételét és maradéktalan biztosítását a\n\nnyilvános üléseken, illetve azok előkészítése és jegyzőkönyvezése során egyaránt.\n\n2 799/P/2007-4. adatvédelmi biztosi állásfoglalás 3 57/2000. (XII. 19.) AB határozat 4 BH1996.581\n\nA GDPR előírásaira figyelemmel kell az adatkezelőknek kell megvalósítaniuk a személyes adatok védelmét. Így többek között azt, hogy a személyes adatok kezelése meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból, az előre megjelölt cél eléréséhez szükséges ideig történjen. Az adatkezelést továbbá oly módon – a megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával – kell elvégezni, melynek során garantált a kezelt személyes adatok megfelelő biztonsága. A közmeghallgatás\n\nA közmeghallgatás a helyi közügyeket5 érintő kérdések és javaslatok megtárgyalására rendelt fórum, olyan tanácskozás, amelynek az a célja, hogy a képviselő-testület a településen élő állampolgárok kérdésein keresztül tájékozódjon a mindennapjaikat befolyásoló életkörülményeikről, a közszolgáltatások helyzetéről, színvonaláról, és meghallgassa azokat a javaslatokat is, melyek szintén az adott településen lakók ismeretein, tapasztalatain alapulnak.\n\nAbból következően, hogy a közmeghallgatást a képviselő-testület tartja (veszélyhelyzet idején a polgármester), mindazokat az előírásokat figyelembe kell venni, amelyeket az Mötv. a képviselő-testület működése körében az ülésekre alkalmazni rendel.6\n\nAz Mötv. 54. §-a rendezi a közmeghallgatásra vonatkozó általános szabályokat. A közmeghallgatás a képviselő-testület működésének sajátos formája, speciális testületi ülés, ahol általában nem születnek döntések, az ott elhangzott kérdéseket azonban jegyzőkönyvben kell rögzíteni és 15 napon belül meg kell válaszolni. A közmeghallgatáson nem csak az ott tartózkodáshoz, hanem a hozzászóláshoz, kérdésfeltevéshez, javaslattételhez is alanyi joga van a helyi lakosnak és a helyben érdekelt szervezetek képviselőinek.\n\nA Hatóság és korábban az Adatvédelmi Biztos is állásfoglalásaiban7 kifejtette azon véleményét, hogy a nyilvános képviselő-testületi ülés, illetve a közmeghallgatás keretében tett kérdésfeltevéskor nem szükséges a hozzászólók személyes adatainak (név, személyes jelenlét esetén aláírás, lakcím) nyilvánosságra hozatala.\n\nAz Adatvédelmi Biztos ABI-1332/A/2006-5. számon kiadott állásfoglalásában kifejtette, hogy a testületi ülésen megjelenő érdeklődő érintettek személyes adatainak felvételét és nyilvánosságra hozatalát nem alapozza meg a (formálisan) megadott hozzájárulásuk sem, mivel az adatok kezelése nem felel meg a célhoz kötöttség elvének. Az adatkezelés egy a jövőben esetlegesen bekövetkező esemény (az érintett szót kap a testület ülésén) dokumentálása céljából, készletező módon folyik. Másfelől az érintett hozzászólónak amennyiben szót kap – jogában áll eldönteni, hogy a hozzászólását névvel vagy név nélkül kívánja-e elmondani, illetve előzetesen tájékoztatni kell arról, hogy a hozzászólását jegyzőkönyvbe veszik. […] Amennyiben írásban küldik el a választ nem célszerű a nyilvánosságra hozott jegyzőkönyvben „felvenni és tárolni” az érintett nevét és lakcímét.\n\nA Hatóság álláspontja szerint a közmeghallgatás nyilvánossága a nyilvános képviselő-testületi üléssel azonos megítélés alá esik. Ebből következően – a magánszféra, a magántitok és a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével és maradéktalan biztosításával – nincs akadálya annak, hogy a képviselő-testületi ülés e speciális formáját ne lehetne élőben közvetíteni akár az önkormányzat hivatalos honlapján, akár a közösségi oldalon.\n\n5 Mötv. 4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. 6 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata, Szerkesztették: Nagy Marianna, Hoffmann István 212- 214. oldal 7 ABI-1332/A/2006-5., NAIH/2020/809/2.\n\n## III.2. A Hatóság jelen ügy vonatkozásában kialakított álláspontja\n\nA veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 478/2020. (XI. 3.) Korm.rendelet 1. §-a alapján 2020. november 4. napjától a kihirdetett veszélyhelyzetben, mint különleges jogrendben a Kat. 46. § (4) bekezdése határozta meg az önkormányzati feladat- és hatáskörgyakorlás szabályait az Mötv. vonatkozó rendelkezéseitől eltérve: a képviselő-testület valamennyi hatáskörét a polgármester gyakorolta, a képviselő-testületnek veszélyhelyzetben nincs döntési jogköre.\n\nA jelen ügyben tehát az Mötv. által a képviselő-testületi jogkörbe tartozó közmeghallgatás lebonyolítása a veszélyhelyzetben a polgármester feladat- és hatáskörébe tartozott. Az adatkezelés jogalapja\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdése a)-f) pontjai8 tartalmazzák azokat a jogalapokat, melyek legalább egyike érvényesülése esetén ítélhető jogszerűnek a személyes adatok kezelése.\n\nA Hatósághoz 2021. június 14-én érkezett, kérelmezetti nyilatkozat szerint „[…] a közmeghallgatáson, amely egy nyilvános képviselő-testületi ülés, az ott megjelent, előzetesen bejelentkezett választópolgárok személyesen mondják el a helyi közügy fogalmába tartozó észrevételeiket. A közmeghallgatás során kezelt személyes adatok jogszerűségét a GDPR 6. cikk (1) bekezdés e) pontja biztosítja, miszerint az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges. […] A közmeghallgatás zökkenőmentes lebonyolításához, illetve annak érdekében, hogy az önkormányzat megfelelően teljesítse tájékoztatási kötelezettségét és ezáltal biztosítsa a polgárok részvételi jogát, szükséges az érintett állampolgárok bizonyos adatainak a kezelése. A Kérelmező esetében lakóhelyének utcaszintű megjelölésére a területi beazonosítás miatt volt szükség, hiszen annak megjelölése nélkül nem lehetett volna adekvát választ adni a területet érintő probléma megoldására.\n\nA nyilvánosságra hozatal nem céllal történt, hanem a közmeghallgatás sajátja, hogy az ott felszólalók közlik nevüket, és az általuk felvetett helyi közügy beazonosíthatósága érdekében szűkebb lakókörnyezetüket, esetenként lakcímüket is megjelölik. […]”\n\nA Hatóság jelen ügy kapcsán kérte Kérelmezettet, hogy mutassa be a közmeghallgatáshoz kapcsolódóan a felszólalók személyes adatai kezelésére vonatkozó gyakorlatát. A Hatóság kérdése tekintetében a Kérelmezett az alábbi tájékoztatást nyújtotta: „[…] Az SZMSZ már hivatkozott 93. § (2)-(3) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:\n\n(2) A közmeghallgatás időpontjáról a kerület polgárait legkésőbb 15 nappal korábban hirdetmény közzétételével – a polgármester értesíti. A hirdetményt az alábbi módon kell közzétenni:\n\na) a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, b) a kerületi írott és elektronikus sajtó útján történő megjelenéssel és c) az önkormányzat honlapján.\n\n8 Adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) A személyes adatok kezelése kizárólag akkor és annyiban jogszerű, amennyiben legalább az alábbiak egyike teljesül:\n\na) az érintett hozzájárulását adta személyes adatainak egy vagy több konkrét célból történő kezeléséhez; b) az adatkezelés olyan szerződés teljesítéséhez szükséges, amelyben az érintett az egyik fél, vagy az a szerződés megkötését megelőzően az érintett kérésére történő lépések megtételéhez szükséges; c) az adatkezelés az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez szükséges; d) az adatkezelés az érintett vagy egy másik természetes személy létfontosságú érdekeinek védelme miatt szükséges; e) az adatkezelés közérdekű vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlásának keretében végzett feladat végrehajtásához szükséges; f) az adatkezelés az adatkezelő vagy egy harmadik fél jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezen érdekekkel szemben elsőbbséget élveznek az érintett olyan érdekei vagy alapvető jogai és szabadságai, amelyek személyes adatok védelmét teszik szükségessé, különösen, ha az érintett gyermek.\n\n(3) a közmeghallgatáson a felszólalás sorrendje sorszámok szerint történik. A sorszám megkérésével egyidejűleg meg kell jelölni a felszólalás témáját. […] A telefonon és személyesen igényelt sorszámokat a Polgármesteri Hivatal közmeghallgatás előkészítéséért felelős köztisztviselője azonnal kiadja a jelentkezőnek, míg az e-mailben jelzett hozzászólások esetén rövid időn belül tájékoztatja a jelentkezőt a sorszámról és arról, hogy hozzászólása helyi közügynek minősül-e. A hozzászóló nevét és elérhetőségét (cím, telefonszám, e-mail cím) felvesszük egy adatbázisba, csak és kizárólag két okból, melyek az állampolgár által jelzett probléma megoldását szolgálják. Egyrészt amennyiben felvetése a közmeghallgatás során nem, vagy nem teljes körűen válaszolható meg, úgy részére a törvényes határidőn belül megfelelő választ tudjunk küldeni a hozzászólása nyomán tett intézkedésekről, amelyeket vagy saját hatáskörben, vagy a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervhez történő továbbítással oldottunk meg. Másrészt, hogy amennyiben felvetése nem tartozik a helyi közügy kategóriába, úgy ügyét a Polgármesteri Hivatal illetékes szakirodája személyre szabottan tudja elintézni. […] Fontosnak tartom megjegyezni, hogy összességében a hagyományos és az online közmeghallgatás adatkezelése nem tér el, és véleményem szerint megfelel a hatályos adatvédelmi szabályzatunknak, mely az önkormányzat honlapjáról elérhető az alábbi linken: [...]”\n\nKérelmezett nyilatkozatában kifejtette továbbá, hogy „[…] A Kérelmező felvetését e-mailben is megküldte, amelyben lakcímét önként adta meg úgy, hogy az nem kapcsolódott a jelzett problémához. Ezen e-mailben nem rendelkezett arról, hogy kéri neve elhallgatását, adatai zártan kezelését, bár az eljáró ügyintéző telefonon részletesen ismertette a közmeghallgatás jogintézményére vonatkozó Mötv. és SZMSZ-szabályokat. Ezt követően Kérelmező e-mailen ismételten benyújtott egy újabb, immár helyi közügy kategóriába tartozó felvetést, amelyben ismételten megadta lakcímét, és továbbra sem rendelkezett annak zártan kezeléséről.[…]”\n\nA Hatóság állásfoglalásaiban többször kiemelte, hogy a közmeghallgatás nyilvánossága a nyilvános képviselő-testületi üléssel azonos megítélés alá esik, melyből következően nincs akadálya annak, hogy a képviselő-testületi ülés e speciális formáját ne lehetne élőben közvetíteni akár az önkormányzat hivatalos honlapján, akár egy közösségi oldalon, természetesen a magánszféra, a magántitok és a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével és személyes adatok védelmének maradéktalan biztosításával.\n\n## A 11/2019. számú polgármesteri-jegyzői együttes intézkedés […] Adatvédelmi és\n\n## Adatbiztonsági Szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat)\n\nA Szabályzat a 6/2020. számú polgármesteri-jegyzői együttes intézkedéssel történő módosítást követően egységes szerkezetben 2020. március 5-én lépett hatályba.\n\nA Szabályzat szerint adatkezelő […] (a továbbiakban: Önkormányzat), valamint […] (a továbbiakban: Hivatal). A Szabályzat célja: „[…] Az Adatkezelő ügyfelei, leendő ügyfelei és alkalmazottai számára átláthatóvá kívánja tenni az általa elektronikus vagy hagyományos úton nyújtott szolgáltatások igénybe vétele során követett adatkezelési eljárásokat, hogy a természetes személyek személyes adataik kezelésével összefüggő védelméhez kapcsolódó elvek és szabályok a természetes személyek állampolgárságától és lakóhelyétől függetlenül érvényesüljenek. Az Adatkezelő alapvető célja, hogy minden esetben tiszteletben tartsa e természetes személyek alapvető jogait és szabadságait, különösen, ami a személyes adataik védelméhez való jogukat illeti.” [Szabályzat 1.1.1.]\n\nA Szabályzatban mind az Önkormányzat, mind a Hivatal adatvédelmi tisztviselőjeként a Perfectus Consilium Kft. került megjelölésre. A Szabályzat 3.2. pontja szerint az adatvédelmi tisztviselő feladata többek között a közreműködés, illetve segítség nyújtása az adatkezeléssel összefüggő döntések meghozatalában, valamint az érintettek jogainak biztosításában.\n\nA Szabályzat rendelkezik az adatvédelem szervezete, az adatkezelési nyilvántartás, az érintett jogai, a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelvek, az adatvédelmi hatásvizsgálat és előzetes konzultáció, az adatvédelmi incidensek kezelése, az adatfeldolgozók, az adattovábbítás, az adatbiztonsági intézkedések, a felügyeleti hatósággal való együttműködés, valamint a jogorvoslat tárgyában. A Szabályzat 2. számú melléklete egy biankó adatkezelési tájékoztató, mely a konkrét adatkezelésre vonatkozó információk kitöltését követően alkalmazható.\n\nA Szabályzat 5. pont utolsó három bekezdése tartalmaz jelen ügy vonatkozásában releváns rendelkezéseket:\n\n„[…] Az érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos igények kezeléséért, az érintetti jogok biztosításáért és az ezzel kapcsolatban megtett intézkedések nyilvántartásáért a Közigazgatás-fejlesztési és Szervezési Iroda vezetője felelős.\n\nAz érintettek jogainak gyakorlásával kapcsolatos igények és intézkedések nyilvántartása az adatkezelési nyilvántartás megfelelő lapján történik. (5. számú melléklet)\n\nAz érintettek jogaik érvényesítését a 4. számú melléklet szerinti Adatszolgáltatási / adatkezelési kérelem formanyomtatvány kitöltésével, vagy az igény egyéb, írásos (elektronikus) úton történő rögzítésével és az Adatkezelőhöz történő benyújtásával kezdeményezik. A kérelmet elektronikus formában az […] e-mail címre, papír alapon a Közigazgatás-fejlesztési és Szervezési Iroda vezetője részére lehet benyújtani. Az Irodavezető a kérelem tartalmi vizsgálatát követően dönt a további intézkedések megtételéről, szükség esetén az adatvédelmi tisztviselő véleményének kikéréséről.[…]”.\n\nA Szabályzat 6., a személyes adatok kezelésére vonatkozó alapelveket részletező pontja utolsó három bekezdése szabályozza az adatkezelést megelőző folyamatot: „[…] Az Irodavezető az adatkezelés megkezdése előtt köteles véleményezés céljából az adatvédelmi tisztviselőnek megküldeni a tervezett adatkezeléssel összefüggő valamennyi érdemi információt. Az adatvédelmi tisztviselő véleményét 5 munkanapon belül köteles a szervezeti egység vezetőjének megküldeni. Amennyiben az adatvédelmi tisztviselő véleménye alapján szükséges az adatkezeléshez az érintett előzetes hozzájárulása, a szervezeti egység vezetője gondoskodik az érintett 3. számú melléklet szerinti adatkezelési hozzájárulásának beszerzéséről, továbbá a 2. számú melléklet szerinti adatkezelési tájékoztató megismertetéséről.\n\nAz adatot fogadó személy köteles a hozzájáruló nyilatkozatot tartalmazó nyomtatvány vagy nyilatkozat egy eredeti példányát az ügyirathoz papír alapon vagy elektronikusan csatolni és az Adatkezelő Iratkezelési szabályzatnak megfelelően kezelni.\n\nAz adatot fogadó személy köteles az érintett hozzájárulásának megtagadása esetén a hozzájárulás megtagadásának következményeit rögzíteni és erről az érintettet tájékoztatni. […]”.\n\nA Szabályzat áttekintését követően a Hatóság megállapította, hogy az nem tartalmazza az Önkormányzat, illetve a Hivatal által ellátott azon feladatcsoportok megjelölését, melyek ellátása során feltétlenül, vagy esetlegesen személyes adatok kezelése történik, így a jogszerű adatkezelés megvalósítása tekintetében szükséges az adatvédelmi tisztviselő hatékony közreműködése.\n\nA Hatóság a szabályzat áttekintését követően megállapította, hogy a Hivatal annak ellenére nem érintetti jogérvényesítésként kezelte Kérelmező 2021. január 13-án benyújtott személyes adatai kezelésével kapcsolatos panaszát, és nem vonta be az eljárásba az adatvédelmi tisztviselőt, hogy beadványában a Kérelmező jogérvényesítése alátámasztásaként kifejezetten az általános adatvédelmi rendelet 12. cikk (3) bekezdésére, valamint a 17. cikk (1) bekezdés d) pontjára hivatkozott.\n\nA Kérelmezett válaszaiból egyértelműen kifejeződik, hogy egy egységként kezeli a közmeghallgatás előkészítő, lebonyolító, és dokumentáló szakaszát, és a közmeghallgatás folyamatában végzett adatkezeléseket sem különbözteti meg egymástól, azokat az Mötv. nyilvánossági szabályai alapján jogszerűnek ítéli meg.\n\nA Hatóság a felszólalásban jelzett panasz-felvetéssel és annak ügyintézéséhez kapcsolódó adatkezelés esetében elfogadta a Kérelmezett nyilatkozatát, melyben a közfeladatai ellátása során végzett adatkezelések jogalapjaként az általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés e) pontját jelölte meg.\n\nUgyanakkor a Kérelmezett által a Kérelmező személyes adatainak (név és lakcím) a közmeghallgatás élő- és videófelvételen, illetve írásos formában történő rögzítésével, és a videófelvétel, illetve a jegyzőkönyv nyilvánosságra hozatalával megvalósított külön adatkezelések esetében a Hatóság álláspontja az, hogy jelen esetben a Kérelmező személyes adatai rögzítésével és nyilvánosságra hozatalával megvalósuló adatkezeléshez kizárólag a Kérelmező megfelelő, részletes tájékoztatáson alapuló hozzájárulása [általános adatvédelmi rendelet 6. cikk (1) bekezdés a) pont] lehetett volna a megfelelő jogalap, mellyel azonban Kérelmezett nem rendelkezett.\n\n## A Hatóság osztja Kérelmezett véleményét, mely szerint a hagyományos (jelenléttel járó) és az online közmeghallgatás adatkezelése alapjaiban nem tér el egymástól, azonban a\n\n## Hatóság kiemelten fontosnak tartja, és hangsúlyozza azon álláspontját, mely szerint a jelenléttel megvalósuló közmeghallgatáson részt vevő állampolgár személyesen tudja gyakorolni információs önrendelkezési jogát, azaz adott esetben hozzájárulását tudja adni, vagy tiltakozni tud a személyes adatai jegyzőkönyvben való megjelenítése, és\n\nazok közzététele tekintetében.\n\n## A Hatóság ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy a panaszolt, online formában megvalósuló közmeghallgatás esetében, a közösségi portálon jelenleg is megtalálható videóhoz\n\nfűzött, a személyes adatok nyilvánosságra hozatala vonatkozásában tett tiltakozásokból megállapítható, hogy a közmeghallgatásra jelentkező és azon felszólalásaik formájában részt vevő állampolgárok az online térben nem tudták érvényesíteni információs önrendelkezési jogukat. Az online-közmeghallgatás adatkezelése tekintetében a Hatóság határozott véleménye az, hogy az információs önrendelkezési jog érvényesülése tekintetében az adatkezelőnek körültekintőbben kell eljárnia, mivel az állampolgárok személyes adataikat tekintve az online térben sokkal kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, mint a hagyományos közmeghallgatás esetében, ebből adódóan fontosabb és nagyobb jelentősége van az adatkezeléssel kapcsolatos adatkezelői tájékoztatásnak. A Kérelmezett 8. pontbeli nyilatkozatához kapcsolódóan a Hatóság hangsúlyozza, hogy az adatkezelés jogszerűségének biztosítása az adatkezelés valamennyi szakaszában az adatkezelő, azaz a Kérelmezett kötelezettsége. Az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (2) bekezdése rögzíti az elszámoltathatóság elvét, mely szerint az adatkezelő felelős a személyes adatok jogszerű kezeléséért, továbbá képesnek kell lennie e megfelelés igazolására. Fentiekre figyelemmel a Hatóság megállapítja, hogy a közmeghallgatás előkészítése során a helyi közügy beazonosítása tekintetében jogszerűen történt Kérelmező személyes adatainak kezelése, azonban az online közmeghallgatás lebonyolítása során, valamint a nyilvánosságra hozott videofelvételen és az arról készült jegyzőkönyvben a Kérelmező személyes adatai kezelése nélkül is elérhető lett volna a cél: a Kérelmező által felvetett probléma bemutatása, annak kezelése. A Hatóság álláspontja szerint az általános adatvédelmi rendelet 5. cikk (1) bekezdés c) pontja szerinti adattakarékosság elvére figyelemmel elegendő lett volna a\n\nKérelmezett által kiadott sorszámra hivatkozni a Kérelmező által felvetett helyi közügy ismertetésekor. Kérelmezett nyilatkozatában megjelölt és hivatkozott adatvédelmi szabályzat áttekintését követően a Hatóság megállapította, hogy az részleteiben nem tartalmaz szabályozást az önkormányzat működésével kapcsolatos dokumentumok közzététele során megvalósuló adatkezelés – a személyes adatok felismerhetetlenné tétele – tekintetében.\n\n## A Hatóság felhívja a Kérelmezett figyelmét arra, hogy az online közmeghallgatás adatkezelésének a Szabályzatuk szerinti áttekintésével, illetve a Kérelmező érintetti kérelme megfelelő kezelésével, valamint az adatvédelmi tisztviselő bevonásával a\n\njogsértő helyzet elkerülhető lett volna. Érintetti joggyakorlás – törléshez való jog Az általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (1) bekezdése értelmében az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá vonatkozó személyes adatokat, az adatkezelő pedig köteles arra, hogy az érintettre vonatkozó személyes adatokat indokolatlan késedelem nélkül törölje, ha az alábbi indokok valamelyike fennáll:\n\na) a személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat gyűjtötték vagy más módon kezelték; b) az érintett visszavonja a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontja vagy a 9. cikk (2)\n\nbekezdésének a) pontja értelmében az adatkezelés alapját képező hozzájárulását, és az adatkezelésnek nincs más jogalapja; c) az érintett a 21. cikk (1) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelése ellen, és nincs elsőbbséget élvező jogszerű ok az adatkezelésre, vagy az érintett a 21. cikk (2) bekezdése alapján tiltakozik az adatkezelés ellen; d) a személyes adatokat jogellenesen kezelték; e) a személyes adatokat az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jogban előírt jogi kötelezettség teljesítéséhez törölni kell; f) a személyes adatok gyűjtésére a 8. cikk (1) bekezdésében említett, információs társadalommal összefüggő szolgáltatások kínálásával kapcsolatosan került sor.\n\nAz általános adatvédelmi rendelet 17. cikk (3) bekezdés b) pontja alapján az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó, amennyiben az adatkezelés a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből vagy az adatkezelőre ruházott közhatalmi jogosítvány gyakorlása keretében végzett feladat végrehajtása céljából szükséges.\n\nJelen eljárásban Kérelmező érintetti joggyakorlás keretében fordult a Kérelmezetthez annak érdekében, hogy az általa sérelmezett módon nyilvánosságra került személyes adatai törlését kérje. Ennek érdekében pontosan megjelölte, hogy az online közmeghallgatásról készült videofelvétel mely részeiben látható, hallható a személyes adata, illetve a felvétel alapján készített jegyzőkönyvben hol szerepelnek a személyes adatai.\n\nKérelmezett a tényállás tisztázása érdekében feltett 2. számú kérdésre adott válaszában fejtette ki a Kérelmező személyes adatai törlésére irányuló kérelme elutasítási okát.\n\nA Hatóság Kérelmezett nyilatkozatával kapcsolatban felhívja figyelmét arra, hogy az általános adatvédelmi rendelet 15. cikk (1) bekezdése értelmében a Kérelmező időkorlát nélkül, bármikor jogosult arra, hogy a Kérelmezettől, mint adatkezelőtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha ilyen adatkezelés folyamatban van, jogosult arra, hogy a személyes adatokhoz és az adatkezeléssel kapcsolatos információkhoz hozzáférést kapjon, valamint kérje személyes adatainak törlését.\n\n## A Hatóság a nyilvános képviselő-testületi ülések adatkezelése vonatkozásában azt a következetes álláspontot képviseli, mely szerint önmagában az a körülmény, hogy\n\nvalamely személyes adat a nyilvános ülésen – ideértve a közmeghallgatást is elhangzik, még nem eredményezi azt, hogy az adat e körülményből fakadóan közérdekből nyilvánossá válna. Az adatok védelmének kötelezettsége a nyilvánosság ellenére, illetve emellett is megmarad. A Hatóság minden esetben hangsúlyozza a magánszféra, a magántitok és a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételét és maradéktalan biztosítását a nyilvános üléseken, illetve azok előkészítése és jegyzőkönyvezése során egyaránt.\n\nFentiekből következően az adatkezelőknek a GDPR előírásaira figyelemmel kell megvalósítaniuk a személyes adatok védelmét. Így többek között azt, hogy a személyes adatok kezelése meghatározott, egyértelmű és jogszerű célból, az előre megjelölt cél eléréséhez szükséges ideig történjen. Az adatkezelést továbbá oly módon – a megfelelő technikai és szervezési intézkedések alkalmazásával – kell elvégezni, melynek során garantált a kezelt személyes adatok megfelelő biztonsága.\n\nA Kérelmező személyes adatai kezelése tekintetében a Hatóság ellentmondásként értékeli a Kérelmezett 1. pontbeli és utolsó, 8. pontban kifejtett nyilatkozatát. Az 1. pont szerint a személyes adatok nyilvánosságra hozatala „[n]em céllal történt, hanem a közmeghallgatás sajátja, hogy az ott felszólalók közlik nevüket, és az általuk felvetett helyi közügy beazonosíthatósága érdekében szűkebb lakókörnyezetüket, esetenként lakcímüket is megjelölik.” Ugyanakkor a 8. pontban leírtak szerint „[K]érelmező e-mailen ismételten benyújtott egy újabb, immár helyi közügy kategóriába tartozó felvetést, amelyben ismételten megadta lakcímét, és továbbra sem rendelkezett annak zártan kezeléséről.”\n\nA Hatóság álláspontja szerint a nem megfelelő adatkezeléssel megvalósított jogsértés terhét nem háríthatja át a Kérelmezett adatkezelő az érintettre, jelen esetben a Kérelmezőre. Az adatkezelő feladata az adatkezelés valamennyi szakaszában annak vizsgálata és mérlegelése, hogy az érintett által megadott személyes adatok mennyiben szükségesek és elégségesek az adott adatkezeléshez (adattakarékosság elve, szükségesség-arányosság elve), illetve, hogy mihez fűződik nagyobb érdek, a Kérelmező által felvetett, a szűkebb lakókörnyezetét érintő helyi közügyhöz kapcsolódóan a személyes adatainak nyilvánosságra hozatalához, vagy – figyelemmel a probléma természetére, arra, hogy a Kérelmező a személyes adatai nyilvánosságra kerülésével inzultusok célpontjává is válhat – a Kérelmező személyes adatai és magánszférája védelméhez fűződő joga érvényesüléséhez.\n\nKérelmezett Hatóságnak tett nyilatkozata nem terjedt ki arra, hogy jelen esetben a Kérelmező érintetti kérelme alapján a Kérelmezett utólag érdekmérlegelési tesztet végzett volna, illetve a Szabályzat alapján kikérte volna az adatvédelmi tisztviselő álláspontját. A Hatóság mindezek alapján megállapítja, hogy a Kérelmezett jogellenesen tagadta meg a Kérelmező érintetti joggyakorlása keretében előterjesztett, a személyes adatai törlésére irányuló kérelmét.\n\nIV.\n\n## Jogkövetkezmények\n\nA Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 58. cikk (1) bekezdés b) pontja alapján az Adatkezelőt elmarasztalta az adatvédelmi jogsértés megvalósításában.\n\nA Hatóság a kérelem alapján lefolytatott eljárásban megvizsgálta, hogy indokolt-e a Kérelmezettel szemben adatvédelmi bírság kiszabása. E tekintetben a Hatóság az általános adatvédelmi rendelet 83. cikk (2) bekezdése és az Infotv. 75/A. §-a alapján mérlegelte az ügy összes körülményét, és megítélése szerint az általános adatvédelmi rendelet céljainak teljesüléséhez a Kérelmezettel szemben jelen ügyben nem szükséges további szankció alkalmazása.\n\nA Hatóság álláspontja szerint az általános adatvédelmi rendeletben foglalt marasztalás elegendő és arányos a Kérelmezőt ért jogsértés vonatkozásában.\n\nA fentiek alapján a Hatóság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.\n\nV.\n\n## Egyéb kérdések\n\nA Hatóság hatáskörét az Infotv. 38. § (2) és (2a) bekezdése határozza meg, illetékessége az ország egész területére kiterjed.\n\nA határozat az Ákr. 80-81. §-án és az Infotv. 61. § (1) bekezdésén alapul. A határozat az Ákr. 82. § (1) bekezdése alapján a közlésével véglegessé válik.\n\nA közigazgatási per szabályait a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) határozza meg. A Kp. 12. § (1) bekezdése alapján a Hatóság döntésével szembeni közigazgatási per törvényszéki hatáskörbe tartozik, a perre a Kp. 13. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján a törvényszék hatáskörébe tartozó perben a jogi képviselet kötelező. A Kp. 39. § (6) bekezdése szerint a keresetlevél benyújtásának a közigazgatási cselekmény hatályosulására halasztó hatálya nincs.\n\nA Kp. 124. § (6) bekezdése szerint, ha törvény által megengedett keresethalmazat esetén a kereseti kérelmek egy részét az egyszerűsített per, másik részét az általános szabályok szerint kellene elbírálni, a bíróság az általános szabályok szerint jár el.\n\nA Kp. 29. § (1) bekezdése és erre tekintettel a Pp. 604. § szerint alkalmazandó, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) 9. § (1) bekezdés b) pontja szerint az ügyfél jogi képviselője elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.\n\nA keresetlevél benyújtásának idejét és helyét a Kp. 39. § (1) bekezdése határozza meg.\n\nA veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet 31. §-a szerint, ha e rendelet eltérően nem rendelkezik, a szigorított védekezés a határidők folyását nem érinti. A Veir. 36. § (1)-(3) bekezdése szerint a szigorított védekezés ideje alatt a bíróság tárgyaláson kívül jár el, ideértve a perorvoslati eljárásokat is. Ha tárgyalás tartásának lenne helye, vagy azt bármelyik fél kérte, vagy a tárgyalást már kitűzték, az eljáró bíróság soron kívül értesíti a feleket a tárgyaláson kívüli elbírálás tényéről, és lehetőséget biztosít arra, hogy a felek nyilatkozataikat írásban előterjeszthessék.\n\nHa a perben a szigorított védekezés idején kívül tárgyalást kellene tartani, a felperes akkor kérheti, hogy a bíróság tárgyaláson kívüli elbírálás helyett a tárgyalást a szigorított védekezés megszűnését követő időpontra halassza el, ha a. a bíróság a közigazgatási cselekmény halasztó hatályát legalább részben nem rendelte el, b. a keresetindításnak halasztó hatálya van, és a bíróság halasztó hatály feloldását nem rendelte el, c. ideiglenes intézkedést nem rendeltek el.\n\nA közigazgatási per illetékének mértékét az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. § (1) bekezdése határozza meg. Az illeték előzetes megfizetése alól az Itv. 59. § (1) bekezdése és 62. § (1) bekezdés h) pontja mentesíti az eljárást kezdeményező felet. Budapest, 2021. augusztus 12.\n\nDr. Péterfalvi Attila elnök c. egyetemi tanár","changes":[{"id":841,"doc_id":10588,"v_from":11269,"v_to":14666,"detected_at":"2026-09-17 02:24:40","added":4,"removed":4,"summary":"--- \n+++ \n-2 799/P/2007-4. adatvédelmi biztosi állásfoglalás 3 57/2000. (XII. 19.) AB határozat 4BH1996.581\n+2 799/P/2007-4. adatvédelmi biztosi állásfoglalás 3 57/2000. (XII. 19.) AB határozat 4 BH1996.581\n-A Hatóság álláspontja szerint a közmeghallgatás nyilvánossága a nyilvános képviselő-testületi üléssel azonos megítélés alá esik. Ebből következően – a magánszféra, a magántitok és a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével és maradéktalan biztosításával– nincs akadálya annak, hogy a képviselő-testületi ülés e speciális formáját ne lehetne élőben közvetíteni akár az önkormányzat hivatalos honlapján, akár a közösségi oldalon.\n-\n-5 Mötv. 4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. 6A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata, Szerkesztették: Nagy Marianna, Hoffmann István 212- 214. oldal 7 ABI-1332/A/2006-5., NAIH/2020/809/2.\n+A Hatóság álláspontja szerint a közmeghallgatás nyilvánossága a nyilvános képviselő-testületi üléssel azonos megítélés alá esik. Ebből következően – a magánszféra, a magántitok és a személyiségi jogok védelmének figyelembe vételével és maradéktalan biztosításával – nincs akadálya annak, hogy a képviselő-testületi ülés e speciális formáját ne lehetne élőben közvetíteni akár az önkormányzat hivatalos honlapján, akár a közösségi oldalon.\n+\n+5 Mötv. 4. § A helyi közügyek alapvetően a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátásához, valamint a helyi önkormányzás és a lakossággal való együttműködés szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek megteremtéséhez kapcsolódnak. 6 A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata, Szerkesztették: Nagy Marianna, Hoffmann István 212- 214. oldal 7 ABI-1332/A/2006-5., NAIH/2020/809/2."}]}