{"check":null,"uid":"1a644fa1889b2834","title":"Budapest Környéki Törvényszék — K.701589/2025/32","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд отклонил иск гражданина против органа местного самоуправления, отказавшегося устранить нарушения при строительстве объекта недвижимости. Суд установил, что административный акт был оформлен с соблюдением всех формальных требований законодательства, включая наличие электронной подписи и даты. Гражданину предписано оплатить судебные издержки и штраф за несвоевременное исполнение решения суда.","snippet":"","topics":["Цифровая идентификация и госуслуги"],"status":"ok","error":"","text_len":27234,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Budapest+K%C3%B6rny%C3%A9ki+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=K.701589%2F2025%2F32&azonosito=62160c84-f2ad-443b-917c-d01522a7759a","first_seen":"2026-10-29","last_checked":"2026-11-16 03:10","relevance":"hit","score":8,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":8,"topics":["Цифровая идентификация и госуслуги"],"need_body":3,"authorities":[],"evidence":[{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":5406,"ctx":"dokumentumok hitelességét vitatta, a keltezésen túl. a felperes a kiadmányozásra jogosult elektronikus aláírásának hiányát vitatta, ennek hiányát állította, továbbá azt is, hogy a határozat ellentétes, az","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":6467,"ctx":"maz, ezért azok eredetiségét, hitelességét vitatta, és állította, hogy azok a kiadmányozó elektronikus aláírását nem tartalmazzák, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi cxxx. törvény (a továb","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":15510,"ctx":"en nem rendelkezik – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.  [31]","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus ügyintézés","weak":false,"pos":16052,"ctx":"szítette, valamint, ha azt az e-ügyintézési tv. szerinti hiteles másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.  [32] a bíróság rögzíti, - hogy a kúria kfv..","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":19561,"ctx":"be is mutatta azt, hogy a hivatkozott étdr-ben kiadmányozott okiratokon, minden esetben, elektronikus aláírás szerepel, amely tartalmazza a hiteles kiadmányozást és az időpecsétet, amely pedig tartal","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Цифровая идентификация и госуслуги","term":"elektronikus aláír","weak":false,"pos":24090,"ctx":"s döntéseit csak ebben tudja meghozni.  [44] a bíróság rögzíti, hogy a végzésen található elektronikus aláírás dátuma szerint, szerepel rajta, a kiadmányozó és a hatáskörben eljáró aláírása, majd a ho","zone":"текст","weight":1}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-10-29","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Budapest+K%C3%B6rny%C3%A9ki+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=K.701589%2F2025%2F32&azonosito=62160c84-f2ad-443b-917c-d01522a7759a"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=Budapest+K%C3%B6rny%C3%A9ki+T%C3%B6rv%C3%A9nysz%C3%A9k&ugyszam=K.701589%2F2025%2F32&azonosito=62160c84-f2ad-443b-917c-d01522a7759a","text":"Budapest Környéki Törvényszék\n\nAz ügy száma: 2.K.701.589/2025/32.\n\nFelperes: Felperes1\n(Cím2)\n\nFelperesi érdekelt: Felperesi beavatkozó1\n(Cím3)\n\nFelperes és felperesi érdekelt dr. Nagy Edina Beatrix ügyvéd\njogi képviselője: cím7\n\nAlperes: Pest Vármegyei Kormányhivatal\n(1052 Budapest, Városház utca 7.)\n\nAlperes jogi képviselője: dr. Fehér Éva kamarai jogtanácsos\n(1052 Budapest, Városház utca 7.)\n\nA per tárgya: .... ügyiratszámú\nközigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata\n\nÍ T É L E T\n\nA bíróság a felperes keresetét elutasítja.\n\nKötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 140.000.-Ft (Egyszáznegyvenezer forint) perköltséget.\n\nA bíróság kötelezi a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül fizessen be 30.00.-Ft (Harmincezer forint) eljárási illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018. számú illetékbevételi számlájára. Az illeték megfizetése során közleményként fel kell tüntetni a Budapest Környéki Törvényszéket, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát. Ha a felhívásnak a megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az illetékekről szóló törvény rendelkezéseit és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.\n\nAz ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.\n\nI n d o k o l á s\n\n[1] A bíróság a közigazgatási és a peres iratok, az ügy tárgyalásain előadottak alapján, illetve a megismételt eljárás során a következőket állapította meg:\n\n[2] Az alperes a ...1. számú, 2022. május 30. napján kelt végzésével kötelezte a felperest, mint tulajdonost, hogy 180 napon belül a cím8 szám, helyrajzi szám1. alatti ingatlanon meglévő üdülőépület engedély nélküli bővítése kapcsán állítsa helyre az eredeti állapotot, vagy nyújtson be fennmaradási engedély iránti kérelmet az ÉTDR-en keresztül. 2022. november 29. napján a felperes meghatalmazott képviselője „kötelezés nyomán eszközölt szabályossági megfeleltetés v.mint alátámasztás” nyilatkozatot terjesztett elő. (A teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás a meghatalmazottat az ÉTDR digitális felületén való kiemelt kérelmezői státuszban történő eljárásra is feljogosította.)\n\n[3] Az alperes a ...2. számú, 2022. december 14. napján kelt iratában arról tájékoztatta a felperest, hogy ezt a nyilatkozatot nem fogadja el, továbbá, hogy a 180 napos határidő 2023. január 9. napján jár le.\n\n[4] Az alperes a ...33. számú, 2023. március 21. napján kelt jegyzőkönyvben rögzítette, hogy az épület határidőre nem lett szabályossá téve, és fennmaradási engedély iránti kérelmet sem nyújtottak be.\n\n[5] Az alperes ezt követően a ...4. számú határozatával (a továbbiakban: Határozat) a szabályos állapot visszaállítása érdekében bontást rendelt el. A bíróság rögzíti, hogy a határozat rendelkező része utalást tett az eredeti állapotra az 1980.07.16-án kelt 7982-4/1980. számú módosított építési engedélyhez tartozó tervdokumentáció szerinti épület tekintetében. Az elrendelt munkálatok között szerepeltek, hogy e szerint az épületet engedély nélkül építették át, azt kell vissza-alakítani, az eredeti állapotba, ami a Szentendre Városi Tanács VB. műszaki osztály által kiadott 1980.07.16-án kelt 7982-4/1980. számú módosított építési engedély határozathoz tartozó építészeti, műszaki tervdokumentáció szerinti épületet jelenti.\n\n[6] A közigazgatási határozat a jelen per tárgyát nem képezhette, mivel az ellen, a felperes, közigazgatási peres úton, határidőben jogorvoslattal nem élt.\n\n[7] Az alperes 2023. november 16. napján helyszíni szemlét tartott és megállapította, hogy a ...4. számú kötelezésnek nem tettek eleget, így a .... számú végzésével (a továbbiakban: végzés) elrendelte az ingatlanon meglévő egységes üdülőépület eredeti állapotának visszaállításához szükséges bontási és építési munkálatainak végrehajtását. A hivatkozott közigazgatási végzést, - a 2023. november 16-án tartott helyszíni szemle alapján – ezután küldték meg ...5 meghatalmazott által, a felperesnek ügyfélkapun, tájékoztatásul a haszonélvező felperesi érdekelt, Felperesi beavatkozó1 részére, postai úton, illetőleg a NAV-nak. A végzés a kézbesítés útján 2023. 12. 06-án (...6. számú végzés szerint) véglegessé vált.\n\n[8] A végzés ellen a felperes az irányadó 15 napos törvényes határidőben keresettel élt, mely keresetben a támadott közigazgatási végzés felülvizsgálatát kérte, keresete azonban az érintett korábbi, - jelen perben nem támadható határozatra történő utalást is tartalmazta - a tényállás tekintetében. A felperes keresete 2. oldalán 8.1. pontjában a kötelezés pontatlanságát vitatta, amely szerint a határozat rendelkező része nem beazonosítható.\n\n[9] A bíróság itt rögzíti, hogy a felperesi kereset, az alperes korábbi, perben nem támadható, határozatának részét érintő elemeit, a bíróság nem vonta vizsgálata tárgyává, hiszen olyan közigazgatási döntésről volt szó, mely - jelen perben - a határidőn-túliság tekintetében/amiatt már nem volt vizsgálható.\n\n[10] A felperes keresetének 3. oldalán, a végzéssel szemben kifogásolt jogsértést, amely a keltezés hiányában merült ki, és ehhez az Ákr. 26.§ -át hivatkozta, utalással a Kp. 29.§. és a Pp. 323. §, 324. §, rendelkezéseire és kifogásolta, hogy a határozat és a végzés időbélyegzőt nem tartalmaz, ezáltal a dokumentumok hitelességét vitatta, a keltezésen túl. A felperes a kiadmányozásra jogosult elektronikus aláírásának hiányát vitatta, ennek hiányát állította, továbbá azt is, hogy a határozat ellentétes, az Ákr. 4.§-val, a hatékonyság elvével, az Ákr. 62.§ (1) bekezdése, 76.§ (1) bekezdése, 48/A.§ (5) bekezdésében foglaltakkal, erre tekintettel jogszabálysértő. Kérte az alperes végzésének megsemmisítését, tárgyalás tartását kérte, perköltség-igénye volt, melyet az ügy folyamán göngyölítve, pontosan előterjesztett.\n\n[11] Felperes az ügy első tárgyalásán kiemelte, hogy a határozattal kapcsolatosan az ügyészséghez fordult, később ezeket a beadványokat és az ügyészség által kiadmányozott, kérelmét megtagadó válaszokat becsatolta, alátámasztva, hogy az ügyészség közérdekvédelmi osztálya és a főügyészség közérdekvédelmi osztálya a határozattal szemben intézkedést nem foganatosított, a felperes a végzéssel szemben közigazgatási perben hivatkozott keresetét fenntartotta.\n\n[12] Felperes sérelmezte, hogy sem a határozat, sem a végzés időbélyegzőt nem tartalmaz, ezért azok eredetiségét, hitelességét vitatta, és állította, hogy azok a kiadmányozó elektronikus aláírását nem tartalmazzák, ezért a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: a Pp.) 323. § (1) bekezdésébe és a 324. § (4) bekezdését sértik.\n\n[13] Előkészítő iratában állította, hogy meghatalmazottja meghatalmazása nem terjedt ki a hivatalból indult építésrendészeti eljárásbeli képviseletre, továbbá, hogy a meghatalmazottja nem az elektronikus kapcsolattartást választotta, így sem a határozatot, sem a végzést nem közölték vele szabályszerűen. Felperes a Kúria Kfv....7. számú, fogyatékossági támogatás ügyben hozott határozatára hivatkozott, amely szerint a kézbesítés hibáját a bíróságnak hivatalból kell vizsgálnia, ennek elmaradása olyan eljárási szabályszegés, amely kérelem hiányában is megsemmisítést kell, hogy maga után vonjon. A felperes - a későbbi beadványaiban az ÉTDR tekintetében tett - hivatkozásait, az ügy 31. számú jegyzőkönyvben tartott tárgyalásán visszavonta, mivel tiltott keresetkiterjesztésbe, Kp. 43.§-ba ütközően adta elő.\n\n[14] Alperes védiratában nyilatkozatait, hivatkozásait fenntartotta, perköltségigénye volt, melyet költségjegyzékén terjesztett elő.\n\n[15] Az elsőfokon eljárt bíróság - korábbi eljárásában - ...9. sorszámú ítéletében a felperes keresetét elutasította.\n\n[16] Az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt, a felülvizsgálati kérelemre eljárt Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv....8 sorszámú jogerős végzésében az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította. A Kúria a felperes és a felperesi érdekelt felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének összegét 360.000.-Ft-ban, az alperes felülvizsgálati eljárásban felmerült perköltségének ös szegét 35.000.-Ft-ban állapította meg.\n\n[17] A bíróság az ügy folytatólagos tárgyalásán a feleket meghallgatta, a bíróság a 3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben ismertette a Kúria jogerős végzésében foglaltakat, a feleket a 3. jegyzőkönyvben foglaltak és leírtak tanúsága szerint nyilatkozattételre hívta fel, illetőleg a felek a jegyzőkönyvben érdemben nyilatkoztak.\n\n[18] A felperes - a megismételt eljárás során – az 5. sorszám alatt beadott érdemi nyilatkozatában álláspontját az ÉTDR mozaikszó összetétele tekintetében fenntartotta. Fenntartotta a kiadványozási jogsértő módon való megtörténtét, állítva, hogy amint ez az okirat az ÉTDR-ből kikerült, úgy ezután már egy hitelesítéssel el nem látott végzés, így közokirati jellegű, bizonyító erejű, hitelességét elveszítette.\n\n[19] Az alperes 4. sorszám alatti beadványában azt emelte ki, hogy a felperesi jogi képviselő az ügy tárgyalásán megerősítette, hogy a kézbesítés szabálytalanságára való hivatkozás a keresetben nem szerepelt, e körben az alperes a Kp. 43.§-ban foglaltakra hivatkozott, rögzítve, hogy a felek által nem vitatott tény az, hogy a keresetlevél nem tartalmazta a kézbesítés szabálytalanságára vonatkozó állításokat. Így téves az a felperesi felvetés is, hogy a kiadmányozási hiba esetleges szabálytalanságból következik, mégpedig a kézbesítés szabálytalanságából.\n\n[20] Alperes kiemelte azt is, hogy a kiadmányozás szabálytalansága sem jelenthető ki itt, hiszen a támadott végzés alá van írva, dátum van rajta, amely az elektronikus felületen látható is, alperes pedig utal rá, hogy a felperes számára azt ügyfélkapuján keresztül elektronikusan kézbesítette.\n\n[21] Az alperes az Ákr. 4.§-nak megsértése tekintetében a hatékonyság elvének sérelme vonatkozásában állította, hogy az alperesnek az ÉTDR felülete rendelkezésére áll, mint technológia, ebben hozza meg a döntéseit, ezzel kétségkívül az alperes a leghatékonyabb megoldást választotta, így a felperes ezirányú kifogása helyt nem foghat.\n\n[22] Alperes a kézbesítés hibája, a kiadmányozás, keltezés tekintetében, a 4. sorszámú előkészítő iratának 4. pontjában azt adta elő, hogy a felülvizsgálni kért döntés dátummal és hiteles aláírással is el van látva, az eredetiséget pedig a felperes megalapozatlanul vitatja, hiszen a dokumentum nyomtatott verzióján is látszik, hogy elektronikusan hitelesítve és záradékolva, ÉTDR megjegyzés mindkétszer bekeretezve és vastagon szedve, így a felperes állítása a kiadmányozás okán, mint jogszabálysértés a helyét nem állja meg, ezért nem megalapozott a semmisségi okra történő hivatkozás sem.\n\n[23] Alperes a keltezés hiányossága kapcsán emelte ki, hogy a felperes által történt hivatkozás a Pp. 323.§ (1) bekezdése, Pp. 324.§ (4) bekezdésére történően megalapozatlan, éppígy az Ákr. 4.§-ban foglaltakra tekintettel, hiszen az alperesi hivatal, mint az elektronikus irat kiállítására jogosult szerv által a fokozott biztonságú és minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel ellátott, hitelesített elektronikus irat, az a Pp. 323.§ (4) bekezdésének és az EÜER a 451/2026 (XII.119) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő hiteles és elektronikus közokirat.\n\n[24] A felperes keresete nem alapos.\n\n[25] A bíróság a per tárgyát képező közigazgatási döntést a Kp. 4.§ (1) bekezdése alapján vizsgálta felül a közigazgatási per keretében.\n\n[26] A Kp. 85. § (2) bekezdése értelmében a bíróság a közigazgatási tevékenység jogszerűségét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a megvalósításának időpontjában fennálló tények alapján vizsgálja.\n\n[27] Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (tov.: Ákr.) 4. § szerint: A hatóság a hatékonyság érdekében úgy szervezi meg a tevékenységét, hogy az az eljárás valamennyi résztvevőjének a legkevesebb költséget okozza, és – a tényállás tisztázására vonatkozó követelmények sérelme nélkül, a fejlett technológiák alkalmazásával – az eljárás a lehető leggyorsabban lezárható legyen.\n\n[28] Az Ákr. 62. § (1) bek. szerint: Ha a döntéshozatalhoz nem elegendőek a rendelkezésre álló adatok, a hatóság bizonyítási eljárást folytat le. (2) A hatósági eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a hatóság által, jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték. (3) A hatóság által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. (4) A hatóság szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli. (5) Törvény vagy kormányrendelet közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján, meghatározott ügyekben kötelezővé teheti valamely okirat vagy más irat bizonyítási eszközként történő alkalmazását.\n\nAz Ákr. 76. § szerint: Ha a hatóság az ügyben bizonyítási eljárást folytatott le, melynek során a hatóság nem biztosította, hogy az ügyfél minden bizonyítékot megismerjen, annak befejezését követően értesíti az ügyfelet, hogy – az iratokba való betekintés szabályai figyelembevételével – megismerhesse a bizonyítékokat, és további bizonyításra irányuló indítványt terjeszthessen elő.\n\n[29] Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) 48/A. § (5) bek.: Az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóság jogszabályban meghatározott esetekben és módon 60 napon belül folytatja le a hatósági ellenőrzést. Szabálytalanság észlelése esetén hivatalból megindítja az eljárást, és megteszi az (1)–(4) bekezdésben meghatározott intézkedéseket. Az eljárás megindításának legkésőbb az építés befejezésétől – ha az nem állapítható meg, akkor az építmény használatbavételétől – számított tíz éven belül van helye.\n\n[30] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. § (1) bek. szerint: A közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.\n\nA (2) bek. szerint: A közokiratot az ellenkező bizonyításáig valódinak kell tekinteni, a bíróság azonban az okirat kiállítóját hivatalból is felhívhatja nyilatkozattételre az okirat valódisága tekintetében.\n\nA (3) bek. szerint: A közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta, b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát, c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját. (3a) Az elektronikus közokirat teljes bizonyító erővel bizonyítja a közokirat aláírása pillanatában a kiállító személynek az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkörét, ha a szerepkört a) a szerepkör-tanúsító szolgáltató szerepkör-tanúsítványban igazolta vagy b) az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igazolása tartalmazza. (3b) Elektronikus közokirat esetében jogszabály a (3a) bekezdéstől eltérő módon is lehetővé teheti az E-ügyintézési tv. szerinti szerepkör teljes bizonyító erejű igazolását.\n\nA (4) bek. szerint: Elektronikus közokirat kiállításához az is szükséges, hogy a közokirat kiállítására jogosult az elektronikus okiraton – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírást vagy bélyegzőt, és amennyiben jogszabály így rendelkezik időbélyegzőt helyezzen el.\n\n[31] A Pp. 324. § (1) bek. kimondja hogy: Az eredeti közokiratéval azonos bizonyító ereje van a közokiratról készített másolatnak – a másolatkészítés technológiájától és adathordozótól függetlenül –, ha a másolatot közokirat kiállítására jogosult vagy megőrzésére hivatott szerv, továbbá ha ezek ellenőrzése mellett más személy vagy szervezet készítette, valamint, ha azt az E-ügyintézési tv. szerinti hiteles másolatkészítés központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás szabályai szerint készítették.\n\n[32] A bíróság rögzíti, - hogy a Kúria Kfv....8 sorszámú végzésében foglaltaknak megfelelően, megállapította, hogy az alperes által meghozott közigazgatási határozat, alaphatározat a jelen perben nem lehetett vizsgálat tárgya, hiszen az 2023-ban kézbesítés útján közléssel jogerőre emelkedett, melyre vonatkozóan a felperes részéről határidőben kereset nem került előterjesztésre, így kizárólag az annak végrehajtását elrendelő végzésben foglaltakat vizsgálhatta a bíróság, amelyre tekintettel a bíróság, a kötelezés pontatlansága tekintetében, hiszen azt a határozat tartalmazta, állást nem foglalhatott, így a keltezés hiányára, és a kiadmányozás jogszerűtlenségére, és az előadott §-helyekre tekintettel előadott jogszabálysértések voltak, a keresetben hivatkozott vizsgálandó petitumok/állítások.\n\n[33] A bíróság rögzíti, hogy a bizonyítási teherről és tényekről az ügy folytatólagos tárgyalásán a ...10 sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben is tájékoztatta a feleket, utalva a jegyzőkönyv 5. oldalán is hivatkozott bírósági felhívásra, kötelezésre, melyre tekintettel a feleket nyilatkozattételre hívta fel.\n\n[34] A bíróság azt állapította meg, hogy az alperes - új lajstromszám szerint 4. sorszám alatti iratában - helytállóan emelte ki azt, hogy a kézbesítés szabálytalanságára való hivatkozás nem szerepelt a keresetben. Az alperes - álláspontját fenntartva, a Kp. 43.§-ban foglaltakra hivatkozott, - rögzítve, hogy a felek által nem vitatott tény, hogy a keresetlevél a kézbesítés szabálytalanságára vonatkozó állításokat nem tartalmazta, így az a felperesi felvetés is téves, hogy a kiadmányozási hiba a kézbesítés szabálytalanságából következik.\n\n[35] A bíróság rögzíti, hogy az alperes erre tekintettel adta elő azt is, hogy a kiadmányozás szabálytalansága sem jelenthető ki, hiszen a támadott végzés alá van írva, dátum van rajta, amely az elektronikus felületen látható, alperes pedig helytállóan utalt rá, hogy a felperes számára azt ügyfélkapuján keresztül elektronikusan kézbesítette.\n\n[36] A bíróság rögzíti, hogy a felperes a kézbesítéssel kapcsolatos kifogásokat, - mint a meghatalmazott meghatalmazása és a meghatalmazott nem elektronikus kapcsolattartás választása - a keresetében nem vitatta, ezek tehát tiltott keresetváltoztatásnak minősültek, így a bíróság ezeket a Kúria Kfv.VI. tanács végzésének 20. pontjában foglaltak szerint érdemben nem vizsgálta. A bíróság rögzíti, hogy a felperes által - a későbbiekben kiemelt, kézbesítési kifogást, mint hivatkozott jogsértést - ...5 ügyfélkapujára történő kézbesítés kifogásolását, a bíróság szintén nem vizsgálta, mivel ezt a hivatkozást, a bíróság, a keresetben nem találta fel, így a hivatkozás a Kp. 43.§-ba ütközött. A bíróság rögzíti, hogy ugyanerre tekintettel nem vette figyelembe a felperes által hivatkozott Kfv....7. számú döntést.\n\n[37] A bíróság rögzíti, hogy az Ákr. 4.§-nak megsértése, a hatékonyság elvének sérelme vonatkozásában, a felperes kifogása megalapozatlan volt, tekintettel arra, hogy a bíróság a keltezés hiánya és a kiadmányozás hiánya tekintetében, az alperes által - a későbbi beadványokban is - hivatkozott azon álláspontját fogadta el, hogy az alperes csak az ÉTDR-rendszerében tud kiadmányozni, az ÉTDR pedig egy elektronikus, zárt rendszer, amely vonatkozásában, és amely kapcsán, az alperes, a későbbi sorszámok alatti beadványaiban, a bíróságnak be is mutatta azt, hogy a hivatkozott ÉTDR-ben kiadmányozott okiratokon, minden esetben, elektronikus aláírás szerepel, amely tartalmazza a hiteles kiadmányozást és az időpecsétet, amely pedig tartalmazza a dátumot, ezáltal a keltezést.\n\n[38] A bíróság azt is rögzíti, hogy az alperes a kézbesítés hibája, a kiadmányozás, keltezés tekintetében, a 4. sorszámú előkészítő iratának 4. pontjában adta elő azt, hogy a felülvizsgálni kért döntés dátummal és hiteles aláírással is el van látva Az eredetiséget tehát a felperes megalapozatlanul vitatja, hiszen a dokumentum nyomtatott verzióján is az látszik, hogy „elektronikusan hitelesítve és záradékolva, ÉTDR” megjegyzés olvasható, mindkétszer bekeretezve és vastagon szedve, így a felperes állítása, mint jogszabálysértés a kiadmányozás okán, a helyét nem állja meg, ezért a semmisségi okra történő hivatkozás sem volt megalapozott.\n\n[39] A bíróság a felek nyilatkozatai alapján azt állapította meg, hogy a támadott végzés, egy zárt rendszerben történő előállítása és kiadmányozása során, amennyiben az a zárt rendszerből kikerül, úgy annak hitelessége nem tűnik el, hiszen az aláírás hitelessége bármely (alkalmas) szoftverrel ellenőrizhető és a szoftver, a program jelzi, hogy az aláírás hiteles. A bíróság a keltezés hiányossága kapcsán pedig azt emeli ki, hogy a felperes által történt hivatkozás a Pp. 323.§ (1) bekezdése, Pp. 324.§ (4) bekezdésére történően megalapozatlan, éppígy az Ákr. 4.§-ban foglaltakra tekintettel, hiszen az alperesi hivatal/hatóság, mint az elektronikus irat kiállítására jogosult szerv által, a fokozott biztonságú és minősített tanúsítványon alapuló elektronikus bélyegzővel és időbélyegzővel ellátott, hitelesített elektronikus irata az a Pp. 323.§ (4) bekezdésének és az EÜER a 451/2026 (XII.119) Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő, hiteles és elektronikus közokirat. A bíróság rögzíti, hogy a felperes azon állítását nem tudta alátámasztani, hogy az ÉTDR zárt rendszeréből kikerült irat, az elektronikus hitelességét elveszítette, a bíróság rögzíti, hogy a felperesi állítással szemben, az alperes fenti hivatkozásai, ezt egyértelműen cáfolták.\n\n[40] A bíróság a felperes kérelme körében és ezek korlátai között az alperes végzését tudta felülvizsgálni. A bíróság azt állapította meg, hogy a felperes azon állítása megalapozatlan, hogy a végzés (az irat) keltezés nélkül lett volna kibocsátva, a bíróság e körben az alperes állításait fogadta el, az Ákr, az Eüsztv. vonatkozásában, és elfogadta a hivatkozott, támadott végzésen szereplő, „elektronikusan hitelesítve, záradékolva” olvasható záradékokra tekintettel, a támadott végzés hitelességét. A bíróság kiemeli, hogy a perben az alperes hitelesen bemutatta, az ÉTDR működését, rögzítve, hogy - csak keltezéssel és jogosult kiadmányozó által aláírtan kerülhet okirat kiállításra, az pedig a felek között nem volt vita tárgya, hogy a hivatkozott végzés az ÉTDR rendszerén belül került kiállításra.\n\n[41] A bíróság megállapította, hogy a felperes által keresetében megjelölt jogsértések, az Ákr. 4.§, az Ákr. 62.§, 76.§-ban foglalt jogsértések, a leírtaknál pontosabban kifejtésre nem kerültek, azonban a hatóság, a támadott végzésben foglaltakhoz szükséges mértékben tisztázta a tényállást. A per tárgya ugyanis nem az alaphatározat, hanem a támadott végzés bírósági felülvizsgálata volt, amely gyakorlatilag a korábbi kötelezettségben foglaltak teljesítését rendelte el.\n\n[42] A bíróság rögzíti, hogy a Kúria jogerős végzésében előírta, hogy a végzés keltezése, aláírása, kiadmányozása tekintetében az elsőfokú bíróság adós maradt annak bemutatásával, hogy mely tényeket állapította meg, így az elsőfokú bíróság rögzíti, hogy az ügy tárgyát képező .... ügyiratszámú támadott, a végrehajtást elrendelő végzés elülső oldalán a lábléc mellett tartalmazza az elektronikusan hitelesítve, záradékolva ÉTDR bélyegzőt mindkét oldalon.\n\n[43] A bíróság megállapította, hogy a hivatkozott közigazgatási döntés, a végzés, az eredetiségét, hitelességét alátámasztóan, dátummal és hiteles aláírással van ellátva, így került záradékolva, az ÉTDR rendszeren keresztül kiadmányozásra. Így a felperes ezirányú hivatkozása a jogsérelem tekintetében, sem volt helytálló. A kézbesítés hibájáról a felperes a keresetben nem tett előadást, így a bíróság e körben a felperes észrevételeit mellőzte. Rögzíti a bíróság- hogy az ÉDTR rendszerről az alperes beadványaiban egyértelműen számot adott. A bíróság elfogadta, hogy az ÉTDR rendszer egy zárt-rendszer, az alperes döntéseit csak ebben tudja meghozni.\n\n[44] A bíróság rögzíti, hogy a végzésen található elektronikus aláírás dátuma szerint, szerepel rajta, a kiadmányozó és a hatáskörben eljáró aláírása, majd a hozzácsatolt 8. alszámú végzésen szintén szerepel, hogy a 2023. december 06. napján történő átvétel okán, a hivatkozott végzés véglegessé vált, melyen szintén azonos kiadmányozással elektronikusan hitelesítve, záradékolva szerepel a kiadmányozó neve, a hatáskörben, jogkörben eljáró személy neve és maga az elektronikusan hitelesítve, záradékolva ÉTDR megjelölés ténye. A bíróság erre tekintettel - eleget téve a Kúria jogerős végzésében foglaltaknak, - a támadott végzést formai szempontokból is megvizsgálta, rögzítve, hogy az alperes előadásán túl, maga a végzés és a rajta szereplő elektronikus aláírás is, annak hitelességét támasztja alá, amely így megfelel az Eüsztv., a 2015. évi CCXXII. törvény előírásainak.\n\nA bíróság rögzíti, hogy a keltezés hiánya a felperes által igazolandó tény lett volna, azonban felperes a keltezés hiányát bizonyítani nem tudta. A bíróság erre tekintettel nem tudta elfogadni azt, hogy a felperesi állítás a Pp. 323.§ (1) bekezdése és a Pp. 323.§ (4) bekezdés alapján megalapozott. A bíróság éppígy nem tudta elfogadni, mely szintén bizonyítandó tény lett volna és a felperes ezt igazolni nem tudta, hogy a végzés kiadmányozására elektronikus aláírás hiánya okán és annak hiányában került sor, hiszen a végzésen szereplő bélyegző ennek ellenkezőjét igazolja és támasztja alá, így a felperes megalapozatlanul vitatta a dokumentumok eredetiségét és hitelességét.\n\n[45] A bíróság a hivatkozott bizonyítékokat a fentiek szerint értékelte egyenként és összességében megállapítva, hogy a perbeli végzés keltezése és kiadmányozása a jogszabályi előírásoknak megfelelt, erre tekintettel a bíróság a felperes keresetét a Kp. 88.§ (1) bekezdés a) pontja alapján elutasította.\n\n[46] A bíróság a Kp. 35.§, Pp. 81.§, 82.§, 83.§-ok alapján, figyelemmel a 32/2003. IM rendelet 3.§ (3) és (6) bekezdésben foglaltakra tekintettel az alperesi védirathoz mellékelt költségjegyzék alapján elfogadta az alperesi védirathoz felszámított költséget és a további perköltség megállapítása kapcsán a bíróság figyelemmel volt az ügyben tartott érdemi tárgyalások számára, s az azokon érdemben nyilatkozatott tevő alperesi képviselő jelenlétére, figyelemmel volt a korábbi alapeljárás perköltségigényére, a Kúria jogerős végzésében megállapított alperesi perköltségre és figyelemmel volt a megismételt eljárás során kifejtett alperesi jogi munkára, e körben a hivatkozott IM rendelet rendelkezéseit a fentiek szerint vette figyelembe. A bíróság a felperesi érdekelt kötelezését a perköltség tekintetében mellőzte, a felperest kötelezte a rendelkező rész szerint az alperes javára történő perköltség megfizetésére.\n\n[47] A bíróság az Itv. 62.§ (1) bekezdés h) pontja alapján feljegyzett kereseti illeték megfizetésére az Itv. 45/A.§ szerinti mértékben 30.000.-Ft-ban kötelezte a felperest az Itv. 38-39.§-ok alapján a rendelkező rész szerint, figyelemmel volt a 30/2017. IM. rendelet rendelkezéseire.\n\n[48] A fellebbezéshez való jogosultságot a Kp. 99.§ (1) bekezdése kizárja.\n\nBudapest, 2026. július 06.\n\ndr. Minya Krisztián\nbíró","changes":[]}