{"check":null,"uid":"0c1a1e907f77dc24","title":"Fővárosi Ítélőtábla — Gf.40024/2026/4","title_generated":false,"country":"Венгрия","organ":"Суды Венгрии — анонимизированные решения","kind":"case","kind_name":"Судебная практика","lang":"hu","date":"","summary":"Суд рассмотрел дело о прекращении сотрудничества между получателем государственной поддержки и оператором проекта после прекращения деятельности одного из участников консорциума. Суд установил нарушение условий предоставления поддержки, включая отсутствие своевременного уведомления об изменении места реализации проекта и несоблюдение требований по отчетности. В результате суд подтвердил правомерность отказа от продолжения сотрудничества и обязал получателя вернуть предоставленные средства.","snippet":"","topics":["Интеллектуальная собственность в цифровой среде"],"status":"ok","error":"","text_len":44461,"versions":1,"url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Gf.40024%2F2026%2F4&azonosito=7701b709-adc1-442d-b120-39d5a82632a3","first_seen":"2026-10-29","last_checked":"2026-11-16 03:10","relevance":"hit","score":3,"query":"","source_key":"birosag_hu","verdict":{"relevance":"hit","score":3,"topics":["Интеллектуальная собственность в цифровой среде"],"need_body":3,"authorities":[],"evidence":[{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":11582,"ctx":"ezésében vitatta a felperes perbeli legitimációjának fennálltát, figyelemmel arra, hogy a szerződéses jogviszonyban kedvezményezettnek nem a felperes, hanem a konzorcium minősül, így a felperes legfeljebb","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":14270,"ctx":"n megállapította, hogy az alperes (jogelődje) és a konzorcium között létrejött támogatási szerződéses jogviszonyban az elállás jogszerűsége, a szerződésszegés és annak jogkövetkezményei tekintetében az uni","zone":"текст","weight":1},{"topic":"Интеллектуальная собственность в цифровой среде","term":"szerző jog","weak":false,"pos":39237,"ctx":"bíróság rögzíti továbbá, hogy a támogatási szerződés preambuluma értelmében a támogatási szerződéses jogviszonyban kedvezményezettnek a konzorcium minősül. a konzorciumi megállapodás 3.1. pontjában a tago","zone":"текст","weight":1}],"dropped":[]},"last_changed":"2026-10-29","meta":{"full_text_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Gf.40024%2F2026%2F4&azonosito=7701b709-adc1-442d-b120-39d5a82632a3"},"source_url":"https://eakta.birosag.hu/AnonimizaltHatarozat/DownloadHatarozatMobile?Area=&birosagName=F%C5%91v%C3%A1rosi+%C3%8Dt%C3%A9l%C5%91t%C3%A1bla&ugyszam=Gf.40024%2F2026%2F4&azonosito=7701b709-adc1-442d-b120-39d5a82632a3","text":"Fővárosi Ítélőtábla\n\nAz ügy száma: 13.Gf.40.024/2026/4-II.\n\nA felperes:\n\nfelperes\n\n(felperes címe)\n\nA felperes képviselője:\n\nKálmán és Társai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Lékó Zoltán ügyvéd)\n\n(ügyvéd címe)\n\nAz alperes:\n\nalperes\n\n(alperes címe)\n\nAz alperes képviselője:\n\ndr. Szűcs Bence kamarai jogtanácsos\n\nA per tárgya: támogatási szerződéstől elállás jogellenességének megállapítása\n\nAz elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék\n\nA fellebbezéssel támadott határozat száma: 31.P.21.896/2025/16/II. (2025. november 24.)\n\nA fellebbezést benyújtó fél: felperes (17. sorszám alatt)\n\nÍ t é l e t\n\nA Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.\n\nKötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 1.351.700 (egymillió-háromszázötvenegyezer-hétszáz) forint perköltséget.\n\nAz ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.\n\nI n d o k o l á s\n\n[1] Az elsőfokon eljárt Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban: elsőfokú bíróság) által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az alperes jogelődje (a alperesi jogelőd) kódszám1 kódszámmal közzétett pályázati felhívása (a továbbiakban: Felhívás) jelentős szellemi hozzáadott értéket tartalmazó, új, piacképes termékek, szolgáltatások, technológiák, illetve ezek prototípusai kifejlesztésének megvalósítására, vállalatok K+F+I tevékenységének támogatására vonatkozott. A Felhívás 3.4.1. pontja a projektekkel kapcsolatos egyéb elvárások között akként rendelkezett, hogy a fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő – konzorciumi tag – bejegyzett magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet, a megvalósítási helyszínnek a támogatási kérelem benyújtásáig kell bejegyzésre kerülnie, a támogatási kérelem benyújtásakor per-, teher- és igénymentesnek kell lennie, és alkalmasnak kell lennie a projekt megvalósítására. A projekt megvalósítása során a konzorcium minden tagjának kell a fenti feltételeknek megfelelő megvalósítási helyszínnel rendelkeznie. A Felhívás 3.6. pontja rendelkezett a projekt fenntartási kötelezettségről; eszerint a támogatást igénylő a projekt megvalósításának befejezésétől számított – jelen esetben – három évig a támogatás visszafizetésének terhe mellett vállalja, hogy a projekt megfelel az 1303/2013/EU rendelet 71. cikkében foglaltaknak. A támogatást igénylő köteles a fenntartási időszak végéig a támogatással létrehozott fejlesztést, információs technológiai fejlesztéseket fenntartani és üzemeltetni.\n\nA projekt akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró projektfenntartási jelentést benyújtotta, és azt az Irányító Hatóság jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.\n\n[2] 2016. október 5. napján az alperes jogelődje és a cég1 Kft. (továbbiakban: cég1 Kft.) mint kedvezményezett, konzorcium vezető között kódszám1-2016-01010 számon élelmiszeripari olajszűrő berendezés kifejlesztése című projekt megvalósítására az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a hazai központi költségvetési előirányzat terhére vissza nem térítendő támogatás nyújtására támogatási szerződés jött létre, amelynek elválaszthatatlan részét képezte a konzorciumi együttműködési megállapodás. A támogatási szerződés alapján a konzorcium az 519.666.886 forint összköltségű projekt megvalósítására 62% mértékű támogatás intenzitás mellett 322.177.496 forint támogatásban részesült. A kedvezményezett konzorcium vállalta, hogy a projektet a ingatlan címe1 számú, helyrajzi szám1-ú ingatlanon mint fő megvalósítási helyszínen – ami a cég1 Kft. és a felperes cégkivonatában is bejegyeztt székhely/ telephelyként szerepelt – valamint a ingatlan címe2 helyrajzi szám2-ú ingatlanon valósítja meg. A projekt megvalósításának kezdő időpontja 2016. október 1. napja, a megvalósulás befejezésének módosított időpontja 2020. május 22. volt.\n\nA konzorciumi megállapodás szerint a konzorcium vezetője és fő támogatottja a cég1 Kft., tagjai a cég2 Kft. (a továbbiakban: cég2 Kft.), valamint a felperes; a támogatóval a kapcsolattartásra kijelölt cég a konzorcium vezetője.\n\n[3] Az alperes jogelődje 2020. május 14. napján a projekt megvalósításra vonatkozó záró beszámolót jóváhagyta.\n\nA projekt fenntartásának vállalt hároméves időszaka a 2020. május 23-tól 2023. május 23-ig tartó időszak.\n\n[4] 2020. október 18. napján – a projekt fenntartási időszakában – a cég2 Kft. konzorciumi tag felszámolás alá került, majd 2022. április 8-án a cégjegyzékből törölték.\n\nAz alperes jogelődje a 2021. szeptember 15. napján kelt nyilatkozatával a cég2 Kft. konzorciumi tag felszámolásának elrendelése miatt a támogatási szerződéstől elállt. A Fővárosi Törvényszék ügyszám1 számú, 2023. február 23-án jogerős ítéletével megállapította az elállás jogszerűtlenségét.\n\n[5] 2023. február 28. napján – szintén a projekt fenntartási időszaka alatt – a felperes cégkivonatából a megvalósítási helyszíneként bejelentett ingatlan címe1 sz. alatti telephelyét törölték; e változást a konzorcium nem jelentette be a támogatónak.\n\n[6] Az alperes (jogelődje, a alperesi jogelőd1) 2023. május 15-én felhívta a konzorcium vezetőjét, hogy a megszűnt tagot a konzorciumból zárják ki, és nyújtson be szerződésmódosítás iránti kérelmet.\n\nA felhívásra a konzorcium észrevételezte, hogy erre nincs szükség, mert nincs olyan jogi személy, akinek a kizárásáról intézkedhetnének, majd 2023. május 18. napján a konzorcium a 8. számú szerződésmódosítási kérelmet terjesztette elő, amire alperes 2023. szeptember 25-én, majd 2023. október 19-én is újabb hiánypótlási felhívásokat közölt, amelyeket a konzorcium nem teljesített, a módosított konzorciumi szerződést nem nyújtotta be.\n\n[7] 2024. június 15. napján a konzorcium vezetője benyújtotta a projekt záró fenntartási jelentést.\n\n[8] 2024. július 9-én az alperes a konzorcium 8. számú szerződésmódosítás iránti kérelmét elutasította.\n\n2024. december 18-án a konzorcium a 9. számú szerződésmódosítási igényt terjesztette elő, amelyben módosítani kérte a projekt megvalósítási helyszínt, valamint a cég2 Kft. konzorciumi tag kizárásához kapcsolódóan dokumentumokat nyújtott be.\n\n[9] 2025. január 14. napján a cég1 Kft. konzorciumvezető felszámolását elrendelték.\n\n2025. január 20-án az alperes a 9. számú szerződésmódosítási igényt elutasította, hivatkozva arra, hogy a konzorcium vezetőjével szemben felszámolási eljárás indult, ezáltal a még le nem zárt projekt befejezése meghiúsult.\n\n[10] A lefolytatott szabálytalansági eljárásban megállapításra került, hogy a konzorcium nem tett eleget a Felhívás 3.6. pontja szerinti projekt fenntartási kötelezettségnek, valamint nem tett eleget a 2014-2020 programozási időszakban az egyes Európai Uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 86. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt bejelentési kötelezettségnek, továbbá a kedvezményezett a felszámolás alatt levő konzorciumi tagot nem megfelelően zárta ki.\n\nA döntéssel szembeni jogorvoslati eljárásban a BEII Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság iktatószám1 iktatószámú 2025. június 2. napján kelt döntésével az Irányító Hatóság szabálytalansági döntését helybenhagyta.\n\n[11] Az alperes a 2025. június 22-én (helyesen: 12-én) kelt, a konzorciumvezető törvényes képviselőjének kézbesített levelében a Korm. rendelet 176. § (3) bekezdés a) pontja alapján a támogatási szerződéstől elállt. Az elállás indokaként utalt a szabálytalansági döntésben megállapított szabálytalanságokra; megjelölte, hogy sem a konzorciumvezető, sem a konzorciumi tag felperes nem rendelkezett a Felhívás 3.4.1. pontjának mindenben megfelelő, a cégnyilvántartásba bejegyzett megvalósítási helyszínnel, így nem tett eleget a Korm. rendelet 178. §-ban előírt hároméves projekt fenntartási kötelezettségének, és a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontjában előírt bejelentési kötelezettségének. Emellett a konzorcium a felszámolás alatt levő tagot nem megfelelően zárta ki, továbbá a konzorcium tagjaival szemben végrehajtások és vagyonrészesedés lefoglalások kerültek elrendelésre. A Korm. rendelet 176. § (3) bekezdése alapján, továbbá a Felhívás 3.4.1., és 3.6. pontjában foglaltak megszegése miatt az ÁSZF 7.1., 7.4. pontja értelmében elállásra jogosult. Meghatározta továbbá a cég1 Kft. „f.a.” által visszafizetendő 238.092.168 forint tőkeősszeget.\n\n[12] Az alperes 2025. június 22. (helyesen: 12.) napján kelt levelében felhívta a felperest 35.758.879 forint tőke összegű támogatás visszafizetésére.\n\n[13] A felperes a keresetében kérte elsődlegesen annak megállapítását, hogy az alperes kódszám1-2016-01010. számú támogatási szerződéstől való elállása jogszerűtlen, és erre tekintettel nem áll fenn a támogatás összege és kamata vonatkozásában visszafizetési kötelezettsége, másodlagosan annak megállapítását, hogy az elállás nyomán az alperes jogszerűtlenül kötelezte a támogatás és annak kamata visszafizetésre, nem áll fenn visszafizetési kötelezettsége az alperessel szemben.\n\nÁlláspontja szerint az alperes az elállással megsértette a jóhiszeműség és tisztességesség elvét, valamint az elvárható magatartás elvét.\n\nElőadta, hogy fennáll a megállapítási kereset polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 172. § (3) bekezdése szerinti feltétele, a megállapítás a jogainak megóvása érdekében szükséges, és marasztalást nem kérhet.\n\nÉrdemben előadta, hogy az alperes jogszerűtlenül követeli vissza tőle a támogatási szerződés alapján folyósított és általa jogszerűen felhasznált, majd elszámolt támogatási összeget. Az alperes által lefolytatott szabálytalansági eljárást, majd az annak alapján hozott döntést jogszerűtlennek tartotta, hivatkozott arra, hogy az elállást tartalmazó levelet neki nem kézbesítették.\n\nÁlláspontja szerint az alperes által megjelölt három ok közül egyik sem alapozhatja meg az elállást. A konzorcium vezető cég1 Kft. felszámolása 2025. január 14-én került elrendelésre, már a fenntartási időszak 2023. május 23-i lezárultát követően, ez a szabálytalanságnak és így elállási oknak nem minősülhet. A cég2 Kft. nem megfelelő kizárása sem szolgálhat alapul az elálláshoz, ugyanis a támogatási szerződés részét képező konzorciumi megállapodás különbséget tesz kizárás és megszűnés között; a megszűnt tagot nem kell kizárni. A harmadik elállási ok, az egyik megvalósítási helyszín felperes cégkivonatából való törlése sem alapoz meg szabálytalanságot, mivel a Felhívás szerint a projekt megvalósulási helyszínt a projekt megvalósítása során kell fenntartani, amely viszont 2020. május 22-én befejeződött.\n\nA másodlagos kérelme arra az esetre vonatkozott, amennyiben a szabálytalanság a részéről megállapítható lenne. Ez esetben arra hivatkozott, hogy az alperes a Korm. rendelet 164. § (4) bekezdésében foglalt általános jogelv megszegésével a szabálytalansági eljárás eredményeként aránytalanul súlyos jogkövetkezményként alkalmazta az elállást, különös tekintettel arra, hogy a projekt megvalósítása során szabálytalanság nem történt, a záró beszámoló egy éven túl történő elfogadása az alperes késedelméből fakad, illetve a konzorciumi megállapodás szerint a szabálytalanság miatt azt a tagot lehet visszafizetésre kötelezni, amelyik a szerződésszegést okozta, és a szabálytalanság neki nem róható fel. A jogkövetkezmény arányosságának követelménye kapcsán hivatkozott a Kúria ügyszám2 számú ítéletében kifejtettekre.\n\n[14] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.\n\nAlaki védekezésében vitatta a felperes perbeli legitimációjának fennálltát, figyelemmel arra, hogy a szerződéses jogviszonyban kedvezményezettnek nem a felperes, hanem a konzorcium minősül, így a felperes legfeljebb a projektvezető pertársaként léphet fel vele szemben.\n\nÉrdemben előadta, hogy a felperes megszegte a Felhívás 3.4.1. és 3.6. pontjában foglaltakat, valamint a támogatási szerződés 2.2. pontjában rögzített fenntartási kötelezettségét, amikor a 30000 ingatlan címe1 helyrajzi szám1.-ú megvalósítási helyszín a fenntartási időszak alatt, 2023. február 8-án fióktelepként törlésre került a cégnyilvántartásból. Megszegte továbbá a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontját, amikor a változást az irányító hatóság részére nyolc napon belül nem jelentette be. Az ÁSZF 7.1. pontjának 3. b) alpontja szerinti szerződésszegés a támogatási szerződés felmondására ad alapot. Ugyancsak szerződésszegésnek minősül a cég2 Kft. konzorciumi tag megszűnése, tekintettel a kapcsolódó 8. számú szerződésmódosítási igény – hiánypótlási felhívások teljesítése hiányában történt – elutasítására. Álláspontja szerint a 9. sorszámú szerződésmódosítási igény elutasítása ezt követően jogszerű volt, mert a konzorciumvezető tag felszámolásával a projekt fenntartási jelentés jóváhagyásának hiányában ekkor még le nem zárt projekt meghiúsult. A cég1 Kft. és a cég2 Kft. felszámolása miatti elállás a Korm. rendelet 176. § (3) bekezdés a) pontja alapján, illetőleg az ÁSZF 7.4.2 pont f) alpontja értelmében megalapozott volt. Álláspontja szerint az elállási jog nem a fenntartási időszakra korlátozott, és azt jogszerűen közölte kizárólag a konzorcium vezetőjével.\n\nÁllította, hogy az elállás megfelelően alkalmazott jogkövetkezménynek minősül, figyelemmel arra, hogy a szerződésszegések pénzügyi érdeksérelmet okoztak a Magyarország és az Európai Unió költségvetésének.\n\n[15] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, fizessen meg 15 nap alatt alperes javára 500.000 forint perköltséget.\n\n[16] Elsődlegesen azt állapította meg, hogy a felperes mint volt konzorciumi tag nem zárható el a jogai érvényesítésétől, a Pp. 37. § a) pontja szerinti pertársaságra tekintettel kereshetőségi joggal rendelkezik, továbbá a megállapítási kereset előterjesztésének a Pp. 172. § (3) bekezdésében írt feltételei is fennállnak.\n\n[17] A támogatási szerződés és a támogatási jogviszony mibenlétére, valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) szabályozásához fűzött értelmező rendelkezésekre, a 3385/2018. (XII. 14.) AB határozat indokolására, a Kúria ügyszám3 számú ítéletére, és az 1/2012. (XII. 10.) KMK-PK véleményben meghatározott szempontokra utalást követően megállapította, hogy az alperes (jogelődje) és a konzorcium között létrejött támogatási szerződéses jogviszonyban az elállás jogszerűsége, a szerződésszegés és annak jogkövetkezményei tekintetében az uniós jogszabályokon felül a Ptk. 6:213. § (1) bekezdése, 6:140. § (1) bekezdése, a Korm. rendelet, a támogatási szerződés és az annak részét képező ÁSZF rendelkezései, továbbá a Felhívás egyaránt alkalmazandó. Ennek alapján elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a kedvezményezett részéről megvalósult-e jogszabálysértés, majd ezt követően, hogy annak alapján a szerződéstől való elállás jogszerűen történt-e. Rögzítette, hogy a jelen perben nem volt vizsgálandó az alperes által folytatott szabálytalansági eljárás megfelelősége, jogszerűsége, csakis az alperes elállásának megalapozottsága.\n\n[18] Megállapította, hogy a támogatási szerződés 2.2. pontjában és a Felhívás 3.4.1. és 3.6. pontjaiban foglaltak megfelelő értelmezésével a projekt bejelentett és engedélyezett megvalósulási helyszínének nemcsak a projekt megvalósítása alatt kellett a cégkivonatban bejegyzett telephelyként vagy fióktelepként szerepelnie, hanem a projekt fenntartási időszakában is; e rendelkezések egyértelműen a projekt teljes időszakára vonatkoznak, amely a fenntartási időszakot is lefedi. A felperes kötelezettséget vállalt a fenntartási időszakban a fióktelepe tekintetében is a rá vonatkozó rendelkezések megtartására, ezek megsértése lényeges és súlyos szabályszegés.\n\nA jogsértés megvalósulása szempontjából a szabálytalanság 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. § (1) bekezdés 47. pontjában rögzített fogalmának tulajdonított jelentőséget, amelynek értelmében a szabálytalanság feltétele az uniós jog, nemzeti jogszabályok, vagy a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek bármilyen módon történő megsértése és ennek eredményeként a Magyarország pénzügyi érdekeinek sérelme. E körben hivatkozott a Kúria ügyszám2, ügyszám4 és ügyszám5 számú határozataiban foglaltakra is. A Felhívás 3.4.1. és 3.6. pontjainak a konzorciumi tag általi megszegése önmagában a támogatási összeg nem megfelelő felhasználását jelenti, amelynek kapcsán a pénzügyi érdeksérelem megvalósul. A szerződésszegés súlyának eredményeként Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek, a közpénzek nem szabályszerű felhasználásának a veszélye fennáll, erre tekintettel az alperest megillette a szerződéstől való elállás joga.\n\n[19] A felperes álláspontjával ellentétben az elállás megfelelt a Ptk. 6:140. § (2) bekezdésében foglaltaknak, mert abban nem csupán a szabálytalansági döntésre való utalás történt, hanem az elállás pontosan megjelölte annak okait. Az elállási nyilatkozatban valóban tévesen szerepelt a konzorciumvezető telephelyének – a projekt fenntartási időszakát követően történt – törlése, azonban ennek a ténylegesen megvalósult többi elállási okra tekintettel nincs relevanciája.\n\nA nyilatkozat kézbesítése jogszerűen történt a konzorciumvezető részére, aki a kijelölt kapcsolattartó volt.\n\n[20] A felperes együttműködési kötelezettség megszegésére történt kifogására figyelemmel megállapította, hogy az atipikus jogviszonyban az alperes köteles a támogatásra vonatkozó szigorú előírások maradéktalan betartását megkövetelni, az együttműködése csak ilyen keretek között történhet, és nem a Ptk. általános szabályainak megfelelően. A jóhiszeműség és tisztesség, valamint az adott helyzetben elvárható magatartás tanúsítása a polgári jogviszonyokban általánosan érvényesülő és elvárt magatartási szabály, a felek közötti atipikus jogviszonyban azonban a felek nem egyenrangú szolgáltatásra kötelezettek. A támogatási szerződés speciális jellegére tekintettel a konzorcium nem bízhatott alappal abban, hogy a szerződésmódosítási igény elfogadásra kerül; az alperes nem köteles a támogatott valamennyi módosítási kérelmének elfogadására, különösen az egyéb szabálytalanságok észlelése és a hiánypótlási felhívásnak eleget tétel elmaradása esetén.\n\n[21] Az alperest a Korm. rendelet 90. § (1) bekezdés e) pontja, 164. § (3) bekezdés b) pontja, valamint az ÁSZF 7.4.2. pontja alapján is megillette az elállás joga.\n\nAz elállás a Korm. rendelet 164. § (4) bekezdésének megfelelően a szabálytalanság súlyához igazodott, az nem tekinthető aránytalannak, figyelemmel arra is, hogy a speciális támogatási jogviszonyban a Ptk. arányos jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó általános elvei kifejezett kikötés hiányában nem alkalmazhatók.\n\n[22] Az ítélet ellen a felperes fellebbezett. A fellebbezésében kérte az ítélet megváltoztatását elsődlegesen annak megállapításával, hogy az alperes jogelődjének 2016. október 5. napján kelt kódszám1-2016-01010. számú elállása jogszerűtlen és erre tekintettel nem áll fenn a támogatás összege és kamata vonatkozásában visszafizetési kötelezettsége az alperessel szemben, míg másodlagosan annak megállapításával, hogy az elállás nyomán az alperes jogszerűtlenül kötelezte a felperest a támogatás és kamata összegének visszafizetésére; az alperessel szemben visszafizetési kötelezettsége nem áll fenn. Kérte továbbá az alperes perrel felmerült költségei megfizetésére kötelezését.\n\n[23] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság tévedett annak megállapítása során, hogy az engedélyezett megvalósulási helyszínnek a projekt fenntartási időszaka alatt is bejegyzett fióktelepként kellett volna szerepelnie. A támogatási szerződés 2.2. pontjának rendelkezése alapján a megvalósítási helyszín fenntartási időszak alatti fenntartása és üzemeltetése akkor szükséges, ha a projekt esetében ez releváns. Hivatkozott a Felhívás 3.4.1. pontjának megfogalmazására is, amelynek értelmében a projekt megvalósítása során kell a konzorciumi tagoknak megvalósítási helyszínnel rendelkeznie. A Felhívásban egyértelműen különválaszthatók megvalósítási és a fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettségek: a 3.2. és 3.3. pontok a megvalósítással kapcsolatos rendelkezéseket tartalmazzák, míg a fenntartási kötelezettségről a Felhívás 3.6. pontja rendelkezik. Az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, miért releváns a jelen projekt fenntartási időszakában a fióktelep cégnyilvántartásban szerepeltetése, a megvalósítási helyszín fenntartása. E körben utalt arra, hogy a projekt célja egy speciális papíralapú szűrőelem kifejlesztése, valamint a szűréshez kapcsolódó nagynyomású szivattyú kialakítása, továbbá a támogatási szerződés 5. számú mellékletének Eredmény leírás cím alatti rendelkezései szerint az olajszűrő prototípus technológiai készültségi fokának 2. szintről 7. szintig juttatása és laboratóriumi tesztelése. Ez a megvalósítási fázis a záró beszámoló elfogadásával 2020. május 22-én sikeresen megvalósult, amelyet az alperes jogelődjének 2020. május 14-i levele is tanúsít, ezt követően a fenntartási időszak kezdődött meg, amelyben a konzorcium más jellegű kötelezettséget vállalt. Utalt a támogatási szerződés 4. számú mellékletében a Projekt indikátorai cím alatt szereplő rendelkezésekre, amelyek a fenntartási időszakban vállalt kötelezettséget akként határozták meg, hogy a kifejlesztett prototípus és technológia minél nagyobb bevételt eredményező értékesítése, az árbevétel két egymást követő üzleti évben a támogatási összeg legalább 30%-át elérő volta a célkitűzés. Mindebből egyértelműen kitűnik, hogy a fenntartási időszakban a létrehozott prototípust nem a megvalósítás helyszínén kell fenntartani, hanem annak hasznosítását kell elvégezni, amely kereskedelmi jellegű tevékenységhez nem szükséges, hogy mind a három konzorciumi tag rendelkezzen telephellyel. Minderre tekintettel a projekt adott helyszínen fenntartása, üzemeltetése a fenntartási időszak alatt a támogatási szerződés 2.2. pontja értelmezésében nem releváns.\n\n[24] Mindebből következően a telephelyekre vonatkozó változás sem tekinthető olyan adatváltozásnak, amelyre a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdésében írt bejelentési kötelezettség vonatkozna. Amennyiben ezt az adatváltozást bejelentési kötelezettség is terheli, a projekt fenntartásához nem kapcsolódó adatváltozás bejelentésének az elmulasztása miatt aránytalan jogkövetkezmény lenne a támogatási szerződéstől való elállás.\n\n[25] Hivatkozott arra is, hogy az ÁSZF 7.1.3. pontjának a) alpontja szerinti elállási ok egyértelműen a projekt megvalósítási szakaszára vonatkozik, a fenntartási időszakra nem alkalmazható, amelyet az ÁSZF 10.1. pontja egyértelművé is tesz.\n\n[26] Az elsőfokú ítélet tényként kezeli a konzorciumi tag nem megfelelő kizárása miatti szabálytalanságot annak ellenére, hogy a szabálytalansági vizsgálat megfelelőségét nem érintette. Az ítélet indokolása jogsértő módon nem tér ki az e vonatkozásban előadott hivatkozásaira, kizárólag annyit tartalmaz, hogy ez is az elállás indokául szolgált. E tekintetben utalt azon kereseti hivatkozására, hogy a támogatási szerződés 6. számú mellékletét képező konzorciumi megállapodás 7.4. pontja szerint valamely tag kilépése, kizárása, vagy jogutód nélküli megszűnése nem eredményezi a megállapodás vagy a konzorcium megszűnését, kivéve, ha a tagok ennek következtében a megállapodásban vállalt kötelezettségeik teljesítésére nem képesek, és emiatt a támogatási szerződéstől elállnak. Minderre tekintettel a jogutód nélküli megszűnés esetén nincs szükség kizárásra, a konzorcium összetételének automatikus megváltozása nem eredményezte a konzorcium megszűnését, a megmaradt tagok képesek voltak a fenntartási időszak hátralévő részében a vállalt kötelezettségek teljesítésére.\n\nE körben hivatkozott arra is, hogy a cég2 Kft. 2022. április 8-án, azt követően szűnt meg, hogy az alperes jogelődje 2021. szeptember 15-én elállt a támogatási szerződéstől. Az elállás jogszerűtlenségének 2023. február 23-án történt jogerős megállapításáig a konzorcium nem hozhatott döntéseket, ez időszakban nem volt hatályos támogatási szerződés a felek között. A kizárás ilyen körülmények között nem is lehetett volna jogszerűen lefolytatható.\n\n[27] Az elállás mint jogkövetkezmény alkalmazásának arányosságával összefüggésben az ítélet az érvelését, a Kúria ügyszám2 számú ítéletére történt hivatkozását figyelmen kívül hagyta, amely a Pp. 346. § (5) bekezdésében foglaltakat is sérti. Álláspontja szerint az ítélet tévesen állapította meg, hogy a jelen jogviszonyban a Ptk. arányos jogkövetkezmény alkalmazására vonatkozó általános irányelvei nem alkalmazhatóak.\n\n[28] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében kérte az ítélet helybenhagyását és – a beadvány tartalma szerint – a felperes másodfokú perköltsége megfizetésére kötelezését.\n\n[29] Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság a megvalósítási helyszín vonatkozásában mindkét fél érveinek mérlegelése eredményeként az övét fogadta el alaposnak, és nem arról van szó, hogy a felperes előadását ne vette volna figyelembe. A támogatási szerződés 2.2. pontjának rendelkezése szerint a felperes vállalta a megjelölt megvalósítási helyszínen történő megvalósítást és a fenntartási időszak alatt ugyanezen a helyen történő fenntartást. Az a fordulat, hogy ha ez a projekt esetében releváns, azáltal teljesül, hogy a fenntartási kötelezettséget a Felhívás 3.6. pontja előírja. A Felhívás értelmében a felperest hároméves fenntartási kötelezettség terheli, és nincs olyan szerződéses vagy jogszabályi előírás, hogy a fenntartási időszakra nézve irreleváns lenne a megvalósítási helyszín megléte. Hivatkozott arra is, hogy a megvalósítási helyszínnek a projekt teljes szakaszában fennálló ellenőrizhetősége tekintetében is jelentősége van, azt az ÁSZF 8.2. pontja a megvalósítási helyszínhez köti. Álláspontja szerint a Felhívásban előírt feltételeknek megfelelés a projekt egésze során elvárás, hiszen az ÁSZF 7.1. pontjának 3. a) alpontja szerződésszegésnek minősíti a Felhívásban foglaltaknak meg nem felelést.\n\nElőadta, hogy a szerződésszegések tekintetében az ÁSZF a projekt megvalósításának fogalmát tágabb tartalommal használja, nemcsak a megvalósítási szakra vonatkoztathatóan. E körben utalt az ÁSZF 7.1. pontja 3. e) alpontjának azon rendelkezésére, amelynek értelmezéséből kitűnően a fenntartási időszak is a projekt megvalósításának szerves része.\n\nMindebből következően megállapítható a Felhívás 3.4.1. pontjának, továbbá a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési kötelezettség megszegése.\n\n[30] Hivatkozott arra, hogy a konzorciumi tag nem szabályszerű kizárása tekintetében az elsőfokú bíróság figyelembe vette a felperes előadását is, de azt nem fogadta el alaposnak.\n\nA jogsértő összetételű konzorcium miatt a projekt nem zárható le, az meghiúsult, amely az ÁSZF 7.4.2. pontjának i) alpontja szerinti elállási ok. A tag jogutód nélküli megszűnése nem befolyásolja azt, hogy a támogatási szerződés értelmében a projektet három tagból álló konzorcium valósítja meg, amelynek összetételét érintő minden változás csak meghatározott rendben történhet. A konzorcium összetételének a változását a támogatási szerződés mellékletét képező konzorciumi együttműködési megállapodás 7.7. pontja a támogató hozzájárulásához köti. A konzorciumi tag jogszerű kizárásának hiányában sérült az együttműködési megállapodás 1., 2. és 7. pontja, amelynek következtében a konzorcium működése jogellenessé vált.\n\n[31] Az ítélet helytállóan állapította meg azt, hogy a szerződéstől elállás arányban állt a szerződésszegés súlyával. Az elsőfokú bíróság nem hagyta figyelmen kívül a felperes által hivatkozott Kúriai határozatot, mivel a jogkövetkezmény arányosságát mérlegelte. Emellett egyetértett azzal az ítéleti megállapítása, hogy a Ptk. szerinti arányossága támogatási jogviszony esetében nem alkalmazható. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által elkövetett súlyos jogsértésre figyelemmel más jogkövetkezményt nem állt módjában alkalmazni.\n\n[32] A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy a támogatási szerződés 2.2. pontja akként rendelkezik, hogy a konzorcium vállalja, hogy a projektet a bejelentett megvalósulási helyszínen valósítja meg, és ha a projekt esetében releváns, a fenntartási időszak alatt a projektet ugyanezen a helyen fenntartja és üzemelteti.\n\n[33] Az elsőfokú bíróság nem követett el a Pp. 380. §-a szerinti lényeges eljárási szabálysértést, ezért a másodfokú bíróság az ítéletet a Pp. 370. § (1) bekezdése alapján, a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem korlátai között bírálta felül.\n\n[34] Az elsőfokú bíróság a tényállást részben hiányosan állapította meg; a döntése alapjául szolgáló tények között nem tüntette fel a projekt megvalósítási helyszínen fenntartásának szükségességére vonatkozó 2.2. rendelkezését, azonban a tényállás a keresethez csatolt 2016. október 5-i támogatási szerződés alapján a fentiek szerint kiegészíthető volt.\n\n[35] Az elsőfokú bíróság érdemben helytálló döntést hozott, a kifejtett indokaival azonban a másodfokú bíróság csak részben értett egyet.\n\n[36] Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette azt, hogy a jelen keresettel érvényesített jog megalapozottsága a perbeli jogviszonyt meghatározó okiratok: a támogatási szerződés, a Felhívás és az ÁSZF rendelkezései, valamint az irányadó jogszabályi rendelkezések, így az uniós jogszabályokon túl a Korm. rendelet és a Ptk. rendelkezései alapján, a támogatási jogviszony sajátosságaira is tekintettel volt vizsgálandó, és elsődlegesen annak eldöntése volt szükséges, hogy az alperes a támogatási szerződéstől történt elállása a fentiekre is tekintettel jogszerűen történt-e. A jogszerűtlen elállás ugyanis megalapozza a támogatás visszakövetelésének alaptalansága iránti megállapítási kereset eredményességét is.\n\n[37] A támogatási szerződéstől való elállás jogszerűségének vizsgálata során a konzorcium vezetőjével közölt, 2025. június 12-i elállásban foglalt szabálytalanságok voltak figyelembe vehetők. Az elállásban az alperes annak indokaként a Korm. rendelet 178. §-a szerinti projekt-fenntartási kötelezettség megszegésére, arra hivatkozott, hogy a felperes nem rendelkezett a Felhívás 3.4.1. pontjának megfelelő, a cégnyilvántartásba bejegyzett megvalósítási helyszínnel, hivatkozott a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztására a megvalósítási helyszín megszűnése kapcsán, valamint utalt a felszámolás alá került konzorciumi tag nem megfelelő kizárására és a Korm. rendelet 176. § (3) bekezdésében foglaltakra. Az elsőfokú bíróság helytállóan rögzítette, hogy az elállást tartalmazó nyilatkozatban ezen túlmenően rögzített további szabálytalanságok – így a konzorciumvezető telephelyének törlése – a fenntartási időszakot követően történtek, ezért e további okok megalapozottságának vizsgálata szükségtelen volt.\n\n[38] Az elsőfokú bíróság az elállási okok közül a megvalósulási helyszín fenntartására vonatkozó kötelezettség megszegését a Felhívás 3.4.1. és 3.6. pontjainak nyelvtani értelmezése alapján találta megállapíthatónak, rögzítve azt, hogy a kikötött megvalósítási helyszín fenntartásának kötelezettsége ezek alapján nem csak a megvalósítási időszakra, hanem a projekt teljes időszakára, tehát a fenntartás időszakra is kiterjed. A másodfokú bíróság ezzel a megállapítással nem értett egyet.\n\nAz alperes a fellebbezésében helytállóan hivatkozott arra, hogy a megvalósítási helyszín fenntartásának kötelezettségére elsődlegesen a felek támogatási szerződése, annak 2.2. pontja vonatkozik, amelyet az elsőfokú bíróság névleg hivatkozott ugyan, azonban annak tartalmát ténylegesen nem értékelte.\n\n[39] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a Felhívás 3.4.1. pontja kifejezetten a projekt megvalósítás időszakára vonatkozik és erre az időszakra írja elő a megvalósulási helyszín fenntartásának kötelezettségét, míg a Felhívás fenntartási időszakra vonatkozó kötelezettséget meghatározó 3.6. pontja általában a projekt hároméves fenntartási kötelezettségét rögzíti, külön nem térve ki a megvalósulási helyszín fenntartására; arra, hogy milyen helyszínen kell a projektet fenntartani. Erre tekintettel a felperes nem tévedett, amikor azt állította, hogy a Felhívásban foglaltakhoz képest a támogatási szerződés speciális jellegű, 2.2. pontjában foglalt azon szabályozása az irányadó, amely szerint a bejelentett megvalósulási helyszín fenntartásának kötelezettsége a konzorciumi tagokat akkor terheli, ha az a projekt esetében releváns.\n\nErre tekintettel a bejelentett megvalósulási helyszín – a telephely – fenntartási időszakban történő változatlanságának szükségessége nem állapítható meg önmagában a jogviszonyra vonatkozó Felhívás előírása alapján, hanem annak függvénye, hogy az a projekt megvalósítása szempontjából jelentőséggel bír-e. E relevanciájának a megítélése azonban további bizonyítás felvételét igényelte volna; annak vizsgálatát, hogy a megvalósulási helyszín fenntartási időszakban megléte szükséges-e a projekt céljára és mindenekelőtt a fenntartási időszak feladataira tekintettel, amelyet a támogatási szerződés 4. és 5. számú mellékletei határoznak meg. A relevancia eldöntése szempontjából mérlegelendő lett volna továbbá az a körülmény is, hogy a konzorciumvezető – nem vitatottan – a fenntartási időszak alatt is rendelkezett azzal a telephellyel, amelyet a felperes cégkivonatából töröltek.\n\n[40] Az elsőfokú bíróság a megvalósulási helyszín fenntartásának kötelezettsége megszegése miatti elállás jogszerűségéről nem dönthetett volna a támogatási szerződés 2.2. pontjában kitételként szereplő relevancia mérlegelése nélkül.\n\nMindezek ellenére az elsőfokú ítélet érdemben felülbírálható, és a kereset megalapozottsága a másodfokú eljárásban megítélhető volt az alábbiak szerint.\n\n[41] Az elsőfokú ítélet [88] pontjának utolsó mondata alapján az elsőfokú bíróság az alperes által hivatkozott további két elállási okot is alaposnak találta, az ennek alapjául szolgáló indokolási kötelezettségének azonban nem tett eleget. A másodfokú bíróság a Pp. 369. § (3) bekezdés e) pontja szerinti felülbírálati jogkörében e körben az elsőfokú bíróság ítéletének indokolását az alábbiakkal egészíti ki.\n\n[42] Az alperes által hivatkozott és az elállást tartalmazó nyilatkozatában a szerződés megszüntetésének indokául felhozott szabálytalanság volt a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása. Az elsőfokú bíróság e bejelentési kötelezettség elmulasztását arra tekintettel találta megállapíthatónak, hogy a konzorciumi tag cégkivonatában bejegyzett telephely fenntartása a Felhívás 3.4.1. pontjának helytálló értelmezése szerint a projekt teljes időszakában, a fenntartási időszakban is fennálló kötelezettség, ezért az a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontjában felsorolt, bejelentendő változások közé tartozik.\n\nA másodfokú bíróság ettől részben eltérően azt állapította meg, hogy a fenntartási időszakban a telephely-megléti kötelezettségtől függetlenül, a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontjából következően a konzorciumot a projekt valamennyi szakaszában bejelentési kötelezettség terhelte a konzorciumi tag megvalósulási helyszínként szolgáló telephelyének megszűnte esetén.\n\n[43] A Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontja akként rendelkezik, hogy a kedvezményezett köteles bejelenteni az irányító hatóság részére a projekt műszaki, szakmai tartalmát, költségvetését vagy az egyéb, jogosultsági szempontot vagy támogathatósági feltételt érintő változást a tudomására jutástól számított nyolc napon belül.\n\n[44] A Felhívás 3.4.1. pontja „A projekt területi korlátozása” címszó alatt egyértelműen azt tartalmazta, hogy a fejlesztés megvalósulásának helyszíne a támogatást igénylő – konzorciumi tag – bejegyzett, magyarországi székhelye, telephelye vagy fióktelepe lehet. Ezen túlmenően e rendelkezés a megvalósítási helyszín alkalmasságára is előírást tartalmaz. A felek által aláírt támogatási szerződés 2.2. pontja kifejezetten rögzíti, hogy a projektet milyen helyszíneken kell megvalósítani, adott esetben fenntartani és üzemeltetni. Ennek alapján valamely konzorciumi tag megvalósítási helyszínként szolgáló telephelyének a megszűnése nemcsak önmagában érinti a projekt műszaki tartalmát, de egyúttal a változás a támogathatósági feltételre is kihatással van. A másodfokú bíróság minderre tekintettel azt állapította meg, hogy a felperes fióktelepének a fenntartás időszakban történt megszűnésére mint a projekt lényeges és a támogathatóság feltételéül is szolgáló műszaki tartalmát érintő változásra tekintettel a konzorciumot a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontja alapján – a projekt szempontjából fennálló relevancia mérlegelésétől függetlenül – abban az esetben is bejelentési kötelezettség terhelte, ha a Felhívás 3.6. pontja szerinti fenntartási kötelezettsége a megvalósítási helyszínként szolgáló telephelyre nem terjedt ki.\n\nEnnek alapján – az elsőfokú bíróság érdemi megállapításával egyezően – a bejelentési kötelezettség megszegése megállapítható volt.\n\n[45] Az alperes további elállási okként azt jelölte meg, hogy a konzorcium a felszámolás alatt lévő tagot nem megfelelően zárta ki.\n\n[46] A felperes e körben megalapozatlanul hivatkozik a cég2 Kft. konzorciumi tag jogutód nélküli megszűnésére, mert – bár a konzorciumi megállapodás 7.4. pontja valóban különbséget tesz a tag kizárása és jogutód nélküli megszűnése között – a taggal szembeni felszámolás elrendelése a Korm. rendelet 176. § (3) bekezdés a) pontja szerint a támogatási szerződéstől való elállásra ad okot, így a projekt megvalósítását veszélyezteti, amelynek következtében a konzorciumi megállapodás 7.3. pontja alapján a konzorciumvezető kötelessége volt a tag kizárása, az erre irányuló eljárás kezdeményezése. A felperes sem tette vitássá, hogy a felszámolás alatt lévő konzorciumi tag kizárása iránt eljárás nem indult, majd már a tag megszűnését követően – az alperes jogelődjének felhívására nem teljesítette a hiánypótlásban előírtakat.\n\nAz alperes jogelődjének felhívásából, valamint a 8. sorszámú módosítási igényt elutasító nyilatkozatból kitűnik, hogy a konzorcium nem csatolt módosított konzorciumi szerződést, a felmondási jog gyakorlása előtt a konzorciumvezető nem kérte ki a másik konzorciumi tag véleményét, a dokumentumok őrzésére vonatkozó információt nem közölt és a cég2 Kft. vonatkozásában átadott dokumentáció hiányos volt.\n\nErre tekintettel megállapítható az is, hogy a konzorcium megszegte a konzorciumi megállapodás 7.3. pontja szerinti kötelezettségét, amikor a felszámolás alá került tagjával szemben – amíg még az törlésre nem került – nem indított kizárási eljárást.\n\n[47] A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes megalapozatlanul hivatkozott az alperes jogelődjének korábbi, 2021. szeptember 15-i elállására olyan körülményként, mint amely a kizárási eljárás lefolytatását akadályozta volna, figyelemmel arra, hogy a konzorciumvezető az elállás jogszerűségét perben tette vitássá, és annak jogellenességét a bíróság jogerős ítélettel megállapította. Nem helytálló a felperesnek az az érvelése, hogy az elállás jogszerűtlenségének, és ezáltal joghatás kiváltására alkalmatlan voltának megállapításáig az joghatályosnak lenne tekinthető, mivel a jogerős ítélet értelmében a korábbi elállás joghatás kiváltására eleve nem volt alkalmas.\n\n[48] A másodfokú bíróság rögzíti továbbá, hogy a támogatási szerződés preambuluma értelmében a támogatási szerződéses jogviszonyban kedvezményezettnek a konzorcium minősül. A konzorciumi megállapodás 3.1. pontjában a tagok a támogatási szerződés-tervezet rendelkezéseit és azok mellékleteit minden tagra nézve kötelező érvényűnek fogadták el. Ebből következően és a konzorciumi megállapodás eltérő rendelkezése hiányában a konzorcium bármely tagjának a magatartása okot adhat a Korm. rendelet 90. § (1) bekezdés e) pontja alapján a támogatási jogviszony megszüntetésére.\n\n[49] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróságnak a szabálytalanságok miatti elállás mint jogkövetkezmény alkalmazásának arányossága tekintetében levont következtetésével.\n\nA fellebbezésben és a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra tekintettel hangsúlyozza, hogy a támogatási szerződés olyan speciális jellegű jogviszonyt keletkeztet, amelyben az uniós vagy hazai költségvetésből származó támogatási összegre figyelemmel közvetlen vagyoni előnye kizárólag a kedvezményezettnek származik. A jogviszony e sajátosságából ered, hogy a támogatást nyújtó közhatalmi szerv a célhoz rendelt juttatás jogszerű felhasználásának ellenőrzése érdekében többlet jogosítványokkal rendelkezik, egyúttal a projekt támogatási cél szerinti megvalósulását ellenőrizni és a jogszerű felhasználással a forrást biztosító szerv felé elszámolni köteles. Erre tekintettel a projekt szabályszerűtlen megvalósítása, vagy akár a szabályszerű teljesítés ellenőrizhetőségének hiánya a támogatás célkitűzését veszélyezteti, emellett indokolatlan kiadásokat keletkeztethet, ezáltal pedig az uniós forrásból történő finanszírozás esetén az Európai Bizottság felé történő elszámolást meghiúsíthatja vagy veszélyeztetheti, amely – a hazai költségvetést ezáltal sújtó többletteher folytán – Magyarország pénzügyi érdekeit is sérti.\n\nAz elsőfokú bíróság e körben helytállóan utalt az Európai Parlament és Tanács 1303/2013/EU rendeletében definiált szabálytalanság fogalmára, amely szerint a nemzeti jog vagy a szerződés bármely rendelkezésének megsértése ilyennek minősül, ha az az Unió költségvetését az arra rótt indokolatlan költség formájában sérti vagy sértheti. Erre tekintettel a támogatás feltételeként megjelölt és az ÁSZF 8.2. pontja alapján az ellenőrzés helyszíneként is szolgáló megvalósítási helyszín telephelyként történt megszűnésére vonatkozó bejelentés elmulasztása, valamint a felszámolás alá került tag kizárásának elmulasztása olyan súlyos szabálytalanság, amely Magyarország pénzügyi érdekeit veszélyezteti azáltal, hogy az alperes nem tud a nem szabályosan, a rögzített előírások betartásával megvalósult projekt kiadásaival elszámolni, és a projekt nem zárható le.\n\n[50] A fentiekre tekintettel helytállóan rögzítette az elsőfokú bíróság azt, hogy a támogatási szerződéssel létrejött jogviszonyok esetén a Ptk.-hoz képest speciális megítélést igényel az, hogy milyen szabálytalanság ad alapot a támogatónak a jogviszony elállással történő felbontására. A felperes álláspontjával ellentétben az elsőfokú bíróság – bár kifejezetten nem nevesítette – nem mellőzte a Kúria felperes által hivatkozott ügyszám2 számú (BH2021. 198.) végzésében kifejtett jogi álláspontot, mivel e precedens értékű határozat nem a Ptk. jogkövetkezmény arányosságára vonatkozó előírásainak alkalmazását, hanem általában annak vizsgálatát írja elő, hogy az elállás jogkövetkezménye igazodik a szabálytalanság súlyához, amelynek az elsőfokú bíróság határozatában eleget tett.\n\n[51] Mindezek alapján az volt megállapítható, hogy a konzorcium a felperes megszűnt telephelye vonatkozásában nem tett eleget a Korm. rendelet 86. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentési kötelezettségének, valamint a támogatási szerződés mellékletét képező konzorciumi megállapodás 7.3. pontja szerinti kizárási kötelezettségének a felszámolás alá került tagja vonatkozásában. Erre tekintettel az alperes az ÁSZF – a felperes állításával ellentétben elállási lehetőséget a projekt teljes szakaszában biztosító – 7.1. pontjának 3. alpontja és a 3. a) és b) alpontjai, valamint az ÁSZF 7.4.2. a) és b) alpontjai alapján jogszerűen állt el a támogatási szerződéstől. A szabályszerű elállásra tekintettel az alperes a Korm. rendelet 175. § (1) bekezdése alapján megalapozottan követeli a felperestől a neki folyósított támogatási összeg visszafizetését.\n\n[52] Erre tekintettel az elállás jogszerűtlenségének és a támogatási összeg visszakövetelése megalapozatlanságának a megállapítására irányuló első és másodlagos kereseti kérelmek egyaránt megalapozatlanok, így a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság érdemben helytálló ítéletét – a fentiek szerint részben eltérő és kiegészített indokolással – a Pp. 383. § (2) bekezdése alapján helybenhagyta.\n\n[53] A fellebbezés nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 83. § (1) bekezdése alapján az eredménytelenül fellebbező felperes az alperes másodfokú perköltségének viselésére köteles. A másodfokú bíróság által megállapított perköltség – az alperes által felszámítottak szerint – a 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 3. § (1) bekezdés b) pontja alapján megállapított jogtanácsosi munkadíjból áll.\n\nBudapest, 2026. szeptember 16.\n\nDr. Pusztai Anita s.k.\n\na tanács elnöke\n\nDr. Kolozs Balázs s.k. Dr. Bleier Judit s.k.\n\nelőadó bíró bíró","changes":[]}